Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (35) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) hamilkar barkasz (1) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (2) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Wiki ajánló: déli helyszínek

2018.02.13. 08:30 | bz249 | 2 komment

Márciusban a tervek szerint beüt az Isztriai-válság végre, addig is, hogy miért is kellett megszerezni mindenképpen a területet

Fiume város és a déli szén forrása

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Fiume

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Kocsevje

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Kopaszt%C3%A1bora

Wiki ajánló: Halmai tábornok

2018.02.01. 08:30 | bz249 | Szólj hozzá!

Ómagyarország ügyeletes balfasz katonai vezetöje, akinek viszont a híre rosszabb, mint amilyen a valóság volt

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Halmai_L%C3%A1szl%C3%B3

Ö volt az Isztriai-válság elözményét adó Szávai-hadjárat vezetöje

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Sz%C3%A1vai_hadj%C3%A1rat

 

Wiki ajánló: Kovács Herman

2018.01.30. 08:30 | bz249 | Szólj hozzá!

Újabb wiki cikk ajánló a Gallia Expedíció parancsnokáról

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Kov%C3%A1cs_Herman

Benne sok szép linkkel a családról és korábbi katonai pályájáról. A rádiós kollega kidolgozása egyelöre még várat magára, mert lehet, hogy neki még szép halála lesz.

 

 

Wiki ajánló: A Galliai-háború az ómagyar történész szemével

2018.01.25. 12:30 | bz249 | Szólj hozzá!

Készülnek az új sorozatok (tényleg van kb. 3 hónapra elegendö nyersanyag, csak széppé kell tenni). De addig is egy elözö sorozat vége. Az alulnézet után ilyen felülröl és távolról höseink galliai kalandjainak az emlékezete

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Galliai-h%C3%A1bor%C3%BA

Újabb wiki ajánló

2018.01.18. 13:32 | bz249 | Szólj hozzá!

Ezúttal az Isztriai-válsággal kapcsolatban... lehet, hogy kevésbé száraz és jobb helyesírással büszkélkedö formában is megjelenik a blogon ez a korszak :P

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Isztriai-v%C3%A1ls%C3%A1g

 

Wikia ajánló (az ómagyar labdarúgás)

2018.01.16. 08:31 | bz249 | Szólj hozzá!

Ismét Rion marcus mester cikkeit vesszük elö, ezúttal azonban csak ajánló szinten. Az ómagyar labdarúgás fellegvárai, ha már a stadionok szóba kerültek:

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Esztergom_SC

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Tatab%C3%A1nya_FC

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Dorog_FC

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Fiumei_Vitorl%C3%A1sok_SE

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Sziszek_FC

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Csepeli_Aero_SE

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Nagymarosi_Matr%C3%B3zok

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Szentendrei_Kossuth_FC

http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Tatai_Honv%C3%A9d_SE

 

A stadionhelyzet Ómagyarországon (wiki cikkek "Rion marcus" tollából

2018.01.11. 08:30 | bz249 | Szólj hozzá!

Tényleg nemsokára jönnek az új részek, addig is arról amit mindig is féltél megkérdezni: milyen is a stadionhelyzet Ómagyarországon

Esztergomi Nemzeti Stadion

Az Esztergomi Nemzeti Stadion (röviden csak a nemzeti) Ómagyarország egyik legnagyobb civil használatú létesítménye és az ómagyar sportélet megfellebbezhetetlen központja.

Tervezés és a pénzügyi alap megteremtése

Az esztergomi városvezetés és a Esztergom SC sportegyesület már Áu. 13-ban egyezettet városi sportközpont létrehozásáról. A következő évben prezentálták az első terveket, ezek egy a Prímás-sziget déli végénél kijelölt területen kívántak felépíteni egy az előzetes tervek 6.000 fős stadiont, egy új 1.000 fős fedett sportcsarnokot és egy a Duna vizéből táplált (nyári) uszodát. Ez a terv csupán két buktatóval bírt. Először is a teljes sziget szerepelt kormányzati negyed fejlesztési tervében, így a kormányzat ellenezte az építkezést. Másrészt bár az eredeti költségek 50%-át az önkormányzat vállalta volna, a másik felét viszont annak az Esztergom SC-nek kellett volna állnia, ami ekkoriban csak egy minimális tagdíjból, jegybevételekből és a várostól kapott kevéske támogatásból gazdálkodott.

Érthető módon a tervet elvetették. Az új tervezet Áu. 16-ban született meg, ekkor már a kormányzat bevonásával, akik nagy valószínűséggel az tervezték, hogy felhasználják presztízs beruházást a következő kampányban. Ekkor álmodták meg a mai komplexumot a város fejlesztés alatt lévő déli részére. A Mátyás király utcánál lévő lepusztult sportpályát és az ekkora már rossz állapotú és immár csak raktárként hasznosított esztergomi Tescot jelölték ki a komplexum helyének, főleg a felszabaduló hely és a vasút közelsége miatt. Ekkor a végső tervben ekkor már egy fedett lelátóval bíró, 15.000 fő befogadására képes kivilágított stadion, egy 3.000 fős sportcsarnok, egy teljes külső labdarúgó pálya, két kisebb gyakorló pálya és egy kisebb "pihenő" épület szerepelt.

Ezt a hatalmas építkezést azonban finanszírozni is kellett, méghozzá a megállapodás szerint az állam 70%-ban, az önkormányzat és az Esztergom SC 20%-ban és magán befektetők állják a maradékot. Itt viszont felmerült a kérdés, hogy milyen alapon ad ki az állam ekkora pénzt egy stadionra, erre válaszul született a Nemzeti Párt kezdeményezte 16. évi IX. törvény az állami és önkormányzati sport és rekreációs támogatásokról. Lényegében erre, a később az ellenzéki pártok által az adjunk pénzt az Esztergom SC-nek nevezett, törvényre hivatkozva történtek meg a városi csapatok fejlesztése és ritkább esetekben a stadionok építése, felújítása.

Az építkezés

Maga az építkezés az Áu. 17 február 20.-ai ünnepélyes alapkőletétellel indult meg, ezt egyébként Albert István elnök és Zoltán Miksa polgármester végezte közösen. Az egész stadion építés nagy fontossággal bírt Albert elnök számára, többször is kifejezte támogatását a projekt (és kisebb mértékben az Esztergom SC) felé. Mindezt tette annak ellenére, hogy az építkezés sok esetben csupán az ellenfeleit segítette.

Az első nagyobb gond akkor adódott, amikor 17. augusztus 3.-án az egyik daru gőzgépe felrobbant és két munkás halálra "égett" a kiömlő forró vízben, további öt személy pedig súlyos égési sérüléseket szerzett. Az eset során torz összeesküvések születtek, egyesek szerint a gyártó Dorogi Gőzgépgyár szándékosan szabotálta a darut, hogy az építkezést akadályozza, de felmerült a druida ellenállás esetleges érintettsége is.

Ezt persze hamar cáfolták a vizsgálatok, ami a daru üzemeltetőit tették felelőssé a balesetért, mondván, hogy karbantartás helyett barkácsmódszerekkel átépítették a gőzgépet. A vizsgálat miatt azonban kiderült, hogy szinte csak éhbérért dolgozó antikempingi lakosok dolgoznak a "nemzet stadionján" . Mindezek után csoda, hogy az ellenkezéssel szemben is sikerült megépíteni a stadiont

Átadása és használata

Maga a stadion Áu. 18 májusának végével készült el, de az átadásra egészen a július eleji döntőig kellett várni. Ez azért történhetett meg ugyanis a stadion állami tulajdon volt, így megtehették, hogy az Esztergom SC-vel aláírt örökbérleti szerződés (ennek nyomán jár mai napig az államnak a stadionból származó bevételek 10%, még az adókon kívül) csak a szeptemberi szezonkezdéssel lépett érvénybe. Így Albert elnök kívánságának megfelelően a stadion hivatalos megnyitójára több mint egy hónapot kellett várni. A komplexum első mérkőzése, így az Áu. 18. július 8.-ai ÓLB I.-es bajnoki döntő volt, a Tatabánya FC és az Esztergom SC között (3-2).

A következő szezonban vehette csak használatba az épületet a klub, de azóta is itt játszhatja sz összes hazai mérkőzését, valamint azóta az összes bajnoki döntő helyszínéül is ez a stadion szolgált. Bár az épület elsősorban mint labdarúgó stadion működik, de sok másik sport és egyéb rendezvény otthonául is szolgált. Az átadása óta helyet ad több atlétikai versenynek is, de Áu. 23-as kezdettel több amerikaifoci döntő helyszíneként (valamint legtöbb esetben az Esztergomi Vitézek csapatának hazai stadionjaként is) funkcionált.

Fények Stadionja, Dorog

A Dorog FC legendás sportlétesítménye, egészen Áu. 18-ig Ómagyarország legnagyobb stadionja. Még az Átkerülés előtt épült (1918-1921), de Áu. 7-8-ban felújított stadion egészen az Esztergomi Nemzeti Stadion átadásig az ország egyetlen kivilágítással rendelkező labdarúgó arénája volt. A sportlétesítmény neve is innen származik az Áu. 9-es döntő után nevezték át Dorogi Városi Stadionról a ma használatos nevére. Itt tartották meg az ÓLB I. első kilenc döntőjét is.

Később az állapota leromlott, felújítását pedig a tulajdonos, az állam, nem végezte el. Erre egészen Áu. 34-ig kellet várni amikor jelképes összegért privatizálták a stadiont és a hozzátartozó létesítményeket. Az új tulajdonos 45%-ban a Dorog FC, 35%-ban a Dorogi GAE (ezen keresztül a Gőzgépgyár) és 20%-ban Dorog Városa lett. A felújított stadion befogadó képességét 12.000 főre növelték, felújították az elektromos rendszert és a kisegítő komplexumokat

Putroh Béla Stadion, Tatabánya

A Tatabánya FC stadionja az első években a Tatabányai Városi Stadion volt, azonban ennek az állapota Áu. 20-ra annyira leromlott, hogy az elbontása és egy új stadion építése mellett döntöttek. Ez lett a csapat legendás edzőjéről elnevezett Putroh Béla Stadion. A 12.000 fő befogására képes fedett és kivilágított stadion az ország legmodernebb stadionjaként lett beharangozva, de mint a második legnagyobb vált csupán ismerté, erősítve a csapat és a szám már-már misztikus kapcsolatát.

Kossuth Lajos Stadion, Szentendre

A még a Mákony-féle város vezetés építette grandiózus, kivilágított, elektromos kijelzővel rendelkező, fűtött pályás, 6.800 néző befogadására képes stadiont Áu. 23-ban adták át. Később az Egalista Párt kampánytémájává vált a stadion, mint az albertista vezetés által az országra engedett kiskirályok jelképe.

Klapka György Stadion és Sportközpont, Tata

A Klapka (a tatai lövészdandár névadója után) Áu. 22-ben épült az egykori tatai honvédlaktanya területén, amit a honvédség az egyesületnek adományozott. Az itteni stadionban tartja a csapat a hazai meccseit, 4.000 ember előtt, a kivilágításnak hála akár este is. 

Telepi-mezei Sportközpont, Nagymaros

A Telepi-mező, mint Nagymaros ipari lakónegyede vált leginkább a köztudat részévé, hiszen ez a település a gyártelephez legközelebbi (és így a város egyik legrégebbi) negyede. A húszas években merült fel egy a helyi munkásság igényeit kielégítő sportközpont létrehozása a városrész északi végénél, közel a régi nagymarosi emancipátor erődhöz.

Ebben az Áu. 23-ban megnyitott sportközpontban található a matrózok hazai mérkőzéseinek helyet adó 2000 fő befogadására képes nagy focipálya. A Telepi-mezei Sportközpont legfontosabb funkciója azonban továbbra is, hogy kikapcsolódási lehetőséget biztosítson a város lakosainak (a sporttelep 64%-ban a szakszervezet tulajdona a kezdetek óta).

Sóhegy Stadion, Fiume

A városi sportközpont kialakítására egy korábbi egy a várostól kicsit távolabb, délre fekvő sólepárlót néztek ki. Itt készült el Áu. 29-ben a Fiumei Városi Stadion, amely 6.000 fő befogadására képes, kivilágított komplexumként az átkerült területeken kívüli legnagyobb stadion lett. Ezt nevezték át a helyi szurkolók között népszerűvé váló Sóhegy Stadionra Áu. 31-ben.

Alapítványi Sporttelep, Sziszek

Az Alapítványi Sporttelepet Áu. 18-ban hozta létre a Kása Aladár vezette Sziszek Jövőjéért Alapítvány. A több sportág űzésére alkalmas sportközpont legjelentősebb eleme, a 3.500 néző befogadására képes labdarúgó stadion. Bár a stadion alkalmatlan éjszakai mérkőzések lejátszására (nincs kivilágítás), de azóta is itt játssza az összes hazai mérkőzését a Sziszek FC.

A római liga (wiki cikkek "Rion marcus" tollából)

2018.01.09. 08:30 | bz249 | Szólj hozzá!

Az új részek indulásáig némi háttéranyag, ezúttal a sport területéröl, ismerjük meg a Római Köztársaság labdarúgóéletét

Caius Fabius Licinus konzul az első római polgárok között volt, aki focimeccset láthatott. Méghozzá az ÓLB I. Áu. 19-es döntőjét, Albert elnök vendégekén. Licinus rögvest a futball nagy rajongója lett és hazatérve rögtön hozzá fogott a sport terjesztéséhez. Áu. 21-ben pedig létre hozta az első „fossi” klubbot a Peddem Clava de Gloria Jupiteris-t (FC Jupiter Diadala), ismertebb nevükön a Capitóliumiakat.

Bár jelentős haladást ért el, például létrehozta a Peddem Repreasetanta di Roma-t (A római futball képviselői), ami lényegében a római futball szövetségnek fogható fel, de már nem érhette meg, hogy Áu. 36.-ban létrehozzák az első állandó római futball versenyt a Militum Consulari-t (Konzuli kupa). A szervezés legnagyobb nehézsége, az volt, hogy Licinus egy egész Itáliára kiterjedő az ÓLB-t idéző versenyt szervezett volna. Halála után viszont felszabadult a PRR vezetése a nyomás alól és egy új, római mintájú versenyt szerveztek.

A Militum Consulari (Ómagyarországon ismertebb nevén a római liga) minden évben folyamatosan folyik le. A csapatok indulását a PRR engedélyezi, de lényegében az egyetlen kizáró ok az, ha a csapat túl messze lakik Rómától és nem tudják megoldani a városba költözést. A csapatok bármikor kihívhatják egymást egy mérkőzésre (bár ezt jelezniük kell a PRR felé), amit egy a PRR delegál bíró vezet le. A vesztes csapat kiesett a Kupából az adott évre, míg a győztes hamarosan újabb kihívó után nézett. Így játszanak egymással a csapatok egyészen addig, amíg csak egy nem maradt. Egy csapat sem utasíthat vissza két meccs között egy kihívásnál többet, így garantálva, hogy mindenki nagyából ugyan annyi mecset játszón.

Különbség a Római futball és az Ómagyar között

Ugyan a rómaiak átvették az ómagyar futball szabályokat, de az ómagyar hagyományokat már nem igazán. Az ómagyar futball labdarúgás hamar kettészakadt két tengely mentén is. Ez a profi-amatőr és az átkerült-anti ellentét, azonban ezek nem voltak hatással a római focira. Míg a profi-amatőr szemben állás inkább a csapatok szerveződésének lényegét vitatta, addig az átkerült-anti sokkal inkább a játékstílusról szólt. Az átkerült csapatok (Tatabánya FC, Dorog FC, …, de még olyan csapatok is mint a Nagymarosi Matrózok) amatőr foci hagyományokra épültek és bár ezt később elhagyták, de a hatás már ott volt, az átkerült csapatok játéka gyors, és technikás, kevéssé agresszív. Az anti csapatok (Fiumei Vitorlások SE, Sziszek FC, …) viszont sokkal inkább hajlandóak erőfocit játszani, keményen védekeznek és támadnak, valamint támadóbb szelleműek, még ha a bírók ezt sokszor lapokkal honorálják.

Rómában ezek a hatások nem jelentkeztek, az ottani foci sokkal véresebb és kegyetlenebb, mint az ómagyar. Piros lapok csak a legsúlyosabb sérüléseknél kerülnek elő, sárga viszont majdhogynem sohasem. Ezt az Ómagyar Nagykövetség csapata is tapasztalhatta, amikor Áu. 39-ben indult a római ligában. A csapat az első meccsen 10-1 es vereséget szenvedett a középmezőnybe tartozó Clava Septimus Aurelis Campus Martiuse-tól (Mars mezei Septimus Aurelius Csapata), mindemellett négyen eltörték a lábukat, kettő embernek pedig kiütötték a fogát. Ezek után ómagyar csapat nem játszott rómaival, egészen Áu. 47-ig amikor Esztergomban játszott egymással barátságos meccset az ómagyar és a római bajnok (Sziszek FC-Peddem Clava Filii Lupus (Farkas Fiai FC; palatinusiak) 2-2).

Peddem Repreasetanta di Roma

A Peddem Repreasetanta di Roma (A római futball képviselői), röviden PRR a római "labdarúgó szövetségnek" felel meg. Áu. 31-es létrehozása óta a Róma városában működő labdarúgó "csapatokat" képviseli, az ő érdekeiket védik

Bár a "fossi-t" már közel egy évtizede űzték Rómában, de egészen 31-ig csak egyéni meccsek, vagy 4-8 csapatos amatőr versenyek zajlottak le. Caius Fabius Licinus egykori konzul azonban elkötelezett volt, hogy létrehoz egy nagy, az ÓLB I.-hez hasonló labdarúgó versenyt, ennek szervezésére hívta életre a PRR-t. Az első PRR gyűlésre az összes Rómában működő labdarúgó csapat egy képviselőjét meghívta (ez körülbelül 40 főt jelenTett). Azonban egy új szervezet létrehozása sem tette lehetővé Licinius álmának beteljesülését, a vidéki csapatok nem is reagáltak a megkereséseire és a PRR nem engedelmeskedett az akaratának. Különösen sokan szidták Liciniust, egy ómagyar bíró Naulobatus Gusztáv felbérléséért. Bár az alapító ettől azt várta el, hogy az új bíró megfegyelmezi a sokszor kegyetlenné váló játékosokat, de ehelyett a második általa vezetett meccs után félholtra verve szállították az ómagyar nagykövetséghez.

Áu. 36 óta a PRR-be minden az az évben a Militum Consulariban induló csapat egy főt delegálhat, aki a csapatot képviseli. A PRR minden döntése a képviselők hozzák meg többségi szavazás útján, az üléseket pedig az előző évi bajnok csapat képviselője vezeti. A PRR viszonylag ritkán ül össze (évente két-három alkalommal), általában jól meghatározott céllal (pl. kiírni az új versenyt, a díjak megbeszélése, egy csapat megbüntetése, stb...) ez garantálja a szervezet minél hatékonyabb működését.

A Galliai-háború (epilógus)

2017.12.18. 08:30 | bz249 | 6 komment

Palkovics Mátyás tengerész kadét ideiglenesen őrvezetöi rangban, harctéren mutatott bátorságáért az ezüst vitézségi érdemrend II. fokozatában részesül.

A Honvédelmi Minisztérium dísztermében zúgott a taps, ahogy a kölyök felemelkedett. Sajnos az elnök halaszthatatlan teendői miatt nem tudott részt venni a Gallia-expedíció gáláján, de tényleg díszes társaság gyűlt össze. Maga Szpevák vezérőrnagy az újdonsült honvédelmi miniszter adományozta a különféle kitüntetéseket és előléptetéseket. Meg Kapitány, de ez a Palkovics elvileg tengerész vagyis.

-Te Heraklész akkor ez a mi Kapitányunk és a fiumei Kapitány

- Ssss

A feltűnöen civil ruhában ülő rádiós gyorsan csendre intette a mellette ülő Hermant. De aztán mégiscsak sustorogni kezdett

- Egyrészről a te Kapitányod, mert én már leszereltem. Másrészről, ha életben akarsz maradni, akkor ezt nem feszegeted.

Tóth Béla repülőkapitány, a harctéren mutatott különleges parancsnoki erényeiért a kiváló szolgálatért érdemrend I. fokozatában részesül.

- Mert?

- Attól, hogy leszereltem még nem lettem fecsegő vénasszony.

Hát Héraklésztól sem fogja megtudni, és ezek szerint nem ildomos megkérdezni. Fiuméban a vasútállomás melletti könyvesbopltban látta a rádiós könyvét, illetve ifj. Gimesi professzor könyvét. A boltos szerint a hónap harmadik legjobban eladott könyve.

Hegyi Kevin, repülős hadnagy, a harctéren mutatott bátorságáért, az ezüst vitézségi érdemrend II. fokozatában részesül.

Noha meglepő volt, valahogy mégis számított a rádiós leszerelésere, a karja állítólag soha nem fog már igazán rendbe jönni. Megkapta a főtörzsörmesteri rangot és nyugdíjazták. Az Átkerüléskutató meg azonnal állományba vette, mint terepi tapasztalattal rendelkező személyt. Héraklész szerint a galliai mérései korszakalkotó eredményeket jelentenek az átkerüléskutatásban, bár egyelöre azért még nem értenek mindent... Gimesi kiszúrt egy újabb érdekes célpontot valahol a szkíta vadonban. Ugyan teljes titok, de Héraklész azért elmondta, hogy Cserbilinek hívják.

Kovács Herman főhadnagy, a harctéren mutatott parancsnoki erényeiért és személyes bátorságáért az Ómagyarország hőse érdemrend kiskeresztjében részesül.

Most ő kapta meg a tapsot az egybegyűltektől.

  

***

 Juhász Dezső frissen kinevezett emancipációs és antiügyi miniszter aggodalmasan nézte a két térképet. Az Új Nemzeti Párt meggypirosa látszólag uralta mind a régi, mind az új választási térképet, ám ez csupán ügyes optikai illúzió volt. Egyrészröl a színválasztásé, ahol a nemzetiek élénk színe elnyomta az egalisták fakósárgáját és a fiumeiek halványkékjét, vagy a különféle pasztell árnyalatokkal jelzett helyi erőket. Másrészről a választási földrajzzé. A nemzetiek álatal behúzott hatalmas kisalföldi választókerület mellett eltörpült az egalisták által elnyert „átkerült” almásfüzitői körzet, ám a valóságban mind a kettő 1 képviselőt ért.

A régi felállás egyszerű volt az egalista ellenzék tarolt az Átkerült területeken, de a Nemzeti Párt behúzta az alacsony emancipációs szintü körzeteket, ha kellett akkor némi rásegítéssel... bár a konkrét választási csalásokra a legritkább esetben volt szükség. A végeredményben aztán a Nemzeti Párt, a 40-es események után az Új Nemzeti Párt, pedig egyedül vagy a ilyen-olyan külső támogatókkal: különböző szövetséges anti törzsfők képviselöi, a fiumeiek, vagy szimpla függetlenek kormányt alakíthatott. A központi részeken most nem volt akkora gond, bár a vörös itt is enyhén visszaszorult a sárga javára, de ez belefért a normál adok-kapokba. Az elöző választáson sok billegő körzetet behúztak, ezek most törvényszerűen visszafordultak.

A saját körzetében is 25-röl 15 százalékra csökkent az előnye, ez ugyan visszaesés, de ettől még azon kevés kormánypárti politikus közé tartozott, akiknek nem valami isten háta mögötti erdőben kellett kampányolnia a biztos mandátumért. Sőt ez a győzelem előrelépést jelentett. A népszerű antiügyi államtitkárra hárult, hogy miniszterként oldja meg a következő súlyos válságot.

Melyet a Drávától délre elterülő nagyrészt egységes kékre fordult paca jelentette. A Mi Fiuménk elvileg kormány külső támogatója volt és több közös jelöltet is indítottak. Legalábbis jelentéktelen kispártként így volt. Ha viszont a Nemzeti Párt kiszorul a Délvidékről, vagy csak megtűrt szövetséges lesz akkor egy egalista áttörés esetén könnyen elveszítheti a parlamenti többségét. És szemben az egalistákkal Fiuménak saját, lojális hadserege volt... vagyis a végeredmény nem egy gyors és nagyrészt vértelen katonai akció lenne, hanem polgárháború, ahol a fene sem tudja, hogy az ómagyar lakosság kit tekintene a törvényes rend védőjének. A helyi elit eddig egy kellemetlen szúnyog volt, mostantól viszont ellenségként kell bánni velük. Nem lehet, hogy virágeső mellett vonuljanak be Eszte

Kopogtattak az ajtón.

- Uram, a sógora az.

- Egy perc, és fogadom.

A választási térkép visszakerült a gondosan kulcsra zárt fiókba. Szegről-végről végülis ez az ügy is kapcsolódott hozzá.

- Herman! Hát gratulálok az előléptetéshez!

- Dezső! Én is hallottam a tiedről!

A díjbirkózó termetü, egykori díjbirkózóból lett miniszter szerette a kézfogással domináns pozícióját kinyilvánítani. A sógora eleve könnyen megvezethető puhapöcs volt, de a szokás az szokás.

- Ülj le kérlek, egy italt?

- Köszönöm elfogadom, tatabányai van?

Büdös tufa, éppen ki is mondhatta volna, de semmit nem nyert volna vele.

- Nagyjából képben vagy az üggyel kapcsolatban? – kérdezte miközben kinyitotta a sörösüveget – Ulf hamarosan lemond és jövőre királyválasztó gyűlés lesz nálatok.

- Hát ugyan az előléptetés megvan, de főhadnagyként nem sok esélyem lenne egy királyvá...

- Egészen pontosan nulla esélyed van, de honnan vetted ezt az őrültséget, hogy úgy általában bárki nyerhet Marbod és Angilberct kivételével? Ómagyarország kormánya nem kavarja a szart feleslegesen, tehát az öreg király fiai mellett áll.

- Azt hittem...

- Ezek szerint nem. Na akkor elmondom a lényeget. Király természetesen nem lehetsz, soha nem is lehettél volna. Viszont egy felderítő főhadnagy, aki már expedíciót vezetett természetesen jó támogatója lehet akármelyik királyjelöltnek. Mind Marbod, mind Angilberct megkeresett minket, hogy puhatolódzon a támogatásod áráról. Nikivel úgy döntöttünk Angilberct ajánlata a jobb, úgyhogy őt fogod támogatni. Én, mint emancipációs miniszter természetesen kimaradok az eseményekböl, ám elég egyértelmű, hogy a sógorom támogatása egyben az én támogatásom is. Eddig világos?

- Mi is egészen pontosan ez az ajánlat?

- Ez most nem annyira fontos, de ha mindenképpen tudni akarod. – sóhajtott a miniszter – az van, hogy az első emancipációs szintű körzeteket a minisztérium által parlamentben a helyi vezetővel konzultálva kiválasztott képviselő reprezentálja. Ez most Angilberct, aki negyedik emancipációs szintü állampolgár. Viszont az időszennyezés elleni törvények miatt negyedik emancipációs szintű ómagyar nem lehet egyben anti király is, tehát a megválasztása esetén lemond az emancipációs szintjéről, így viszont nem lehet parlamenti képviselő. Királyként viszont egy jó szövetségest fog javasolni.

- Értem, és Marbod?

- Az aztán már végképp nem fontos. Angilberct ajánlata jobb, és ezért mellé állsz. Majd Niki felkészít a kampányra és a találkozókra, ő jobban ismeri a Liptót. Ha megbocsátassz, sok a dolgom.

- Persze, persze...

Ahogy a sógora távozni készült hirtelen eszébe jutott még valami.

- Herman!

- Igen?

- Olvastam a római puskákkal kapcsolatos jelentésedet. Szép munka, gratulálok. Viszont az ilyen ügyekre tartjuk az IDEA-t. Majd ők tovább viszik ezt a nyomozást.

- Értem

Remélte, hogy tényleg. A francnak sem hiányzik, hogy hülye amatőrök belemásszanak a fontos kormányügyekbe. Vajon ki lehet hozni valamit ebböl a déliek ellen? Azok a puskák Zarányi kerületéből tűntek el. Viszont egy ilyen rejtett ász bármikor hasznos lehet, ha ez a hülye el nem szúrja valahogy.

A Galliai-háború 25.

2017.12.15. 08:30 | bz249 | Szólj hozzá!

Az Ómagyar Mozihíradó jelenti, Római és ómagyar előkelőségek jelenlétében adták át a Galliai Expedíciós Erők parancsnokságát Massiliaban. A sikeres expedició eredményeképpen felderítő főhadnaggyá elöléptetett Kovács Hermant tiszteletbeli római polgárrá avatták. Az ünnepélyes szertartás végén maga Gaius Metellus cenzor vette fel a választók névsorába az Isztriai Kerület polgárai közé. Az expedícós erők új parancsnoka Dr. Tiszai Magor emancipátor százados rövid magyarul és latinul elmondott beszédében az Ómagyar és Római Köztársaság baratságáról és civilizátori szerepéről emlékezett meg...

Az új expedíció kirakodása folyamatban volt, a hatalmas, Rozmár nevü teherhajó szinte az egész mólót elfoglalta. Bár Massilia fontos kikötő volt, és az ómagyarok is rendszeresen kikötöttek a darus kirakodás mégis egy kisebb csődületet vonzott a rakpartra. Herman keresztülvágott a tömegen, a hajó kapitánya szerint még legalább négy-öt óraig el fog tartani a kirakodás, és ha valami jó lehetőség adódik, akkor berakodás is lesz. Szóval végtelen sok ideje volt.

A közepesen kínos parancsnokság átadási ünnepség mellett még egy közepesen kínos megbeszélése volt Pferdenhofer kereskedelmi megbízottal. Na jó a ceremónia elfogadható volt, meg a mozihíradó úgyis csak a jobb részeket fogja bemutatni, ahol kezet fog a római tábornokokkal vagy ahol Metellus cenzor beírja a nevét a választói jegyzékbe... a legeslegszegényebb centuriába meg úgyse fog szavazni. A lényeg, hogy az otthoniak szerint ez egy ok dolog és nem jelenti azt, hogy Ómagyarország hivatalosan is elismerné Róma területi követeléseit. Mondjuk éppen valami városi centuriat is valaszthattak volna. A Rómába akkreditált követ állítólag valamelyik Jancsimumus dombi vagy minek hívják kerületben szavazhatna, az esztergomi követ meg szintén negyedik szinten emancipált tiszteletbeli ómagyar.

Az ómagyar harcos szobrig eljutott a saját lábán, onnantól viszont nem tudta mi a teendö. Az egyik görög tört magyarsággal és a nemzetközi gesztusnyelvvel. a segítségére sietett. Egy kis póznára szerelt vörös zászlóval lehetett jelt adni a szigeten várakozó csónakosnak. Pár pec múlva valóban észrevette az apró csónakot a vizen.

 

***

 - A kereskedelmi megbízott úrral van megbeszélésem

- Értem. Átvigyem a szigetre?

- Nekem úgy is jó, ha a megbízott urat hozza ide.

- Nem evezek feleslegesen, fárasztó munka.

A csónakos határozottan gall akcentussal beszélte a magyar, azonban a kereskedelmi megbízottak beletartoztak a rabszolgakeresők hálózatába. Azaz kifejezett feladata volt a tehetséges, Ómagyarország számára hasznos rabszolgák megvásárlása, és kitanítása. Minderre többszáz forintot költhettek el. Söt kötelező volt elkölteniük. Ez a gall fiú mondjuk nem tünt sem ügyesnek, sem okosnak, sem kifejezetten szorgalmasnak, de hát ezek a felszabadított rabszolgák elsőre ritkán látszottak annak. Az ómagyar kereskedelmi megbízottak azonban mentesek voltak a korrupciótól, úgyhogy ez a fiú is bizonyára kiemelkedö tehetségnek számított és nem valami sötét ügylet fedezésére használták.

Az út az apró lélekvesztőben, hosszú, de legalább kényelmetlen volt. Motoros csónakot is hozhattak volna, elmélkedett Herman, de belátta, hogy Massilia éppen elég időszennyezésnek volt az otthona. Abból amit Héraklész elmondott a helyi gallok egy Átkerülés előtti néppel azonosították magukat, és még egy Átkerülés előtti vallást is átvettek. Valami rémlett még neki egy évekkel ezelőtti csónaktúráról és arról a macséte nevű templomról ott a dombon.

Az ómagyar szenelőállomás mellett ringatózó ÓmHH Kapitány Csaba ugyan eltörpült a Rozmár mellett, ám míg az utóbbi inkább egy tehénre addig emez egy ugrásra készülö farkasra hasonlított. A hátsó löveget ponyva takarta, ám a kisebb háznyi első lövegtorony és a városra irányzott „dárda” félreérthetetlen aggressziót suggallt. Ahogy a fedélzeten sétálgató tengerészek tekintete is. Ezek a matrózok félistennek képzelték magukat, és vélhetően minden alapjuk meg is volt erre. „Ne köss belém”, lehet, hogy a Felderítő Kapitánynak mégiscsak köze van ehhez a Kapitányhoz? Mindegy ez most nem fontos. A fontos az, hogy a kereskedelmi megbízottal kapcsolatos dolgokat is maga mögött hagyja.

Egy gall ezüstpénzt dobott a hajósnak, még Lugdunumál találta, a hadjárat alatt nem sok módja volt elkölteni. Illetve módja lett volna rá csak kedve nem. Határozott léptekkel indult a kereskedelmi megbízott irodája felé, ám maga a biztos jött elé. Illetve nem biztos, hogy pont őt kereste, elvégre honnan tudhatta volna, hogy épp most kötött ki a szigeten. Ennek ellenére vidáman integetett.

- Áh Kovács hadnagy, elnézést most látom főhadnagy!

- Üdvözletem!

- Nos? Már nagyon régóta várok önökre – csillant fel a megbízott szeme

- Sajnos nem szolgálhatok semmivel. A hadjárat során...

- Hát, az kellemetlen. Ám ahol a szükség ott a segítség!

- Elnézést ezt nem pontosan értem.

- Képzelje csak! Önök mégiscsak nagy segítséget jelentettek nekem! Ha nem adja tovább akkor elárulhatom, hogy nyélbe ütöttünk egy kisebb expedíciót a római kormányzóval. A hivatalos cél Európa legmagasabb hegyének megmászása és ott az isteneknek szóló...

Herman körül fordult egyet a világ, ha sikerrel jár ez a féleszü kereskedelmi megbízott lesz a magyar alpinizmus királya. Ha elbukik, akkor marad a bolond Szabó Vilma...