Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Velebelezős műsor

2009.06.02. 09:00 | T1GRIS | 28 komment

Címkék: beteg rendőr szentendre esztergom t1gris 2évad

(A hová lett T1gris-visszatekintő postsorozat első része)

 

Nem szokásom adósa maradni senkinek, úgyhogy írok egy részletes beszámolót az elmúlt időszakról. Chips, esetleg kávé-cigi van elég a gép mellé bekészítve? Merthogy hosszú lesz.

Valahol ott váltunk el, hogy volt ez a jaó hángulátú klubdélután a kelta faluban. Ahhoz képest, hogy mi egy kedélyes bebaszásra készültünk, az este végére kaptam a nyakamba jó sok dzsíájdzsót nagy puskákkal, meg egy fancsali képű Szomodit, aki teljesen meglepődött azon, hogy nem fakadok sírva Csentőfa emlegetésétől. Egy pillanatig azért majdnem rám hozta a frászt, mert elsőre azt hittem, azon kattant ki, hogy rányomultam a csajára. (Amúgy meg mégis honnan az anyámból kellett volna tudnom, hogy ez a magyarul is alig beszélő római punci az ő csaja? A faszér’ nem lehet nyíltan azt mondani, hogy heló, ez meg itt xy és hozzám tartozik, úgyhogy légyszi, ne dugd meg?)

Aztán előjött Csentőfával, amit hirtelenjében gecire nem vágtam, hogy egyáltalán honnan tud róla, meg azt sem, hogy mihez akar vele kezdeni: Letartóztat és újra bíróság elé állíttat? Kösz, de az már megvó’t. De hamar mosolygóssá váltam belülről, mert ekkor már tisztán láttam, hogy ennek úgyis egy rádióbeszélgetés, majd nyilvános megszégyenülés lesz a vége – kicsit cinkeltem még a madarat, aztán mindketten beszéltünk Hunyadival, az meg lebaszta, mint a pengős malacot, hogy mit köcsögöl velem. Hunyadi lő, gól.

Egyébként ekkor derült ki, hogy Szomodi zsé volt. Nem csoda, hogy megtévesztett, mert azt hittem, az ő típusa már kihalt a testületből, és maradt a két fő kategória, a nyolcvanas íkújú „őőő, a raboló, őőő, eltulalydonította”-típus, meg a dörzsölt, korrupt csicskák, akik százszor etikátlanabbul üzleteltek, mint mi, de akikkel legalább szót lehetett érteni, ha kellett. Velük szemben ez a tag a régivágású jófiúimidzst képviselte, de azt álmomban nem gondoltam volna, hogy azért, mert zsaru. Azt hittem – utólag azt gondolom, a kereszt tévesztett meg, amit a találkozásunkkor láttam rajta –, hogy ilyen jámbor hívő fasz, aki tényleg hiszi, hogy a világ alapvetően jó, attól lett ilyen élére vasalt elfojtós gyerek belőle. Mindegy, ezt benéztem, pedig általában egy kilométerről kiszúrom a yardot.

Azért Hunyadi is egy kapitális ökör, csak zárójelben jegyzem meg, ha komolyan gondolja, hogy én ezzel együtt fogok dolgozni. Ha a munka lényege nem az, hogy sörrel a kezemben egy Szomodi valagára erősített céltáblába dobáljak késeket, akkor köszi, de nem érdekel a közös projekt.

Nem az van, hogy emberileg nem viselném el a faszit, mert amíg nem ismertem a múltját, addig végső soron semmi bajom nem volt vele, a kelták támadásánál sem remegett a lába, szóval, lehet akár jó gyerek is, de basszameg, azért az mégis jelent valamit, ha valaki rendőrnek megy, nem? Lehet, hogy én vagyok finnyás, de nem tehetek róla, nekem ez gáz és kész. Krisztiánnal sem voltam soha száz százalékosan okés emiatt, egyszerűen nem fért a fejembe, hogy választhat valaki – akár csak egyszer is, tévedésből – ennyire alja munkát. Krisztián azt mondta, „mert apám is rendőr volt”... Na, gondoltam, ebből is nyilvánvaló, hogy erre a létre csak szocializálni lehet valakit; ha elég ideig mosod az agyát, vagy eleve ebben nő fel, akkor tényleg elhiszi, hogy zsarunak lenni jó, de normális ember ezt nem választja, még akkor se’, ha 25 év után boldog nyugdíjasként állítgathatja a répát reggelente az ágyban.

Ezt a Szomodit sem tudtam igazán sajnálni, amiért majd felrobbant a feje, amikor világossá vált, hogy számára érinthetetlen vagyok. Ezután próbált azzal törleszteni, hogy lement kutyába, és onnantól kezdve csak kussoljak meg takarodjak volt a nevem (de hát ki ne értette volna meg a csalódottságát? Meg aztán a pókerasztaloktól is ismertem ezt a típust; van, aki egy elbukott nagy pot után csak annyit mond, hogy jobb lapod volt, jól játszottál, de van, akiből előbújik a hisztis picsa és mázliról karattyol meg átkozódik. Nem kell az ilyenekkel foglalkozni.)

