Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (35) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (3) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (2) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Kitekintő: A Csertényi-jelentés (első rész)

2008.11.14. 10:02 | szs. | 23 komment

Címkék: kitekintő

(Szolg. közl.: Az átkerült kerületek első hevenyészett térképvázlata felkerült az iwiw klub képei közé, rendes térkép is lesz hamarosan rendes tárhelyen, nagy felbontásban. Csak addig is...)

 

(A dr. Csertényi Zoltán nyugalmazott professzor vezetésével megalakult tudóscsoport első jelentése az okt. 25-ről 26-ra virradó éjszakán történt jelenséggel kapcsolatos vizsgálatokról.)

 

- részletek, kivonatok -

 

Átkerülés

 

Az egyszerűség kedvéért a kutatott jelenséget és annak következményeit közös megegyezéssel az "Átkerülés" néven illetjük.

 

Az Átkerülés éjszakáján kialakult viharral kapcsolatos megállapítások

 

Közkeletű vélekedés, hogy a több szempontból szokatlan időjárási jelenség (minden előzmény nélkül hirtelen kialakuló, komoly károkat okozó, de szinte semmiféle csapadékkal nem járó szélvihar, ami az Átkerült területek egészét érintette) miatt történt az Átkerülés. A meteorológiai feljegyzések és az Átkerülés éjszakáján történt események jegyzőkönyveinek összevetése nyomán kiderült, hogy a vihar az Átkerülés pontosan megállapított időpontja után kezdődött, így sokkal inkább tekinthető a jelenség következményének, mintsem okának. A szélvihar minden bizonnyal az Átkerült területek és a környezet eltérő légnyomási és hőmérsékleti értékei okozhatták, illetve egyéb, egyelőre ismeretlen kísérőjelenségek. Részletek mellékelve.

 

Az Átkerülés határainak vizsgálata nyomán született megállapítások

 

Az Átkerült területek bejárását a helyi hatóságok által megbízott csoportokkal végeztettük el, egy részét a bizottság tagjai személyesen is felügyelték. Későbbi feldolgozásra részletes dokumentációt állítottak össze az Átkerült területek határairól, a képek egyelőre digitális formában, több biztonsági példányban várnak egy árammal jobban ellátott időszakra, amikor papíralapú kidolgozásuk is megtörténik majd. Mértünk továbbá hőmérsékletet több magasságban és a talajban, földmintákat, növénymintákat tároltunk el. A vizsgálat folyamatát még nem zártuk le, bizonyos okok miatt nem csak a szélek, de a belső területek alapos felmérésére is szükség lesz.

 

Az Átkerülés határaival kapcsolatban a következőket állapítottuk meg:

 

- Az Átkerülés határai nem élesek, hanem fokozatosak, a szélek felé közeledve egyre nagyobb foltokban keveredik egymással a régi és az új környezet, néha csak pár száz méter széles, néha több kilométer széles sáv húzódik a "tiszta" területek között. Néhány helyen (Tata, Szár, Etyek közelében) nagyobb, összefüggő tisztán "új" terület után összefüggő Átkerült terület található, szintén foltos átmenetű határokkal. Ezek átmenetileg a "Szélsziget" elnevezést kapták, alaposabb vizsgálatuk a kialakult helyzet miatt egyelőre nem lehetséges. Telki és Agostyán közelében "negatív szélszigeteket" találtunk, vagyis az Átkerült területek közepén jelent meg egy "új" terület, a jellegzetes növényzettel borítva. Elképzelhető, hogy még nem fedeztük fel az összes szélszigetet.

 

- Az Átkerülés határai nem roncsoltak semmiféle természetes struktúrát, ami Átkerül, az egyben került át és az átkerülése során sem okozott kárt semmi nagyobb struktúrában. A roncsolódott fák a vizsgálatok alapján a szélviharban sérültek meg. A talajminták alapján sincs éles határvonal, a foltok szélei is fokozatosan keveredve olvadnak át a környezetükbe.

