Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

A Galliai-háború 6.

2017.11.20. 08:30 | bz249 | 2 komment

Gaius Terentius Varro elégedett volt magával. A légió jó tempóban haladt előre, és ha az a két ostoba ómagyar nem szerencsétlenkedne annyit a drágalátos kartájukkal, akkor még gyorsabbak lettek volna. Ha hinni lehet annak a térképnek, akkor hamarosan elérik a Rhodanus és a másik, a Saône nevű összefolyását, ahol majd erődöt kell építeniük. Ugyan a fő cél, a gazdag zsákmány megszerzésének az ügyében még nem sokat haladt előre. Ha az a disznó Fabius nem adta volna parancsba, hogy a lehető leggyorsabban érjék ezt a Lyont, akkor bőven lett volna ideje néhány gall oppidumot elfoglalnia. Ugyan egyik sem volt különösebben nagy, de a görögökkel folyatatott fő kereskedelmi útvonal partján álltak. Néhány rabszolgát biztosan és talán aranyat és ezüstöt is szerezhetett volna. De a prokonzul parancsát csak az a két bárgyú ómagyar szeghette meg, amikor a semmirevaló kartáikkal vesződtek…

- Legátus! Lovasok!

Volt valami leereszkedésféle abban, ahogy a „legátus” szót ejtette, mintha egy mészáros fia nem lehetne valódi legátus, csak ilyen idézőjelbe tett „legátus”. Hogy gyűlölte ezt a beképzelt patríciust, Caius Esopius Cotta az ifjabbik, az ómagyarokat felfedező idősebbik Caius Esopius Cotta unokája. Dicső ősökkel bíró család, legalábbis Varroéhoz képest mindenképpen, az ahhoz illő modorral.

- Mennyi?

- Öten, nem hiszem hogy harcosok vagy felderítők.

Varro kikászálódott a parancsnoki sátorból, a ponyva árnyéka után a ragyogó napfény égette a szemét, de aztán elmúlt a fájdalom. Öt lovas ügetett a római tábor felé a Rhodanus partján húzódó szekérúton. Gall ruházatot viseltek, amennyire Varro meg tudta ítélni a barbár szokásaikat és öltözéküket, előkelő harcosok lehetett. A viselkedésük magabiztosságot és tekintélyt sugallt.

- Egen, valamelyik helyi disznó megneszelte, hogy itt vagyunk és követeket küldött. A sátramban várok rájuk. Intézkedj Cotta!

A követek érkezése elrontotta Varro hangulatát. Mi van, ha ezek a lyoniak is megadják magukat, mint az a másik nagyobb koszfészek Avignon vagy Avenio vagy a fene se tudja mi a neve.

 

Varro legrosszabb sejtelme igazolódott be a gallok kapcsán, a gyülekező hatalmas római haderőről és átkerült szövetségeseikről szállingózó hírek hatására, nomeg a Gallia Cisalpinai hadjárat tapasztalatai miatt Lyon/Lugdunum királya, Heulfryn inkább a tárgyalás és a szövetségkötés irányába szerette volna a terelni az eseményeket. Ami kétségtelenül kecsegtetett bizonyos haszonnal Róma számára, ám annál kevesebb hasznot remélhetett belőle a IX. légió legátusa. Márpedig egy hadjárat akkor ér valamit, ha a parancsnokok megtalálhatják a számításukat, Varro ugyan Rómáért harcolt, de egy olyan Rómáért, amelyben Gaius Terentius Varro szava fontos, sőt a legfontosabbak egyike. Ebben pedig ez a Heulfryn nem szövetségesként, hanem legyőzött ellenségként tud a legtöbbet segíteni.

Marcus primus pilus óvatosan felemelte a ponyvát és beosont a tárgyalásra. Varro a szeme sarkából követte a harcedzett veteránt. Az első lándzsás megállt a legátus személyi testőrségéhez tartozó két tagbaszakadt legionárius mögött, majd levette a sisakját és egy ronggyal megtörölte a kopaszodó homlokát. Ez volt a jel, a színpad készen állt az előadásra. Varro hagyta, hogy a görög tolmács befejezze az a mondatát, majd szólásra emelkedett.

- Szóval, ha jól értem uratok, Hülfri.

- Heulfryn! Heulfryn! – bólogattak gyanútlanul a gallok, Varro megengedett magának egy elfojtott mosolyt.

- Szóval az uratok Hülfri a dicső és erős Római Köztársaság barátja kíván lenni és ti vagytok az ő nyelve, hogy ezt velem tudassátok. Ez a valódi szándékotok? Fordítsd le a majomnyelvükre görög!

A massiliai torokhangon karattyolt, mire a gallok az előbbinél is hevesebb bólogatásba kezdtek.

- Igen legátus – tette hozzá teljesen feleslegesen a tolmács

- Magamtól is megértettem görög!

Marcus ugyanazokkal a macskára emlékeztető mozdulatokkal somfordált ki a sátorból, ahogy bejött.

– Ti viszont – bökött a gall csoportra – Ti viszont nem az uratok nyelvei vagytok, hanem a szemei és fülei! Kémek! Akik a követség védelme és álcája alatt idelopóztatok a táborunkba, hogy kiderítsétek a gyengéinket, és éjjel már sereggel visszatérve elvágjátok a torkunkat. Most beszélhetsz görög!

A legtekintélyesebbnek tűnő, a követséget vezető harcos arcszíne az eredeti fehér-kékről vörös-kékre változott. Azonban elsőként mégse ő vesztette el az önuralmát. A legkisebb termetű gall vad erővel ragadta meg a hegynyi testőr lándzsáját és Varro legnagyobb megrökönyödésére ki is csavarta a kezéből.

- Ide hozzám!

A galloknak egy szemernyi esélye sem volt, a kétszer két óriástermetű testőrön kívül Varro és öt segédtisztje tartózkodott a sátorban, nem számítva az első centuria válogatott embereit méterekre a vezéri sátortól. Hideg fejjel mérlegelve valóban nem volt semmi esélyük, azonban a gallok nem arról voltak híresek, hogy hideg fejjel mérlegelték az eseményeket. Néhány szempillantás alatt a két kapuőr halálos sebbel csuklott össze, az egyiket saját lándzsájával döfték át, míg a másiknak egy gall kard járta át a szívét. A másik két testőr tanácstalanul meredt a legátusra.

A követek ahelyett, hogy a menekülés esélyét választották volna és kirohannak a sátorból a római tisztekre rontottak. Tulajdonképpen igazuk volt, a kitörés szinte lehetetlen vállalkozás lett volna az egész római haditábor ellenében, akkor pedig jobb ha magukkal viszik az ellenség vezérét. Ez végre előhívta a sokévnyi drillel a testőrök agyába égetett automatizmusokat. A túlméretes lándzsát elhajítva átváltottak az oldalukon függő ibér kardokra és nekitámadtak a galloknak, pillanatokkal később a tisztikar tagjai követték példájukat.

Nagy sokára Marcus primus pilus és az emberei is előkerültek. A valóságban talán tíz másodperc lehetett, ugyanakkor Varro számára egy napoknak tűnt. A rómaiak ezzel jó tízszeres létszámfölénybe kerültek, csakhogy a sátron belül ez mit sem ért és a gallok jóval közelebb voltak Varrohoz, mint az első lándzsás és csapata. Az alacsony, vékonydongájú gall (ugyanaz, aki elkezdte a harcot) előtt szabad volt az út a legátusig. A tábornok most először vehette alaposan szemügyre, most nyilallt bele a felismerés, hogy mi volt olyan furcsa rajta. A gall legfeljebb, ha tizennégy éves lehetett, egy taknyos kölyök.

A fiú egyetlen szökelléssel Varro előtt termett, azonban a dühödt roham közben egyáltalán nem védte magát. A római ugyan inkább gyenge, mint jó vívó volt, de egy ilyen lehetőséggel még a világ legrosszabb vívója is élni tudott volna. Az ibér kard tövig szalad a kölyök védtelen hasába, a gall arca eltorzult a kíntól, a szem üvegessé vált, a karja pedig erőtlenül kalimpált. Varro teljesen ledermedt, érezte a kezén végigömlő meleg vért, majd az orrát megcsapta az ismerős szag…

 

…trágya és vér, az egész negyedet a rothadás bűze járta át és a halálukra váró állatok fájdalmas bőgése. És még valami, a kilátástalanság, Quintus Terentius Varro mészárosmester még a szerencsésebbek közé tartozott, saját boltja volt, sőt még egy inast is el tudott tartani az üzlet. A szomszédos kerület közsegélyen élőihez képest maga a paradicsom. Azonban ennél följebb sem ő, sem életben maradt második fia Gaius nem juthatott. Sőt, a közsegélyen élők nyomortelepe megállíthatatlanul nyomult a mészárosmester lakásának irányába, bármennyire is próbált másra gondolni, előbb-utóbb elnyeli ezt a kerületet is és akkor a megmaradt pénzes vevők továbbállnak.

Az ökör egy utolsót bődült, majd elterült a tagló ütése nyomán, Gaius fürge mozdulattal a hatalmas állat nyakába szúrta a kést. És elvétette, a nyaki ütőér vért köpött Gaius egész testét beborította a ragacsos élénkpiros folyadék, a szájában érezte a fémes ízt a szemét csípte a sós permet. Az ökör megpróbált felállni, azonban a pányvák visszarántották. Egy erős kéz ragadta hátra és nevetést és apja medvedörmögését hallotta.

- Hát fiam ezt még gyakorolnod kell, hogy igazán jól menjen…

 

… - Tökéletes szúrás legátus, látszik, hogy sokat gyakorolt.

Marcus primus pilus ugyan idős volt és tapasztalt, de mégsem az apja. Lenézett a kezére, csupa vér volt, azonban ez nem marhavér, hanem egy ember vére, egy legyőzött ellenség vére. Nem a nyomor és kilátástalanság, hanem a gazdagság és dicsőség jele. Egy határozott mozdulattal kirántotta a kardját, és a földre taszította a fiú holttestét.

 

***

 

- Micsoda? Nem táborozunk le estére? – kérdezte a térképész kétségbeesetten, noha a Hermannal és Valgussal ellentétben ő továbbra is a szekéren utazott

- Valójában miattad van a dolog…

- Miattam – a római válasza újabb érzelemhullámot indított el – Mintha én vezetném ezt a nyüves légiót!

- Hát a mai napon a te tanácsodat követjük!

Valgus mérhetetlenül büszke volt magára, hogy bekerült a légió vezérkarába, igaz ehhez az is kellett, hogy a régi főtisztek száma kissé megcsappanjon a reggeli események következtében. Mindenesetre egyetlen percet sem mulasztott el, amikor a jólértesült fontos embert szerepében tündökölhetett. Kiváló művezető lett volna belőle otthon, jegyezte meg az egy-egy szezonnyi csepeli mocsárlecsapolás és nyári kukoricatörés élettapasztalatával felvértezett Héraklész Róbert. Persze szigorúan csak hallótávolságon kívül.

- Az én tanácsomat?

- Igen, reggel Varro legátus megkérdezte, hogy milyen messze van az a Lyon nevű hely, mire te azt válaszoltad, hogy másfélnapi járóföld.

- És ha igen?

Herman nagyon is jól emlékezett erre a jelenetre, a vértől lucskos Varro a katonái élén megpróbált berontani a sátorba, az állítólag felbecsülhetetlen értékű térképekhez, de Héraklész Róbert totálisan megmakacsolta magát és képes lett volna szembeszállni az egész légióval. A legátus vérben forgó szeme alapján a római parancsnoknak sem lett volna ellenére ez a forgatókönyv. Mint később megtudta a gall követek a tárgyalás közepén rátámadtak a római tisztekre és többet megöltek közülük, maga Varro is csak hajszál híján úszta meg az esetet. Egy szó, mint száz nem csoda, hogy kissé morcosabb hangulatban volt, mint szokott lenni. Akkor persze még semmit sem értett az egészből, csak azt, hogy Varro sűrűn emlegeti a Rana és az Hungaricus szavakat, az első állítólag békát jelentett, a másodikat csekély latintudásával is kitalálta. Ugyanakkor a térképész is felemelte kissé a hangját. Mindeközben Herman, „az óriástermetű, gépfegyverrel felszerelt barbár harcos” nevű biodíszletet adta a kibontakozó drámához. Végül befutott Valgus, amire mindenki lehiggadt Varro elment megmosdani Takács Héraklész Róbert pedig nagy kegyesen előkotorta a kincseit.

- És ha másfélnapi járóföldre van, akkor mi van?

- Az van, hogy estére odaérhetünk a gallok városához, és a sötétség leple alatt meglephetjük őket! – Valgus minimum tíz centit nőtt mióta a legátus közvetlen tanácsadói közé került, noha két nappal korábban még plebejus bunkónak nevezte Varrot.

- Valamit nem értek.

- Tényleg Főnök? Jó neked, én semmit sem értek.

- A világ már csak ilyen Robi, tele van misztériumokkal, például senki sem tudja, hogy miért az erdő legbüszkébb fájába üt a ménykű…

- Ami azt illeti, ennek az a magyará…

- Majd máskor! Szóval Valgus, azt mondtad, hogy a követek a tárgyalás közepén egyszer csak rárontottak a mieinkre és többet lemészároltak.

- Ami azt illeti, ezt nekem is csak úgy mondták, mert nem voltam ott.

- Akkor ki volt ott?

- Abból, aki életben van? Varro, Cotta a lovasság parancsnoka, Vesalius a főszállásmester és Marcus az első lándzsás, de ő csak később ért oda. Meg két testőr.

- És neked ki mondta?

- Rufus az egyik testőr és Varro is így hirdette ki a légiónak.

- Na mindegy szóval fogadjuk el, hogy a követek azért jöttek ide, hogy megöljék a római parancsnokokat. Akkor viszont tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy itt vagyunk és hamarosan megérkezünk Lyonhoz.

- Vagyis?

- Vagyis lőttek a meglepetésnek. – fejezte be a térképész a megkezdett gondolatmenetet.

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr4113290229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bz249 2017.11.20. 15:08:20

@neutor: holnap ugyanitt még több vérrel és akcióval :P
süti beállítások módosítása