Azért a nagykést még megforgattam benne, amikor elárultam neki, hogy kurvára fordítva tartja a rajzot: nem én mentettem meg őket a keltáktól, hanem épp fordítva, a lázadó kelták megjelenése mentette meg őket tőlem. Ha nincs a kelta rajtaütés, akkor ő és a haverjai a csini kis terepjárójukban égtek volna feketére. Na, ezt nem egykönnyen dolgozta fel.

Másnap kora reggel elindultunk hazafelé, de én már akkor sejtettem, hogy ezzel a kelta vacsorával valami nem volt kerek. A fejem is rendesen szaggatott a töménytől, meg keveset is aludtam, de az igazi apokalipszis mégis a beleimben készülődött. Éreztem, hogy nagy gáz van – és a gázon túl még sokkal szörnyűbb dolgok. Aztán a tábort elhagyva pár kilométernyire egyszer csak egyre erősödő morgás és bugyborékolás harsogta túl a motorzajt, nyomtam egy satut és kipattantam a kocsiból. Azt hittem, ilyen csak a béna vígjátékokban van, de frankón nem sokon múlt, hogy mellé ne ájuljak a kupacnak – még ha kupac lett volna, istenem, de jó is lett volna, de inkább pocsolya volt –, annyira elgyengültem fosás közben. Ezt még kétszer játszottam el addig, míg egyáltalán visszaértünk ómagyar területre. (A másodiknál átadtam Téglásnak a volánt, így útközben zavartalanul itathattam fel az izzadságot a homlokomról.) És természetesen folytattam ugyanezt az átkerült területen is, csak éppen a sűrűsödő civilizáció miatt egyre fokozódó kínokkal. Próbáltam azzal lefoglalni az agyam, hogy az anyanyelv határait feszegetve küldözgettem el a náthás istenfaszára az összes kecsketejet erjesztő, berkenyepálinkát főző, vaddisznót oxidáló tetves geci anyaszomorító kelta sámánt.

Eltartott vagy három napig, ameddig félórásnál hosszabb programban nem igazán gondolkodhattam. Pedig Hunyadi százados már a visszatérésünk másnapján várt volna minket Esztergomban, mert elvileg sürgősen kellett cselekednünk valami újabb szupertitkos ügyben. Igyekeztem elmagyarázni a századosnak, hogy átérzem a helyzetét, és higgye el, a „sürgős” szó jelentésével senki sincs most nálam jobban tisztában az egész országban, de erre a találkozásra akkor is várnia kell.

Másnap átjött hozzám Judy és hozott széntablettát, mert az jó ilyenkor. Aha. Jó hát. Próbálom a legpontosabban szavakba önteni, mire jó a széntabletta: Judy csodaszere azt eredményezte, hogy ígéretével ellentétben pontosan ugyanannyit kellett a vécére rohangálnom, mint előtte, viszont innentől kezdve – ezt szó szerint tessék érteni – folyékony grafitot pisáltam a segglyukamon keresztül.

Ja, és a legszebb az egészben: Téglásnak egy deka baja nem volt! Én nem tudom, miből van a dzsipóknak a bele, de ezek, bazmeg, még a frissen kihantolt keltát is megehetnék, az se fektetné őket két vállra.

Judy persze a tőle elvárható következetességet hozta ezúttal is.

Baszottul fura volt egyrészt újra látni, pedig nem sok idő telt el a múltkori éjszaka óta, de mégis, annyi minden történt azóta. Másrészt próbáltam volna megérteni őt, ami, hát, ne szépítsük, a múltkor nem nagyon sikerült, mert miután kis híján átütöttem ököllel a fürdőszobaajtót, jobbnak láttam távozni. Továbbra sem tudta, mit akar, de úgy láttam, hogy leginkább kurvára parázni mindentől.

Tény, az ellátási körülmények megváltoztak, az egyetlen működő ultrahang most állítólag Esztergomban volt, mert minden megmaradt kórházban más-más részleg kap szakembert és felszerelést. Viszont oda sem lehet soron kívül bejutni, de a Tomigyerek, egyem a szívét, megígérte, hogy elintézi neki. Gyermekem leendő anyukája alig három perc leforgása alatt minimum húsz örökletes betegséget sorolt fel, amelyek tesztelését el kellene végezni, de nyilván nem fogják, a magzatvíz-vételtől a köldökvérig volt ott minden, a fülem kettéállt a végére. Mondtam neki, hogy nyugodjék meg szépen, ha a gyerek tényleg az enyém, akkor erős és egészséges lesz, mint két makk.

