Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

A Galliai-háború 2.

2017.11.14. 08:30 | szs. | Szólj hozzá!

Címkék: Galliaiháború

avatarbz.GIFFiume, Fiume állomás, köszöntjük utasainkat! Adria gyorsvonat érkezett a B vágányra Esztergomból Tatabánya, Veszprém, Keszthely, Zákány-Gyékényes és Sziszek állomásokon át. A szerelvény tovább nem közlekedik. Átszállási lehetőség a Jelenje, Lopsivárad, Kopasztábora, Kocsevje állomásokon át Kocsevje-bányatelep felé közlekedő személyvonatra az A vágányon.

 

A húszórás órás vonatút alatt kissé lenyugodott, és újragondolta a helyzetet. Semmi veszíteni valója nem volt, a gallok valószínűleg csak hidegfegyverekkel, esetleg primitív nyilakkal rendelkeztek, egyszóval a hadjárat kevesebb életveszéllyel jár, mint bármelyik határmenti csetepaté a kimberek ellen. Arról nem is szólva, hogy a germánok sokkal jobb harcosok, mint bármelyik kelta. Ha Isten úgy akarta, akkor persze Galliában is utolérheti az embert a végzet, de mindent egybevéve Gallia biztonságosabb hely, mint a Magas-Tátra.

A legnagyobb veszély tehát az volt, hogy lebőg és kiderül, hogy alkalmatlan a vezetésre. Akkor meg szépen visszamegy a hegyivadászokhoz és folytatja tovább a korábbi életét. Vagyis ennek a kitérőnek a legrosszabb végkimenetele pont ugyanaz, mintha semmit se tett volt.

Ha pedig bejön a dolog és rangot és dicsőséget szerez. Nos akkor beleköphet Ulf két fiának a levesébe. Elméletben az anyja révén Herman is nemes vérvonalat vitt tovább, vagyis a király halála után bejelentkezhetett volna a trónért. Amíg azonban Marbod és Angilberct a felettesei voltak a vegyes zászlóaljnál, addig ez felettébb merész és annál sikertelenebb próbálkozás lett volna, ami a trón helyett inkább valamilyen elfeledett medvebarlang irányába lökte volna az életét. Egy százados és a Felderítő Parancsnokság galliai részlegének vezetője, az már van akkora ember, hogy a törzs mellé álljon a királyválasztásnál, különösen, ha az Antiügyi Minisztérium támogatását is élvezi. Mindenesetre ki kell használnia a lehetőséget, Ulf ugyan még jó erőben van, de mégiscsak ötvenöt éves, úgyhogy olyan sok ideje már nincs alkotni. A 2. Tátrai Vegyes Századnál az tuti biztos, hogy nem fog, mert Angilberctnek is van annyi esze, hogy ne támasszon még egy riválist maga ellen, bármilyen jelentéktelennek is tűnjön jelenleg. Sikereket fog elérni, Kapitány meg bekaphatja!

- Na ezektől a Kapitányoktól sem szabadulok meg egykönnyen!

Noha valószínűtlennek tűnt, hogy Fiume hősének bármiféle köze lenne ahhoz a hárpiához a Felderítő Parancsnokságnál, de mégis furcsán görcsbe rándult a gyomra, ahogy a téren kiállított hatalmas fekete járműre és a mellette álló "Kapitány Csaba, a Százezredes Átkerülés előtti autója" táblára pillantott. Ha hihetett a vasútállomáson elhelyezett térképnek, akkor itt a Kapitány téren van városparancsnokság épülete, mégpedig, az nagy ott szemben.

A kapu előtt két, furcsa, valójában nevetséges páncélba öltözött alak strázsált, ám a vállukra vetett AK nagyonis valódi volt, akárcsak a címeres Városparancsnokság, Fiume zománctábla. Alaposabban végignézve a fickókat egyértelművé vált számára, hogy tényleg ómagyar honvédekről van szó. Ezek hát a híres aluvitézek, jutott eszébe a szentendrei tisztképzőn hallott egyik beszélgetés, amiben Ómagyarország tengerészgyalogosairól emlékeztek meg kadéttársai. Természetesen, mint a semmirevaló díszszemle-katona legtipikusabb példányairól. Szerencsére a Tengerészgyalogság tisztképzője Fiuméban volt, így az egyszeri verbális inzultus, aluvitézek hiányában nem fajult dulakodásba torkolló szóváltássá.

- Milyen ügyben?

- Tessék?

- Milyen ügye van a városparancsnokságon a hadnagy úrnak?

- Hajó kellene, hogy Massiliába juthassak. Itt a parancs.

- Gomi vagy fiumei?

