Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (35) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (3) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (2) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Kitekintő: Az átkerült fegyveres erők átszervezési javaslata (MVB vitaanyag)

2008.11.24. 10:12 | triumphator | 25 komment

Címkék: kitekintő védelemigazgatás őkisátkerültek triumpathor

Köszönet Tri Umph Ator-nak az írásért!

JAVASLAT

a rendőri és katonai erők és eszközök alkalmazására a kialakult helyzethez alkalmazkodva

 
Az
Átkerült területek biztonsága szempontjából alapvető fontosságú a rendvédelem és a haderő átszervezése és a belső, illetve külső védelem megszervezése. Ennek érdekében szükséges a rendelkezésre álló erők és eszközök rendszerezése és a jelenlegi állapotnak megfelelő diszlokációja.  

A rendelkezésre álló adatok alapján a területen az alábbi erők voltak az átkerülés előtt telepítve: 

 

Rendőrség:

Tatabánya megyei rendőr-főkapitányság: 150 fő
Tatabánya városi rendőrkapitányság: 242 fő
Esztergom városi rendőrkapitányság: 133 fő
Tata városi rendőrkapitányság: 70 fő
Dorog városi rendőrkapitányság: 58 fő
Szentendre városi rendőrkapitányság: 154 fő
ÖSSZESEN 807 fő

 
Az állományt az Átkerülés során és az azt követő eseményekben jelentős veszteség érte!

A területen található még néhány kisebb létszámú rendőri egység, amelyek az átkerült területeken kívüli, tehát nem átkerült magasabb egység alárendeltségében látták el feladataikat. 

Így például:

    • Budakeszi rendőrőrs
    • Etyeki rendőrőrs
    • Nagymarosi vízirendészeti rendőrőrs
    • Szentendrei vízirendészeti rendőr-csoport
    • Bicskei Autópálya Rendőrség Alosztály
 

Ezen egységek Átkerülésben érintett létszámhelyzete és technikai ellátottsága ismeretlen, ezért haladéktalanul meg kell azokat szemlélni. Előzetes véleményünk szerint jelentős erőt és technikát csak a bicskei autópálya rendőri alosztály képvisel, amelynek elhelyezési körlete megegyezik az Autópálya Mérnökség telephelyével. 

A rendőri egységeknél a fegyverzettechnikai és gépjárműszemléket azonnal el kell kezdeni, fel kell mérni a hadtáplehetőségeket is, az egységeknek a lehető legnagyobb mértékben önellátóknak kell lenniük.

 
Honvédség: 

Tata: Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár. A Magyar Köztársaság legnagyobb harcoló alakulata volt, tehát jelenleg egész Európa legütőképesebb katonai egysége.

 
Szentendre: A Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisa.
 

A honvédség Átkerülés után megmaradt létszámát és felszereltségét fel kell mérni, az eseti jellegű feladatokat (terv nélküli rajtaütések) a vizsgálat és az új diszlokáció kialakításáig meg kell szüntetni.  
 

Jelentős munkagépparkja van még a Bicskei Autópálya Mérnökségnek (APM), valamint a Magyar Közút Kht. Tatabányai telephelyének is, amelyeket feltétlenül a VB közvetlen irányítása alá kell vonni.   

Rendőri erők diszlokációja: 