 

- Az Átkerülés az eddigi adatok alapján sehol sem hatolt át a Duna medrén, míg más vizek nem gyakoroltak rá felfedezhető befolyást. A Duna medrének komolyabb vizsgálata még előttünk áll, de a Mária-Valéria híd torzója alapján elképzelhető, hogy a meder közepéig, vagy tovább is eljutott az Átkerülés zónája. Az ok, hogy a Duna miért játszik ilyen szerepet, egyelőre ismeretlen.

 

- A mesterséges infrastruktúra vizsgálata az Átkerülés határain: míg a természetes struktúrákról csak vizsgálat segítségével állapítható meg, hova tartozik, az infrastruktúrán szemmel látható a határ hatása. Közutakat, vezetékeket, vasútvonalat és ezek tartozékait vizsgáltuk. Bár a váltás a megmaradt és az eltűnt részek között szemmel is látható, de itt sem éles, hanem általában több méter hosszú szakaszon (a legrövidebb két méter, a leghosszabb, az M1-es pályatest nyugati vége, huszonkét és fél méter) roncsolódott. A roncsolódás leginkább eróziós-korróziós folyamathoz hasonlítható, mintha az adott szakasz nagyon hosszú ideig karbantartás nélkül maradt volna, minél messzebb távolodunk az ép szakasztól, annál roncsoltabb. (A Esztergom-Budapest vasútvonal végét vizsgálva még a nem Átkerült, őshonos fák gyökérzete alá fúrva is találtunk rozsdanyomokat a sínpár egykori vonalán, vagyis nem csak a természetes struktúrák keverednek egymással.) A kutatást nehezítette az, hogy a közutakon az eltűnt út és az erdők találkozásánál jellemzően balesetek történtek, a személyi sérülések mellett az Átkerülés utáni állapotot is roncsolva, szennyezve, amit a mentési munkálatok csak fokoztak.

 

- Az Átkerülés határainak viszonya a domborzathoz: Néhány helyen mintha a domborzat megakasztotta volna az Átkerülést, de más helyeken (pl. a Pilis legnagyobb része és a Visegrádi hegység egésze) egyelőre nem sikerült semmiféle összefüggést felfedeznünk a határok és a domborzat között.

 

Sugármérési eredmények vizsgálata

 

Az Átkerülés óta folyamatosan rögzítésre kerülnek a különféle sugármérési eredmények. (Részletes adatok mellékelve.) Ahogy az a grafikonokból is jól látszik, ezek az értékek szignifikánsabban alacsonyabbak az Átkerülés előtt rögzítésre kerültektől.

 

Botanikai vizsgálatok

 

A rossz biztonsági helyzet miatt még nem tudtunk mélyebben az új területekre hatolni, ezért a vizsgálati eredmények csak az Átkerülés határairól begyűjtött mintákon alapulnak.

Kizárólak őshonos fajokat találtunk. (Részletes lista mellékelve.) A vizsgált társulások nem jellemzőek a vidékre, jellegzetesen emberi beavatkozástól mentesek, őserdei jellegűek.

(További részletek és következtetések nagyobb terület átvizsgálása nyomán várhatóak.)

 

Zoológiai vizsgálatok

 

A fent említett okok miatt a zoológiai vizsgálatok is csak kezdeti stádiumban járnak, bár értek el látványos eredményeket. Az Átkerülés után pár nappal a Duna halállománya jelentősen megnőtt és korábban kihalt fajokat is találtunk (pl. viza.) Több helyen észleltek Magyarországon már nem honos nagyvadakat, vizsgálatra kilőtt farkas és medvetetemeket is szereztünk, illetve fényképet nagy testű növényevőkről, ami leginkább az európai bölényre emlékeztet, de a felvétel rossz minősége miatt pontosan nem megállapítható. Lakossági és hatósági bejelentések alapján a vadállomány jelentősen megnőtt az Átkerülés határaihoz közeli területeken, alaposabb vizsgálatok, gyűjtőexpedíciók szervezése fontos lenne, nem csak tudományos, hanem élelmezési szempontból is. Az eddig észlelt és a határokon begyűjtött fajok részletezése...