- Esztergomi, a Felderítő Parancsnokság állította ki.

- Hát gomi papírral nem sokra megy, mindenestre II. emelet 206-os szoba. Hajdú századost keresse.

 

Hajdú százados inkább hasonlított egy kiszolgált ökölvívóra semmint logisztikai csoportvezetőre és a hajtókáján is egy gyanúsan buzogányra emlékeztető fegyvernemi jelvény látszott. Ez azonban nem tette semmissé a tényt, hogy ő felelt az Adria Svadron és a szenelőállomások (bár az új Jecsmenik-osztályú naszádok már pakurát zabáltak, így a helyes elnevezése ezeknek az erődöknek az üzemanyagdepó volt) ellátásáért.

A gépelt lap tanulmányozásához egy olvasószemüveget húzott elő az asztalra állított kis fémdobozból. Ettől a megjelenése olyanná vált, mint amikor egy nyugdíjas bokszoló intellektuálisnak próbálja álcázni magát.

- Khm Kovács hadnagy, szóval hajóra lenne szüksége?

- Ahogyan a parancs is írja százados úr, a lehető leggyorsabban Massiliába kell jutnom.

- Nos lássuk csak. Három hét múlva indul egy ellátóhajó Massiliába és Gibraltárba.

- Három hét? Előtte lehetetlen?

- Nézze fiam. Tudom milyenek maguk esztergomiak, azt hiszik egyet füttyentenek, és a sok vidéki suttyó haptákba vágja magát idelenn! Erre gondolt nemde? – a százados feje lassan vörösödni majd később lilulni kezdett, valószínűleg magas vérnyomás betegsége volt.

- Ne…

- Ne vágjon a szavamba! De tudja mi a helyzet? Az hogy a Flotta külön fegyvernem, saját feladatokkal, amiben meglehetősen hátulra van rangsorolva a szárazföldi ficsúrok fuvarozása. Nem fogom a maga úri kedve miatt átszabni az ellátási rendet. Három hét múlva megy arra egy hajó, arra felszállhat. Ha tényleg annyira sietnie kellett, miért nem futárgéppel küldték? A saját repülőjük, az drága, de én bezzeg egyből tegyek a segge alá egy hajót? Milyet parancsol a felderítő hadnagy úr? Az ÓmHH Fiume megfelel? Vagy inkább a Szentendrére pályázna? Esetleg egy Jecsmenik-osztályú naszád? – A lila árnyalat ahogy jött úgy tűnt el az ex-megtörő, jelenlegi logisztikus arcáról, ezzel együtt a hangja is békülékenyebbre váltott - Nézze fiam, tudom, hogy nem a maga hibája, de higgye el nem tudok segíteni. Nekünk is megvan a magunk dolga, azt is alig győzzük, ha több hajóm lenne, szívesen segítenék.

- Kérem százados úr, nekem tényleg sürgősen Massiliába kell jutnom. Ön is olvasta a parancsot.

- Olvastam, és nem tudok semmit tenni. Három hét múlva megy arra hajó, előbb nem. Messinába el tudom küldeni a holnapi váltással, de azzal nem sokra megy.

- Hát valóban nem.

- Pénzt kapott?

- Katonai csekket.

- Az nem jó. Mindegy, hátha elfogadják. Ha tényleg annyira sietnie kell, akkor mennyen le a kikötőben és próbáljon elcsípni egy magánzót. Drágább, mint az állam hajójával, de ha szerencséje van, akár ma is elindulhat.

 

Valószínűleg a gondviselés vezetette az útján, az első hajó oldalán, amit meglátott a tengerparton nagy fekete betűkkel virított a Massilia Bajnoka felirat. Herman nem volt egy filozofikus alkat, inkább praktikus gondolatvilágúnak lehetett volna mondani, és ez a józan paraszti ész most azt sugallta, hogy ennél a hajónál érdemes lesz megállni egy kis időre. A kikötőbak mellett egy feltűnően matróznak látszó egyén állt.

- A kapitányt keresem.

- Aztán mire kell magának a kapitány?

- Maga szerint? Kecskét akarok neki eladni.

- Nincs szükségünk kecskére.

- Ne bohóckodjon már, egy hajóra lenne szükségem.

- Nem hiszem, hogy eladja magának, neki is szüksége van rá.

- A Jancsival nem nagyon érdemes beszélgetnie – egy másik tengerészforma alak jelent meg a hajó fedélzetén – bolond szegény. Kassai Ferenc, ennek a teknőnek a tulajdonosa és kapitánya. Mi járatban?

- Hajóra lenne szükségem, hogy Massiliába jussak.

A tengerész beletúrt a ritkás szakállába és megvakarta az állát.