A rendőri erőket véleményünk szerint elsősorban a belső területekre kellene koncentrálni, nem valószínű, hogy a külső támadás ellen hatékonyak lennének. A jelenlegi rendkívüli helyzet azonban megköveteli a nagyvárosok fokozott ellenőrzését, ahol az életviszonyok a legradikálisabban változtak meg és ezért itt várható a deviáns magatartásformák fokozott jelentkezése. A városokban a közrendet és közbiztonságot minden eszközzel garantálni kell, az éjszakai kijárási tilalmat továbbra is fent kell tartani. A rendőri erőket koncentrálni kell Tatabánya, Esztergom, és Szentendre városokra. Tata védelmét a lövészdandár el tudja látni, oda rendőri erő nem szükséges. A belső területen elhelyezkedő városok körül előretolt rendőri ellenőrző-áteresztő pontokat (EÁP) kell az utakra telepíteni, megakadályozandó a váratlan ellenséges rajtaütéseket, illetve az utazó bűnözésnek elejét kell venni. (megfontolandó utazási korlátozásokat is bevezetni), a kisebb településeken egy-két rendőr vezetésével kell a polgárőrséget működtetni. A rendőri egységek alá-fölérendeltségi viszonyait az erők elosztása után haladéktalanul ki kell alakítani, körzetesíteni kell a területet.

 
Katonai erők diszlokációja:
 

A katonai erőket a terület szárazföldi határvédelmére kell elsősorban allokálni.  

Almásfüzitő, Tata, Környe, Szárliget, Felcsút, Sóskút, Budakeszi, Pilisvörösvár, Szentendre - mindet meg kell erősíteni és erődíteni fizikai akadályokkal is, városfal-jellegű sáncokat kell emelni, a bevezető utakon katonai EÁP-okat kell erődítetten építeni. A dorogi és tatabányai hőerőműveket is katonai védelem alá kell helyezni. 

A Duna mentén a gázlókat fel kell deríteni és oda katonai erődítéseket kell telepíteni. Ezek a helyek helybetelepített, tüzérségi jellegű erőt igényelnek, nincs jelentős gépjárműigényük, viszont vízijárművekkel ajánlatos őket ellátni. Véleményünk szerint a gázlóknál a túlparti területeken hídfők kialakítását is meg kell fontolni.  

Almásfüzitő és Tata között az 1. sz. főútvonalat, majd onnan az M1 autópályát javasoljuk a terület belső védelmi vonalának kijelölni. Az így kijelölt vonalon kívüli területek egyfajta gyepűként a külső védelmi körzetet jelölik ki, ahova a honvédség legjelentősebb erőit kell telepíteni. A gyepűn belüli településeket meg kell erődíteni, a főút és az autópálya vonalában aknazárat és műszaki akadályokat kell telepíteni. Az autópálya töltései és a bevágásai hadászatilag is kihasználhatók, illetve a mellette mindkét oldalon telepített vadvédő kerítés egyfajta kezdetleges határzárnak is alkalmas. A gyepűn belüli polgári lakosságot a lehetőségek szerint a későbbiekben ki kell telepíteni. Az átkerült területeken kívül megelőző jelleggel folyamatos felderítő járőrözést kell végezni. 

Mivel a hivatásos katonák létszáma gyér, sorozni és újoncozni kell, és alapkiképzést kell adni minden hadrafogható személynek. Erre a szentendrei kiképzőbázis a legalkalmasabb helyszín. 

A kiképzést követően a besorozottakat bizonyos időre vezényelni kell különböző állomáshelyekre, ahol elsősorban nem harci feladatokat látnának el, illetve a későbbiekben a polgárőrség feladatait is átvehetnék. A hivatásos (harcoló) katonai létszámot is fokozatosan emelni kell, de kérdés, hogy ez a szolgálat hogyan ellentételezhető, mint ahogy az is, hogy a rendőr és katona meddig hajlandó hivatástudatból szolgálni, mivel lehetne a szolgálatot megfizetni, illetve ösztönözni.  

Fel kell készülni a motorizáció fokozatos ellehetetlenülésére és lovassági jellegű hadsereget kell kialakítani. Ennek érdekében a területen fellelhető lóállományt katonai kezelésbe kell venni és a sorozott állományt is ki kell képezni az alapvető lovas fogásokra. 

Javasoljuk a védelmi bizottság vezetőségét és a rendészeti és katonai parancsnokságot a visegrádi Fellegvárba elhelyezni, mivel ez az erődítés viszonylag csekély ráfordítással is bevehetetlenné tehető.  