 

(folytatás a listák után)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr63768285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2008.11.14. 12:28:26

Éljen!
Bölény, viza megvan, most lehet Bartók Béla akciócsoportot indítani, hogy a Kodály-dandárokkal egyetemben feltárják és rögzítsék a környező népek zenei és orális hagyomnyait. Lehetőleg annélkül, hogy a környező népek rögzítenék őket lándzsákkal és egyéb eszközökkel.

Szakyster 2008.11.14. 14:07:16

Izgalmas jelentés, sok mindent tisztábban látunk most. Szerintem a tudósok hónapokig el fognak vitatkozni, mi és hogyan történt. Főleg átkerült/nem átkerült területek közti átmenet érdekes. Az jutott eszembe, hogy ha egy épp felettünk átrepülő repülő is átjött, akkor az 40/50km-es körben lezuhanhatott. Talán vannak túlélők? (Hmm, túlélni a kényszerleszállást, a vadont, az élelemhiányt, és a barátságos idegeneket? Necces...)

bz249 2008.11.14. 14:15:06

Mondjuk nem lennék tudós az átkerült területeken... semmi külföldi kutatóút, meg konferenciázás ismert turistaparadicsomokban (hacsak nem a festői Sarmisegetusa-ba)
;)

szs. · http://martinluther.blog.hu 2008.11.14. 18:29:38

A repülők elmentek lezuhanás végett messzebbre is, reptereket keresgélve, amikre még kicsit várniuk kellett volna, csak nem volt annyi kerozinjuk. Terve van véve egy ilyen sztori is.

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.25. 10:40:06

Most akkor 25-ről 26-ra virradó éjszaka történt a dolog (mint, ahogy a Kelle egy kis áramszünet és a Vasárnapi helyzet postból kiderült), vagy 26-ról 27-re virradó éjszaka, mint ahogy ajelentés írja. Vagy valamit félreértettem.

Más: valamelyik hozzászólásban olvastam, és bennem is felmerült már, hogy biztosan vannak más területek is amik átkerültek, csak még nincs velük kapcsolat. (Olyan ez, mint a Földön kívüli élet, biztosan létezik, de nincs kapcsolatunk velük...)
Nagy teljesítményű rádiókkal esetleg lehetne kutakodni utánuk (olyan SETI program szerűen).

Megint más: mi a helyzet a vasúttal? van a környéken kiállított gőzmozdony? Ha van, akkor felújítás után fatüzeléssel üzemeltethető, addig meg a nagyobb állomások állomási tartalékai (általában dieselek) bevethetőek. Sokkal gazdaságosabb szállítást téve lehetővé.

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.25. 10:40:46

Most akkor 25-ről 26-ra virradó éjszaka történt a dolog (mint, ahogy a Kelle egy kis áramszünet és a Vasárnapi helyzet postból kiderült), vagy 26-ról 27-re virradó éjszaka, mint ahogy ajelentés írja. Vagy valamit félreértettem.

Más: valamelyik hozzászólásban olvastam, és bennem is felmerült már, hogy biztosan vannak más területek is amik átkerültek, csak még nincs velük kapcsolat. (Olyan ez, mint a Földön kívüli élet, biztosan létezik, de nincs kapcsolatunk velük...)
Nagy teljesítményű rádiókkal esetleg lehetne kutakodni utánuk (olyan SETI program szerűen).

Megint más: mi a helyzet a vasúttal? van a környéken kiállított gőzmozdony? Ha van, akkor felújítás után fatüzeléssel üzemeltethető, addig meg a nagyobb állomások állomási tartalékai (általában dieselek) bevethetőek. Sokkal gazdaságosabb szállítást téve lehetővé.

Szakyster 2008.11.25. 13:06:09

A gőzmozdony jó lenne, de a dízelnél hatékonyabb a lovaskocsi.

szs. · http://martinluther.blog.hu 2008.11.25. 13:24:34

bogesz001: Ismét jogos észrevétel, Csertényi prof elírta a dátumot, javítom.
Gőzmozdonyról nem tudok, hogy lenne.