Na, ezen a „ha” szócskán bele is futottunk a menetrendszerű veszekedésbe, és kikötöttünk ott, hogy én menjek a picsába. Előadtam, hogy arra sem igazán voltam felkészülve, hogy miután kijövök a börtönből, a barátnőm már valami VB-s köcsöggel fog nyomulni, úgyhogy bocsi, ha megfordul a fejemben, hogy vajon tőlem terhes-e. Erre azt mondja, hogy ő sem volt felkészülve, hogy egyáltalán kijövök valaha – édes, nem? –, de attól még megtanulhatnék számolni, és egyébként is, előtte én zavartam haza Téglásékhoz, tehát effektíve nem volt a barátnőm, szóval menjek a picsába. Azt persze tudtam, hogy ha kimondom a „De az nem volt komoly” mondatot, akkor Judy felrobban, de mit tehetnék, gyarló vagyok, látni akartam a műsort... (A konklúziót már le sem kell írnom: természetesen abban maradtunk, hogy menjek a picsába.)

Később persze lenyugodott, mondtam neki, aludjon itt. Nemakar. Jó, akkor, ha érkezik áram estére, nézzünk meg valami DVD-t, utána hazaviszem. Asse. Mondom, akkor udvaroljon neked a sivatagi róka, akkor húzzál haza. Hazahúzott.

Na várjál: jön a másnap reggel! Judy belibeg, hoz húslevest. Örülök, jó illata van. Mármint a levesnek. Judy rápattan az ágyra, csak úgy végig a takarón, és lesmárol, de nem kicsit! Aztán kelne fel, én meg persze húzom vissza az ágyba, mint a nílusi krokodil a gnút a nyakánál fogva a folyóba. Aszondja, hé-hé, ez csak jó reggelt-puszi volt. Háát, gondoltam, az anyám nagynéha, ha már reggel részeg volt, adott ugyan jó reggelt puszit, de az kurvára nem ilyen volt, úgyhogy tudni vélem, mi a különbség, mondom is Judynak, hogy jöjjön szépen vissza, mert ezt még elemezni akarom. Mire ő: ne is gondoljak folytatásra, ugye tudom, hogy ő most mással van. Sasolok kifelé a fejemből; elment neked az a maradék eszed, válaszolom, akkor meg mi a fasznak csókolgatsz? Most figyelj: Mert betegen olyan édes vagy, mondja...

Na, és ilyenkor ne pattanjon el az ember agyában az ideg, mi? Nagysága betipeg, ébresztő gyanánt 3 bar-os vákuumot csinál a fejemben, amúgy is reggel van, áll a farkam, mint a cövek, aztán meg bocsi, csak jó reggelt kívántam??? Nem értem, bazmeg. Meg azt se’, hogy mit élvez ezen annyira – mert azt láttam, hogy remekül szórakozik, és az is fenemód tetszik neki, hogy felizgat (mert persze azért rafináltan úgy kelt fel az ágyról, hogy közben alkarral ellenőrizze, hogy hányasra értékelem a műsort...). A fene a hétpróbás kis kurváját...

A háromnapos, rendszeres Judy-megjelenésekkel súlyosbított bezártság, valamint az egészséges állagú székletért folytatott elkeseredett harc után végre örültem, hogy olyan pályára léphetek, ahol legalább az események egy részét én irányíthatom: Téglással elindultunk kocsival Esztergomba, hogy találkozzunk Hunyadi századossal.

A tiszt szívélyes volt, lefutottuk az udvariassági köröket, tolmácsolta Albert dandártábornok köszönetét és elismerését is, aki sajnos más irányú elfoglaltságai miatt nem tudott velünk találkozni. A tábornok a jelek szerint nem várt tétlenül a jövetelünkre, és már a távollétünkben elkezdte alapozni a beharangozott „speciális expedíciós haderő” felállítását. Hunyadi tájékoztatása szerint ezt az is sürgeti, hogy a kelták hátországából mozgolódásról érkeztek hírek. Megkérdeztem, hogy ezeket az információkat milyen forrásokra alapozzák, és megtudtam, hogy van valami kereskedőember, aki szinte az átkerülés első napjaitól kezdve együttműködik velük és szállítja az infót. Bevallom, leesett az állam, nem gondoltam, hogy az ómagyar hírszerzés már itt tart – alig négy-öt hónapja köszöntött be az ókor... Ja, és ezenkívül vannak még motoros könnyűrepülőink, amelyek segítségével le tudják ellenőrizni a kapott információkat.

