Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Ómagyarok söre

2010.11.09. 08:30 | bz249 | 10 komment

Címkék: wiki

 

A sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.

 

Története az Átkerülés előtt

 

A sörgyártás története a civilizáció kezdetéig nyúlik vissza már az ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak is készítettek sörhöz hasonló italokat. A sörök minőségének biztosítására vonatkozó szabályok Hammurápi törvényoszlopán is olvashatóak. Az ókori germánok és kelták is készítettek söröket. Ezeket az italokat azonban inkább árpalének lehetne nevezni, mivel nem tartalmaztak komlót.

 

A sör középkorban is népszerű ital maradt, melyben a böjti szokásoknak is szerepe volt, ugyanis a böjt nem érintette a folyadékokat. A szerzetesség is jelentős mértékben hozzájárult a sörfőzés fejlődéséhez, többek között nekik köszönhetjük a komló, mint ízesítőanyag elterjesztését.

 

Az ipari forradalom alatt a sörfőzés kézműves mesterségből ipari eljárássá változott, ekkor jelentek meg az Átkerülés előtt népszerű szigorú minőségellenőrzésen átesett hosszan eltartható, szűrt, világos sörök is.

 

Sörfőzés

 

A sörfőzési eljárás alapelemei a malátázás, a cefrézés, a komlózás, az erjesztés és bizonyos esetekben a palackozás.

 

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják

 

Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. A malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik.

 

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illó olaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja.

 

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. A sört 5-9 °C erjesztik miközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár több ezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprőről). Az élesztő-üledék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ú.n. "magélesztő". Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét.

 

Sörfőzés az Átkerülés után

 

Az Átkerült Területeken egyetlen nagyobb sörgyár sem működött, a legjelentősebb üzem egy kisebb méretű pilisvörösvári magánsörfőzde volt. A fenyegetett határszéli város ideiglenes kiürítése során azonban az üzemet kelta és/vagy magyar fosztogatók feldúlták, a berendezések legnagyobb részét használhatatlanságig megrongálták. A tömény szeszekhez képest alacsony alkoholtartalmú sörök rövidebb szavatossági idejük miatt rövid időn belül elfogytak és Brennus támadásának idejére már általános sörhiány lépett fel.

 

A biztonsági helyzet stabilizálódása után a pilisvörösvári és átkerült volt komáromi sörgyári dolgozók levélben fordultak az ideiglenes kormányhoz, hogy új sörfőzdét alapíthassanak, azonban kérésüket elutasították a jelentős munkaerőhiányra, és a sörfőzés nem létfontosságú mivoltára való tekintettel. A helyzet végül az Á.u. 3-ban elkezdett remodernizációs program idején változott meg (egyes információk szerint ebben a gyakran rossz minőségű házi készítésű tömény szeszek vagy kelta eredetű sörök és borok fogyasztásának egészségügyi következményei is nagy szerepet játszottak) ekkor ugyanis a város felélesztését szolgáló Tatabánya-terv keretében engedélyezték egy sörfőzde megalapítását.

 

A gyár a pilisvörösvári üzem megmentett felszerelésével, magánadományokkal valamint az elérhető eszközök ügyes kombinációjával előállított ideiglenes berendezésekkel kezdte meg a működést. A kísérleti üzem során csupán komló nélkül készített alacsony minőségű, úgynevezett anti vagy kelt-típusú sört állítottak elő, azonban ez is elég volt a végleges engedély, sőt a monopóliumjog megszerzésére. A komlótermesztés Á.u. 6-ban indult meg. Ennek valamint az élesztőkultúra és a gyár eszközparkjának fokozatos javításának köszönhetően Á.u. 10 környékére alakult ki a ma is közkedvelt Tatabányai Világos.

 

A tatabányai gyár fejlődése mellett a rossz infrastruktúrával rendelkező távolabbi telepeken újabb sörfőzdék létesültek, gyakran a területi emancipátorok jóváhagyása, sőt támogatása mellett. Ezek a kisebb üzemek többnyire gyenge minőségű kelt vagy teuton típusú söröket készítettek a helyben fellelhető gabonafélékből. A legjelentősebb új sörgyár a Fiumei Vasmacska Sörgyár lett, mely import egyiptomi gabonára alapozta a termelést. A monopóliumjoggal bíró Tatabányai Sörgyár ezeknek a „jogsértő üzemeknek” a bezáratását követelte. Az egyik legnagyobb munkaadóját féltő Tatabánya város képviselői a javaslat hangos támogatóiként létek fel. A helyi fejlődés támogatása, és az infrastrukturális problémák miatt azonban a kormány elutasította a kis sörfőzdék bezárását. A feszült helyzetet végül az Á.u. 15-ös sörkompromisszum oldotta fel, amely szerint húsz éven keresztül minden hektoliter sör után két forint adót kell fizetni az állam részére, melyből fél forint Tatabánya városát, fél forint pedig a Tatabányai Sörgyárat illeti meg. A kompromisszum értelmében a Tatabányai Sörgyár mentesült a sörforint megfizetése alól.

 

A monopóliumjogok Á.u. 30-as eltörlése után a sörforint átengedését és a Tatabányai Sörgyár mentességét is eltörölték. Ettől kezdve a teljes kétforintos bevétel az államhoz került.

 

Jelentős sörfőzdék Ómagyarországon

 

Tatabányai Sörgyár, Ómagyarország legnagyobb sörgyára, mely a prémium kategóriás sörök körében egyedülálló, Á.u. 15-től kezdődően alacsony árú kelt söröket is készítenek az Átkerült Területeken dolgozó anti vendégmunkások és az alacsonyabb emancipációs fokú települések lakói számára

 

Fiumei Vasmacska Sörgyár: Á.u. 12-ben alapított sörfőzde, termékei az adriai parton gyakorlatilag egyeduralkodóak, bár a Fiume-Sziszek vasútvonal megnyitása óta kénytelenek megküzdeni a Tatabányai Sörgyár jelentette konkurenciával. Főleg az egyiptomi gabonára és helyi komlóra alapozott alacsony árfekvésű termékei kelendőek, Á.u. 35 óta a Kapitány márkanevű termékükkel prémium szegmensbe is igyekeztek betörni, ám még Fiume környékén sem sikerült a Tatabányait kiszorítaniuk

 

Liptauer Sörfőzde: felvidéki sörfőzde, mely germán eredetű, úgynevezett teuton típusú söröket készít

 

Érdekességek

 

Az átlag ómagyar évi 28,5 liter sört fogyaszt el, az alacsony (I-II) emancipációs szintűek valamivel kevesebbet (27,2 liter) míg a magas emancipációs szintűek (III és felette) némileg többet (30,1 liter).

 

A komáromi emancipációs telep megalapítása után felmerült a Tatabányai Sörgyár átköltöztetése

 

A négy napig tartó Győri Sörnapok húszezer látogatójával az egyik legnagyobb emancipációs fesztivál. A hét helyi, kelt sört áruló főzde termékein kívül gazdag ómagyar és kelta kulturális program is várja a látogatókat.

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr572434556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rgranc 2010.11.09. 10:34:35

Sör, sör... Kólát mikor kezdenek el főzni, azt mondd meg! :D

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2010.11.09. 12:18:23

megnyugodtam, hogy van sörük szegényeknek. :D

bz249 2010.11.09. 12:31:44

@triumphator: Megiscsak civilizaciot epitenek vagy mi. :)

@rgranc: a koladio nem terem meg a mi eghajlatunkon. Mondjuk katranybol is lehet kolat fozni. ;)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2010.11.09. 13:19:01

Fiumében készül bármi is, ami nem "Kapitány" márkanéven fut?

drazsé 2010.11.09. 14:08:19

"azonban kérésüket elutasították "

micsodaaaaa??? ez alsó hangon hazaárulás....

:)

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

talán WC papír...

bz249 2010.11.09. 14:12:36

@drazsé: azok meg kemeny idok voltak... a kepzett sorfozo mestert is krumplikapalasra, toltestgazolasra, meg zuzottko teritesre fogtak be . :)

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: az osszes ocso szar, a prolisoruk is Vasmacska neven okoz fejfajast a lakossagnak

teddybear01 2010.11.09. 16:12:57

Elég béna a sörgyártás leírása. A maláta tulképp az alapanyag gabona keményítőjéből enzimes lebontással készített cukor, amiből alkoholos erjesztéssel készítik a nyers sört.
A komló csak ízesítésre kell, az európaiak eléggé hozzászoktak az ilyen kesernyés mellékízű sörhöz, de van másmilyen is. A németek(bajorok) hozták ugyanis az első sörtisztasági törvényt, hogy a sör csak árpamalátát, komlót, vizet és élesztőt tartalmazhat.
A barna sörhöz (porter) megpörkölik a kész malátát.

Ettől függetlenül sört lehet csinálni minden gabonaféléből, csinálnak is, meg minden cukortartalmú gyümölcsből is, illetve a kelták (is) készítettek mézsört is. Az ízük meg olyan, amilyen. Piszkosul meglepődtem a belga Vuk Kriek cseresznyeízű sörön.

Vannak olyan sörök is, amelyeket a gyártás során fagyasztanak, ezzel vonják ki az elegyből a víz egy részét.

bz249 2010.11.09. 17:26:25

Nyilvan linkelhettem volna egy ketszaz oldalas dolgozatot is... aki akarja, majd megteszi.
süti beállítások módosítása