Szakyster 2008.11.25. 14:16:24

Szentendre átjött? Mert ott van. A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság Városi Tömegközlekedési Múzeumában van a BHÉV 27-es gőzmozdonya, amely a 2005-ben megrendezett V. Közép-európai Mozdony Grand Prix-n kategóriájának győztese lett, tehát tuti működik :)

Bazo 2008.11.25. 14:35:52

Az nagyon jó, csak valahogy át kell vinni az Esztergomi vagy a Tatabányai vasútvonalra. Ami nem lesz egyszerű mivel vasúton nincs átjárás, ebben a feladatban is akad kihívás. :)

Vasúttérkép: www.vasutallomasok.hu/terk/mav2005.jpg

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.25. 14:38:15

Mivel a fa tüzelőanyag gyakorlatilag korlátlanúl rendelkezésre áll, valamint ezek szerint van használható gőzmozdony is így a vasútvonalakat nem kihasználni hatalmas bűn, már-már óhaza árulásnak tekinthető. :)

A dieselvontatás valóban költséges lehet egy tüzelőanyag ínséges helyen (és főleg időben), de:
1. katonaság gyors mozgatására kitűnő (jobb, mintha a harcjárművek önerőből közlekednek)
2. hatalmas mennyiségű árukészletet és/vagy embertömeget tud elszállítani viszonyleg gyorsan, ha szükséges (élelmiszer terítés, vagy evakuáció, hogy csak pár példát említsek).

Itt jegyzem meg, hogy ha mondjuk Székesfehérvár is átkerült volna, akkor remek vasúti járműjavító üzem és még remekebb ipari üzemek is átkerülhettek volna, igaz 120 000 újabb urbánus éhes szájjal együtt (én egyébként fehérvári vagyok...).

UI: egyik előző hozzászólásomat (amit véletlenül kétszer küldtem el, légyszíves töröljétek). Köszi.

Szakyster 2008.11.25. 14:38:54

Tényleg, ezt nem is figyeltem. De alapvetően kis mozdonyokról van szó, szóval egy nagyobb platós teherjárműre felrakható, onnan akár lóvontával, akár benzinnel szállítható.

bz249 2008.11.25. 14:44:58

Később meg akár a vasúti hálózatot is el lehet kezdeni kiépíteni, sőt nagyban javasolnám. Ha a mezőgazdaság normalizálódik valamit kell csinálni a felszabaduló munkaerővel és a katonaság mellett/helyett a közmunka kiváló lehetőség.

A jövőre nézve pedig megfontolandó a vonalak villamosítása is. Ehhez persze valószínűleg szükség lesz az erőművek bővítésére.

A villanymozdony, ha jól tudom kevesebbet eszik de legalábbis az üzemanyagát nem kell magával hurcolászni. És ugye ezerkilencszázkevésben már volt magyar gyártmányú villanymozdony.

Szakyster 2008.11.25. 14:51:12

Szerintem sokáig nem lesz felszabaduló munkaerő, a mezőgazdaság megeszik mindent. És szerintem akkora áramtermelés is soká lesz, amit érdemes lehet "elpazarolni" vonatozgatásra.
Amugy meg rájöttem, hogy a mozdonyokat rém egyszerű eljuttatni a vasútvonalhoz: Fel kell úsztatni a Dunán.

bz249 2008.11.25. 15:23:55

Ne felejtsd el, hogy leállt az ipar... szóval az áramfogyasztás nagy része megszűnt. Egy teljes kapacitáson menő tatabányai és dorogi erőmű bőven túl sok áramot termel... és pont ugyanazt eszi mint a gőzmozdony :)

Mezőgazdaság: valószínűleg az első egy két évben mindenkit pánikszerűen beosztanak mezőgazdasági munkára, ami jogos, mert inkább rohadjon meg a sok felesleges kaja, mint, hogy éhínség legyen... a harmadik évtől (mondjuk) kezdve viszont a létszámon felülieket elkezdik kipakolni és akkor ezekkel emberekkel kezdeni kell valamit. Valamennyit nyilván át tud venni az újrainduló ipar (pl. a mezőgazdasághoz szükséges vegyipar és élelmiszeripar) de közel sem mindet (vagy nagyrészt hasonlóan felesleges pozíciókba).

Szakyster 2008.11.25. 16:05:15

Háát, én azért pesszimista vagyok áram ügyben. Kezdve azzal, hogy az erőművek simán lehet, hogy tönkrementek az átkerülés miatt. Folytatva azzal, hogy nem kis logisztikai feladat őket megetetni. Ezek ugyanis nem ugy működnek, hogy berántom a zsinórt, és megy, ha meg megnyomom az off gmbot, akkor leálnak.
Bővítést meg elfeljthetjük: egy szimpla turbina megépítése is jónéhány évig/évtizedig elérheteten álom lesz csupán, és ez még optimista dolog.

Az élelem meg... hát jó lenne egy szakember véleménye, de szerintem, gépesítés, kőkemény vegyszerezés/műtrágyázás nélkül, növénynemesítés nélkül a jelenlegi hozam tizedét sem lehet elérni. Azaz: több száz hektár erdőt kell majd termőterületté változtatni (=ember) aminek megművelése nehézkes (=ember), és a szállítása sem egyszerű feladat (=ember), és nem látom, hogy ez miért változna meg az elkövetkező kb 10 évben. És ráadásul nagyon sok fontosabb dolgot kell emberi munkával ellátni, kezdve olyannal, mint szemét - és vízszállítás, logisztika, állattenyésztés (ló!), jelenlegi közművek átépítése, hogy csak azokat említsem, amik létszükségletek.

Ugy érzem, sokan nem látják, hogy a mai világban az ipari (nem sufni) szintű termelés elemei egymásra van épülve, és ha egy elemet is kihúzunk alóla, az egész összeomlik. És ezeket a réseket nem lehet szikszallaggal és rágógumival betömködni, pláne, ha egész falvak vannak elszigetelve.

bz249 2008.11.25. 17:11:18

Enyergija: nem hinném hogy pont az erőművek azok a speciális elemek amik tönkrementek volna... minden más eszköz működőképes maradt. Szóval ha van mivel etetni az erőmű menni fog. A tatabányai erőmű (ha nem nagyon pukkant le a leállításkor) elvileg 100MW-ot tud barnaszénen termelni. 2007-ben Magyarország tokkal vonóval 40TWh elektromos energiát fogyasztott. Ebből arányosítással az átkerült területekre 150MW teljesítmény jut. Mivel ipar nincs az áramtermelő kapacitás elégséges. A kérdés leginkább az energiahordozók mennyisége. De az infrastruktúrából az áram helyreállításának kell a No1-nek lennie.

Turbina: 1894-ben már csináltak ezzel működő hajót (a sufniban), nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne a mai napon. Igaz mindössze 1.5KW teljesítményűt. De 1894-ről beszélünk.

Mezőgazdaság, találtam egy táblázatot ami szerint
1921-ben 5500 km2 szántón 3.6millió tonna gabonát (10.4millió tonna összes mezőgazd. termék.) 2.1millió mezőgazdaságban dolgozó

1999 4700km2 szántón 11.5millió tonna gabona (23.4millió tonna összesen) 300 mezőgazdaságban dolgozó

szóval mivel a gépesítettség 1921-ben sem lehetett olyan magas, úgy gondolom, hogy a jelenlegi terméshozamok ötöde-hatoda egészen könnyen elérhető

Ipari termelés újraindítása: nem könnyű feladat, az MVB megfelelő szerveinek a Suzukitól a Kovács és tsa Bt.-ig minden vállalkozást fel kell mérnie, hogy milyen bejövő oldali igénye van és mit tud előállítani... szerencsére nem olyan rég volt a rendszerváltás, hátha van még pár tervgazdaság szakértő ;)

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.25. 17:29:10

Szerintem áram előálltására elsősorban a szélenergiát és vízenergiát kellene felhasználni. Ha vannak generátorok akkor lehetséges. Generátor pedig minden gépkocsiban van. Mivel ezek nagyrésze úgysem üzemeltethető üzemanyag hiányában nyugodtan felhasználhatóak lennének a generátoraik. Sok kicsi szélerőmű sokra megy. A szélkerék lapátait lehetne karosszéria elemekből kialaktani és szegecseléssel, vagy csavarozással rögzteni.
Másik alternatva a vzenergia. A félig megmaradt hídra lehetne építeni egy szerkezetet, ami belelóg a vízbe és azt a víz hajtja. A vizimalmok vizikereke nem új dolog. Ácsok szerintem két hét alatt össze tudnak rakni egy meglehetősen nagy méretűt akár.

bz249 2008.11.25. 17:59:15

Egy okból preferálom a 100MW-os nagyerőművet. Mivel egyetlen egység így nem nagyon kell a rendszerirányítással marháskodni. Ami egy elektronika nélküli helyzetben nem utolsó szempont :)

A szélenergia és ehhez hasonlók szerintem leginkább elszigetelt helyeken (pl. a megszállandó új területek) vagy esetleg üzemanyag gyártásban játszhat szerepet. Plusz ahogy mnandy kollega felvetette a Sanyonak lehet némi napelemkészlete erre a célra.

Vízienergia: ezzel szerintem a Felvidék meghódításáig érdemes várni (csak összehasonlításképpen: a Tiszalöki 12MW, Kisköre 28MW és ezek azért komoly erőművek... nem házi barkácsok)

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.25. 19:59:24

Az a baj a nagy erőművekkel, hogy a táplálásukhoz sok ember kell. Míg a víz és szélerőműveket csak megcsinálni nehéz, utána csak felügyelni kell, ahhoz meg elég pár ember. Szerintem.

Szakyster 2008.11.25. 20:26:09

A gond a turbinás-generátoros erőművekkel, hogy rosszult tűrik a teljesítményváltozást. Tehát ha hirtelen levágódik a rendszer (pl hatalmas területek eltünése miatt), akkor garantált, hogy a működő generátorok egy halom ócskavassá olvadnak. És sajna ezeknek a pótlása a nem-átkerült világban is hónapok (fél év) kérdése, itt az ókorban meg lehetetlen. Kissebbeket persze lehet építeni (1-2 MW-osakat) talán, de komoly ipari felhasználára (vasút) ez kevés. A szél/naperőművek meg nem termelnek ipari mennyiségű áramot.

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.26. 07:07:38

Azon gondolkoztam, hogyan mehetett végbe ez az átkerülés? Egyik pillanatról a másikra? Vagy voltak területek, amik kicsit átkerültek aztán vissza, aztán végleg átkerültek? A kérdés nem túl lényeges, de érdekes számomra.

Én idővel javasolnám kutatócsoportok (főleg légi úton) történő elindítását a környékre, akár több 100 km-es körzetben, hogy biztosak lehessünk abban, hogy átkerültek-e távolabbi területek is a szélszigeteknél. Ha most tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy biztosan vannak távolabb még ilyen területek.
Jó lenne velük felvenni a kapcsolatot.

Gondolom kerültek át helikopterek is.

bz249 2008.11.26. 09:42:15

A generátorokkal kapcsolatban valszeg igazad van :(

Mondjuk mivel az átkerülés éjszaka történt van rá remény, hogy nem mentek a generátorok, mivel Paks és a Mátrai Erőmű kivételével minden más csúcserőmű.

Illetve a tatabányai erőműben, legalábbis az internet szerint a régi szenes blokkot leállították, nem tudom mi történt az ottani felszereléssel. Ha csak porosodik, akkor még be lehet indítani őket, ha szét is szerelték. Az elég kellemetlen, mert a hiperszuper gázos blokkba nemigen lesz üzemanyag egy darabig.