Körülbelül három órát töltöttünk a felállítandó haderő tervezésével és a részletek egyeztetésével. A hét elején Hunyadiék bekérték a határmenti területekre vezényelt egységek századparancsnokaitól az ajánlásokat, hogy az alájuk rendelt katonákból kik lennének alkalmasak a messze Ómagyarország határain túl végrehajtott „speciális” műveletekre – igazából fogalmam sincs, hogyan fogalmazták meg katonául azt a feladatot, hogy megnyugtató időbeli távolságra a genfi konvenciótól meg a hágai nemzetközi törvényszéktől kelta és más barbár törzseket kell „megtörnünk” (a „megtörés” szót Hunyadi használta, de nagyon tetszik a zamata). Egy biztos, aki ilyesmire jelentkezik, annak tökéletesen tisztában kell lennie azzal, mit várnak el tőle.

Harminchat önkéntes jelentkezett, illetve felelt meg, javarészük az egykori tatai dandárból, akiknek minden rokonuk és ismerősük az át-nem-került területeken ragadt, és tavaly október óta csak lógtak a levegőben. Ezekkel az önkéntesekkel nem találkoztunk személyesen, ellenben a megbeszélés után Hunyadival együtt átmentünk egy a Bazilikától nem messze, a Várfok utcában berendezett legénységi szállásra, ahol egy különleges osztag embereivel ismerkedtünk meg.

A tizenegy fiatal srác az Átkerülés óta együtt harcolt, Esztergom kelta feldúlása után részt vettek egy a Duna túlpartján folytatott felderítőakcióban is, és ránézésre tökéletesen hozták a magukat iszonyú komolyan vevő szótlan profik kötelező kliséit. Egyencucc, egyenfrizura meg a többi. Afi haverom mesélt ilyen sztorikat a légióból hazatérve, ott szinte törvényszerűen alakultak ki a hasonló klikkek az egyazon nációhoz tartozókból, a kiképzés alatt száztíz százalékon ment a vetítés, a jobb vagyok nálad-verseny, jó párszor össze is verték egymást, de harcolni azt nagyon tudtak együtt. Ezek „Albert Farkasainak” nevezték magukat, és mint Hunyaditól megtudtam, nem ők az egyetlen egység, amelyik ehhez az Átkerülés után összeverbuvált, kvázi a tábornok magánhadseregeként működő alakulathoz tartozott. (Utólag azért kezdett tisztulni a kép, hogy mitől borította el a néhai Morvai tábornok agyát annyira a szar, hogy megpróbálja magához ragadni a hatalmat.) A tizenegy Farkas vezetője egy Röckl névre hallgató, szálkásra gyúrt hadnagy volt, ránézésre értelmes gyereknek tűnt. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor beléptünk a szállásukra, mindegyik katona alaposan végigmért, viszont onnantól kezdve kizárólag Hunyadira koncentráltak. Egészen addig, amíg a százados azt nem mondta, hogy az expedíciós egységben az ő és az én parancsaimnak kell engedelmeskedniük – innentől kezdve mintha átbillentettek volna a fejükben egy kapcsolót, én is „láthatóvá váltam” a szobában, és részesültem ugyanabból a figyelemből, mint Hunyadi. Búcsúzóul elmondta nekik, hogy másnap reggel 7 óráig van lehetőségük visszavonni a jelentkezésüket. Na, az lenne a hét meglepetése, gondoltam, ha egyetlen ilyen visszavonást is találna az asztalán.

Az hamar világossá vált számomra, hogy Hunyadit mintegy a felügyelőtisztemként akarja Albert az egység élére ültetni, tényleges felelősség és feladat nélkül, de korlátlan hatalommal – felettem. Ezt megerősítette, hogy a felállítandó haderőt nekem kell rendszerbe szerveznem a saját elképzelésem szerint, és szabadon tehetek javaslatot a szükséges eszközökre is –kikötve persze, hogy utánpótlásfüggő dolgokról, mint például jármű, ne is álmodjak –, és ezek az igények, mint mondta, prioritást élveznek, viszont a lehető legrövidebb időn belül indulásra készen kell állnunk. Komoly fenntartásaim voltak, hogy ez mennyire lehet majd működőképes modell. Ha én állítom össze az egységet, az azt feltételezi, hogy én leszek majd a harctéri parancsnok. Ebbe a koncepcióba hogyan fér bele egy felettem álló valaki, aki mégsem egy hátországban székelő irányítótiszt, mint Boszniában volt, hanem folyamatosan jelen van, mégsem ő vezényel? Viszont bármikor megvétózhat, ha kedve tartja. És persze, amitől legjobban tartottam: nekem soha életemben nem volt közvetlen főnököm... A másik oldalról nézve természetesen megértettem Albert szempontjait is: nem gondolhattam komolyan, hogy a seggem alá tolnak egy századnyi fegyverest, aztán menjek keltát idomítani saját belátásom szerint.

Ej, de sokféle módon baszódhat ez még el... Másrészt viszont: volt jobb programom az elkövetkező... ööö, pár évre?

