Rádióközleményekben, falragaszokon, egyéb hirdetményekben és számos helyen lakossági fórumokon cáfolja a kormányzat azokat a rémhíreket, miszerint a késő áprilisi reggeli fagyok által okozott mezőgazdasági károk miatt az év végére éhínség várható az átkerült területeken. A mezőgazdaság felügyeletével megbízott nemzetgyűlési biztos, Vinitor Miklós szerint a fagy valóban jelentős károkat okozott, de ez nem veszélyezteti sem a lakosság, sem az ómagyar gyámság alá vont anti népesség élelmiszerellátását. Azonban, mint a biztos kifejtette, bizonyos terményekből, gyümölcsökből hiány várható, amit valószínűleg ideiglenes, szigorúbb elosztási szabályozással fognak majd kezelni.
Az április elején és közepén tapasztalt meleg időjárás után - szó szerint - hideg zuhanyként érte a tavaszi-nyári meleget váró embereket a hónap végén lecsapó hideghullám. A hőmérséklet egyes helyeken reggelre -5°C-ra süllyedt és szinte mindenhol kisebb-nagyobb károkat okozott a kertekben, termőföldeken. Az átkerülés utáni meteorológiai előrejelzési lehetőségek beszűkültek és az ókori, összességében hűvösebbnek tűnő időjárás miatt a népi előrejelzések sem igazán látszanak működni. A meteorológiai szolgálat nem csak a távoli állomások eltűnésével hanem a szakemberek hiányával is küzd, nagyon kevés igazán képzett és tapasztalt meteorológus került át. Ráadásul az elmúlt két évben az állam nem fordított túl sok figyelmet (erőforrást) a meteorológiai előrejelzés fejlesztésére, pedig, mint a mostani eset is mutatja, akár létszükséglet is lehet a pontosabb időjárás jelentés, a megfelelő figyelmeztetések időben történő kiadása.
Az átkerülés után a külső fenyegetések mellett az ellátásban mutatkozó zavarok és az élelmiszerhiány okozott komoly problémákat, amit jegyrendszer bevezetésével és a feketekereskedelem elleni szigorú fellépéssel tudtak csak úgy-ahogy kezelni. A mezőgazdasági termelés átkerülés utáni viszonyokra való átállítása is komoly erőfeszítéseket igényelt és igényel mind a mai napig is és épp ezért az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos hírekre szinte mindenki érzékenyen reagál. Albert István, a Nemzetgyűlés ideiglenes miniszterelnöke épp ezért hirdette meg egyfajta programként azt, hogy "Ómagyarországon senki nem fog éhezni." Az irányelv betartásának sikerét többen vitatják (nem csak politikai ellenfelek), de az kétségtelen, hogy az élelmiszerhez és a földműveléshez való viszony gyökeresen megváltozott az átkerülés után. Az ómagyar települések képéhez most, az átkerülés utáni második évben már szervesen hozzátartozik a kiskert és ismeretlen a parlagon hagyott termőföld. Az átkerült területek határain kívül is komoly erdőirtási tevékenység kezdődött, ami nem csak az ipar számára fontos fanyersanyagot, hanem a mezőgazdaság számára szükséges termőterületet is biztosítja. A halászati programok is egyre több eredményt hoznak a Dunán.
Az április végi fagyok leginkább a gyümölcsfákban és az eperben tett kárt, de a felmérések szerint több helyen károsodott a szőlő, a kukorica és a krumpli is. A lehűlés első reggele a legtöbb helyen váratlanul érte a gazdákat és semmiféle védekezésre nem nyílt lehetőségük. A második hajnali faggyal érkező napon sokan próbálkoztak füstöléssel, tűzrakással, takarással védekezni, de a rövid felkészülési idő miatt ezek nem sok eredménnyel jártak. A gabonafélék azonban nem károsodtak különösebben, így az élelmiszer-termelés zömét adó növényekkel kapcsolatban nem kell aggódni.
Vinitor Miklós a további lépésekről, fejleményekről folyamatos tájékoztatást ígért és egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az ideiglenes törvények szerint a rémhírterjesztés bűncselekménynek számít.
Kommentek