A szárazföldi határszakasz lerövidítése érdekében javasolom, hogy a Honvédség Sóskútról indulva délkelet felé (a néhai Érd irányában) a Dunáig nyomuljon előre és szállja meg az egész jobb partot észak felé Szentendréig. Előzetes véleményünk és a korábbi régészeti kutatási anyagok ismerete alapján a területen jelentős kelta (eraviszkusz) népesség élhet, amely a Gellért-hegyen erődítéssel is rendelkezhet. A légi felderítés segítségével a kelta településeket azonosítani kell, és ennek eredményeképp célirányos támadással kell azokat megszállni. A megszállás során a kelta őslakosságot lehetőleg meg kell kímélni és a későbbiekben mezőgazdasági munkára kell alkalmazni. Történelmi ismereteink alapján a római hódítást követően a kelta őslakosság „örömmel” romanizálódott, amennyiben törzsi szervezetrendszerüket a hódítók nem bolygatták meg.  


1.sz. melléklet: Az Átkerülésben érintett egységek átszervezés előtti elhelyezkedése

2. sz. melléklet: Javasolt diszlokáció és EÁP-k

..............................

MVB szakbizottság elnök, sk

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr75785474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bz249 2008.11.24. 10:28:18

Kb. mennyi katonára van szükség Ómagyarország védelmére és a környék biztosítására? Feltételezve, hogy fegyver és lőszer lesz elég, de főleg sorozott gyalogságra (minimális nehézfegyverzettel) kell építeni.

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2008.11.24. 10:34:13

amíg kitart a modern haditechnika és van kiképzett kezelő is hozzá, addig szerintem nem kell sok katona a külső határok védelmére. a technika hanyatlásával viszont egyre több katonára lesz szükség. ellenben sokkal nehezebb lesz a hátországban rendet tartani a káoszban.

bz249 2008.11.24. 10:40:26

Szerencsére azért a mezőgazdasági termelés "fejlődésével" (ha azt, hogy szép lassan elkezd a mondjuk a 60-as évek színvonalához közelíteni fejlődésnek nevezzük) egyre több ember fog felszabadulni.

Sőt mivel nem hinném, hogy baromi erős exportra termelő ipar lesz, de a pénzügyi szektor is vergődni fog egy ideig...

Könnyen lehet, hogy foglalkoztatási szempontból is szükséges lesz a relatíve nagy létszámú hadsereg.

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2008.11.24. 10:48:29

nos igen, létszám az lesz. de hogy fizeted a katonát? és főleg mivel fizeted? a terület igazán nagy baja a kereskedelem és a pénzforgalom megszűnése.

Boogie66 · http://rotoma.blog.hu 2008.11.24. 11:40:53

Az a bajom hogy arra felé haladunk, hogy lecsökkentsük a műszaki színvonalat egy ókori szintre (ami még mindig jóval fejlettebb, mint az átkerült területek lakosságának). Így nehéz lesz egy ekkora népességnek fenn maradni. A népesség fennmaradását - ahol nincs tömeg - csak a technikai fölény tudja biztosítani. Ha eljutunk oda pl. hogy lovakkal kell csatába menni, akkor sokkal nagyobb veszteségre lehet számítani, mint ha ugyanezt páncélozott harcjárművel tennénk (sok lúd disznót győz). Egyértelmű, hogy nehéz egy megyényi területen önfenntartónak lenni - de errefelé kell tendálni. Ideiglenes megoldásnak a ló is jó (ez csak egy kiragadott példa) - sőt zseniális, de hosszútávon ez hanyatlásba torkollik.

szs. · http://martinluther.blog.hu 2008.11.24. 11:51:27

Persze, ezek átmeneti megoldások, pár éven belül be kell indulnia a szénbányászatnak, az arra alapuló rendes energiatermelésnek, aminek a segítségével lehet üzemanyagot is előállítani (szénből vagy fából, valahova linkelték korábban), addig meg működőképesnek kell megtartani a techniká, legalábbis egy részét. Csak addig ki kell húzni valahogy. :)

Opal 2008.11.24. 12:05:21

A technikai fölényünk nélkül már védtelenek vagyunk... Sokkal többen vannak a kelták.. Harckocsik, fegyverek, lőszerek nélkül teljesen esélytelenek vagyunk.. Az erőforráspazarló támadásoknak pedig csak akkor van értelme, ha biztosak vagyunk abban, hogy később be tudjuk indítani a lőfegyver gyártást, és tudunk üzemanyagot (pl. biodiesel-t vagy szintetikus gázt) készíteni. Amíg a technikai utánpótlás megreked, én erőteljesen tartalékolnám a fegyvereket olyan esetekre, amikor a kelták esetleges támadásai miatt védekezésre kényszerülünk..

Ghery88 · http://omagyar.blog.hu/ 2008.11.24. 13:47:42

Spórolni sokféleképp lehet. Ha jól tudom például a T-72-esnek "mindenevő" motorral rendelkeznek, ami elviekben akár töményebb pálinkával is működik. (kérdés, hogy mennyit fogyaszt így) A páncélosokat érdemesebb a támadásig erődként alkalmazni és nem elhanyagolható a sokk hatásuk sem. (Kelta gyalogos rohan a tank felé az meg a feje fölé lő egy gyakorló gránáttal...)Lőszerből nem tudom mekkora a készlet, de az automata fegyverek rendszeresítése óta elég nagy tételben szokás tárolni. Irányelvként elrendelhető, hogy csakis egyes lövéseket szabad leadni, így nagyobb a pontosság és kevesebb lőszer megy pocsékba. A másik fontos dolog, hogy meg kell reformálni a közelharc alkalmazását is. "Fényesebb a láncnál, a kard..." Ha nagyon eldurvulna az utánpótlási helyzet, mindenképpen fel kell állítani egy autentikus hadsereget, persze a 21. század - még megmaradt - technikai fölényével:)

Bazo 2008.11.24. 13:51:20

Mivel rendkívüli állapot van ezért minden magyar állampolgár hadkötelesnek minősül, 18 - 55 év között a sorozás nagyon jó ötlet és szükséges lépés is. A katonák fizetése jelenleg nem probléma, mivel jegyrendszer van és központi ellátás ezért ellátásért dolgoznak, mire ez konkrét probléma szintjén felmerül addigra ki lehet dolgozni az új pénzrendszert az meg is oldhatja a fizetés kérdését.
Mivel a környező országok nemesfémalapú pénzrendszert tartanak fent ezért nem hiszem, hogy itt fent lehetne tartani a papírpénzalapú gazdaságot. Bár belföldi valutának elmegy, és majdan beinduló külkereskedelem használna csak nemesfémeket.

Bazo 2008.11.24. 14:09:37

A tatai és szentendrei laktanyában és a területen lévő egyéb katonai bázisokon és esetleges raktárakban, elég nagy mennyiségű M zárolt készlet lehet, ami háború esetére van raktározva. Nem tudom, hogy a területen van-e lőszerraktár, ha van ott iszonyatos mennyiségű lőszer van felhalmozva amivel évekig ki lehet tartani. (1 raktárat ismertem, onnan 2 évig szállították kifele a lőszereket és robbanóanyagokat amikor felszámolták.)
Mire ezek elfogynak a lőszer és fegyvergyártást is be kell indítani, az anyagtudományi kutatóintézetnek ezt adnám elsődleges feladatnak, hogy a megye harcképességét megőrizzük.

Opal 2008.11.24. 14:11:30

Ghery88:
A T-72esnek 1000 literes tankja van.... full tankkal kb 500km-t tudnak menni :)

Kilométerenként 2 liter töményet meg még én se iszok.......... :DDDD De igen, elvileg benzinnel, diesellel, és alkohollal is mennek.
Viszont ahogy már másik hsz ben írtam, biodieselt könnyen elő tudnánk állítani:)

bz249 2008.11.24. 14:50:08

Lordhusy: A lőszer az elsődlegesen vegyipar, azt valami testvérintézetnek kell kezelni... a fémfizikusok nevében mélyen tiltakozok :D

Viszont ha már lőszergyártás: dohánygyár került át? (ha jól tudom a cigaretta 7.62-es és okkal olyan)

Bazo 2008.11.24. 16:17:57

az igaz, hogy a lőszer főleg vegyipar, de a lőszer köpeny az talán réz és acélmagvas is, tehát a van vele dolga az anyagkutatónak is, a fegyver elállításhoz is elsődlegesen nyersanyag kell, utána meg gépipar. :)
Van itt munka, tessék szépen dolgozni. :)

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.11.24. 18:24:56

gyönyörű szép téma :)

vegyük sorra:

először is kellene egy legalább gugiearth térkép az átkerült területről (ha máshol nem is, a katonai bázisokon tutira van nyomtatott példány, de szerintem a civil lakosság is rendelkezik ilyennel, vagy legalább lementett változat van, és nyomtatóra még csak futja lyen helyzetben)

az átkerült területeken kívüli ókori viszonyok között olyan alapvető dolgokat is figyelmebe kell venni hadászati szempontból, mint a domborzat, vagy a 21. századi infrastruktúra kiépítettsége
ennek áttekintésére pedig nincs alkalmasabb egy ilyen "térképnél"

erődítések, ellenőrzőpontok:
ezek elkészüléséig a munkaképes lakosság akár 100%-a leköthető, és sztem nem egy hétvége alatt dobják össze a földsáncokat...
ha pedig a 21. századi tudásanyagot vesszük alapul, mint hadi stratégiát, hát az átkerült fegyveres erők bőségesen elegek a terület védelmére, még szűkösebb ellátottság mellet is


lovas egységek:
nem érzem hátránynak, hogy effelé tendál a dolog, hiszen gyors, mobilis egységeket lehet létrehozni, de természetesen nem nekik kell adni az ütőerőt
azonban erősítésként hatalmas előnyt jelenthetnek

sorozásra mindenképpen szükség van, és rossz hír a kereskedelmi/egyes szolgáltató/pénzszektornak, hogy elsősorban ők fogják adni a haderőt, mivel az ő tudásuk a leginkább nélkülözhető az adott körülmények között


biodízel, pálinka, mint üzemanyag:
egyetlen baj vele, hogy mezőgazdasági termékből készülnek, márpedig belátható időn belül ez nem lesz megoldható, hiszen minden területet az élelmezésre kell fordítani, és talán még így sem lesz elegendő
ez persze a későbbi időkben, mikor már elkezdődik az "emancipáció", ahogy az előretekintőben is leírásra került, jelenthet alternatívát, de akkor is problémás lesz, egyszerűen a biodízel előállítás, mint mg feladat jellegéből adódóan
műtrágya nélkül a terméshozamok nem elegendőek, és a feldolgozókapacitás, gyártási technológia felépítése is elég bonyolult

hihetetlenül hangzik, de ilyen szempontból még mindig könnyebben járható út a gőzmotorok gyártása, mint a jelenlegi állomány átállítása biodízelre


a harckocsikat mindenképpen "mobil-erődként" kellene hasznosítani, hiszen a fogyasztásuk nagyon nagy, viszont letelepítve a tűzerejük ugyanúgy megmarad

emellett a különböző gyalogsági tüzérségi eszközöket (nem tudom, így hívják-e ezeket), mint az aknavető, rakétavető kell mind jobban "erőltetni", hiszen ezek hadászati ereje rendkívül nagy a különböző hátrányaikhoz képest (pl. képzett kezelőszemélyzet kell hozzájuk)


lőszer:
egyfajta tartalékot mindenképpen kellene képezni, hiszen ahogy írta is a posztoló, egy komolyabb harchelyzet esetében csupán ezt használhatják ki előnyükre az átkerültek

a lőporgyártást minél előbb meg kell kezdeni, hiszen lőpor birtokában már megkezdődhet a rakétagyártás, ami viszonylag egyszerű művelet, hadászatilag mégis nagy távlatokat nyit
kézi, vagy telepített könnyű rakétavetőkkel nagy számban fel lehet szerelni minden települést illetve azok védelmi erejét, és talán ez a legjárhatóbb út a jelenlegi helyzetben


végezetül pedig az emberek megfizetéséről annyit, hogy mivel most nem kell kocsira/plazmatévére/kamerás mobilra/drága kajákra költeni, így talán pénz nélkül is elmennek az emberek tevékenykedni, és egy esetleges attak pedig könnyen rábír mindenkit a munkára, ha pl. az életét menti meg a szolgálat alatt kapott katonai kiképzés

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2008.11.24. 20:41:37

a lovasság, azért is szükséges, mert így kapunk egy könnyű, energiatakarékos, gyorsreagálású haderőt, ami fontos a ritkábban lakott települések védelmében. az átkerült lovardákban meg is kezdhetik a kiképzést. később, az oktatás beinditásakor, az iskolai tenrendbe is beiktatható.

ha jól tudom, bármelyik belsőégésű motort át lehet állítani faszéngáz üzeműre. a faszén előállítására, meg ott van egy kevés erdő:)
nem tudom, az átkerült területeken maradt-e gőzmozdony, mert akkor a vasúti szállítást is be lehetne indítani.

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.25. 15:29:55

Szerintem az Oroszlány környéki katonai csapás szükséges volt. Több okból is:

1. a katonák nagy része itt esett át a tűzkeresztségen és jobb azt támadás közben, mint védelemben.
2. a katonák harci moráljára biztosan jótékony hatással volt, hiszen előzőleg szembesültek a kelták pusztításaival
3. Környei körzet felmentése
4. a lakosság megnyugtatása
5. a tűzerő demonstrálása a kelták felé (elrettentés)

Mindenképpen helyes döntés volt a hadművelet parancsnokától, még ha ő ezzel akkor nem is volt tisztában. Lehet, hogy sok üzemanyagot és lőszert emészett fel, de lehet, hogy nem is kell több ilyen mértékű csapás. Elképzelhető, hogy legközelebb harckocsik helyett Lada Nivával is meg lehet futtatni egy csomó keltát.

Hogy mindezt miért írom? Mert ki kell dolgozni egy jól védhető természetes határrendszert. Igenis előre kell nyomulni annyira, hogy a természetes védműveket ki lehessen használni, és a területszerzés következtében adott esetben újabb termőterületeket megszerezni.
Azonban a meghódított területekkel van két nagy probléma:

1. az infrastruktúra teljes hiánya
2. nagyobb terület védelméhez általában több katonára van szükség (ez alól a kiszögellések felszámolása kivétel (lásd Kurszk)).

Honvédség helyzete: a sorozás nem elfogadható, hanem egyenesen szükségszerű. A sorozottakat kézifegyveres és lőfegyveres harcra egyaránt ki kell képezni. Lovasság kialakítása szintén kötelező, bár inkább csak, mint lószállítású gyalogság. Ha valamilyen szinten a vegyipar jelen van, és rakétahajtást lehet kreálni, akkor talán készíthető rakétavető is, ami könnyen hordozható, nagy tűzerőt képviselő, közben különleges képesítést nem igénylő fegyver. Akár építhető 44M Buzogányvető is, ami a nevével ellentétben nem buzohányt, hanem robbanófejes lövedéket lőtt ki. A lényeg az, hogy nagy repeszhatású lőszereket kell használni, hiszen főleg az élőerő leküzdése a cél. Harckocsikat (a törénelemi tapasztalatokkal ellentétben) szét kell osztani a határ mentén, és beásva gyakorlatilag bunkerként kell használni stratégiai pontokon (magaslatokon).
Nem tudom mi maradt meg a dunai halyók közül, de mind a Dunán felfelé és lefelé is ki kell küldeni motoros halyókat a part menti vidékek felderítésére. Az ilyen vállalkozások nem lehetnek kockázatosak, hiszen ha egy folyami kelta hajóval összeakadnak, akkor is a sebességkülönbséggel hamar el lehet kerülni a harcérintkezést.

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2008.11.25. 18:06:53

amiről nem esett szó, és szerintem fontos lenne, az tömegtájékoztatás. például egy rádióállomás helyrehozatala, energiával való ellátása, és az összes település, napelemes, vagy más energiával (pl. szélkerék+akkuk) működő rádiókkal való felszerelése. lényeges, hogy a lakosság azonnal értesüljön minden fejleményről, új rendeletekről, vagy más teendőkről. ez fontos a morál szemponjából is...

petraeus 2008.11.26. 02:11:05

a napelemes radiohoz:
van egy napelem gyar az atkerult teruleten (a helyseg nev teljesen kiment a fejembol akkor talaltam ra amikor a wikipwdian nezegttem, hogy mi kerult at NEM TUDOM EMNNYIRE FUGGNEK A BESZALITOKTOL de annyi kesz napelem csak van raktaron hogy minden falunak jusson egy.
rgyeb erdekes uzemek (egy hozzaerto gondolom majd osszealit egy jelentest az atkerult eroforasokrol.)dorogon pl van gyogyszergyar es kozmetikai gyar (kozmetikumok elelemert program a keltakkal) plusz homlogzati hoszigetelo gyarto, esztergom suzuki gyar plusz beszalitoi az ipari parkban, tatabanya banyaszat labatlan papirgyar (ez is kituno csere targy lehet)gyermely az orszag legnagyobb tesztagyara. szentendre papir es cementgyar nyergesujfalu azbesztcementgyar budakeszin van a corvinus egyetem mezigazdasagi atngazdasaga plusz 3 korhaz de a sort lehetne meg fojtatni.

bogesz001 · http://arhk.xszerver.hu 2008.11.26. 07:02:30

Közben eszembe jutott, hogy ha már úgy is elkerülhetetlen a kmörnyező népekkel való kereskedelem a jövőben, akkor célszerű lenne Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya irányt szabni a terjeszkedés egyik irányának, ugyanis ott rengeteg nemesfém (arany és ezüst) lapul a föld alatt, amit majd jó másfél évezred múlva fedeznek csak fel. Mivel az ókori népek fizetőeszköze a nemesfémekre alapul, így azzal sem lenne nagy gond.

(Itt jegyzem meg, hogy mi van akkor, ha pl. van egy átkerült múzeum, abban egy kard. És ez a kard találkozik saját magával... nem tudom érthető-e amit akarok szóval elvileg ugyanaz az anyag (atom, stb.) egy időben, de más helyen van).

szs. · http://martinluther.blog.hu 2008.11.26. 08:38:44

A kard nem tényező, mert itt egy lehasadt valóságról van szó, tehát igazából nincs közvetlen kapcsolata azzal, amit múltnak / jövőnek ismernek. Valaki ezt fizikusabban is megfogalmazta, csak az ilyesmihez nem értek. :)
A napelemgyár a SANYO, Dorogon, a Richter már nem gyárt kozmetikumot, mint ahogy sajna műtrágyát sem, de lehet, hogy be tudnák indítani újra, ha már nem, szakember lenne hozzá.

bz249 2008.11.26. 09:49:46

A Felvidék a nemesfémen kívül energia szempontjából is jó irány. Ugyanis arra felé vannak leginkább nagy esésű hegyi folyók, amire viszonylag kis munkával egész korrekt teljesítményű vízierőművet lehet tenni.

Szóval ha a jövőben is akarunk alumíniumot vagy bármi olyan anyagot amit alumínium segítségével gyártanak (szinte minden lényeges vasötvöző) akkor kell az elektromos energia.

Nagyzee 2008.11.26. 22:08:30

Szvsz a Richter egészen biztosan fog tudni (/tudna) műtrágyát gyártani, ha sikerül megfelelő alapanyagokat beszerezni.

Nyersanyag tekintetében még a zalai kőolaj is érdekes lehet.

Szerintem pár éven belül stabilan lehetne kb. egy 2. vh-s szintet hozni hadászatilag, az meg bőven elég. Ha már lesz valamilyen üzemanyag értékelhető mennyiségben, be lehetne indítani rendesen a közösségi/tömegközlekedést is, az egyéni gépkocsihasználatot viszont továbbra is tiltani. Szvsz így viszonylag kis üzemanyagigénnyel megoldható lenne a lakosság szükséges mobilitása is. (De pl. villamosított vasútvonal is került át, és a maradékot is lehetne villamosítani, ha áramot egyszerűbb előállítani a szükséges mennyiségben.)

A lovassághoz:
Szerintem a lovasságnak max. a nem átkerült területek nehezebben járható vidékein lehet szerepe. Közutakon azért egyszerűbb és gyorsabb pl. busszal mozgatni a csapatokat. Azért erre kell, hogy jusson üzemanyag. Az első 1-2 év után meg aztán főleg...

Szakyster 2008.11.27. 06:04:48

vajon mennyi paci jöhetett át?

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.11.27. 09:53:17

nem hinném, hogy túl sok, de azért bizakodóak lehetünk :)

faluhelyen nagy átlagban lehet számolni 500 lakosként 4-5 lóval
város közelében ez a szám nagyobb, hiszen a falusi bértartás általában olcsóbb, mint a városszéli lovardákban (legalábbis mifelénk, bár itt amúgy is elég pénzes dolog a komoly idegenforgalom miatt)

városoknál (akár olyan 15ezer körülinél is, mint pl. Dorog) ez a szám jóval nagyobb lehet, akár több tucatnyi is
ezt azonban megint csak jelentősen módosíthatja az idegenforgalom mértéke
az előző példával élve Dorognál nyilván kisebb az arány, mint pl. Esztergom vagy Visegrád térségében

Én pl. most Keszthelyen élek, itt a kereslet miatt több nagy lovarda is van, plusz az egyetemi lovarda

ez a három együtt több, mint 60-70 ló; és ez még csak az, amiről én tudok
a magángazdáknál lévő, vagy a közvetlen agglomeráció állományáról semmit sem tudok, de akár ennek a számnak a duplája, háromszorosa is lehet

szóval nem olyan vészes a helyzet

ráadásul lovakat zsákmányolni is lehet a keltáktól, vagy akár megvenni, elcserélni
bár ez a része a dolognak talán a közeljövőben még nem lesz aktuális :)

Custos 2009.04.24. 22:33:41

Szerintem a legjobb védekezés a támadás. Persze ehhez igencsak nagy szervezettség szükséges. Én annál is inkább tartom ezt cél szerűnek, mert a modern technikai vívmányok a legtöbb keltának először valószínűleg csodaszámba mennének. Ezt kihasználva, valami mítikus dumával könnyedén lehetne uralni nagy területeket, kis haderővel is. Amúgy csak elég ütőképes haderő kell, és a termeléssel nem lesz probléma. Gyakorlatilag minden nem fontos szakképzettségű állampolgár sorozható. Ez elég jól tud működni: lásd spárta.