Hunyadi az irodájába visszatérve osztotta meg velünk a legutolsó csavart. Azért kell az éjszakát Esztergomban töltenünk, mert másnap reggel kimegyünk Nyergesújfalu határába, ahol az egykori Cembrit (még egykoribban, Eternit) gyártelepen berendezett börtönben van jelenésünk. Mivel a rendőrségi fogdákat leszámítva más fogvatartásra alkalmas épület nem került át, ezért ezen a jól védhető gyártelepen jött létre Ómagyarország első börtöne. Soron következő feladatom az expedíciós haderő felduzzasztása volt a jelenleg szűkös készletekből etetett és jobb híján kivégzésre váró fosztogatók, erőszakolók és gyilkosok állományából...


[ Itt most tartsunk egy rövid szünetet, ebéd után várunk vissza mindenkit szeretettel és a folytatással. ]

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr721155392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.06.02. 09:35:41

Ebéd után (is) itt leszünk! :)

horwy 2009.06.02. 09:40:36

Ómagyar Piszkos 12 :)

bz249 2009.06.02. 09:51:28

Na Tigris talált magának egy rendes polgári állást...

Bár úgy érzem, hogy ez egy ilyen SS-Polizei alakulat lesz, aminek a legfőbb feladata a lakosság elleni időegység alatti kegyetlenkedések maximalizálása.

Tényleg hogy működnek a Megtörők? Ómagyar honvédség leveri az antikat... katonai megszállás, és ha az antik jó arcok, akkor Emancipátorok, ha rossz arcok akkor Megtörők?

bz249 2009.06.02. 09:53:59

Ja és kíváncsi leszek majd Albert és Morvai megítélésére az "Albert, a dandi" című rockopera Kr.e 155-ben megtartott ősbemutatóján :)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.06.02. 11:25:00

@bz249: Érdekes fogalmaid vannak a "rendes" és a "polgári" szavak jelentéséről... :)

drazsé 2009.06.02. 12:01:59

@bz249:

"show the flag" - legalábbis szerintem

kimész, megmutatod magad, itt vagyok, lehet kötekedni, csak utána ne panaszkodj, ha törött kézzel kell fognod vérző orrodat

ha meg nem kötekedsz, akkor majd jönnek triumphatorék :)

BTW, reggel bejött:

folytatás?

drazsé 2009.06.02. 12:03:04

ui.: Albert dandi terjeszkedik :)

meg mintha az is kiderülne szőrmentén, hogy Morvainál nem véletlenül dobódott el a gépszíj :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.06.02. 12:32:07

Na végre, nem a patakvér folyik, hanem a patak... Mindegy, hagyjuk. :)

Külön ómagyar honvédség nincs, vannak megtörők, emancipátorok és felderítők, meg persze rendőrség és polgárőrség a konszolidált területeken. A megszállásra kijelölt antik meg választhatnak, hogy a megtörőkkel vagy az emancipátorokkal akarnak-e közös projektet.

bz249 2009.06.02. 12:34:15

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: mindeni képességei szerint. :)

Az ómagyar igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás erejét mutatja, hogy egy olyan megátalkodott rablógyilkosból is, mint Tigris képes volt a társadalom számára hasznos polgárt nevelni, aki rablógyilkosként működik közre az újjáépítésben. :D

@drazsé: kérdés merre? remélem északnak...

Délre elég leküldni valakit, aki rendszeresen nyilvánosan elveri Gherry vezért. Ja és a csodafegyvert Konzel Károly kormányzót (tényleg tri a kormányzóval mi lett?)

omagyar.blog.hu/2009/04/06/tavaszpont

bz249 2009.06.02. 12:42:17

@szs.: akkor ha jól sejtem itt Vendée lesz,

http://katpol.blog.hu/2007/10/20/gerillahaboruk3

esetleg a herero-háborút ültetik át a gyakorlatba

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18805&pIdx=2

Vagy ennyire azért nem lesznek durvák a Megtörő urakok? Mert nagyon úgy érzem, hogy a következő üzenetet kell átadni az antiknak:

Ómagyarországon munkaerőhiány van. Azonban egy szektorban, nevezetesen a lázadó primitív anti barbárok munkakörében így is munkaerő-túlkínálat van, ezért itt csoportos létszámleépítés lesz. Az egyenlő bánásmód hatóság azonban tiltja a kivételezést ezért nőket és gyerekeket is átképzésben kell részesíteni.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.06.02. 12:50:56

A probléma lényege az, hogy az ókorban teljesen bevett szokás, hogy a határterületekre be-becsapnak némi rablási és gyilkolászási célzattal a népek (egyes helyeken ma is divat, főleg, ha bejön valami ideológiai töltet, pl. Algéria, meg Afrika egyéb részei), ehhez sem hadüzenet, sem hadiállapot nem kell, sőt, casus bellivé is csak akkor válik, ha nagyon eldurvul a helyzet (punok simán prédáltak római érdekeltségeket már a pun háborúk előtt is, pl.). Ezt viszont a mérnöki pontossággal kijelölt határokhoz, jog-, köz-, lét- és egyéb biztonsághoz szokott átkerültek gyomra valahogy nem akarja bevenni, mármint azt, hogy ez ezentúl életük szerves része lesz, és valahogy meg kell beszélni az antikkal egy általuk is érthető nyelven, hogy ilyet nem játszunk.
Most konkrétan meg azért szakadt el a cérna, mert a tavaly őszi odacsapások és a viszonylagos téli nyugalom után a kelták megint rákezdték, amikor Albert dandi egész más irányban kivánta volna elfoglalni magát.

bz249 2009.06.02. 12:58:33

@szs.: nem erkölcsi ítéletet akartam megfogalmazni... a genfi konvencióhoz két fél kell.

Csak érdeklődök, hogy mi a megtörés célja, ehhez milyen módszereket és eszközöket rendelnek hozzá és mi számít sikernek.

bz249 2009.06.02. 12:59:13

ja és hogy milyen körülmények esetén mennek be a megtörők

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.06.02. 13:05:42

@bz249: Ez most fog kialakulni, elvégre még a protocsapat sem állt össze. :)

De később szigorúan szabályozva lesz a működésük. A csapatok feltöltésére már adott a minta, de persze nem csak bűnözők jelentkezhetnek, illetve a tiszti állomány se onnan fog rekrutálódni. Az antikkal először a felderítők lépnek kapcsolatba, akik legalább annyira diplomaták és kémek is, és ha nem tudnak megegyezni, illetve az antik kirívóan antiszociális (anti-szociális... ) viselkedést mutatnak, akkor kapnak a megtörők egy kijelölt területet (vagy kijelölt célpontot, ami lehet mozgó is), és akkor ér véget a küldetésük, amikor már vagy nem lesz akadékoskodó, vagy az akadékoskodó a nyitva hagyot csatornákon jelzi, hogy valamiért meggondolta magát. És persze az ómagyar érdekeltségek elleni mindenféle fellépés is megtörők kiküldését vonja maga után.

T1GRIS 2009.06.02. 13:09:09

@bz249: várj még 20 percet, és lesz ilyesmire utalás.

drazsé 2009.06.02. 13:15:29

@szs.:

izé, lehet, hogy már valahol aggályoskodtam, de ha nem, akkor megteszem itt:

párhuzamos fegyveres katonai szervezetet létrehozni nagy általánosságban nem szerencsés

teljesen értelemszerűen adja magát a Heer-Wermacht párhuzam, ami különös katyvaszt eredményezett (ami valahol a fegyvernem-haderőnem között lavírozva kezdődött, majd a végére lett egy párhuzamos OKW... sőt, ugye a nagy terv a csere lett volna)

külön ómagyar honvédségnek - még ha nem is ez a neve - léteznie kell, mint legfelsőbb katonai irányító szervezet. azon belül lehet haderőnemi (de akár fegyvernemi) felosztásba helyezni a megtörő/emancipátori/ egységeket, bár én változatlanul fenntartanám a reguláris haderőnemeket is, a felderítőket pedig nem tekintém se fegyver- se haderőnemnek

alapvetően erre a helyzetre legalkalmasabb az alacsony szinten szervezett porosz/német feladatközpontú felfogás lenne a legmegfelelőbb (mint a mai napig a legrugalmasabb megoldás sokféle haderőnem/fegyvernem, sőt egyáltalán alegység összefogására)

kicsit részletezve

a haderő iylen módon történő felosztása a következő problémákat veti fel az én olvasatomban:

egyrészt mivel ebben a formában megszűnik a klasszikus haderőnemi felosztás (szárazföldi-flotta-légi) nem is annyira sokára felmerül a hovatartozás kérdése, legalábbis flotta esetében (lévén Fiume nem távlati terv)

már most felmerül a kérdéskör, hogy hova legyenek sorolva a tüzérségi eszközök, a meglévő repülők, a gépesített csapatok
megtörők? bosánatért esedezem, de ha iylen T1gris-félék fogják alkotni a megtörők magját, én a kezükbe nem adnék ekkora erőt :)
arról nem is beszélve, hogy ezeket az eszközöket a magterületekről később pedig a magas fokon emancipálc területekről kivinni ellenjavalt, a megtörőket pedig "civilizált" környéken max szabadságolva, megerősített VÁP-al szeretne mindenki

emancipátorok?
nekik nem kell ekkora tűzerő - most vagy Bsimarcki diplomaták, vagy nem tudom mik, de egy gépesített zászlóaljra nem lehet szükségük - ha mégis, akkor az adott helyen nincs szükség rájuk

felderítők?
nonszensz

de akkor vizsgáljuk meg feladat szerint

megtörők:

gyakorlatilag rohamcsapat erősen ellenséges területen bevetve, mondhatni nevelő szándékkal
nincs szükségük brutális tűzerőre, hírnevet szereznek és azt megtartják

emancipátorok
abszolute könnyűfegyverzetű egységek, irgalmas szamaritánusok gépfegyverel
inkább félkatonai szervezet, leginkább önvédelemre berendezkedve, bár a technológiai fejlettség okán kisebb királyságokat ők is hidegre tudnak tenni

de nem fo... - T1grisre való tekintettel inkább kihagyom - a szót, konklúzió:

a megtörők ebben a formában gyakorlatilag az összhaderőnemi magyar honvédséget jelentik, és a konkrét elnevezés roham(büntető?)zászlóaljakat - ezektől kell egy - akár éles- határvonallal elválasztani a többi egységet

haderőnem szinten kell elhelyezni az emancipátorokat, amely gyakorlatban alapvetően egy paramilitáris szervezet
(nem is tudom, mihez tudnám leginkább hasonlítani... afganisztáni újjáépítő csoportok?)

a felderítők ebben a formában inkább az emancipátorok egy "fegyverneme"
de legalábbis azok egy speciális változata
a klasszikus, katonai felderítőktől meglehetősen távol állnak, ezt mondanom se kell

kicsit még zavaros nekem is, de majd valahogy letisztítom :)

és hogy merre?

a logikus irány az észak vagy kelet
keleten nincs igazán semmi, ami indokolttá tenné a terjeszkedést,
nyugaton dettó,
délen ugye gyakorlatilag könnyedén megvalósítható (többé kevésbé csak be kell vonulni, a tekintély már megvan), északon pedig egy esetleges vizíerőmű építése belátható időn belül...

bz249 2009.06.02. 13:20:48

@T1GRIS: nem várok és visszaélek a szerkesztői jogosítványommal... sőt tulajdonképpen ezt már tegnap megtettem. :)

Ennek alapján is úgy látom, hogy a megtörők leginkább a "népirtás" nevű katonai művelettel fogják pacifikálni a területet. Ehhez viszont nem kell túl sokat agyalni a szervezeti felépítésen és a működési szabályokon.

drazsé 2009.06.02. 13:27:38

@bz249:

mindenképpen kell, lévén egyre inkább kristályosodik bennem az a gondolat, hogy "megtörők" névvel a teljes honvédséget kell érteni (nem akarok párhuzamokat használni, mert csúnya áthallásai lennéenek, de maradjunk annyiban, hogy a külső és határmenti műveletek irányítása szigorúan egy irányítás alatt kell hogy legyenek, nem hatékony hatásköri párhuzamokat kialakítani, mert csúnya pofáraesések lehetnek benne

akkor viszont szigorúan szabályozni kell, mit, hol, mikor lehet

egészen odáig hogy jó napottal barátságosan köszönsz a keltának odáig hogy a vezér testét négyfelé vágva küldöd szét a felgyújtott településről...

T1GRIS 2009.06.02. 13:30:23

Drazsé, szerettel meghívnálak (ha a többieknek nincs kifogása ellene) a könyvmegjelenés időpontjára teendő szerkesztőségi sörözésre, mivel sokat kellene beszélgetnünk ezekről a katonai dolgokról...
Alapvetően a történet időpontjában még nincs kikristályosodott koncepció a Megtörőkkel kapcsolatban a hadvezetés részéről sem, de a most felállítandó Tigrisosztag a 40 évvel az Átkerülés után játszódó regény - akkor már szabályozottan működő - Megtörőinek prototípusa. Az általunk elkövetett hibákból (és persze az elért sikerekből) szűrődik majd le, hogy mit hogyan kellene tenni, tehát nem ártana jól átgondolni...

T1GRIS 2009.06.02. 13:32:47

@bz249: A felépítésen azért kell agyalnom, mert ennek a kísérleti századnak nem lesz rendszeres feltöltése. Kezdetben biztosan nem. Emiatt számomra létkérdés, hogy minimális emberveszteségekkel tudjam vezetni az akciókat, nem elég önmagában, hogy brutálisak vagyunk. Hiába vagyunk azok, ha hullunk, mint a legyek. Ezért is nem hoztam magammal mindenkit a... hopp, ez már a következő post. ;))

bz249 2009.06.02. 13:34:54

@drazsé: ez a megtörős dolog ez nem inkább rendőrségi feladat (bocs Tigris)? Na jó legyen csendőrségi, de nem az a klasszikus katonai eksön.

Ráadásul Tigris csapatai leginkább terrorizálásra lesznek használhatók. Ha őket akarják bevetni valahol, akkor a cél, hogy kő kövön ne maradjon. Ehhez meg csak azt kell letisztázni, hogy ki adhat engedélyt a bevetésükre és milyen körülmények között.

T1GRIS 2009.06.02. 13:37:05

* spoiler warning *
@drazsé: Hogy az én egységemben ne legyenek "hatásköri párhuzamok", arról igen rövid úton gondoskodni fogok... ;)))

drazsé 2009.06.02. 14:20:28

megette a blogmotor :(

@T1GRIS:

köszönöm széepn előre is a meghívást, de előre jelezném, hogy karosszéktábornok Kávéházi KOnrád vagyok :)
(de legalább őszinte)

hatásköri párhuzamok pedig nem iylen alacsony szinten, hanem a felsővezetésnél fajulhatnak el véglegesen (Abwehr-SD, stb)

@bz249:

nem rendőri feladat

egyszerűen csak ókori környezetbe kell helyezni a hadviselést

teljesen fölösleges kő-kövön nem maradig elmenni, bőven elég, ha a helyi-kevésbé helyi ellenséges vezetők körében magasabb a fluktuáció, a fegyvert fogó kelták erről igen hamar leszoknak (ne felejtsük el, gyakorlatilag nem létezik a modern értelembe vett katona és civil - a lakosság fegyvert fog és kész a sereg)

az, hogy közben felgyullad egy-két ház, elhajtódik egy marhacsorda, letaposódik a vetés még bőven belefér

lényeg, hogy érezzék a törődést

de egy komplett települést kiírtani erősen ellenjavalt, munkaerő honann lesz?

bz249 2009.06.02. 14:25:28

@drazsé: modern időkben ilyeneket a (gyarmati) rendőrség csinált

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.06.02. 14:58:39

Rosszul fogalmaztam: ezek nem külön hadseregek, hanem ezek alkotják a honvédséget, a fegyveres erőknek különféle feladatokra specializált részei. Létszámban a felderítők vannak a legkevesebben, majd a megtörők (ők sincsenek nagyon sokan), majd az emancipátorok, meg akad pár kisebb, külön egység, pl. az Átkerült területeken állomásozó páncélos hagyományőrző osztag, ami évente párszor beindítja a monstrumokat, lehetőleg akkor, amikor a környező népek követei is nézik a műsort. A megtörők könnyűfegyverzetű rohamosztagok, a felderítőknek komoly háttérintézményeik és technikáik vannak, az emancipátorok meg egy nagy összefoglaló név, az antikat oktató tanítónő is emancipátor, de vannak teljes értékű, helyi viszonylatban nehézfegyverzetű egységeik is (harci terepes ifa), meg a szállítószázadok, amik szállítanak és védenek, de ha kell, oda is lépnek, szóval igazából a honvédség kb = emancipátorok, a többi meg színesíti a képet. Ja igen, és a megtörők is először inkább a hangadók és vezetők likvidálásával kezdenek, a "kő kövön nem" jellegű műveletek ritkák.

drazsé 2009.06.02. 15:15:03

@bz249:

legjobb tudomásom szerint pont a gyarmati rendőrség nem igazán

büntetőexpedíciót hadsereggel oldották meg, most hirtelen nem jut eszembe kivétel

a gyarmati rendőrség alapvetően amúgy is helyiekből állt :)

ja, másik, a németek gyarmatügyi szokásait ne tekintsük etalonnak, lévén hogy a maga módján meglehetőst kontraproduktív volt - bár az angolok dél-afrikai ténykedését se neveném éppen ... őőő... szóval na

akkor már inkább india -főleg hogy továbbra is szükséges a munkáskéz :)

@szs.:

végig fogom még gondolni, főleg a mire lehet szükség és milyen erőforrások szükségesek, illetve most akkor hogy oszlanak meg a feladatok illetve módszerek - kicsit összetettebb dolog ez, főleg ha távlatokat nézünk és csak a történelmi Mo ileltve az ipar szükségleteit ellátó nyersanyagforrások +egyéb bázisok+nagyhatalmi jelenlét biztosítása...

erre akkor a szükséges és lehetséges felszerelés, célok, létszámok.... ááááá

végig kellene ezt jobba ngondolni

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.06.02. 15:22:50

Elsősorban a célokból kell kiindulni, a megtörő-emancipátor-felderítő háromság a Kárpát-medence elfoglalására kell, kisebb összecsapások jöhetnek szóba, nincs nagy, szervezett államalakulat, ami ellen "háborút" kellene viselni, viszont kulcsfontosságú, hogy a megszerzett területeket megszilárdítsák, felfejlesszék, termelővé tegyék, hogy ne csak vigye az erőforrásokat. További terjeszkedés pedig nem cél, legalábbis területileg, így az első szakasz után más fegyveres csoportok lesznek kiemelve, a flotta, távolsági légierő, szövetséges antikat segítő kommandók, stb, meg persze lesz egy rendes, hagyományos katonai feladatokat ellátó nem túl nagy, de annál ütősebb sereg is. Meg a területvédelmi erők, natürlich.
süti beállítások módosítása