- Nem, nem – rázta a fejét, mint már annyiszor. - Nem lehet menni oda. Varázshely. Keltek, drudák. Veszélyes. A jurta közepén ültünk a földön, körülöttünk a népes család. Az asszonyok tettek, vettek, az öregek aludni próbáltak, a kölykök pedig bennünket bámultak, és…

Hajnal felé a hörgés már elviselhetetlenné erősödött. Felálltam, és odaléptem a rómaihoz. A tűz fényében ijesztő volt az arca. Leguggoltam, és belenéztem a szemébe. Mondani akart valamit, láttam rajta. Moccant a keze, az enyém után kapott. Előbb nem értettem, mit akar. Aztán…

A húszas éveim elején sokat jártam a természetet. Egyszer nekivágtunk a Kék túra útvonalnak is, gyalog. Vagy tízen, fiúk, lányok, vegyesen. Visszafelé haladtunk a Kék ösvényen, Sátoraljaújhelytől nyugat felé. Élveztem nagyon, nomád körülmények, rengeteg idő a szabadban. De…

Apámra emlékeztetett. Alacsony, zömök, határtalanul szívós, és eszméletlenül találékony emberke volt. ...valamint istentenül szabad szájú. - Szerencséje, hogy beszart a karburátor, hogy rihadt volna bele még az édesapjába! – morogta. Én a tűz mellett dideregtem a…

Mennyire időszerű ez a szállóige! Talán pont most, ebben a pillanatban születik meg valakinek a fejében néhány száz kilométerrel odébb, lent délen. Most, amikor leírom. És én már tudom, s használom, legalább harminc éve. És előttem használták már, évszázadokon,…