- Különösebben nincs arra dolgom, de még lehet.

- Akkor el tud vinni?

- Tudni éppen tudom, a kérdés, hogy akarom-e. Mondjon háromszáz jó érvet és elviszem. Ötszázért egy óceáni kéjutazást is megoldható.

Az első pozitív élménye ezzel a várossal kapcsolatban. Úgy látszik, akármit is mondott Niki, a lakosság sokkal rendesebb, mint a felfuvalkodott hólyag katonák. Bár ez utóbbi nem Fiume jellegzetessége, az esztergomi parancsnokságon pontosan ugyanilyen tuskók alkotják az állomány gerincét, mint ez a Hajdú.

- Tudna egy kicsit segíteni, még soha nem töltöttem ki katonai csekket?

- Katonai csekk? Fiumei vagy gomi?

- Esztergomi, de nem mindegy? Egyformák.

- Magának biztos, viszont én meg nem fogok elmenni Sziszekre beváltani a csekkjeit. Ráadásul honnan tudjam, hogy nem hamisak?

- Ki hamisítana katonai csekket? – ez őrület, a katonai bónt az egész országban elismerték a kiállító parancsnokságtól függetlenül, törvény kötelezte a körzeti parancsnokságokat a beváltásukra, és a hamisítását halállal büntették. Ez a hajós nem bízna az ómagyar kormány szavában?

- Nem tudnánk megegyezni? A lehető leghamarabb Massiliaba kellene jutnom!

- Miért nem megy egy hadihajóval?

- Három hétig egyetlen hajó sem megy arra.

- Az áldott jó szívem, az fog sírba vinni. Adjon háromszázat az útra, meg mondjuk még kétszázat, ami, ami… mindegy majd a hajón kitalálunk valamit, extra ellátmányt vett vagy ilyesmi. Biztos van valami okos ötlete. Délutánig összeszedem a legénységet, aztán kettőkor indulunk!

 

***

 

- Kapitány! Villognak ránk!

- Hogy a nádvágó tolná bele a kóchengeres faszát a bárcás édes jó anyjába, még erre volt szükségem a mai napra – Kassai leakasztotta a falon lógó távcsövet, aztán egy hosszabb szakmai jellegű ismertetőt tartott az általa ismert népnyelvi fordulatokról

- Valami baj van?

- Baj? Mindig csak a baj van. Időjárőr!

- Időjárőr?

- Vizirendészet, időszennyező rakomány után kutatnak.

- De semmi ilyet nem viszünk – Herman nem értette a helyzetet, miért kellene tartaniuk az időszennyezés ellene törvény betartásán munkálkodó hatóságoktól, Kassai kapitány csempész lenne? – Vagy mégis?

- Nem, hacsak maga nem hozott fel valamit.

- Én semmit, akkor ezek szerint minden rendben.

- Már hogy lenne rendben!

- De azt mondta, semmi időszennyező áru nincs a hajó!

- És maga szerint mennyi ideig tart, amíg erre rájönnek az időjárőrök?

- Sokáig?

- Telitalálat!

- Akkor mit teszünk?

- Semmit! Kormány, megállunk tartjuk a helyzetünket!

 

- Heló Ferikém, hogy, s mint?

- Megvagyunk Laci, mi szél hozott erre?

- Nem szél Feri, hanem gőz. Aztán időszennyező vagy egyéb csempészáru van-e a bárkán?

- Nem bárka, hanem hajó. És semmi különös.

- Azért a fiúkkal szeretnénk erről meggyőződni, ha nem bánod?

- Én? Úgy nézek ki, mint aki szembe akar szegülni az Időszennyezés Elleni Alosztállyal?

- Elnézést – Herman eddig csendben figyelte a finom, de azért korántsem baráti piszkálódást a két hajós között, azonban lassan kezdte elveszíteni a fonalat és türelmét is

- Maga meg ki? – a Laci nevű egy meglehetősen barátságtalan pillantással viszonozta Herman „modortalanságát”, amivel félbeszakította a szurkálódásukat

- Kovács Herman, Tátrai Vegyes Zászlóalj, parancsom van, hogy a lehető leggyorsabban Massiliába jussak!

- Hoci! – nyújtotta a kezét az időjárőr parancsnoka

- A parancs a kabinomban van.

- Akkor hozza ide!

Herman még nem szokta meg az imbolygó fedélzetet, így nem kockáztatta a futást, szerencsére a „Massilia bajnoka” nem volt éppen egy óriáshajó, így viszonylag gyorsan visszaérkezett a gépelt paranccsal. Menet közben újabb, Lacihoz hasonló tengerészgyalogos mellvértet viselő alakok szálltak át az IDEA-hajóról a Bajnok fedélzetére.

- Na végre, hadd lássam! – nem volt hosszú szöveg, Laci alig egy perc alatt átfutotta, közben hümmögött egy sort – No lám, nem is mondtad, hogy ilyen fontos ember van a fedélzeten Ferikém. Ezt a parancsot személyesen a Faltörő Jerke írta alá! Bezony, az IDEA nagyasszonya. Viszont amennyire látom, nincs különleges engedélye magas technológia szállítására, szóval az ellenőrzést mégiscsak végrehajtjuk. A szokásos módon, kikötünk Rab-on, aztán egy kicsit áttúrjuk a bárkát.

- Hajó. A bárka lapos fenekű és nincs saját motorja.

- De önérzetes itt valaki!

- Komolyan Laci. Tényleg nem lehetne máshogy megoldani? Látod, a hadnagy úrnak sürgős parancsa van.

- Ahogy nekem is. Nem lenne kötelező pont ezt a hajót részletes vizsgálatnak alávetnem, de tudod a szabályzat szerint havonta legalább három anti és minimum két ómagyar hajót az utolsó szögig át kell vizsgálnom. Ez a törvény. Nem én hoztam, én csak betartom és betartatom. Egyébként, őszintén szólva, nem is rossz törvény ez, valahogy csak meg kell fékeznünk a csempészeket, vagy te talán azt szeretnéd, ha a karthik vagy a görögök géppuskával jönnének ellenünk? Jó lenne ez Feri?

- Nyilván nem. De nincs semmi a hajón, és a hadnagy úrnak sürgős feladata van, talán éppen időszennyezőket üldöz!

- Időszennyezőket üldöz? – a vámtiszt kissé feljebb vonta a szemöldökét, amikor Hermanra nézett, de a magabiztossága látszólag nem csökkent

- Ami azt illeti nem, a rómaiakhoz küldött misszió része vagyok.

- Látod Ferikém, nem időszennyezőket üldöz, úgyhogy megyünk, és végigcsináljuk az ellenőrzést.

- Ne szórakozz velem Laci, inkább mondd meg, hogy lehetne okosba lerendezni!

- Nos Ferikém, ahogy mondtam, nem kötelező éppen a ti hajótokat részletesen átnéznem, lehetőség van egy gyors szemlevételezésre is. Azonban eddig még nem csináltam részletes vizsgálatot a hónapban és…

- Mennyi?

Aki itt arra tippel, hogy Kassai Ferenc kapitány hajlandó lett volna egy kanál vízben megfojtani Kékesi László vámtisztet, az nem jár messze az igazságtól. A valóság az, hogy Kassai hajlandó lett volna engedményeket tenni, amennyiben éppen nincs a közelben víz. A tengeren persze mindez jórészt akadémikus jellegű kérdés, mivel ha valamiből sok van a környéken, az éppen a víz.

- Tudod te azt Ferikém!

- Száz?

- Mondjuk ötletnek nem rossz. Legyen száz, ha te mondtad.

- Van száz forintja? – ez a kérdés már Hermannak szólt.

- Katonai csekkben.

- Óh semmi gond, a vesztegetés az a 16/2 jogcím, vagy az a prostitúció, de az is lehet, hogy a kábítószer-vásárlás… ne szarozz velem Feri! Száz pengő forintot akarok látni, csodaszép angyalos címerrel a hátlapján! Hogy egymással hogy boltoljátok le, abba nem akarok beleszólni. Persze, ha gondolod, intézhetjük a hivatalos úton is. A ti időtök megy el vele.

- Meglesz, egy pillanat.

- Ez a beszéd Ferikém!

 

- Huszonkettő per kilenc! – vetette oda Kassai Hermannak miközben a távolodó járőrhajót nézte

- Micsoda?

Herman már egészen hozzászokott, hogy ismét nem ért semmit, amióta eljött Liptószentmiklósról ez az állapot állandósult. Abba viszont nem mert belegondolni, hogy mi lesz, ha egy csomó latinul gagyogó római lesz körülötte. Sokkal rosszabb persze nem lehet.

- A jogcím.

- Minek a jogcíme?

- Nagy befolyású nem-emancipált személyek és/vagy jelentős mennyiségű közrendű nem-emancipált személy jóindulatának megnyerésére szolgáló ajándéktárgyak beszerzése. Ez a huszonkettő per kilences pont. Ezt kell felírnia a katonai csekkre, amit most fog kitölteni nekem. Százötven forintról, mielőtt valami téves összeg jutna az eszébe. Jobban belegondolva ez ráadásul nem is hazugság, ez a Kékesi csak véletlenül született ómagyarnak…

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr1113250929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása