Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Fórumposzt: az ómagyar katona

2009.08.18. 08:30 | szs. | 213 komment

Címkék: fegyver fórumposzt

Heti fórumposztunk az ómagyar hadsereg harcoló alakulataiba tartozó katonák személyi felszerelését veszi górcső alá, számítva mindenki idevágó tapasztalataira és elképzeléseire.

Az Átkerülés során megörökölt seregtestek és katonai kultúra nyilvánvalóan gyökeresen különbözik az anti felhozataltól, és normális körülmények között nagyságrendekkel múlja felül azt, amit az ókori seregek szembe tudnak vele állítani. A különbségek a leglaikusabb szem számára is nyilvánvalóak:

 

A bő kétezer évnyi előny azonban nem jelenti azt, hogy az átkerült katonáknak nem kellene alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez. Ennek egyfelől praktikus oka is van: fegyverzetük, felszerelésük nem arra lett optimalizálva, ami várja őket, és van szükségszerűségből fakadó oka is: a sereg mögött álló ipari háttér töredéke annak, ami az Átkerülés előtt rendelkezésre állt. Viszont mind az ország túléléséhez, mind a birodalmi terveihez erős és ütőképes hadseregre van szükség, tehát meg kell találni azt az optimális egyensúlyt, ami a fegyverzeti fölény és az ipari lehetőségek közös metszetében található.

Egy posztban nem vállalkozhatunk az egész ómagyar hadsereg kidolgozására (és akkor a flotta, a légjáró egységek még sehol sincs), egyelőre koncentráljunk a harcoló alakulatokba tartozó ómagyar katona felszerelésére, lehetőségeire.

Fegyverzet

Miből álljon az ómagyar katona fegyverzete, milyen variációkból választhasson? A gépkarabély - pisztoly - szurony - kézigránát kombó elégséges-e mindenre, vagy talán túlzás is és feleslegesen terhelné az ipart? Szükség van-e nagyobb arányú, erősebb hidegfegyverekre, esetleg szálfegyverekre? Vigyen-e az ómagyar baka rövidkardot vagy gladiust az oldalán? Legyen-e két tűzfegyvere, vagy csak egy? Általános lesz-e a sorozatlövő, automata fegyver, vagy a többségnek elég a jóval egyszerűbb szerkezetű, így kisebb karbantartásigényű "shotgun" is? Mi lesz a rajok és szakaszok legdurvább fegyvere, szükség van-e minden alakulatnál golyószóróra, géppuskára, vagy könnyű tüzérségi eszközökre? Kell-e egyáltalán kézigránát? Beleilleszhető-e a képbe az íjpuska vagy más, régebbi, de az ókort bőven meghaladó eszköz (pl. visszacsapó-íj?)

 

Rohamsisak

A modern háborúra kifejlesztett rohamsisakok az új kihívásoknak már kevésbé felelnek meg. Repeszekkel nem nagyon kell számolni, de nyílzáporral, közelharc esetén fejre mért csapásokkal annál inkább, ezek kivédésére pedig a korabeli formák hasznosabbak. Vagy nem? Esetleg át lehet alakítani a meglévő sisakokat, kiegészítve őket pár extra dologgal, hogy valóban kor-szerűek legyenek? Mi a helyzet a pszichológiai tényezővel, ellátják a sima, zöld színű sisakok az anti ellenségek megrémítésének nemes feladatát, vagy ezen a téren is továbbfejlesztésre szorulnak?

Védőfelszerelés

Újra eljött a páncél ideje - még az átkerült ipar is könnyűszerrel tud olyan személyi védőpáncélokat gyártani, amik hatékonyan megóvják viselőjüket az antik fegyvereitől, legyenek azok távolra ható eszközök (íj, parittya, gerely) vagy a közelharc eszközei. Nyilvánvaló, hogy a régi golyóálló mellények maximum paranoiás politikusok játékszerei lesznek, legalábbis amíg le nem jár a szavatosságuk. De milyen mértékben kell páncélozni az ómagyar katonát? Hol a helyes arány a mozgékonyság és a védettség között? Kell-e egyáltalán páncél ekkora tűzerő mellé? És ha kell, milyen páncélzat legyen az, mit védjen, hogyan, milyen anyagból? Tele vagyunk kérdésekkel...

 

 

Álcázás

Mennyire legyen terepszínű az ómagyar katona? Mi a hatásosabb a harcmezőkön az antikkal szemben, kapnak-e az ellenfelek esélyt arra, hogy pszichikailag összeomoljanak és menekülőre fogják, vagy csak az utolsó pillanatban látják majd meg az ellenfeleiket. Vagy meglátják-e egyáltalán? Esetleg megfontolandó kétféle bevetési ruha rendszeresítése, egy álcázó és egy rikító, könnyebb csatákra?

 

Illetve még bármi egyéb, ami a csövön kifér...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr861316264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.08.18. 08:12:48

Üdv!

Off
Köszönöm a gratulációkat! Igyekszem mostantól újra aktív, aktívabb lenni, mindent visszaolvasni!
On

A fenti offolás utána lényegre térve: harcoló alakulat megnevezés.
Először is tisztázzuk, kikről beszélünk:
a. Megtörök, azaz Tigrisbanda
b. Reguláris csapatok, akik a fronton harcolnak, csapást mérnek, stb.
c. A háttérterületeket biztosító erők (lásd Csentőfa megerősítése)

Főként az "a" és "b" kategóriákra érdemes koncentrálni.

Ám senki kenyerét nem akarom elvenni... ;)

drazsé 2009.08.18. 10:19:09

oké, igazatok van, ezt a részét a dolognak kb már egy hónapja "írom" ráadásul megint elmegyek pár napra, net se lesz...

mindegy, azért tartalékolom a puskaport :)

általánosságban:
már pedzegettem a dolgot, de van nekünk ugye 2000 év előnyünk, modern katonai kiképzésünk és modern katonai tisztképzésünk! főleg az utolsó brutális különbséget jelent, főleg magasabb szinten, elvégre nem arra kell építeni, hogy az adott vezető most éppen tehetségesnek született és van e érzéke a dolgokhoz, hanem egész egyszerűen ismeri több mint 2000 év jelentősebb csatáját, az összes ezalatt kitalált piszkos trükköt - és ne legyenek kétségeink, a hadviselés alapja nem sokat változott, csak az eszközök ez idő alatt

önmagában ez lehetővé teszi a az -általam egyébként szent tehénként tisztelt :) - feladatorientált vezetési szemléletet, az alacsonyabb szintű önálló döntéshozást, összességében egy olyan szintű rugalmasságot, amihez képest Nagy Sándor seregei rosszul vezetett csürhének számítanak

arról nem is beszélve, hogy azokat a katasztrófához vezető "apró" hibákat, amiket az ókori (és későbbi) katonai vezetők el szoktak követni, gyakorlatban mi nem fogjok elkövetni, lévén ezek az apróságok kőkeméyn szabályzatban vannak lefektetve, amiket az egyszeri katona önállóan, külön parancs nélkül végrehajt (teszem azt Varus esete a felderítéssel)

erre csak rátesznek egy lapáttal az oylan apróságok vezetési oldalról, mint:
- pontos óra, egységes időmérő (összehangolni a hadműveleteket mikrosziten)
- rádió (részletezzem? :))
- iránytű, térkép és annak olvasása (hol a fenébe is vagyunk mi tulajdonképpen? ja, hogy 10km-e ona, ahol lennünk kéne?)

vagy a hétköznapi élet apró csodái, mint higiénia (nem csapja sét egy jópofa járván a sereget), normális orvosi ellátás, esetleg normális étrend, magasabb morál, stbstbstb

és akkorarról nem is beszéltünk, hogy bármilyen ómagyar alakulat fegyelméhez csak a római légiók brutális eszközökkel fentartott fegyelme mérhető

nézetem szerint ezek önmagukban elegendőek lennének tűzfegyverek nélkül arra, hogy bármiylen sereget térdre kényszerítsünk

nade, fegyverzet:

egyrészt a hideg fegyverek tekintetében én "konzervatív" vagyok: egy bajonett, gyalásó, esetleg bozótvágó/kisbalta (ugye, utóbbi kettő egyébkén is praktikus tud lenni), ha már ezekre szorul a katona akkor egyébként is nagy szarban van
ezen felül rendszeresített dedikált hideg fegyver fölösleges súly
(ja, különben is, kiköszörült gyalásó elég halálos, I. vh lövészárokjaibn legalábbis élénken haszálták)

tűzfegyver:
alapvetően egy (magasabb) egység tűzerejét kb Napoleon óta úgy mérik, hogy egységnyi idő alatt mekkora tömegű lövedéket képes eljuttatni lötávolba (ez a mérési metódus az egyes fegyverekre is igaz tud lenni)

a gépkarabély, mint egyéni fegyverzet amíg jobbat ki nem találnak és legyártanak (lézerfegyver? :) ) marad: viszonylag nagy távolságra képes pontos egyéni tűzre, területre egységként, vagy sorozat... nagyon rugalmas egy fegyver, annyira nem katasztrófa előálíltani, jó a lőszerigénye nagyobb, de hát istenem

csapatszinten mindenképpen ragaszkodni kellene a 2. vh környéki sémához: egy géppuskára/golyószóróra épül a raj tűzereje, a raj többi tagja úgymond csak ezt a fegyvert támogatja lövészcsoport formájában adott esetben, azonban a megváltozott körülményke nem igénylik egyéb speciális fegyverzet és képesség jelenlétét raj vagy szakaszszinten (páncéltörés pl)

legfeljebb század de inkább zászlólaj szinten látom elképzelhetőnek (főleg logisztikai okok miatt) könnyű-közepes támogató fegyverek belépését a hadrendbe, gondolok itt pl: hátrasiklás nélküli lövegek, RPG-k (erődrombolás, "kemény" pontcélok megsemmisítése), közepes aknavetők (tüzérség)

kézigránát kérdése: jó, ha van
valamiylen szinten fölösleges, hiszen gyakorlatban közelharci fegyver, de kifejezetten jó ha van

ókori jelelgű fegyverek beilelsztése a hadrendbe: felesleges
egy nyílpuska teljesen simán kiváltható egy egyszerű pisztollyal

ugyanaakkor a fegyverzet elosztásakor a shotgun, pisztoly, géppisztoly (!) igencsak jó szolgálatot tehet, egyrészt mint hátországbeli rendőri/paramilitáris/területvédelmi tartalékos egységek fegyverzete, ugyanakkor pl sörétes fegyverrel, psiztollyal (leginkább az újra gyártottal :) ) fel lehet szerelni anti "segédcsapatokat" szépen - ez hatalams létszámbeli növekvést tud jelenteni, anélkül hogy túlterhelnénk a civil szférát

rohamsisak:
hálistennek abból evlileg van elég (iszonyat raktárkészletek vanna szétszórva az országban)
na, itt egy kicsit egybegyúrom a következő két ponttal:

a sisak az jó, a fejet mindenképpen védeni kell, elvégre lehet szerencséje annak a kilőtt nyílvesszőnek, és a legsérülékenyebb rész az a fej, azonban bármiylen egyéb páncélzat felesleges
ugyanis a modern katonának van egy igencsak brutális páncélja: fedezékbe tud vonulni
ezt a zárt hadrendű, zárt tömegben vonuló és harcoló ókori katona nem teheti meg
egy kőfal, egy jó 50éves tölgyfa pedig jobb páncél a legnehezebb acélpáncélnál is

ha ijesztgetni akarunk, akkor meg vigyük őket szellemvasútba
ha az nem elég ijesztő nekik, hogy 1000m-ről elkezdenek hullani, mint a legyek, felesleges álarcosbált rendezni
inkább álcázás - és utána mehet a nem várt irányből történő támadás :)

ha meg mindenáron ijesztgetni akarunk, akkor ugye ahoz az kell, hogy közel legyen az elen: tehát gázmaszkot fel, ha meg már úgyis fent van,mehet a könygáz!

sisakos/gázmaszkos katona elég randa látvány, BTW, pláne, ha az ember épp sírógörcsben fetreng

teddybear01 2009.08.18. 10:28:48

Megtörők:
A lehető legbrutálisabb fegyverzet: automata shotgun, gladius, közelharcra, pisztoly+jatagán a tiszteknek, pisztoly+mesterlövészpuska+kés, és álcaruha a mesterlövészeknek.
Támogatásul minden egységben kell hogy legyen egy nehéz-fegyverzetű alegység, amely minimum RPG-vel és géppuskával van felszerelve, de a különböző kaliberű tüzérség is ide tartozna.
Ha lehet, akkor gépesítve, ha nem akkor legalább lovon.

Reguláris erők: Hagyományos fegyverzet, AK és szurony, tiszteknél és specialistáknál pisztoly és a speciális fegyverek. Támogató nehéz-fegyverzetű (aknavetős és csöves tüzérséggel) önálló egységek.
Ide tartozna a tengerészet(Dunai Flottilla), és a Légierő is, de szükség esetén más egységeket is megtámogatnának.

Emancipátorok: Mivel az elsődleges feladatuk nem a harc, hanem az oktatás és a műszaki kiépítés a már meghódolt területeken ezért az AK+szurony+kézigránát elég. Esetleg egy nehéz-fegyverzetű szakasz ezredenként.

Területi milícia: közönséges karabély, szuronnyal. Kézigránát és néhány AK , egy-két géppuskával a fegyverraktárban, ezeket csak éles helyzetben vennék igénybe.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 10:30:23

A hidegfegyverre azért gondoltam, mert lehetnek olyan esetek, amikor az antik után kell menni a susnyásba és ott nem biztos, hogy tűzfegyverrel minden megoldható.

Amúgy meg ez a poszt egyáltalán nem drazsé művének kiváltása akar lenni, egy ötletbörze, kiegészítésnek, együtt agyalásnak.

Amúgy gázmaszkban mennyire jó kardozni?

teddybear01 2009.08.18. 10:36:12

A golyóálló mellény többnyire nem véd a közönséges szúrófegyverek ellen.

teddybear01 2009.08.18. 10:37:09

@szs.: Gázmaszkban kardozni? Hát ha mazochista vagy..

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 10:39:55

Akkor gázmaszk helyett mondjuk lehetne Shrek-fejet pingáni a rohamsisakra, hogy adjunk a pszichológiai hadviselésnek is. :)

AK-t gyártani mennyire nehéz?

drazsé 2009.08.18. 10:44:58

@szs.:

a susnyásba nem megyünk be utánuk
rájukgyújtjuk a susnyást és megvárjuk, amíg kijönnek :)

viccet félretéve, még közelharci szinten is magasabbrendő a lőfegyver, ellki béke érdekében feltűzött szuronnyal, lévén egy kardvágást ki lehet védeni, de egy 7.62-est igen nehezen

pláne ha alapul az igencsak jól sikerült ak-47-est vesszük (az i. vh-s lövészárokharcokban azért preferálták igen sokan rohamnkor a gyalásót, mivel feltűzött szuronnyal a puska igencsak méretes volt, szűk lövészárokban nem lehetett használni, azt, hogy lőni is lehet vele, meg nem igazán lehetett kihasználni, lévén záváros)

a nagy mű meg rohadt lassan készül, a fene egye meg :(

gázmaszkban vívni elég szar
mint ahogy szar dolog gázmaszkban futni is, meg úgy egyáltalán létezni
nem igazán kényelmi eszköz, ráadásul elviszi a perfériás látásodat is, akármennyire is modern nagy lencsés vacak

@teddybear01: gyakorlatialg ugyanazt a fegyverzetet adtad mindenkinek :)
egyébként a karabély az igencsak univerzális egy eszköz, szeretjük is nagyon :)
a probléma csak az, hogy nem lesz egy darabig belőle elég

teddybear01 2009.08.18. 10:46:03

@szs.: Pakisztánban kézműves családok élnek meg a kézifegyver-gyártásból.
Ha van egy sajtoló, egy forgácsoló és egy asztalos műhely, akkor már lehet sorozatban gyártani bármilyen fegyvert.
A kézifegyver-gyártás egyszerű, sokan is csinálják. A nehéz-fegyverzet gyártása már sokkal nehezebb, és nem csak azért mert nagyobbak az alkatrészek.

drazsé 2009.08.18. 10:48:33

@szs.:
annyira nem

a cső a macerás (mint minden lőfegyvernél), még ha lazítunk is a minőségi elvárásokon
a tok préselt, a zár már macerásabb, de csak akad pár jó marós itt-ott :)

a felhasznált anyagok okozhatnak még problémát

teddybear01 2009.08.18. 10:51:27

@drazsé: Én a karabélyon a hagyományos forgó zárdugattyús, és táras rövid puskát értem. ezt kapnák a miliciák.
Az AK és klónjai rohamkarabély néven futnak. Ebből kapnának a jobban felszerelt egységek.

drazsé 2009.08.18. 10:52:25

@teddybear01:
legjobb tudomásom szerint leginkább közvetve azért - speciális szerszámok és gépek kellenek hozzá
(ja, meg ha lehet mégaynira minőségbiztosítás
milyen tűréssel dolgozik, józsi bácsi?
béketűréssel, fiam, még béketűréssel)

drazsé 2009.08.18. 10:53:40

@teddybear01:
ha már gyártunk, akkor hagyjuk a frogózáras megoldásokat, jelentős visszalépés és gyártás szempontjából nem akkora a nehézségbeli különbség - legalábbis szerintem :)

teddybear01 2009.08.18. 11:02:19

@drazsé: A tűrések belül vannak a gépészetben szokásos tűréseknek.
Speciális gépek? Talán a csövek huzagolására. Meg mivel a jobb minőségű csöveket belülről ipari krómmal vonják be, azért ebben az esetben is kell egy speciális gép.

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.08.18. 11:03:46

drazsé elég jól összefoglalta a dolgokat, de én még maroklőfegyvert (leánykori neve: pisztoly) is adnék egyéni felszerelésként. rengeteg van belőle (PA-63-ból főleg, de P9RC illetve klónjai is szép számmal), gyakorlatilag elnyűhetetlenek, karbantartási igényük alacsony, lőszer még van hozzá bőven, könnyű, kis helyen elfér, rejtve hordható. rajszinten egy géppuskás páros alap.

teddybear01 2009.08.18. 11:06:55

@triumphator: Pisztoly járna a tiszteknek az AMD mellé vagy helyett, egy ezredparancsnok már ne legyen golyófogó, meg a specialistáknak(géppuskás, RPG-s, tüzér).

drazsé 2009.08.18. 11:10:44

@teddybear01:

belül? nagyon? fene

spec gépek tekintetében mondjuk már elbizonytalanodtam, bár csövek esetében biztos, de a többi tekintetében nem, viszont a spec szerszámok azok biztosak (volt szerencsém látni digép szerszámkészeltének egy részét)
mindenhol máshol használhatatlan szerszámok (főleg méret okán), ráadásul ahogy elmondták nekem hajlamosak idióta nayagminőségeket használni, amit nehéz megmunkálni

@triumphator:

ha van maroklőfegyver (:P), mint tenger, akkor teríteni minél szélesebb körben, természetesen

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.08.18. 11:11:37

@teddybear01:
a pisztoly már régen nem tiszti fegyver - nem olyan teccetős, hogy felvágásilag lehessen hordani. harcoló katonaságunk van, nem operettsereg, az ezredes is harcol, ha úgy hozza a szükség.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.18. 11:14:10

Na drazsé, most aztán eljött a Te időd! :)

Személyi fegyverzet:

Mivel a közelharcot kerülni kell ezért a sörétes jellegű fegyvereknek csak különleges körülmények között van szerepe, ezek is inkább rendvédelmi jellegűek (CQC, esetleg gumilövedékes tömegoszlatás a hátországban). Mivel a rendőrség betagozódott a hadseregbe, nem helytelen ezt itt tárgyalni, de a sereg súlyát nem ők fogják adni.

Továbbra golyós fegyverre van szükség, lehetőleg automatára, amellyel a katona jelentős harcértékkel bír képzetlenül is, vagy kiélezett, stresszes helyzetben, elsősorban túlerő ellen harcolva. Legrosszabb esetben az ellenség felé fordul, hosszú sorozatra állítja a mordályt és derékmagasan kaszál.

Golyós fegyvernél maradva: óvatos becslésem szerint is többszáz db golyós vadászlőfegyver került át. Ezek jelentős része nem hadikaliberrel működik (bár a csóró vadászok előszeretettel használták a FÉG Mosin-Nagant puskáját, ami történetesen 7,62x54R kaliberű, ergo amíg a kalába van lőszer, addig ezekbe is. Ezekhez a fegyverekhez kötelező tartozék a fegyvertávcső. A vadászok lőkészsége legalábbis összemérhető az átkerülés előtti hivatásos állománnyal, belőlük a mesterlövészek számát lehet növelni. Aki meg nem vállalja a szolgálatot, annak a fegyverével lehet felszerelni azokat, akik vállalják! Szélsőséges helyzetben, a civil lakosságot is fel lehet a tartalék vadászfegyverekkel szerelni, és sorgyalogságként be lehet őket vetni - bár túl nagy hatékonyságra ekkor már ne számítson senki... De messzire kanyarodtam.

Másodlagos tűzfegyverre a tiszti állományon kívül a sorkatonaságnak nincs szüksége harci helyzetben. Mire a pisztolyért kell nyúlni, addigra jobban jár, ha kardot-pajzsot ragad... Más a helyzet a megszállt területeken, településeken járőrözve-rendfenntartva, itt a maroklőfegyver a szűkebb helyeken esetenként jobban alkalmazható.

Kiegészítő fegyverzet. A gépkarabélyok mellett szurionnyal is el kell látni a katonát, ez lecsatolva számtalan esetben lehet még a katona segítségére (RAMBO-tőr forever!). A katona másik hidegfegyere véleményem szerint nem kardszerű kell hogy legyen, hanem inkább egy kisméretű fejszét hordjon. Ez harcon kívül szerszámként is alkalmas, eredményes forgatásához nem kell akkora képzettség, az ösztönszerű mozdulatok sokkal eredményesebbek ezzel, mint a rövidkardal (szúrni pedig ott a szurony).

Védekező gránátokkal a katonákat érdemes ellátni - bár ha alkalmazni kell, régen rossz.

Védőfelszerelés: A katonát az ellenség hidegfegyvereiből érheti találat, ezek jellemzően nyílvesszők, parittyalövedék, hajítódárdák, illetve kézifegyverek mint kardok, szálfegyverek, ütő-zúzófegyverek. Mozgékonyságban a katona fegyverzet és páncélzat nélkül sem veszi fel a versenyt az anti erőkkel (talán a nehézgyalogsággal igen, de a festékbe öltözött faszlóbáló keltával biztos nem). Ideális esetben a lövedékeknek való kitettségük nem hosszú időtartamú, mert vagy távolról lekűzdik az ellenséget, vagy az ellenség erőszakol ki közelharcot, ezért a személyi védőeszközöknek a test-test elleni küzdelemben kell hasznosnak lenniük.

Kiemelt fontosságú a fej és a nyak védelme, itt már eltévedt találat is komoly károkat okozhat. A jelenlegi sisakokat fül és arcvédővel kell kiegészíteni (mint a római légiós sisak), az orr védelmére az orrtüske lehet hasznos. Nagyobb fokú takarást nem érdemes alkalmazni, mert az a kilátást-légzést nagyon megnehezíti, és a katona elsősorban lövészként tevékenykedik a harctéren.

Fontos a kezek és az alkarok védelme, kézitusában ezek gyakran sérülnek. A nem fegyverforgató kar páncélozását különösen meg kell erősíteni (kívül fémborítás, alatta vastag kipárnázás), az egyenruhákat ezzel a kiegészítővel mindenképp el kell látni. Pajzsot a katona a meglévő fegyverzete mellett már nem tud hordani, ezért ez az alkarvédő lehet az elsődleges védekező eszköze. Helyes használatára az állományt ki kell képezni, különben az alkarok sérülésé elkerülhetetlen.

Mellvértel (golyóálló mellénnyel) azok korlátozott száma miatt nem érdemes a sorállományt felszerelni - ezeket az eszközöket a fokozott kockázatú bevetéseknél kell kiosztani, de az alap védőfelszerelésnek nem lehet része. Nagy súlya miatt a katonát amúgy is leterhelné az egész napos hordása, az ebben való menetelés. Félős katona lánccsuklyát igényelhet... :)

Egyéb védőfelszerelések:
Gázálarc. Elégséges számban rendelkezésre áll, és lehetővé teszi az egyszerű vegyifegyver-használatot, ha a körülmények engedik. Ha a katonák ezzel el vannak látva, szélesedik a parancsnok eszköztára.

Elsősegélyfelszerelés: nagy mennyiségű fertőtlenítőszer, alapvető sebkötöző-tisztító eszközök. Nem műteni kell vele, csak kisebb sebek tisztítását, illetve életmentő beavatkozást (végtag elkötése) kell, hogy lehetővé tegyen.

Egyéb eszközök: túlélőcsomag, személyes higiéné, evőeszközök, edények (tányér, kulacs, bögre), karóra, polifoam derékalj, sátorlap, vízhatlan ruha (köpeny-esőkabát). Esetleg zseblámpa.

Kommunikáció: szakasz-szinten kívánatos egy rádió.

Szakasz-szintű fegyverzet. Elsődlegesen előerő lekűzdésére kell berendezkedni, ezért a golyószórók, illetve a mesterlövészpuskák a kívánatosak. Könnyű tüzérségi/páncélelhárító eszközök (aknavetők, RPG-k) csak indokolt esetben kerüljenek kiosztásra, lehetőleg képzett kezelőszemélyzettel együtt.

Álcázás vagy elrettentés. Álcázás. Mivel nagy tömegben soha nem látják a katonát, ezért inkább az akárhol felbukkanás lehetősége legyen elrettentő. Persze a megtörők kaphatnak hollywoodi cuccokat (fekete ruha, halálfej, rovarszerű páncélzat és sisak, lézeres célzópötty - ez füstben-ködben különösen látványos - hangtorzító berendezés, batmanköpeny stb :) )

Ja, és egy jó bakancs! :)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.18. 11:21:56

Hát, az előzőt jó sokáig írtam, de drazséval úgy látom sok ponton egy véleményen vagyunk...

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 11:23:20

A bakancsról asszem Rommelnek volt egy jó megjegyzése, ha megtalálom pontosan, majd beírom ide - vagy ha valaki tudja, akkor ő :)

drazsé 2009.08.18. 11:34:30

@szs.:

ne felejtsd el, hogy rommel eredetielg gyalogos volt (sőt: hegyivadász) szóval tanult valamit a sváb hegyekben.. meg utána az olasz alpokban... meg a kárpátokban... :)

drazsé 2009.08.18. 11:37:33

ja, és a mondás nekem se jut eszembe

Dirky 2009.08.18. 11:47:12

Apropó, hogy halad az Átkerült területek szomszédságában a földmérés/térképezés? Mert a modern hadvezetés és az ómagyar előny azért nagyban épül a minél pontosabb információkra, az Átkerült területeken kívül pedig a meglevő térképek nem érnek sokat, az terra incognita ómagyar szempontból.

Szakyster 2009.08.18. 11:54:13

" Örömmel kell, hogy kijelentsem, alig több mint fél évszázad alatt elértük, hogy az ágyúk csöve menet közben is előre nézzen, miközben a hadtáp már kétezer év óta nem tud egy használható lábbeli produkálni" mondta Rommel 1941-ben az önjáró rohamtüzér parancsnokok kibocsátó ünnepségén.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 11:59:55

Már vannak kint telepek is (fűrész, mezőgazdasági, ásványkincsekre épülő), amikhez kell földmérés és térképezés is, illetve járnak ki kisebb egységek is katonai célú, "mélységi" felderítésre. Próbálkoznak vitorlázórepülőket is bevonni, de van itt nálam illetékesebb, aki megmondja, hogy ez mennyire lehet sikeres. Egomnak van pár vitorlázórepülője, s azok naftát sem esznek sokat.

teddybear01 2009.08.18. 12:04:30

@drazsé: Rommel eredetileg a 124. gyalogosezredben volt önkéntes, majd tiszti iskolába küldték. A háborúban egy rohamosztagban szolgált, kitüntették a Vaskereszttel, majd áthelyezték az Alpenkorpshoz. '16-ban Erdélyben a román betörés felszámolásánál is harcolt, majd az Alpenkorps törzsében dolgozott. A világháború után is hivatásos katonatiszt maradt, írt pár könyvet. Ezeket Hitler is olvasta, és a II. Világháború előtt a Potsdani Akadémián már vezérezredesi rangban tanított. '39-ben a lengyel hadjárat alatt Hitler tesőrezredét parancsnokolta. A francia hadjárat idején a 7. páncélos-hadosztály parancsnokaként szolgált. Az ezredre itt ragadt rá a Szellemhadosztály név. Később az Afrikakorps parancsnokaként, utána az olasz hadszíntéren, majd a franciaországi B-hadseregcsoport(az Atlanti Fal) parancsnoka lesz. Megsérül, majd a Hitler elleni merényletből kifolyólag bizonyíték nélkül kivégzik.

teddybear01 2009.08.18. 12:08:56

@szs.: A vitorlázó-repülőgép csak hobbi, akár a hőlégballon. Nagyon függ a körülményektől.

A légi felderítés+térképezés mindig motoros gépeket kívánt, kivéve a tüzérségi tűzhelyesbítést, oda jó a kötött légballon is.

drazsé 2009.08.18. 12:14:59

@teddybear01:
jaj

ezt ne

könyörögve kérlek, ne

és meglestem hirtelen felindulásból a wikit, ezt a szócikket egy az egyben törölni kellene (lesd meg a forrásokat és sírj)

nem, nem volt vezérezredes, csak ezredes és bécsújhely, nem potsdam

és nem kivégzik, hanem öngyilkos lesz...

hogy lehet arról a szar wikiről töröltetni, basszameg, ez iszonyat

teddybear01 2009.08.18. 12:19:09

@drazsé: na igen, amiután leírtam én is dühös lettem. Nem szeretek marhaságokat írni..

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 12:21:16

@drazsé: ide a wikis linket, olyan törlést csapok ott, hogy csak na. Ismerem a módszertanát. :)

Vitorlázókat annyira se lehet használni, hogy szép időben (nyáron, tiszta, sok termik) a közeli dolgokat körberepkedjék? Csak kérdem, tényleg nem akarok elmenni a kőolaj témájának irányába, csak ha már felmerült.

teddybear01 2009.08.18. 12:21:37

Ami a légi felderítést illeti, el tudok képzelni egy háti-motorost, rádióval és fényképezőgéppel.

Az antik meg gondolkozhatnak, hogy mi is ez..

teddybear01 2009.08.18. 12:24:28

@szs.: Ha nem megy túl messzi, és van elég magassága akkor igen. De valahogy fel kell vinni nagyobb magasságra. Pl. vontatás, vagy felcsörlőzés után ha talál egy-két termiket.

drazsé 2009.08.18. 12:24:43

hu.wikipedia.org/wiki/Erwin_Rommel

bármiylen meglepő

már belesírtam lemilre is, hát ez iszonyat, basszus, iszonyat...

kurt reider, mint forrás... istenem, szórakoztató irodalomként is csak úgy merem elolvasni, hogy előtte olvastam az Infanterie greift an -t

vitorlázó meg annyira szükségmegoldás, hogy csak na, szóval biztos hogy használják, főleg fényképezésekre

Dirky 2009.08.18. 12:37:40

A megkötő tényező itt is az infrastruktúra hiánya - területvédelemben pl. simán lehet számítani a páncélosokra és tüzérségre, teljes helyismeretre. Hódító hadjárathoz viszont még az önjáró technika eljuttatása is ugyanolyan logisztikai probléma, mint bármelyik anti seregnek, szóval bármilyen hódításhoz erősen feltöltött utászok szükségesek. Vagyis számolni kell azzal, hogy a saját területen kívüli akciók jó részéhez csak könnyűgyalogság jut, ehhez kell mérni a felszerelést is: páncél nélkül, minél messzebbről, észrevétlenül lecsapni, kihasználva a sorozatlövő fegyverek tűzerejét. Szép dolog a nyílt csata, de Ómagyarország jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy szakképzett embereket és bármilyen technikai eszközt kockáztasson.

drazsé 2009.08.18. 12:48:15

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:
el, de feltekerte az agyam a dolog nagyon

@Dirky:
a páncélos-gépesített csapatokat felejtsd el
egyrészt iszonyat mennyiségű üzemanyagot fogyasztanak, másrészt ha valami, akko a gépesített csapatok igénylik csak igazán az infrastruktúrát (azt a tömérdek utánpótlást, amit elfogyasztanak, utánuk is kell vinni, meg a kiszólgálószemélyzetigényük is horribilis)

tüzérség szempontjából a probléma a mozgatásuk (megint csak üzemanyag és szeretik az utat) valamint az ellátátsuk (nehéz a tüzérségi lőszer és hajlamos fogyni)
aknavető - lovon, öszvéren, kézben is lehet vinni

lesznek nyílt csaták, főleg az elején, utána igen hamar leszokik róla mindenki, lévén az igencsak nekünk kedvez (még ha csak alap fegyverzetet is vessszük, szar dolog, amikor belegéppuskáznak 1000m-ről a felsorakozott tömör hadrendbe - számunkra teljesen kockázatmentes)

Dirky 2009.08.18. 12:52:48

@drazsé: Ööö, akkor miben is tér el a véleményünk? :)

teddybear01 2009.08.18. 12:58:23

@drazsé: Erre megoldás lenne a légibombázás, az jóval mozgékonyabb, és kevesebb infrastruktúrát igényel a nagyobb hatótáv miatt. De hát a körülmények...

Az aknavető igen pontatlan, főleg területtüzet tud, pontcél ellen, vagy erődítmény ellen kevésbé hatásos. Csak kiegészítője a csöves tüzérségnek akár a rakéta-sorozatvető (katyusa).

drazsé 2009.08.18. 12:59:03

@Dirky:
pardon, még szétszórt vagyok:

a páncélosokat alapból felejtsd el... az egy támadó fegyver, területvédelemre alkalamatlan, most meg különösen, lévén se üzemanyag, se pótlakatrész, meg rengeteg erőforrás az üzemben tartásuk... még egy darabig lekonzerválva állhatnak egy hangárban

tüzérség hasonló cipőben jár, azzal a kitételel, hogy az ki tud legalább lőni a laktanyából - a korlátozott lőszerkészletével

(de majd leírom - egyszer végre :) )

utászok tekintetében vegyes a dolgo, alárendelt utászegységet nem tud és nincs is értelme vinnie egy expedíciós erőnek, nem fér bele, meg a felszerelésüket se lehet mozgatni

ha valahol valamire szükség van, azt dedikált építőzászlóalj csinálja, lévén helyben raknak össze mindet (fűrészmalom pl)
eszköz nélkül az utász sajnos csak egy túlképzett lövész

amiben nagyn nem értünk egyet, azt a nyílt csata :)

teddybear01 2009.08.18. 13:01:18

@drazsé: Azért, ha már pár vasútvonalat+utat kiépítenek, az átcsoportosításhoz jól jönnek a gépesített lövészek, vagy például az utánpótlás szállításában is.

teddybear01 2009.08.18. 13:04:05

@drazsé: A világháború után először vasút és hídépítő egységeket szerveztek Magyarországon, mindjárt a tűzszerészek után. Becsülettel dolgoztak évekig.

drazsé 2009.08.18. 13:04:13

@teddybear01:
légibombázás sajnos egy darabig még nem lesz :)

aknavető nem annyira pontatlan, mint az a köztudatban él, nem egy mesterlövészpuska, de azért lehet vele alkotni

erődrombolásra mérsékelten bár, de alkalmas - de egy ókori eród tekintetében egy RPG vagy egy szpg tökéletes kiegészítője elhet az aknavetőknek, teszem azt ha be kell robbantani egy kaput meg a körülötte lévő védműveket

várj, most ugrot be, te közvetlen irányzású ágyútarackra gondolsz - na, ez az, amit végképp nem elhet kockáztatni - ha már ágyútarack, akkor közvetlen irányzás, területre, közvetlenül nem lövünk iylesmivel

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.18. 13:12:53

Azért az aknavetősöket nem kéne leírni!

Olesz Honcsar: Zászlóvivők című könyve a II. VH végén a Keleti-Kárpátoktól indul és Románián, Magyarországon át egészen Prágáig kíséri egy aknavető-század életét.

Ott konkrétan az volt a cél, hogy belelőjenek a futóárkokba... És nem semmi részek vannak arról, hogy közvetlen a front első vonala mögött mi munka volt akár csak az aknavetőket lőszerrel ellátni - főleg lovasfogatokra alapozva, de néha gyalogosan kúszva-mászva...

drazsé 2009.08.18. 13:14:47

@teddybear01:
vasút sajna nem elég, ki is kell vinni utánuk a "frontra"

ha már lesz üzemanyag és javítási kapacitás, pótalkatrész, akkor már lehet "újraéleszteni" ezt a fegyvernemet, de addig sajna nincs hozzá erőforrás

ráadásul kint a zöldben könynen úgy járhatunk, mint anno pont rommel afrikában, minimálellátmáynt tud vinni a teherautó, mert vissza is kell mennie valahogy ezért üzemanyagot visz...


vasút és hídépítő alakulatok (építőzászlóalj, lapátbrigád :) ) mindenképpen kell, azonban megfordul a "fontossági" sorrend: nem a katonai egységehez rendelik őket, hanem hozzájuk rendelnek egységeket védelem céljából.... nincs anyni ember, nincs anyni felszerelés, értékes egység amúgy is, de így végképp

teddybear01 2009.08.18. 13:32:45

Na, véleményem szerint valahogy úgy kell elképzelni a szitut, mint az amerikai indiánháborúkat. Megy az angolok gyarmati háborúit.

Vannak az indiánok, főleg a törzsi fegyvereikkel felszerelve, néhol lőfegyverrel (Gherry! ugye) és vannak a "rendes" hivatásos katonák, egy minőséggel jobb fegyverzettel, és sokkal kisebb létszámmal.

Ha valahol megszorul az ott lévő egység, akkor kell gyorsan felmenteni őket, ha lehet. Ha nem akkor viszont át kell irányítani annyi katonát a tartalékból, vagy más helyről, hogy biztosan lenullázzák a helyi erőket.

Ehhez is kell az úthálózatot(vasutat) minél előbb kiépíteni, meg gazdasági szempontok miatt is.

teddybear01 2009.08.18. 13:37:25

A vasút és hídépítő, szóval műszaki alakulatok főleg a már emancipált területeken belül működnének, így biztosításuk aránylag kis erővel megoldható. (Az őrszolgálat amúgy is könnyebb mint fát vágni és kubikolni).

De azért a Római Birodalom légiósai is inkább építettek, mint harcoltak, az tudjátok ugye?

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.08.18. 13:41:39

(hegyi) kerékpáros század ne legyen? valahogy megfeledkeztünk a drótszamárról. pedig van benne potenciál.

drazsé 2009.08.18. 13:48:45

@teddybear01:

őőő, izé

a sokkal kisebb létszám az adott esetben valós, de harcérték és tűzerő tekintetében ezek a különbségek igencsak eltűntek (sőt, nem egy esetben főleg az indiánháborúk tekintetében a _harcoló_ létszámbeli különbségek sem volta eynire drasztikusak, sőt, legalábbis lokális szinten mindenkép)

jellemzően ezek a háborúk úgy mentek végbe, hogy amennyiben felszaporodtak a telepek elleni támadások, akko büntetőhadjáratot indítottak, elsöprő túlerővel

ha mostarra akartál utalni, hogy az utolsó pillnatban megérkezik a felmentő lovasság, nos, az a vadnyugati romantika terméke... tudomásom szerint soha nem ért időben a lovasság

külső területeken gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy bármikor is egy alakulatot fel tudjunk menteni, egész egyszerűen vagy képesnek kell lennie megvédenie magát egy iylen egységnek, de legalábbis vissza kell tudnia vonulnia, harmadik esetben fel kell vállalni annak kockázatát, hogy bizony megsemisül

enenk egyetlen alternatívája a mélységi felderítés, ami az ellenséges támadást (anank szándékát ileltve célját) időben jelzi, így még időben le lehet reagálni azt (visszavonulással, erősítés küldésével, megelőző csapás, stb)

természetesen a az út és vasúthálózat kiépítése megkerülhetetlenül fontos, hiszen eljön majd az az idő - de később- amikor legkésőbb 48 órán belül erősítést tud kapni a veszélyeztetett terület

jelenelg inkább a megelőzést preferálnám - mondjuk később is :)

teddybear01 2009.08.18. 13:49:33

@triumphator: Ahhoz már kiépített utak kellenének, terepen csak a legelszántabb fanatikusok bicikliznek, és azok is csak súlyos felszerelés nélkül.
A hegyekbe meg inkább síelő lövészek, vagy hegyivadászok kellenek.

drazsé 2009.08.18. 13:51:49

@triumphator:
és milyen jól tettük!

olvastam egy jelentést anno m.kir. gyorshadtest kerékpáros alakulatairól, gyakorlatialg teljes bukás volt
svájciak egy darabig próbálkoztak vele, de gondolom megtalálták ők is ezt a jelentést, mert megszüntették...

@teddybear01:
belső területeken civilek is végezhetik, ami problémás, az az alig megszáltl és az újonnan bevonult terültek, ahova szintén kell út (és vasút)
főleg az utóbbi lesz problémás

teddybear01 2009.08.18. 13:57:22

@drazsé: Úgy értettem, hogy a rádión, a helyi központból időben megkért erősítés menti fel az egységet.
A trombitaszólóval berontó lovasság meg hollywoodi közhely, ne is foglalkozzunk vele.
A felderítés és a besúgóhálózat, primitívebb formájában Miszter Bazsir end Co. szerintem alapvető fegyvernem.

drazsé 2009.08.18. 14:00:46

@teddybear01:

ja, értem

nem tartanám célszerűnek, ha a kint lévő egységeket "feldarabolnák"
együtt kell tartani a kint lévő erőket

ha a járőr kerül nehéz helyzetbe, vonuljon vissza, akkor tényleg kivonulhat a "helyőrség", de..... szóval ez mindíg is egyedi probléma lesz, egyedi megoldásokkal, de az biztos, hogy a reakcióidő egyrészt változatos lesz, másrészt meg bizonyos, hogy nagy...

Dirky 2009.08.18. 14:04:01

@teddybear01: Emlékeim szerint azért mindkét példa esetén voltak jókora vereségek, és a párhuzam is némileg sántít. Abból a szempontból viszont jogos a felvetés, hogy a brit esetében a háborút elsősorban nem a nyugati seregek vívták, hanem egy kemény magot alkottak a szövetséges számára. A helyi segédcsapatok számban nagyságrendileg felülmúlták a gyarmati erőket szinte minden gyarmatosító háborúban.

@drazsé: Igen, a nyílt csata a nagy kérdés. Az első néhány minden probléma nélkül megnyerhető szerintem is, de utána találkozunk két problémával:
1. az ómagyar ipar képes-e utánpótlást biztosítani olyan háborúkhoz, ahol milliós lőszerkapacitás szükséges - különös tekintettel arra, hogy az Átkerülés után a minőségromlás miatt egyre rosszabb lesz a kilőtt lőszer/ eltalált ellenséges harcos arány
2. az antikkal sem lehet eljátszani minden alkalommal azt, amit Brennus már megkapott - lásd a lőfegyverek ellen gyakorlatozó légiósok esetét :) Ugyan nem hiszem, hogy akár a kor legjobb páncéljai és pajzsai biztosítanának bármi védelmet egy 7.62-es lövedék ellen, de amint egy hadsereg új típusú technikát és taktikát alkalmazó ellenséggel kerül szembe, azonnal megindul az ellenintézkedések keresése. A technikai szakadék miatt persze ez itt technikailag rendkívül nehézkes, mivel ókori körülmények között egyszerűen nincs olyan fegyver, ami képes lenne felvenni a versenyt a gépkarabéllya, vagy akár egy vadászpuskával. Taktikailag viszont hamar meg fognak születni az új ötletek.

De a legnagyobb problémám a nyílt terepen történő csatával, hogy kockázatos, és jelenleg képzett emberanyag és technika is alig van, a védelmi képesség fenntartása miatt pedig ezeknek csak töredéke mehet hódítani. Vagyis a számbeli fölény itt tényleg jókora lesz az ellenség javára, inkább érdemes közvetett megközelítéssel operálni.

Egyébként mi van az anti szövetségesekkel? Őket is be kell valahogy vonni, de ha az ómagyar sereg 800 méterről lövöldözi az ellenséget, őket meg küldik a darálóba, szerintem csökkenni fog a népszerűségünk. :)

Dirky 2009.08.18. 14:14:16

És még egy apróság: Tekintetbe véve azt, hogy az ókorban mekkora szerepe volt a heroikus hadvezetési stílusnak, illetve hogy mennyire dekoratív volt mondjuk egy római tiszti uniformis, lelkesen támogatnám azt a mocskos módszert, ami felküld a közeli erdős dombokra négy-öt embert Gepárddal, hogy keressék már meg azt Lucius Aemilius Paullus nevű pasast meg a vezérkarát... A mezei bokorugróknak meg ki kell adni a parancsot, hogy mindig a nagyobb bokrétás arcokra lőjenek először.

teddybear01 2009.08.18. 14:27:39

@Dirky: Az utánpótlás nem csak lőszerből áll, hanem mindenből. Ehhez előbb meg kell szervezni az ipari és gazdasági hátteret, mert anélkül nem megy. A minőség romlása ellen egyrészt folyamatos fejlesztéssel, másrészt szigorú minőség-ellenőrzéssel lehet tenni.

Az anti szövetségeseket meg be kell vonni. Egyrészt mert az emberanyaguk jobb, szívósabb, és bevállalósabb mint, valljuk be a mostanra nagyon elpuhult magyarok. Másrészt mert többen vannak mint mi.

Formailag az aszkari módszert javasolnám, azaz ómagyar tisztek vezetésével, anti őrmesteri gárdával, és anti legénységgel.
Könnyű fegyverzettel egyenruhában, de csak ismétlő puskával és hideg fegyverekkel.

drazsé 2009.08.18. 14:48:17

@Dirky:

a gyarmati háborúkat jelelmzően azért a külföldiek vívták meg - ott voltak a helyiek is, de leginkább létszámot adtak :)

utánpótlás az elég sokrétű, mert beletartoznak oylan elhanyagolható dolgok is, mint élelmiszer, gyógyszer, aztán ha már fut a szekér, akkor a budipapír is :)

lőszer tekintetében: meg _kell_ oldani a gyártást, nincs mese
kiemelt prioritás

kilőtt lőszer/találet esetében meg elég vad arányszámok vannak most is - sőt, főleg most, mert a gaz ellen hajlamos visszalőni, mire az egyszer baka fedezékből lövlödöz
lényegesen roszabb arányszámokat nem várok, sőt, esetleg javulhat is az arány (van honnan) lévén nem kell fedezékbe uggrálni

taktikai szinten sok újat nem lehet felmutatni hideg fegyverekkel a lőfegyverek ellen - sűrűből megrohanjuk a menetoszlopot technikát ha máshonnan nem a patriotból ismerjük már : )
természetesen el fognak szokni a nagy, zárt tömegben történő rohamozásról, de akko meg ott tartunk, hogy ők is elkezdenek szétszóródva közlekedni a harctéren, csak épp megfelelő fegyverzet nélkül
romlani fog a javulófélben lévő lőszer/találat statisztika

továbbra is erőltetem, hogya nyílt csata minden, csak nem kockázatos... amíg összeáll az ellenséges hadrend, addigra a mi vonalaink előtt már aknázva-szögesdrótozva van minden, de ha nem, az is megoldható, amíg van lőszer, természetesen

jaj, igen, számbeli fölény

nem kell túldramatizálni
30ezres sereg van jelenleg (úgye, militarizált állam),ebből 2-3 ezres önálló egységeket ki lehet küldeni, semmi nem áll meg előttük
és ne feledjük, akkoriban a hadászt csúcsának számító légió volt vagy 6 ezer fős?
ne tévesszen meg mindekt Gárdonyi, Egert sem 200ezren ostromolták, a több tízezres hadseregek az ókorban baromi ritkák voltak ám!

antik bevonása:
segédcsapatok - járőr, felderítés, rendfentartás - a komoyl harcokat reguláris egységek fogják vívni, mint ahogymindíg is azokkal vívatják meg

tisztikar lefejezése:
persze, természetesen, de pl a keltáknál ez meglehetősen macerás, rómaiaknál egyszerűbb, de ők is le fognak az iylesmiről szokni és dekkolni fognak fedezék mögött :)

teddybear01 2009.08.18. 14:50:41

Apropó szs!

Megkérdeztem egy sofőr haveromat a 'terepjáró IFA" témaköréről. A srác előbb percekig röhögött az ötleten, azután elmagyarázta, hogy az IFA még normális úton is eléggé borulékony, mert magasan van a súlypontja. Azonkívül a szerkezete nem alkalmas az összkerékmeghajtás kialakítására sem, ezért az NDK-ban is a ROBUR típusúakat építették át terepjáróvá, de az sem volt az igazi.

A "csőrös" Csepel ilyen célra sokkal jobb.

drazsé 2009.08.18. 14:59:34

@teddybear01:

izé ettől mindig fejre álok, jobb emberanyag... ez megintcsak iylen nyugati romantika

egy grammal nem jobb semmilyen "természeti" nép emberanyaga, sőt, általánosságban ennek ellenkezője igaz, már csak a bőségesebb és egészségesebb táplálkozás miatt is

arról nem is beszélve, hogy az oktatás, nevelés miatt is van "itt" egy előny, fegyelem is jobban megy általában
fizikai állapot tekintetében pedig érdemes utánanézni a francia idegenlégió felvételi-kiképzési hagyományainak: leszarják ők, milyen tökös gyerek vagy előtte, majd ott megoldják, hogy kiképzés után tökös gyerek legyél
mert megoldják

anti egységekről meg már van elképzelés :)

teddybear01 2009.08.18. 15:20:18

@drazsé: Nem azt mondom, hogy minden esetben, de tudnod kell, hogy például a KundK korszakban a legjobb gyalogsági ezredek a hegyvidékről soroztak. Még most is például az angoloknak még mindig megéri Nepálból gurkha katonákat toborozni, vajon miért?

A másik, azért ne vágj fel annyira. Mielőtt eltörölték volna a sorkatonaságot, egy katonai orvos azt mondta, hogy 40% alkalmatlan a sorozottak közül. Jó sokan ugyan "megoldották" a felmentést, de szolgáltam olyan selejttel, akinek a kezébe nem lehetett fegyvert adni. Meg semmire sem volt jó. Öt fekvőtámaszt nem bírt kinyomni, már a rövidtávú menetelést sem bírta, és nem szerelték le, mert az eü. vizsgán meg átment.

Az idegenlégióba meg nem vesznek fel akárkit, hidd el. Igen szigorú az egészségügyi vizsgálat, és aki ott megfelel, az nem biztos hogy a kiképzést is kibírja. Vannak ám lemorzsolódók szép számmal.
2006-ban, ha a forrásaim pontosak, a jelentkezőknek csak a 13%-a lett légiós.

Dirky 2009.08.18. 15:29:26

Szvsz katonailag mindkét modellnek van létjogosultsága - anti segédcsapatok anti harcmodorral, esetleg anti egységek ómagyar tisztek alatt modern harcászati kiképzéssel. Itt inkább ennek a társadalmi hatásai miatt érdemes preferálni a másodikat (a sereg asszimilációs szerepe). Persze ez jelentős váltás lesz azoknál a népeknél, ahol nincs állandó hadsereg - egy tartalékos rendszer évi 1-2 hónap szolgálattal azonban még ezzel is működne. Más kérdés, hogy a cél nem az anti életforma fenntartása.

Gyarmati háborúk: Azért nagyobb európai expedíciós sereget csak vészhelyzetben mozgósítottak, a helyiek pedig azért adták a létszámot, mert a helyi csapatoknak mindig a legalja felszerelés jutott - még akkor is, ha esetleg be voltak tagozódva az adott birodalom reguláris haderejébe.

Utánpótlás: a kérdés az, hogy ez egyáltalán miből áll, mivel a komoly logisztikát igénylő eszközök terén egyetértés van, hogy azokat úgysem lehet érdemben mozgatni. Ebben az esetben persze kérdéses, hogy a stratégiai mobilitást hogy lehet megoldani, de valószínűleg le kell szokni arról, hogy a hátországból rendszeresen küldik az italautomatákba az utánpótlást, és bizonyos szintig ismét meg kell tanulni a fellelhető készleteket felélni. Oké, ez komoly morálvesztéssel járhat, dehát sajnos az ómagyar ipar belátható időn belül nem lesz olyan állapotban, hogy napi szinten tudjon vécépapír-utánpótlást szállítani.

Nyílt csata: Igen, ha a helyszínt mindig mi választjuk, menet közben nem lepnek meg, illetve van idő védelmet kiépíteni, a dolog nagyjából el van döntve. De ekkor azért az antik sem lesznek hülyék nekimenni a kiépített állásnak az első néhány vereség után, lévén ez a hadviselés már inkább tekinthető ostromnak - amiben azért nem voltak akkor sem rosszak a fejlett népek. Arra meg szinte tökéletesen kiépített felderítés nélkül nem lehet építeni, hogy mindig az ómagyar sereg határozza meg a csatahelyet - márpedig a légi felderítés egyelőre nem nagyon működik, a hagyományosban pedig nem sokkal vagyunk az antik szintje felett, lévén a terep nagy része ismeretlen.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.18. 15:37:42

Közelharccal és veszteségekkel mindenképpen számolni kell, mégpedig akkor, amikor nagyobb települést, városokat kell majd elfoglalni, megtisztítani és megtartani.

Persze az is megoldás, hogy bemegy 500 megtörő, elraből 500 nőt meg gyereket, aztán elkezdik agyonlövöldözni őket a városkapu előtt egészen addig, míg a védők át nem adják a város kulcsait, a férfiak meg takaros halmokba rakják a fegyvereiket és önként be nem vonulnak a város mellett sebtében felállított fogolytáborba...

Mondjuk ahogy Albert a szükséges veszteségekről, meg a kisebbik rossz választásáról beszélt, szerintem ez simán common procedure lesz...

drazsé 2009.08.18. 15:47:52

@teddybear01:

hegyvidéki ember tekintetében nem mondok ellent, macerásabb ott élni, mint alföldön, tehát van "hozott" anyag úgymond

gurkhák legjobb tudomásom szerint több okból vanank mai napig:
erős hagyomány
rendkívül megbízhatóak
nem kell különösebben elszámolni velük (a hazai közvélemény felé)
"vállalhatatlan" feladatokat is teljesítenek (pl hong-kong ba illegálisan behajózni kívánók -khöm-megfékezése anno)

és van egyalap jó állóképességük, főleg, hogy többszörös túljelentkezés van és lehet válogatni (nagy ám ott a szegénység....)

megmondom őszintén, katonaorvosos esetben érzelmi alapon fogok vélemyént nyílvánítani:
most azt mondja, hogy 40%, ha meg háború lenen, akkor 0%....
főleg, hogy írtad, az egészségügyi roncs meg eü lakalmas

szomorúan írom le, de a magyar volt sorhonvédség semmiylen tekintetben nem mérvadó
az meg külön szomorú, hogy ha csak annyi baja volt, hogy 5 fekvőtámaszt nem bírt lenyomni, illetve rövid menetelést sebírt, úgymaradt kiképzés végére

légióba nem vesznek fel akárkit, tény, fél lábbal nem menj oda, gyomorfekéllyel se, én is bukóban lennék (szemüveg), de!

ha nem vagy beteg, és alap fizikai állapotod van (mondhatni átlagos), azon felül nem kel különleges erőnlét

és a lemorzsolódás természetes, mivel a légió kicsi, a túljelentkezés meg nagy

az erőnlét pedig fejleszthető

teddybear01 2009.08.18. 15:59:11

@Dirky: Az anti haderő hagyományos keretek között és hagyományos szervezeti felépítésben(törzsfővel az élen), nem igazán kívánatos.
A jobb megoldás az aszkari rendszer, a bennszülöttek nem csak modern harci kiképzést kapnak, hanem a római legionáriusok módjára valamilyen szakmát is tanulhatnak, illetve leszerelésükkor obsitot is kapjanak, ez lehet föld, vagy pénz. Hogy a civil életben is elindulhassanak, és a többieknek vonzó legyen bezupálni.

A gurkhák például a hazájukban komoly társadalmi megbecsülést élveznek, és a nyugdíjuk irigyelt jólétet biztosít számukra. Van olyan család, amelynek a férfitagjai már több mint 150 éve a gurkha ezredekben szolgálják le az idejüket.

Utánpótlás, hát az sokrétű. Általánosságban szólva a lőszeren kívül minden amit a katona használ, vagy megeszik. De ezen kívül ami kell az eü ellátáshoz, a körletek(erődök) kiépítéséhez, meg még minden egyéb. Szórakoztatás például, mert nem csak harcból és munkából áll az élet. Ehhez viszont a hátországban ki kell építeni a megfelelő utánpótlási útvonalakat. Nincs mese, ezt meg kell csinálni. És jól.

Felderítés, hát az komoly dió, mert nem nagyon lehet "beépülni" az ellenséges törzsekbe. A harctéri felderítés viszont másik tészta, az inkább megy, de specialisták kellenek. Terepen észrevétlenül mozogni képes kis egységek, rádióval felszerelve. Mint a SAS felderítői.

drazsé 2009.08.18. 16:04:40

@Dirky:
ókori harcmodort erőltetni elég felesleges... most vagy a mieink, vagy ne ma mieink
de lovas őrjárat egy lándzsávl megy egy pisztollyal kergetheti a rablókat nyugodtan

gyarmati háborúk esetében most nincs itt semmi könyvem, de emlékek alapján atényleges hadműveleteket mindig teszem azt a brit ezredek végezték (ostrom, tényleges csata)
később ez anyniban változott, hogy létrehozták a brit indiai hadsereget, ami tulajdonképpen egyenértékű volt a "honi" ezredekkel

fellehető készletek alatt gondolom azt érted, amit a helyi lakosság tud biztosítani? :)
katona nem megy el vadászni meg kertet művelni, akkor már értelmesebben töli üres idejét, pl körbe-körbe menetel az alakulótéren :)

nyílt csata:
a helyszínt mindig mi választjuk
bizonyám! tudni kell nem vállalni az ütközetet is, ha nem tetszik pl a terep! (pl Napoleon egészen borogyinoig elment, mire vállalták az oroszok az ütközetet - no jó, sarkított példa)
ez nem párbaj, nem sport, felajánlott ütközetet nem kötelező elfogadni

és igen, felderítésben még így is nagyságrendekkel az ókori viszonyok fölött állunk: rádió
a 2-3-14 nappal előreküldött felderítők jelentéseit azonnal megkapja a parancsnok

a terepet még mindíg jobban ismerjük, mint teszem azt a rómaiak

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:
közelharc veszélyes dolog, ezért kerülendő, várostrom mondjuk érdekesen nézhet így ki... kezdjük ott, hogy én nem állnék ki a védők helyében a falakra, mert kívülről lőnek hevenyen

meg lehet trükkös dolgokat még így is csinálni... lőfegyver nagy úr

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 16:07:58

A régi, terepes teherautókra azért gondoltam, mert nincs bennük olyasmi (mikroelektronika meg egyebek), amit ne tudnának az Ómagyarok is utángyártani, a terepes IFÁkkal kapcsolatban meg pl. itt arcoskodnak:
nepitelet.hu/autok/ifa/l60_1987/

De ha lesz is teherautó, akkor az nyilván átépített és optimalizált modell lesz. De mint szokásos, ehhez se értek, ezért is köszönöm az észrevételeket. :)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.18. 16:16:35

@szs.: optimalizálás alatt a széria szekérrúdra, meg az "isofix pontok az ökrök befogásához" nevű extrákra kell gondolni? :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 16:18:05

Meg a súlyadó emlékét ápoló matricára. :)

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.08.18. 16:19:00

Kérek mindenkit, maradjon a tárgynál...

Alapelv, hogy antinak nem adunk lőfegyvert! Max dobozban, hogy cipeld utánunk... Nem azért, mert nem bízunk bennünk (dehogynem), vagy mert nem tudná megtanulni kezelni (dehogynem), hanem mert... ööö... (ez a hivatalos magyarázat) nem ideszennyezünk! Bizony! :)
Anti segédcsapatok kellenek, lesznek, mert kell a szállítókapacitás. Nincs annyi állat, ember, hogy egy hosszabb távú misszió felszerelését elvigye. A római légiók esetében megvolt a kábé 6000 harcoló és feleannyi nem harcoló, akik a cuccost, kaját, felszerelést egyebet vitte. Persze az ómagyar harcos is viszi a felszerelését, kaját, de nem mindent.

A megtörőknél persze más a helyzet, ők nem alkalmaznak ilyen kisegítő erőket, a szállítást másként oldják meg. az ő feladatrendszerük a kemény csapásmérés, ehhez igazított felszerelés:
Vegyifegyver, és nem csak könnygáz! Genf csak két parasztház jelenleg...
Mesterlövész-fegyverek, az ellenséges vezetők kiiktatására.
Könnytüzérség, amit el tud vinni, aknavetők, RPG, minden, ami a nagy zajjal járó gyilkoláshoz kell.

Sorosok. Nos, a reguláris erők felszerelését nagyjából leírtátok. Szurony/balta/gyalásó természetesen alapfelszerelés, meg amit még kiad az ipar. A védőfelszerelés meg szerintem nagyrészt magától fejlődik, bár olyan túl nagy szükség - általában - nem lesz rá. Az elején mindenki megtanulja majd, nyíltan nem megy sokra, marad a rajtaütősdi, de akkor már mindegy lesz.

folytköv.

Niadal Ranien 2009.08.18. 16:30:06

Hello,

Hű a kedvenc témám. Úgy látom már sok mindent leírtatok, főleg a sereg felépítéséről én ezért inkább csak a felszerelésről ötletelnék.

Szerintem az alap felszerelés ami minden katonánál kell, hogy legyen az a : gyalogsági ásó, valamilyen vadász/túlélő-tőr/bajonett és kisbalta/fejsze. Ez a legeslegfontosabb, ezzel a katona már tud utat és erődöd építeni, lövészárkot, géppuskafészket készíteni, ezekből sok is van, nem mellesleg a pihenő katonai potenciál tökéletesen lefoglalható az útépítéssel, gondoljatok csak a légiósokra és Rómára a kiépített úthálózat nagyon fontos, főleg majd ÓM-nak a gépesített egységek miatt (már ha). Ezeken kívül nem árt a katonát ellátni tűzszerszámmal, a gyufa előbb utóbb elfogy, és amíg nincs utánpótlás, és a benzines öngyújtó luxus, addig valami komoly kova-acél-tapló tűzgyújtási technikát kell megtanítani nekik, természetesen minél több és kimerítőbb túlélőtechnikai tréningek mellett.
Mivel a jelenleg a lőszer drága, a fegyver drága, utánpótlás semmiből sincs még, a legfontosabb, hogy a katona lehetőleg 1 lövéssel egy antit intézzen el. Tehát a sereg tanuljon csak meg erődöket fix lőállásokat kiépíteni magának gyorsan környezeti anyagokból, ahonnan biztonságosan lehet darabonként lelőni az ellent. Ugyanakkor, az ilyenek támaszpontnak sem utolsóak, és ha tényleg nagy a baj, könnyebben is védhetőek.
Ami még nagyon fontos az a jó minőségű bőr bakancs és a jó minőségű ruházat, jelenleg a katonai ruházat tökéletes. A katonának szüksége van enni és innivalóra, az előrecsomagolt kajacsomag felejtős, egyre gyakoribb lesz a fél disznó mint ellátmány, így ezen a téren javaslom inkább a kiképzésbe építeni az alapvető vadász/halász technikákat, és a nyers hús elkészítését. A folyadék viszont létszükség, kulacs mindenképpen, a talált víz tisztasága erősen kérdéses, úgyhogy jó volna valami víztisztító tabletta is, de ez még csak ábránd amíg nincs vegyipar.
A személyi védelmet szerintem is felesleges túlzásba vinni, egyrészt nehéz, másrészt drága, harmadrészt amúgy se sokat ér. De vannak olyan dolgok amik viszont még így is ajánlatosak volnának: a normál rohamsisak, mondjuk kiegészítve valami nyakvédővel, elől lehet munkavédelmi szemüveg, egy nyílvesszőt megfog az is, és még lát is vele a katona, kérdés mennyi van? De az arc védelme nagyon nehéz, és pontos célzást szinte nem enged meg. Feljebb említettétek az alkarvédőt, az nagyon jó ötlet szerintem is, lévén ebben a korban nagyon gyakoriak a csonkolások, ugyanígy a lábszárvédőn is el lehet gondolkozni, esetleg combvédő, és a torzón pedig valamilyen vastagabb de mindenképpen hajlékony páncél, ha már kell valami: pikkelyvért/láncing túl drága és körülményes, a bőrmellényre drótozott csavaralátétek mint brigantin már lehet, hogy elegendő védelmet nyújtanak, és 1-2 nyílvesszőt megfognak, persze lehet a japán szamurájvérthez hasonló lemezeket tenni a fontosabb helyekre. De ez túl nehéz és sok.
A fegyverek közül természetesen nagyon melegen ajánlom a sörétes puskát amit a fórumon is említettem, mert rengeteg előnye van. A katona nem tud sorozatot lőni, ezért mindenképp pontosabban fog célozni-> nem pazarol lőszert. (később építhető sorozatlövő kivitel is).
A sörétesből bármi kilőhető, az egy golyós dumdumtól a legkülönbözőbb méretű és alakú söréteken át, könnygáz és robbanólövedékeken keresztül a gumigolyóig. Egy teszem azt 10 db lőszert tartalmazó táras sörétes megkonstruálása ami mondjuk alsó kengyelkulcsos, vagy pumpás ismétlőszerkezetű messze nem olyan bonyolult mint a gázelvételes kalasnyikové, ahol azért mégis csak kell az a pontosság. Természetesen az AK-47 típusú gépkarabély nyomába semmilyen lőfegyver nem érhet -a mai világban sem- de megvan az a hátránya, hogy zabálja a lőszert. És amíg a katona 3-6 db 30 lövedékes tárat fog kapni tele lőszerrel, addig minden anti 4-5 golyóval a hasában fog lefordulni a lóról, és ez lőszergyártó-kapacitás nélkül bődületes pazarlás. Gondoljatok bele abba is, hogy a szerelt központigyújtásos lőszerek hüvelye a sörétesekét kivéve teljes egészében fémből készül. (és akkor a gyujtást beindító vegyianyag előállításáról nem beszéltünk még). Ez iszonyatos pazarlás volna kezdetben, főleg, hogy a katona nem fogja összeszedegetni az üres hüvelyeket, és van ahol esélye sincs rá. A sörétes gyártása is olcsóbb, és kezdetben a huzagolás nélküli acélcső gyártása, sokkal könnyebben indul majd meg mint a huzagolté, ha a pontosság fontos egy diszkrét szűkítést kell rátenni, és kész. A kilőtt lövedék is könnyebben előállítható, lévén ón, ólom, réz beszerezhető az antiktól is, és a római mellvért ugyanúgy nem fogja meg a bronz golyót mint ahogy a sokkal drágábban előállítható acélmagvasat sem. Cserébe sokkal nagyobb a rombolóerő, és nagy eséllyel okoz végzetes sérülést. Az acélmagvas golyó átmegy a delikvensen, a dumdum letépi a karját, azt nem fogják tudni gyógyítani, és alapvető harci tapasztalat, hogy 1 sebesült lefoglal még 2 harcképes embert.
Hátrány, hogy a hatékony lőtáv lecsökken 100 m alá, kb 50-60-ra. Ez kivédhető, ha a katonák párosával vannak rendezve, és egy katona ilyen sörétessel, a másik pedig mondjuk vadászpuskával, vagy amolyan alsó kengyelkulcsos csőtáras ismétlőpuskával van ellátva, amit annyira szeretnek mutogatni a western filmekben, esetleg valamilyen félautomata ismétlőpuskával meg egy 10-es tárral.
Persze ezek főleg a már felhígult katonaságban és a kevésbé elit egységeknél javasoltak, az AK-47-esek, és klónjai: AMD65 stb. a legideálisabb fegyverek amit katona kívánhat, mert iszonyat sok mindent kibír. De amíg nincs lőszergyártó kapacitás addig veszélyes nagy tömegben használni, mert hipp-hopp eltűnik az összes 7.62-es.
Maroklőfegyver, ha van akkor másodlagos fegyverként ideális, de inkább a civil szférában ténykedőknek javaslom, egy csatában a maga néhány 10 méteres hatékony lőtávjával és gyenge stophatásával, pont nem lesz elég egy bevadult rohamozó barbár ellen. És ha már maroklőfegyvert is gyártani szándékszik OM, akkor mindenképpen a revolvert ajánlom, mert az a 6 golyó több mint elég, gyorstöltőt csinálni kevesebb anyag mint új tárat, igaz újratölteni macerásabb, no de ahová nem elég 6 golyó, oda a 17 is kevés lesz. Másrészt nem akad el, nem ragad be, és biztonságosabban építhető nagy kaliberre: .38, .44 ami már garantáltan megállít bárkit. (Puskában is el, lehet majd gondolkozni a dobtáras 6 lövetű verzión, mondjuk félkatonai-polgári használatra, persze a sörétesé az abszolút előny.)
A gránát nem rossz ötlet, de kezdetben drága, később, mondjuk bronzból sorozat-gyártva nem egy utolsó dolog, ha van minden katonánál 1-2 darab. Viszont a puskagránát az ami igen hasznos tudna lenni, lévén messzebbre és irányítottabban lehet vele hatni mint a sima gránáttal, és legalább akkora rombolást végbe is tud vinni. Nem utolsó dolog a domb aljáról belőni egy domb tetején lévő ház ablakán, majd végignézni ahogy a házra roskad a teteje.
Apropó gránát: könnygáz, fórumban említettem már, hogy nagyon nagy előnyt jelentene a hadsereg számára, a rohamozó/ közeledő anti sereget elgázosítani.

De amint elegendő lőszer és fegyvergyártó kapacitás áll rendelkezésre, mindenképpen az AK-47 és módosulatai a fegyver amit gyártani kell, és ellátni elég lőszerrel, csak ne jusson az antik kezére.

Persze az összes technikánk és hadfelszerelésünk mehet a süllyesztőbe mihelyt felfedezik a gerilla taktikát. Onnantól kezdve más szabályok lesznek, lásd Vietnám, amerikai gyarmati háborúk, stb.
Akkor már a jól felügyelt, egész országot behálózó út és erődhálózatban bízhatunk majd csak.

No egyelőre ennyi, nagy lendülettel leírtam jó sok mindent, remélem a lényegi dolgokról nem feledkeztem meg.

Üdv: N.Ranien

Dirky 2009.08.18. 16:34:26

@drazsé:

Gyarmati katonák: Nemhogy használták az európai kiképzésű gyarmati katonákat rendesen, de pl. a franciák az első és a második világháborúban az európai hadszíntérre is átdobták őket, nem is szerepeltek rosszul. Indiában (ami mondjuk speciális eset) pedig éppen a szipojlázadás utáni intézkedésekben törölték el a korábban működő bennszülött tüzérséget, illetve növelték a brit tisztek és tisztán brit alakulatok arányát - lévén a brit közvélemény veszélyesnek látta a Társaság korábbi "divide et impera" politikáját és a szövetséges és alárendelt indiai erőkre való támaszkodását.

Készletek: Igen, a helyi lakosságot értem alatta. De a katona nyugodtan elmehet vadászni (már ha a menetoszlop nem ijeszt el minden vadat) is, a rekviráló éd vadászatra kiküldött egységek is mindennaposak voltak a modern logisztika előtti korban. Menettáborban alakulóteret csináltatni és drillt gyakoroltatni jóval szadistább módszer :) Azért azt gondolom, hogy a későbbi bunkerekhez szükséges vasbeton alapanyagait nem az elsővonalas alakulatok fogják vinni.

Ütközet: Igen, én is ezt mondom. Miért vállalnának ellenünk ütközetet az antik, ha egyszer el is kerülhetik, és nekünk bizony jobban számít az utánpótlás mint nekik? Már csak azért is, mert anti területekre vezetve nekünk is csak a kor által ismert logisztikai módszerek állnak rendelkezésünkre, azok minden kockázatával együtt.

teddybear01 2009.08.18. 16:42:09

@Gador: A vegyi és biológiai fegyvert(büdös és mérgező füstöt, ragályban elhunyt emberi és állati tetemeket) felhasználó direkt harci módszerek hatékonyságuk ellenére nem kívánatosak voltak már az ókori hadviselésben is. Ha jól emlékszem hasonló okokból törtek ki a középkori pestisjárványok is.

Ami "az antinak nem adunk lőfegyvert" kitétel azért meddig érvényes? mert mondjuk Cadifor fia úgy 10-15 évvel az átkerülés után már igencsak emancipáltnak fog számítani. És nem ő lesz az egyetlen.

Ami pedig az aszkari stílusú segédcsapatokat illeti, helyőségi és helyi rendfenntartó célokra igenis megfelelnek, és feláldozhatóbbak.

Dirky 2009.08.18. 16:51:57

@Gador: Vegyifegyverek mellett netán némi biológiai fegyverkezés? Pl. egy ostromot elég gyorsan meg lehet oldani, ha hirtelen kitör az influenza a városban. Előny, hogy rengeteg olyan betegséget ismerünk, ami ellen a modern embernek van immunitása (vagy ha már van oltóanyag-kapacitás, meg lehet teremteni), illetve egy néhány embert fertőző tenyészetet a lakosság körében meglevő kórokozókból kisvárosi szintű orvosi laborokban is össze lehet hozni. Hátránya, hogy lassan hat, illetve van kockázat saját csapatokra nézve is.

Antik: Hmm, ha saját harcmodoruk nekünk nem kell, az ómagyar seregben pedig nem harcolhatnak, azért ez komoly elégedetlenséget fog szülni. A harcosabb lelkületű népeket akkor már egyszerűbb helyből kiirtani, mintsem megvárni az első lázadást.

Védőfelszerelés: A páncél felesleges, ilyen tűzerő mellett az anti sereg még olyan távolságra sem tud eljutni, hogy saját távolsági fegyvereit érdemben használni tudja. A rendszerben levő szabvány felszerelés simán elég, még könnyíteni is lehet rajta.

Fegyverzet: Közelharcra felesleges anti módon felkészülni - ha erre sor kerül, már nagy baj van. A szurony ilyen esetekben azért persze kéznél kell, hogy legyen, de ezen felül felesleges rendszeresíteni anti fegyvereket. Normális esetben a közelharci fegyverek fő alkalmazási területe a csatatér sebesültjeinek adandó kegyelemdöfés lesz szerintem.

drazsé 2009.08.18. 17:00:19

vegyi és biológiai fegyverek:

egyszer már volt róla szó, de mégegyszer:

nem humanitárius okokból, dea biológiai fegyvereket igen gyorsan el lehet felejteni... franc se tudja, mivé képes mutálódni egy ilyen szar

vegyi fegyverek összetetebb, de mérgező harcanyagok tekintetében (mert bármiylen meglepő, a lángszóró is vegyifegyver) előállításuk drága és bonyolult, tárolásuk nagoyn veszélyes, szállításuk méginkább, felhasználásuk még inkább - és ezalatt az idő alatt még csak saját lakosság és csapat volt kitéve a kockázatnak

oké, felhasnáltuk, ami egyébként nem egyszerű, mert permetezőgéppel senki nem fog idegmérget szórni szét, szóval minimum tüzérség - de akko már minek? - vagy gázkiömlős megoldás, tehát lehet ellátni a saját csapatokat védőfelszereléssel, mert megfordul a szél... meg kiépíteni... ááááááá
oké, még mindig csak saját csapatokat kockáztattunk
hatott
sikerült felhasználni
kipusztítottunk egy telejs légiót valahol
na most akkor, ha valamit akarunk ott kezdeni, akkormegint csak el kell látni védőfelszerelésel a csapatokat, meg mentesíteni kellene a területet, és végig kockázat...

konklúzió: idegmérgek, hólyaghúzók, egyéb mérgező anyagok használata több bajjal jár, mint amenyni hasznot hozhat
drága, sok erőforrás kell hozzá, és végig kockázatos - még ezzel a technikai fölénynel is

könnygáz és hasonló termékek esetében más a helyzet, (ui.: füstbomba füstje is elég halálos), dededikált mérgező anyagokat hanyagoljuk

no, majd valamikor folytatom, de most rohanok

teddybear01 2009.08.18. 17:10:47

@szs.: Szóval a terep ifát nem ismerem. Csőrőssel viszont erdőben már nyomultam, remekül bírta. Egyszerűbb is, alig bonyolultabb mint egy faék. De az ifát a cégnél annó utálták, mert sokat kellett szerelni. A seregben sem volt nálunk, inkább csőrös Csepel, turbó Ede, meg az oroszok istencsapásai, Ural, Gaz stb.

A haverom eléggé offroad buzi, van neki egy Mercedes Unimog-ja, mer egy parancsnoki ponyvás UAZ-a is. Minden offroad összeröffenésen ott van, ha tud. Vezetett eleget ifát, de nem szereti, pedig egy időben lengyelbe is rendszeresen járt vele. Azt mondja, sohasem bírták a gyűrődést.

Dirky 2009.08.18. 17:16:34

@drazsé: Sajnos a terjedés és a mutáció a katonai alkalmazástól függetlenül is be fog következni, mihelyst az Átkerült és az anti populációk találkoznak - ami ugye már meg is történt. Az pedig pszichológiai szempontból nem a legjobb, ha a környező népek csak azt látják, hogy a nekünk behódoló törzsek egy-két éven belül kihalnak valami ismeretlen dögvészben. Mivel genetikai módosításról szó sem lehet, így nyilván csak a meglevő kórokozókkal lehet dolgozni.

teddybear01 2009.08.18. 17:45:43

@Niadal Ranien: A sörétessel harcoló katonákat felejtsd el, nem túl hatékonyak, és csak kis távolságon belül használhatóak. Ezen még a golyós-puskás+sörétes-puskás kombó sem segít, és ráadásul kétféle lőszer kell nekik. Ami újabb gyártási és ellátási feladat.

Ráadásul most az AK-klónokból van elég sok, ezeknek a lőszerellátását meg mindenképp meg kell oldani. És ezek elég nagy távból átviszik a legionárius és a hoplita páncélt is, a sörétes meg talán közelről sem.

Az acélmagvas golyó az acél köpenyes, és ólommagvas. Azért, mert az acélköpeny nagy áthatoló képességet ad a lövedéknek, az ólommag meg súlyt.

Az AK-lövedék, ha keményebb részbe ütközik, elfordul és roncsol. Nem dumdum, de azért pocsék.

@Dirky: Vadászni az élelmet? hát kis csapat számára talán, de nagyon időigényes, és feltűnő is. Legalább is a helyi vadászoknak.
Nagyobb csoportnak? Század és magasabb egységek esetén szóba sem jöhet. Nem ad elegendőt.
Ugyanígy felejtős a rekvirálás, egyrészt egy ekkora csapatnak nem tudnak elég élelmet rekvirálni, másrészt csak a taknyos és göthös állatokat hagynák elöl. Harmadrészt ott a felégetett föld taktika, és akkor semmit sem hagynak elöl. Ráadásul, ha elveszed az antik állatait, az életmódjuk alapjait veszed el tőlük. Akkor már verd is agyon őket, kevesebb baj lesz velük később.

Az utánpótlás elsősorban szervezési művelet, eszközeink meg vannak, és jobbak mint az antiknak.

Dirky 2009.08.18. 18:32:05

@teddybear01: Az eszközök elég kérdésesek, mert rendes út nélküli terepen nincsenek jobb eszközeink, amíg nincsenek meg az említett terep-IFÁK :) De még azoknak is minimum földút kell, nem árkon-bokron át hajtanak.

Nem értem, miért lenne felejtős a rekvirálás, amikor a korszak összes hadserege - köztük épp a római - is támaszkodott erre. Hosszabb távon természetesen nem lehet csak ebből megélni, de az alkalmazása szinte elkerülhetetlen, azt az esetet kivéve, ha az ómagyar seregek számára Esztergom garantálni tudja a folyamatos utánpótlást - mondjuk egy 2000 fős, gépesítetlen gyalogossereg számára legalább heti 35-40 tonnát, ha csak a létfenntartással számolunk, víz nélkül. Ebben az esetben persze számolni kell azzal, hogy a teljes utánpótlási útvonalat biztosítani kell, vagyis helyőrséget kell hátrahagyni lényegében minden kisvárosban, vagy erősen felfegyverezni a trént. Ha a gépesített szállítás nem megoldott, ebbe a problémába mindenképpen beleütközünk.

teddybear01 2009.08.18. 19:54:32

@Dirky: Írtam már, az utánpótlás elsősorban szervezési probléma.

A rekvirálás több okból is problémás, itt nem térnék megint hogy miért, de tudod, egy hódítás esetén törekedni kell a minél kisebb járulékos veszteségekre, és arra is, hogy a meghódított népek minél előbb belenyugodjanak a dologba.
A rómaiak meg többnyire eladták rabszolgának az ellenálló törzseket, ez nekünk nem igazán járható út.

Egy gyalogos hadosztály napi szinten a 2. vh.-ban az oroszoknál is 120 tonnát igényelt, de az amerikaiaknál ez 600 tonna volt

Mondjuk nekünk úgy 200 tonna körül jut, de ebből egy századra mindössze a hadosztály felépítésétől függően kb. 1-2 tonna esik. Ez azért nem egy eget verő mennyiség ugye? És ez változó összetételű, mert például nem minden nap harcolnak, de mindennap esznek.

A teherautó meg talán a legjobb megoldás, kevés ember kell hozzá, olcsóbb üzemeltetni mint a lovasfogatot, és sokkal gyorsabb. És a szekérnek is kell az út.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 20:34:32

Azt is vegyétek figyelembe, hogy a hódító szakasznál (tehát a kívánatos Ómagyar határok eléréséig, kb. a történelmi Magyarország, némi ráhagyással) nem nagyon fognak szervezett államalakulatba ütközni az egységek, inkább kisebb, törzsi csatározások lesznek, és valószínű sok csatát megspórolnak tárgyalásokkal, diplomáciával (benne a fenyegetés, ultimátum, célzott likvidálások eszközeivel). Szerintem pár századnál nagyobb egységek nem nagyon fognak így messzire előrenyomulni. És - bár ez már emancipáció - alapelv, hogy csak azt öljék meg, akit nagyon muszáj, mert kell a munkáskéz, a lakosság, a leendő ómagyar polgár. Ugyanezért a megszállás is lehetőleg olyan kell, hogy legyen, hogy szinte jobb legyen az élet a megszállt, mint a független területeken (éhezés, portyázások megszüntetése, orvosi ellátás, helyi struktúrákat legalább kamuszinten életben hagyó közigazgatás eleinte, stb. - és persze lázadás esetén csúnya megtorlás, jó zsaru-rossz zsaru játék.) Tehát nem kell tökig fegyverben tartani komplett hadseregeket, viszont az így felszabaduló kapacitással lehet a megszállt területeket tömni, edények, orvosi cuccok, eszközök, üveggyöngy, ami épp kell.

Az IFA meg nem szentírás, az a lényeg, hogy egyszerű legyen, hogy tudják ómagyar gyárak is gyártani, és lehetőleg ne kelljen külön olajkút hozzá a fogyasztása miatt. De persze most ez nem a kőolajas téma. ;)

Dirky 2009.08.18. 20:39:47

@teddybear01: Oké, szerintem két különböző dologról beszélünk. Amiről te beszélsz, az egy modern sereg logisztikája egy minimum kövezett út szintű infrastruktúrájú területen - vagyis mondjuk egy Átkerült területeken, netán a közeljövőben felfejlesztett behódolt területen. Amiről én, az egy expedíciós sereg ellátása egy ókori infrastruktúrával (értsd:0, max egysávos szekérút) felszerelt területen, ami az Átkerülés utáni Kárpát-medence és környezete.

Ilyen területre, mivel lényegében erdővel borított vadonról beszélünk, teherautóval nem lehet utánpótlást szállítani, csak ha a sereg vonulás közben folyamatos földút-sávot nem csinál magának a már eleve adott tiszta útvonalakon - ami azért elég időigényes folyamat. A terepjáró teherautó ugyanis zabálja az üzemanyagot, ami a legszűkebb keresztmetszet még évekig. (No meg ha valahova képes eljutni egy kerekes jármű, oda már lehet tüzérséget és páncélosokat is vinni, pedig emlékeim szerint ez a lehetőség ki lett már zárva.) Ilyen körülmények között pedig még 30-40 tonna napi szállítása is kemény kihívás.

A rekvirálás (illetve a helyszínről beszerzés, elvégre begyűjteni, vásárolni, lefoglalni, kapni is lehet) teljesen elfogadott módszer bármilyen háborúban, és a rómaiak is gyakran alkalmazták - gyakran maguk a katonák voltak kénytelenek aratni hadjárat alatt. Baráti területen elő lehet írni a beszolgáltatást, az ellenségesről pedig általában maguk a földművesek is elmenekülnek háború esetén, szóval nincs közvetlen panasz. Természetesen igazad van abban, hogy ez okoz gondokat, de szerintem ókori körülmények között valamilyen szintű alkalmazása nélkül lehetetlen hadjáratot lefolytatni. Ha van ekkora logisztikai kapacitás, akkor az ilyen eszközök mellőzése hatásos lehet politikailag, de szerintem ez már a Kárpát-medence területén is kérdéses. Mindezt természetesen úgy értve, hogy az ómagyar határokon mindig megfelelően feltöltött raktárkapacitás áll rendelkezésre egy induló seregnek, pedig jelenleg még ez sincs meg.

Dirky 2009.08.18. 21:24:03

@szs.: Na igen, ez a logisztika már inkább a római konfliktus kapcsán lesz érdekes kérdés.

Ha már századszintű bevetések, akkor visszatérnék az alapkérdéshez :) Milyen egyéb eszközök szükségesek egyéni/raj/stb. szinten. Gondolok itt élelmiszeradagokra (van konzerviparunk?), gyógyszerre (nagyon szűk keresztmetszet), egyéni lőszerjavadalmazás mértékére, sátorra, szerszámokra (persze egy svájcibicska és egy AK-bajonett sokat kivált), stb. Mi az, ami mindenképpen egyénileg kell, mi az, ami elég egységenként, magasabbegységenként? Illetve utóbbiak miképp vannak elosztva és a helyszíni szállításuk hogyan van megoldva (málhásállatok?)? Nagyrészt persze maradhat az MH jelenlegi gyakorlata, de azért néhány helyen érdemes lesz átnézni az ókori gyakorlatot és a lehetőségek korlátait. Egy modern hadsereg pl. képes folyamatosan készételt szállítani az éppen harcban álló katonáinak (fejadagok), illetve félkészt/alapanyagot a meglevő tábori konyháknak (gulyáságyúk), erre mekkora méretben képes az ómagyar sereg? Ez különösen fontos a megtörők esetén - kisebb egységek ellenséges vonalak mögött, nyilván teljesen más egyéni felszereléssel, mint egy trénnel felszerelt ezred.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2009.08.18. 21:43:08

hú, hát ennek az elolvasása is holnapra marad :(

de egy gyors hozzászólás a sisakhoz:

elsődleges szerepe a különböző lövedékek "lepattintása", már így laikusként ezt gondolom, majd kijavítatok, ha rosszul tudom :)

amikor a francia idegenlégióban a nemzeti büszkeség miatt megcsinálták a csilli-villi, vadiúj, mindenféle lézeres technológiával meg nagyteljesítményű programokkal megtervezett új! francia! sisakot, gyakorlatilag ugyanazt a formát kapták, amit anno a németek elkészítettek körző meg logarléc segítségével

ergonómiai szempontból a legmegfelelőbb forma a lövedékek kivédésére, ezt kellene erőltetni, bár egy két méteres dárdánál valóban tökmindegy, hogy a sapiról lepattanva nem a koponya felső részébe áll bele, hanem az állkapocs-csont fölött szúrja át az arcüreget

csak megjegyzésként írom, tényleg nem értek hozzá

teddybear01 2009.08.18. 21:48:06

@Dirky: Ha már rómaiak...

Nézz utána, hogy Dacia meghódítását hogy is kezdte Traianus?
Ugye utat vágatott, hidat veretett a felvonuláshoz. Majd feltankolt a készletekből, és csak ez után indult el. A haderő egyúttal utat vágott a meghódítandó tartomány belsejébe maga előtt, és azután nagyobbrészt kiirtotta a dákokat, vagy agyonverték őket, vagy rabszíjra fűzték. Egy szűk félmilliós népességből maradt talán 60-70 ezer ember. Ilyesmit mi nem csinálhatunk, a mi erkölcseinkbe ez nem fér bele.

Ha megnézed, a hódítás mindig helyőrségek felépítésével jár, amiket utak kötnek a bázisterülethez. Út kell egy hadsereg felvonulásához, híd vagy komp az átkeléshez egy folyón. Ezek nem semmisülnek meg, az utánpótlást ezeken lehet és kell szállítani.

Ha a rekvirálással akarod ellátni a haderőd, akkor a szerencsétől függ az előrehaladásod. Esetleg az egész hadjárat kudarcba fullad, mert a katonák éheznek és visszafordulnak, vagy annyira lecsökken a harci potenciáljuk, hogy az ellenség meg tudja verni őket. Esetleg a rekvirált élelmet előzetesen meg is fertőzhetik, vagy mérgezhetik. A druidák jók ilyesmiben.

Dirky 2009.08.18. 22:12:54

@teddybear01:

Nem akarom rekvirálással ellátni a haderőt, de kiegészítő lehetőségként mindig ott van, és lehet rá számítani - a görögök és a rómaiak is mindig ezt tették, mindemellett utóbbiak persze stratégiai és hadműveleti szinten is jól szervezett ellátórendszert szerveztek. Ettől függetlenül a beszámolók szerint a római seregben nem volt ismeretlen a helyben beszerzett/rekvirált élelem. Igazad van a daciai példával, de ezen előkészületek mellett pl. Caesar a gall háborúkban is mindig igyekezett az elfoglalandó területek termését is megszerezni, az aratást megelőző időszakban támadni klasszikus ókori megoldás erre a logisztikai problémára. Még egyszer hangsúlyozom - nagyon ritkán támaszkodtak kizárólag erre a lehetőségre, de mindig számoltak vele és kihasználták. Élőállatot és aratás előtti/betakarított gabonát nehéz úgy megmérgezni, hogy az ne legyen szinte azonnal észrevehető, persze nem lehetetlen, ahogy felperzselt föld taktikának is van esélye.

@Vinitor: Lövedékek szempontjából szerintem jók a mostani rohamsisakok, csak akkor kell A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél módosításait alkalmazni, ha a doktrína közelharcra is épít.

drazsé 2009.08.18. 22:24:37

oké, nem tudom tovább folytatni, majd hétfőn, szóval legyenk addig is jó írások, két észrevétel:


orosz 120 tonna, amerikai 600 tonna: az amerikai gyaloghadosztály valami 2x akkora volt, mint az orosz (vagy 2,3? nem emlékszem az arányszámra) ráadásul tökig gépesített (az maerikai gyaloghadosztályok gyakorlatilag motorizált hadosztályok voltak)

a probléma az, hogy minél nagyobb az egység, úgy nő többé-kevésbé exponenciálisan az igény az utánpótlásra

azt mondanám hasra, hogy számoljunk 5 kg per katonával - legalábbis a kezdetekben


sisak:
lövedéket nem térít el, megint hollywoodot kárhoztatnám kicsit... extrém kivételek vannak, illetve az új csodakevlár cuccok esetleg pisztolyt, nagyon durva, nagyon nehezek köztest is, de ennyi

modern sisakok repesz ellen vannak, gurulat ellen, és emaitt volt a német sisak jó, lévén fedte a nyakat is

és az amerikaiak csinálták :)

mindegy, eldőltem :)

teddybear01 2009.08.18. 22:45:28

@drazsé: Az orosz több emberből állt. Ha jól emlékszem ekkor 15560 ember volt náluk egy feltöltött lövészezred, pl. a németeknél ez 940 emberből jött össze.
Egyszerűen az orosz katona kevesebb utánpótlást kapott, mert kevesebb felszereléssel rendelkezett. A seregben elmondták a kiképzők, az utolsó egyharmadának nem volt fegyvere, csak tartalék lőszere. Fegyvert az elhullottaktól szereztek.

teddybear01 2009.08.18. 22:46:23

@teddybear01: bocs elütöttem, a helyes érték 1560, nem 15560

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.18. 23:04:38

@Dirky: lövedék szempontjából igen, de a katona otthon kapja meg a felszerelését, aztán a hadművelet meg veti ide-oda. Nem tudhatod előre, hogy na, én csak berendezett harctéren fogok harcolni, friss légifotókkal, ballonos tűzvezetéssel, tüzérségi támogatással, mikor egységeim teljesen feltöltöttek és a morál is az egekben, mert tegnapelőtt mentek el a kurvák, a teganpi posta meghozta a leveleket, és reggel osztottak zsoldot...

A sisakra már most meg lehet csinálni az orrtüskét, esetleg a lelógó arcvédőt, legfeljebb a katonák csak harc előtt pattintják fel a sisakra, addig meg a zsákban hordják.

Mi van, ha rekvirálni kell menni és be kell menni konkrétan az antik közé? Mi van akkor, ha szűkületekben kell áthaladni, ahol nem lesz festett kövekkel jelölt 400 m? Mi lesz a városok, táborok elfoglalásakor?

Na, szerintem ezért kell a sisakot már most felszerelni.

Dirky 2009.08.18. 23:16:37

@drazsé: Az 5 kiló/fő szerintem reális. Ami biztosan kell napi szinten egy nem gépesített seregnek:
- élelem (ez pl. a korban a római seregben napi cirka 80-90 dkg gabonát jelentett és változó mennyiségű egyéb élelmiszert - emlékeim szerint olyan 2500-3500 kalóriával kalkulálva) ~1,2 kg
- víz (optimális esetben ezt a taktikai bázisról kell biztosítani, de biztosan nem otthonról, szóval nem része a stratégiai utánpótlásnak - bár nem lenne példa nélküli ez sem. Szállítani azért kell ~ 2kg)
- némi "luxusélelem" - az önnfenntartáshoz szükséges élelem mellett némi alkoholos ital, ha még van dohányunk, fűszer, ilyesmi ~ 40 dkg
- lőszer, esetleg némi pótalkatrészek stb. ~ nehéz kalkulálni, mert csak ütközet esetén fogy jelentősen, de akkor nagyon
- elhasznált egyéb hadianyag (sátorvászon, bakancs stb.) ~ egy napra szintén nehéz belőni
- gyógyszer, kötszer ~ ezt sem érdemes napra bontani
- tüzelő és egyéb hasonló nyersanyagok (ez attól függ, hogy mivel fűt/világít a nép, de mivel az olaj és a szén még ritka kincs, marad a helyben beszerzett fa)
- a szállítóeszközök üzemanyaga, legyen az zab vagy ólommentes benzin ~lovanként 1,5 kg száraztakarmány a minimum, bár kis csoportok ókori lovakkal akár legeltetéssel is ellehetnek. Megjegyzem, ez kis lovasegységek jelenlétét jelenti, netán néhány málhást - ha a helyi utánpótlás is állatokra van alapozva, kapásból lehet triplázni az egész számítást. (Márpedig szerintem terepképes autók és benzin híján ez a járható út.)
- erődítéshez, állandó bázis kiépítéséhez szükséges anyagok ~ pff...
- posta ~ nem jelentős, mondjuk 30 g személyenként hetente :)

Ez egy átlagos gyalogossereg ellátása ókori körülmények között, nem számítva semmilyen egyéb kiszolgáló személyzetet, civil sleppet stb. Vagyis naponta 4-5 kg otthonról ahhoz, hogy egy nehézfegyverzet és gépesítés nélküli gyalogos harcképes maradjon, plusz a víz közelről. 2000 fős sereg esetén ez napi 8-10 tonna otthonról, és azzal számolva, hogy a sereg mögötti ellátótrén biztosít legalább egyheti ellátmányt, 15-20 tonnás állandóan mozgásban levő helyi szállítókapacitás a nagyon minimum, még teljes menetfelszerelés mellett is. És akkor a sátrakat, az aknavetőket, tábori konyhát, orvosi felszerelést és minden mást nem számoltunk, vagy jótékonyan szétosztottuk ezeket a katonák között.

Dirky 2009.08.18. 23:22:35

Mármint 75-80 tonnás szállítókapacitás egyheti ellátmányhoz, bocs.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.18. 23:42:27

Ez annyira nem tűnik vészesnek, főleg úgy, hogy komoly hadműveleteket, háborút csak ritkán indít majd az ómagyar vezetés, főleg azért, mert a célterületen nincs komolyan szervezett államalakulat (még a dákok is elég kezdetlegesek). Később meg már lesz olaj, haditengerészet, valamiféle légi szállítókapacitás is.

Az alkarvédős dolog akkor most mennyire reális? Mert nekem megragadta a fantáziámat, kérdés, lehet-e olyat szerkeszteni, ami kibírja azt, ha egy kelta odasóz a karddal? (A rómaiak meg inkább szurkálódtak, az ellen nehezebb lesz)

teddybear01 2009.08.18. 23:53:23

@szs.: Eszembe jutott valami.
Traianusnak módosíttatnia kellett a legionáriusok sisakját a dákok sarlókardjai miatt. Ugyanis ezeknek a kardoknak a hegyével, akár egy csákánnyal, a dákok képesek voltak bezúzni az eredeti sisakokat. Ráadásul egy dák többnyire magasabb volt mint egy legionárius.

Az alkarvédőt lehet csinálni vastagabb acélpálcákból is bőrbe burkolva. A csonkolástól jobban véd mint a lemez, de könnyebb, nem zavarja úgy a katonát a célzásban. És az ómagyar kohászat tud nemesacélt is gyártani, ami könnyebb, szívósabb és keményebb mint az anti szénacél.

Dirky 2009.08.19. 00:08:34

@szs.: Régen voltam már ókori hadtöri előadáson, de emlékeim szerint pont a dákok miatt kellett nagyon az alkarvédő a rómaiaknak is. Amúgy a kor sisakjain a nyak- és sokszor az állvédő szinte mindig megvolt, viszont az orrnyereg külön védelme valamiért nem nagyon volt divat a korinthoszi sisakok utáni korszakban - nem értek a témához, de szerintem nehéz lecsatolható verzióban úgy megcsinálni, hogy érjen is valamit, míg az arc védelmére lehet csinálni olyan lemezeket, amik rögzítésében mondjuk a szíj is besegít. Kényelmes mondjuk nem lesz :)

A gladius ellen tényleg azért problémás védekezni, mert vágni és szúrni is remekül lehetett vele. Kelta kardok ellen szerintem nem nehéz olyat alkotni, amin elcsúszik a penge: bőrből, fémlemezekkel - nem kell teljesen fémnek lennie.

Dirky 2009.08.19. 00:15:49

@teddybear01: Nagyon egyfelé megyünk, csak én lassabban frissítek :)

Persze a dákok elleni fellépés max. találgatás, mert a megbízható adatok a dák fegyverzetről 400 évvel későbbről származnak, szerencsés esetben T1GRIS & Co. hamarabb megtalálja a dák törzseket, mielőtt valamelyiknek eszébe jutna, hogy egy bot végére erősítse a sarlópengét.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.19. 08:33:35

Gladius. Elsősorban döfésre használták, vívni nem könnyű vele, főleg a téglalap-pajzzsal együtt használva, és (ideális esetben) a szoros alakzatban maradva. Egyszerűen a forgatásához kevés volt a hely.

Az alkarvédőnél nagyon fontos az alápárnázás, mert ha páncél van az ember kezén, akkor gátlástalanul beleteszi mindenféle csapásba, viszont vasalás ide vagy oda, zúzódhat, törhet alatta a kéz.

Emellett érdekes probléma, hogy a kézhátat is védenie kell, de lehetővé kell tennie, hogy a kezet csuklóból hátrafelé hajtsa a katona (gondoljatok csak a lőfegyver célra tartásának mozdulatára!). Egyrészt itt már nehéz úgy rögzíteni a vértelemet, hogy ne a tenyéren menjen át a kötés, ekkor viszont fonomabb mozdulatokra lesz képtelen a harcos (ne felejtsük el, hogy nem csak egy pajzsmarkolatot kell megmarkolnia a katonának, hanem alkalmasint kezenie kell a felszerelést (pl. rádió, beragadt fegyver szétszedése, vagy akár csak egy új tár elővétele a taktikai mellényből).

A kézhát és az alkar közti kapcsolatot meg lehet teremteni egyfajta rákozással, amikor a kézhát csukló felőli vége feletti fémlap van legalul és az ujjak felé, illetve az alkarra kerülnek a magasabban fekvő lapok. Ez ad némi mozgathatóságot, de hátránya, hogy a kézről nem engedi akadálytalanul lecsúszni a találatot, mert az elakad a rákozásban, roncsolva a "kesztyűt" is, meg benne az embert is.

Szóval a bőrkesztyű, rajta kívül valami puha tömés (persze nem boxkesztyű méretben), meg beépített vasalat a kézhátra, ami járható kompromisszumnak tűnik.

Dirky 2009.08.19. 09:01:42

Gladius és scutum: Most nincs kéznél nálam érdemi forrás, a neten meg sok hülyeség van ilyen téren, de nekem úgy rémlik, hogy a szögletes pajzs helyett ebben a korban a hasonló magasságú ovális dívott, ahogy a korai gladius vágóéle sem volt rossz - ha rövidkardként nem is ideális vívóeszköz. Délután utánaolvasok, persze mondjuk olyan szempontból mindegy, hogy kardot vágóéllel használó, kisebb pajzsos ellenség úgyis lesz.

Viszont ha ennyire fel vannak készítve az ómagyar katonák a közelharcra védelmi fegyverek terén, ez akkor azt jelenti, hogy kapnak támadót is hozzá? Hiába van alkar- és kézhátvédő, ha csak tartani tudják maguk előtt a karjukat, egy bajonett pedig nem fog érdemben megállítani még egy rövidkardot sem.

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.08.19. 09:18:07

@Dirky:
a közelharc kiképzést a rendőri csapaterő taktikájára nagyszerűen rá lehet alapozni. mozgósorfal, oszlatóék, kiemelőcsoport, ilyen-olyan taktika (sün...) - modern falanx hadviselést lehet belőle rittyenteni. ezzel együtt, a hidegfegyverek kezelését sürgősen el kell kezdeni oktatni.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.19. 11:07:43

- Sün-Sün!
- Milyen sün?
- Eksün!

Támadó fegyvernek ott a balta, vagy az élezett gyalásó! A cél nem a látványos riposztokon és parádriposztokon, cseleken és másodszándékokon alapuló vívás, hanem a véletlenül közelbe ért ellenség mielőbbi lekűzdése. Nem a technika, hanem az elszántság, az agresszió a lényeg.

Magyarul az első csapás hárítása/elkerülése/megelőzése majd az agresszív visszatámadás és az ellenség harcképtelenné tétele a cél.

Ez a hozzáállás természetesen azt feltételezi, hogy a katona csak végső esetben kényszerül kézitusára. Ez viszont érthető, mert a harcot akkor veszi fel az ómagyar sereg, ha a tűzfegyverekre alapozhat. Ha az ellenség mégis közel férközik, át kell jutnia a gránátokon, házi repeszbombákon-napalmon (viva la Csentőfalvi Vegyikombinát), majd ha még ezek után maradt ember és maradt morál, nekiállhat kaszabolni. Ebben a védekező helyzetben kell a katonának talpon maradnia.

Egész más fegyverzetre és kiképzésre lenne szükség, ha a doktrina háttérbe, támogató szerepbe sorolná vissza lövészeket, és mi is a hidegfegyverekre bíznánk magunkat.

A kiképzés erőnléti és önvédelmi részét nyilvánvalóan erősíteni kell, de az alakzatban történő harcot és egyáltalán a hidegfegyverek forgatását nem erőltetném. Az alapozást viszont már az általános iskolában el kell kezdeni! Van is erre elhivatott szakember! :) Ilyenformán a katona a közelharci képességeit nem a seregben fogja megszerezni.

teddybear01 2009.08.19. 11:19:45

Nem értem ezt a kardvívás iránti lelkesedést. Ha nekem jönnek karddal-pajzzsal, én beleeresztek egy sorozatot az AMD-ből. Azután már csak tésztaszűrőként csinálhat karriert.

Ha meg be kell menni egy városi környezetbe, akkor jön a kézigránát, és a szakaszos előrenyomulás. Ahogy a kommandósok szokták.

Cipelje az a sok fölös vasat, akinek két anyja van.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.19. 11:29:35

Szerintem a közelharc-hidegfegyver képzettség csak arra kell, hogy ha esetleg, netalántán, soselehettudni összegabalyodnak az antikkal, akkor ne mészárolják halomra őket. AMD-vel kaszálni persze lehet, de ha mondjuk félhomály van, vagy susnyás, és a két csapat össze van keveredve, akkor nagy az esély, hogy nem csak a barbárokból lesz tészraszűrő, hanem pár bajtársból is. De ez tényleg nem a kívánt hadviselés része, csak egy lehetőség, amire fel kell készülni.
És igenis alkalmasnak kell lenni arra, hogy az antik után menjenek az erre felszereltek a susnyásba, mert az ómagyar haderő kezének mindenhova el kell érnie - és nem mindig lehet rájuk gyújtani a susnyást, mi van, ha túszul ejtenek egy falut vagy telepet, ahol nem lehet válogatás nélkül mindenkit felrobbantani, lenapalmozni?

Dirky 2009.08.19. 11:30:09

@triumphator: Hát, nem tudom. Biztos lehet hasznosítani egyes elemeket, de a rendőri taktika célja a tömeg oszlatása és a hangadók kiemelése minél kisebb civil sérülés árán - nem épp katonai feladat, az ilyesfajta "policing" dolgokra általában a békefenntartó egységeket képezik ki, de mostanában ott is jobban szeretik inkább civil rendőröknek kiadni. Kit akarunk kiemelni mondjuk a kelta hadrendből, sünbe rakni? A phalanx a kelták ellen jó lenne, de egyrészt pajzs nélkül mit sem ér, másrészt szerintem A Lesből Támadó Ruhaszárítókötélnek igaza van abban, hogy a doktrína nem épít közelharcra, az csak végső esetben és kisebb csoportokban fog bekövetkezni - amire dettó nem alkalmas a phalanx. Arról nem is beszélve, hogy a sima phalanx már az Átkerülés évében is elavult formáció.

Hidegfegyvereket szerintem épp ezért nem kell kiosztani, és a szabványosított személyi páncélzattal kapcsolatban is vannak fenntartásaim. Ha az ómagyar sereg alakzatban vív közelharcot, ott valami nagyon nagy baj van. Ha egyénileg, természetesen akkor is, de szerintem a kiképzést inkább erre kell kihegyezni, ha már közelharc.

Dirky 2009.08.19. 11:51:04

@szs.: Katonai missziókban (mindenféle békeműveletek, ahogy eufemisztikusan nevezik ezeket mostanában) a 'civilian police' jelöli a nem katonai rendőrséget. Mondjuk magyarul valóban nem így szokták hívni, elnézést az anglicizmusért. Legyen akkor civil biztonsági erők vagy polgári rendőrség.

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.08.19. 11:56:01

@Dirky:
a civpol az a sima, mezei rendőrséget jelenti. a bevetési egységek nélküli, járőrködő, hétköznapi rendőrséget.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.19. 11:59:57

Ja, azt hittem a mostanában divatos terepjárómegállítós arcok. :) Ómagyarországon az emancipátorok alá lesznek rendelve az ilyesmik.

teddybear01 2009.08.19. 13:15:05

@triumphator: Tudod, egyik öreg a faluban azt mondta, amikor megkapták a "Lőszerrel takarékoskodj!" parancsot, akkor ő kimosta a zsebkendőjét, hogy jó fehér legyen!

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.19. 14:47:30

OFF: drazsé, Rommelhez találtam egy megfelelő sablont.

fabianp 2009.08.20. 12:56:00

Sok minden elhangzott, de azért pár dologgal kiegészíteném.
A colt rendszerű fegyverek gyártása elég egyszerűen megoldható és a huzagolás sem olyan nagyon fontos.
Igazából az egyedüli izgalmas kérdés a a mai tipusu lőszer gyártása. Ha nem megy marad az előltöltő, mivel azt elég "primitív" körülmények között is viszonylag nagy és jó minőségben lehet gyártani messze felúlmúlják a kor színvonalát és ebből vannak nagyon jó, gyors töltést elősegítő megoldások. arról nem beszélve, hogy dum-dum golyóval nagyon brutálisak.

Közelharcra pisztoly és bizony kard mindenképpen kell.
Páncél: az ókori fegyverek ellen könnyű melvért ( római minta, sodronying-mint a végvári vitézeknél anno -) szerintem elengedhetetlen.
A számszerijj, valamint a visszacsapó ijj szintén nem elvetendő.
Lőfegyvert természetesen nem, vagy csak kivételesen korlátozott lőszerrel szabad a segédhadaknak adni.
Itt inkább egyébb dolgokkal kell kifizetni őket. Pl ha lesz működő aluminium gyártásunk az auminium ritkább lesz mint az arany.

Mindenesetre nem szabad scsak a technikára építeni.
Teherautók helyett müködik a szekér-szekértábor.
Vasút, gőzgépek, páncélvonat, lángszóró, kézgránát stb. Ha belegondolunk a vadnyugat meghódításánál vagy az inka vagy azték birodalom meghódításánál is voltak ilyen technikai különbségek.
Ráadásul a római szenátus is csak politikusokból áll aki pedig mint tudjuk megvehetők.

Dirky 2009.08.20. 13:23:04

@fabianp: A modern lőfegyverekhez szükséges lőszergyártás kiépítése elengedhetetlen, mert nagyobb, jól képzett gyalogostömeget (ha azok számár nem ismeretlen a lőfegyver) egylövetű fegyverekkel megállítani még egy kifejezetten ilyen típusú harcra drillezett európai gyarmati hadseregnek sem sikerült mindig. A Kárpát-medencében mondjuk nem lesz komoly méretű szervezett ellenállás, de pl. egy római konzuli sereg ellen házilag barkácsolt lőfegyverekkel és lőszerrel már nem garantált nyílt csatában a győzelem, oda kell legalább valami öntöltő lőfegyver.

bz249 2009.08.21. 14:14:31

@Dirky: elvileg a "modern" vagy legalábbis kvázimodern lőszer gyártása nem lehetetlen feladat. Nem lesz csoda, de az alábbi kell hozzá:

- lőszerhüvely: rezet gyártani és megmunkálni nem egy világ nagy feladat, ezt az Átkerülés után pár héttel megoldhatták, úgyhogy mondjuk lőszerhüvelyt simán tudunk gyártani
- lövedék: egzotikusabb fajtákat nehezen, de egy sima részleges vagy teljes rézköpenyes vagy az acélipar kiépülésével teljes acélköpenyes lövedéket is bőven tudunk készíteni ez se gáz
- lőportöltet: egykomponensű nitrocellulóz, semmi extra. Ehhez gyapjú/gyapot, kén- és salétromsav kell hozzá. Az utóbbi kettő annyi minden egyébhez is kell, hogy megkerülhetetlen. A kénsav esetleg nélkülözhető az elején. A salétromsavgyártás alapja például a széngázosítás lehet. Bőven megoldható. Amit egy darabig nem fogunk tudni megoldani: szemcsestabilizátorok, égésjavító adalékok, kopásgátló adalékok. Röviden: pontatlanabb lesz a lövés és rövidebb élettartamú a fegyver.
- primer: ólomazid, nátriumperklorát... fogalmam sincs melyiket a legkönnyebb gyártani. Egyet ki kell választani oszt jól van, ennyi kihívást szerintem ráterhelhetünk az ómagyar vegyiparra.

Ezzel bőven meg is oldottuk az alap sorozatlövő fegyver lőszerigényét. Nem egy világ bonyolult dolog.

teddybear01 2009.08.21. 15:04:03

Azt hiszem itt nem sok olyan van, magamat is beleértve, aki belemélyedt a haditechnikai történelem taktikai-hadászati vonzatába.

De..

Hideg fegyverek használata:

Európában az Első Világháborúban fordult elő utoljára, hogy karddal harcoltak egymással a felek, néhány huszárezred volt még felszerelve karddal is. Illetve a lengyel és orosz lovasságban voltak még egy darabig dzsidás lovasok.
A Csendes-óceáni hadszíntéren néha még a Második Világháború alatt is előfordult egy-egy kisebb közelharc karddal, mert a japán tisztek hagyományosan pisztollyal-karddal voltak felszerelve.

Magyarországon az utolsó huszárezredet 1930-ban oszlatták fel. A továbbiakban a lovasság, mint lovon szállított gyalogságkén szerepelt.

A modern lőfegyverek elterjedésével a hideg-fegyveres harc leginkább a szuronyrohamra korlátozódott, ami az utolsó megoldás, hősies meg minden, de többnyire kudarcra van ítélve.

Az egyik utolsó kard kontra puska csata Japánban zajlott le. Egyik oldalon szamurájok, a másik oldalon sorozott, puskával felszerelt gyalogság.
Az eredmény: véget ért a Sogunátus, a szamurájok elvesztik uralkodó szerepüket, és Japán is belépett az iparilag fejlődő országok sorába.

A sörétes puska csak közeli, illetve közelharcban használható elég hatékonyan, de csak akkor, ha az ellenfél védtelen. Egy hoplita, vagy egy legionárius a páncélja már eléggé felfogja a sörétet. A gyöngygolyónál meg a nehézkes használat a rossz.

teddybear01 2009.08.21. 15:09:57

Tehát:

A kardvívás megmaradna kiegészítő sportnak, az éles harcot inkább AK-47 és társai uralnák.

A gyalogság az AK mellé kapna szuronyt is, nem elsősorban fegyvernek, de egy kés mindig jól jön. Az AK-szuronya mellesleg univerzális vágószerszám is.

A katonák mozgékonysága lóval fokozható, de a harchoz inkább álljanak saját lábukra, gyalogosként.

bz249 2009.08.21. 15:26:12

Más: szerintetek bele tudja kényszeríteni Ómagyarország egy nehézgyalogos zsákutcába a környező népeket?

Pl. egy eladott alabárd itt (sokkal jobb, mint bármi ami az antiknál van) egy másfélkezes kard rendes mellvérttel ott.

Ezeket az antik is simán meg tudják csinálni, csak egyszerűen nem fejlődött ideáig a fegyvergyártásuk. A vége az lenne, hogy aki nem használ középkori szintű hidegfegyvereket és nem páncélozza tökig magát az a többi anti ellen veszíteni fog.

A páncélos lovagnál jobb célpont meg keresve sem található egy modern hadseregnek.

Dirky 2009.08.21. 15:38:54

@bz249: Ha ez így lesz, akkor a nagyméretű összecsapásokkal kapcsolatban nem marad sok kérdés, az ómagyar sereg hülye lenne közelharcot vívni. Taktikai szituációkban persze előfordulhat ilyesmi, de még ekkor sem hiszem, hogy a hidegfegyverrel (szuronyon és a többek által említett baltán kívül) való ellátás komoly előnyt jelentene a sorállomány számára. Szóval szerintem is a teddybear01 által írt út a járható: ha nem okoz gondot a lőszerellátás, akkor teljesen felesleges egy korábbi technológiai szintet képviselő fegyvert bevezetni.

Ez a megtörőkre és hasonló egységekre nem vonatkozik, lévén a hasonló mocskos CQC munkák jó részét ők kapják, na meg náluk nagyobb az esély az utánpótlástól elszakadt, ellenséges vonalak mögötti bevetésre is, ahol néha titkolni kell, hogy az illető törzsfőt Esztergom likvidáltatta. Nekik és az esetleges egyéb beszivárgóknak meg kell tanulni használni a kor fegyvereit is, de egy sima honvéd számára nem szükséges ilyen felszerelés - legfeljebb a közelharci kiképzést kell kissé kibővíteni.

Dirky 2009.08.21. 16:19:06

@bz249: Nem hiszem, bár elszórt üzletelgetéssel (pl. néhány modern nyereg) óvatosan lehet befolyásolni a környező vidéket. A következmények mondjuk nehezen beláthatóak.

teddybear01 2009.08.21. 16:20:01

@szs.: Ha be kell menni a susnyásba, vagy más zárt helyre, akkor sem kell az AMD-t eldobni. Jó az ilyen helyre is, legfeljebb ésszel, és nem csordaként kell betódulni.
Városi harctaktika, kézigránát és ha robbant, akkor előrenyomulni. Vigyázni a kölcsönös fedezésre, és az előrenyomuló lehetőleg ne állja el a fedezők kilövési szögét. A kommandós osztagok is így csinálják, és ha az ellenfél csak hidegfegyverrel rendelkezik, akkor egyszerűen szétkapják, mint a bohóc a zsebórát. De még egy gyakorlott fegyveres sem sokat tud tenni ilyenkor.

bz249 2009.08.21. 16:27:31

@teddybear01: plusz könnygáz, az ugye a fedezék mögé is beszivárog... szerintem erősen lerontja az ellen harcértékét, ha éppen főként a hányással van elfoglalva

bz249 2009.08.21. 16:29:50

@Dirky: az egységes lőszer kora XIX. századi találmány (a végén már milliószámra gyártották) a hozzávalók sem túl bonyolultak. Mesterlövészkedni egy darabig nem lehet utángyártott lőszerrel, de halomra lőni az ellent azt minden további nélkül.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.22. 08:18:02

Egyébként azt is figyelembe kell venni, hogy a klasszikus, felsorakozós ütközetek igen ritkák lesznek, simán el tudom képzelni, hogy a bakák többsége klasszikus ütközetet nem is lát a pályafutása alatt. Ráadásul az akcióteterületen nincs (kb. Kárpát-medence, Fiume környéke) sem római, sem görög jellegű nem-barbár hadviselést folytató hatalom. Tehát az ómagyar katona szolgálatának legnagyobb részét a megszálló jellegű feladatok veszik majd el, kisebb csetepaték, portyázók felszámolása, járőrözés, biztosítás - és persze építkezés, mezgaz munkák, ha éppen nyugi van. Mindez összevetve azzal, hogy a terület nagy része igen erősen erdős, szerintem indokolttá tesz egy komoly közelharci kiképzést is. Szűk erdei úton szekereket kísérnek, nyakukba ugrik egy rakat ellen, pl.

boibo 2009.08.22. 11:41:13

Hát nem. Nem olvasok most mindent végig, nincs most annyi időm. :(
De ha jól látom, ez komment-rekord! (Volt benne szex?) Kiteszem a lábam egy kis időre és rögtön ilyeneket csináltok?! :)P

teddybear01 2009.08.22. 12:36:52

@boibo: Ez még csak a második hely, de ígéretes.

@szs.: A közelharc-kiképzés nagyon fontos, de a fegyverzet átcserélése nem annyira. Előbb-utóbb megfelelő módszerekkel , nem katonai úton, csak rendet csinálnak.

Még valami; A legtöbb vereség azzal kezdődik, hogy az egyik fél elveszti a kezdeményezést, és a másiknak sikerül a saját taktikáját, stratégiáját rákényszeríteni az ellenfélre.

Dirky 2009.08.22. 13:11:50

@szs.: A közelharci kiképzés mindenképpen, de annak a szuronyos-késes fajtája, plusz természetesen a pusztakezes technikák, nem pedig rászoktatni a katonákat a kelta kardok használatára. Gépkarabélyt lövésre kész pozícióba vágni még mindig gyorsabban, de legalább ugyanolyan gyorsan tud egy képzett katona, mint kardot hüvelyből kivonni.

Azért szerintem Fiume kiépítését nem fogják a helyi illír királyok jó néven venni - kissé előre kellene hozni az illír háborúkat, elvégre a kereskedelmi utak megtisztítása a kalózoktól most közös római-ómagyar érdek.

bz249 2009.08.22. 13:29:24

@Dirky: a közelharcra ott a pisztoly meg a géppisztoly. Esetleg adhatunk a katonákra olyan páncélt (mellvértet), ami mondjuk 20 méterről kivéd egy nyílvesszőt, hogy ne lehessen az erdőből kinyilazással leteríteni őket. Egy ilyen kürasszír mellvért talán annyival nem rontja a mozgékonyságát.

farm3.static.flickr.com/2550/3776091979_d3bd4723d1.jpg

De lehet már ez is bőven túlzás.

Dirky 2009.08.22. 13:50:26

@bz249: Szerintem is, a környék népei egyébként sem az íj mesterei.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.22. 14:32:43

@Dirky: Ja, ilyen szkíták meg egyéb fakezűek... :) Szóval erre jobb felkészülni.

teddybear01 2009.08.22. 16:51:55

A rajtaütések ellen létre lehet hozni egy "fejvadász" osztagot, stílusosan egy megtörő alacsonyabb-egységet, amely utánamegy a már idegesítőbb bandáknak, és a fészkükön csap le rájuk. Tartozna hozzájuk pár specialista, nyomkereső, mesterlövész, stb. Kicsit a SAS, és hasonszőrű társaik mintájára. Talán az "idegenlégiósok" is jók lennének erre.

Dirky 2009.08.22. 17:46:53

@szs.: Szkíták? A 3. század elejére a megmaradt szkíta települések már jobbára kelta uralom alatt vannak az egész Kárpát-medencében, komoly, átfogó politikai formációjuk már biztos nincs. A lovasíjász nem tipikusan erdei rajtaütésre alkalmas egység, nyílt terepen pedig az AMD csak messzebbre lő :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.22. 17:57:08

Az alföldön, tiszántúlon a szkíták még eléggé virgonckodnak, a kelták sosem uralták az egész Kárpát medencét. Legalábbis most hirtelen így rémlik. De a lovasíjász nyílt terepen tényleg nem a legdurvább ellenfél, legalábbis ha ők támadnak. Rajtaütő portyázókat hajkurászni a ligeteken-mocsarakon-mezőkön át nem a leghálásabb téma, de Albert abban bízik, hogy valami rokonságszál emlegetésével hátha sikerül megpuhítani őket (reálpolitikusként a használható elmélet a jó elmélet - meg aztán ki tudja. :) )

Dirky 2009.08.22. 18:06:59

@szs.: Írásos források híján elég bizonytalan, de emlékeim szerint a 3. század elején már Erdély területén is megjelenik a kelta anyagi kultúra - ami viszont tényleg párhuzamos (akár településen belül is) a kései szkítával. Szóval egy szkíta szál tulajdonképpen elég történeti hitelességgel bír, na meg uncsi is lenne mindig a keltákat lőni...

Mondjuk dák nem lennék a környéken, ha végre megjelenik Erdélyben néhány mélyszkíta megtörő: "Ismételjétek utánam: nem keveredünk a rómaiakkal!" :)

teddybear01 2009.08.23. 12:36:17

@szs.: "Rajtaütő portyázókat hajkurászni a ligeteken-mocsarakon-mezőkön át nem a leghálásabb téma, de Albert abban bízik, hogy valami rokonságszál emlegetésével hátha sikerül megpuhítani őket (reálpolitikusként a használható elmélet a jó elmélet - meg aztán ki tudja. :) )"

Egy szóval sem mondtam, hogy könnyű. De nem csak ennyi lenne.
Miután a megtörők elvégezték a rajtaütést, jönnének a Bazsir és Co. HR-managerei, és gondoskodnának arról, hogy a túlélők karriert csinálhassanak a háziszolga, vagy épp a mezőgazdasági munkás pályán. Egyszóval körbehurcolnák őket a környező nagyobb településeken, és előbb-utóbb eladnák az egész pereputtyot.
Hamar elterjedne, hogy nem épp a legjobb ötlet az ómagyar konvojok fosztogatása. Szerintem a harmadik-negyedik csoport után elfogynának a vállalkozók.
A megtörők "hírnevének" is jót tenne.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.23. 15:31:50

Egyértelmű, következetes és kemény munkával el kell érni, hogy mindneki számára nyilvánvaló legyen, ómagyarokkal nem kifizetődő piszkálódni. A portyázások ellen is ez lesz a megoldás, s ehhez a primko sörétes puskák (vagy számszeríjak) is jók a háztartásokban: ha a portyázó csapat fele rendszeresen ottmarad a kedélyes gyújtogatás-erőszakoskodás-zsákmányolás kombónak indult esti program során, akkor hamar leszoknak róla. A megtörők viszontlátogatása meg hab a tortán, persze. :)

bz249 2009.08.23. 16:01:16

@szs.: mennyi a Kárpát-medence lakossága ezidőtájt? Érdemes a bennszülöttekkel egyáltalán vesződni vagy a kiirtás/elkergetés kb. ugyanannyi munkáskezet eredményezne kevesebb befeccölt energia árán?

bz249 2009.08.23. 16:02:30

@szs.: ja és a számszeríjat nem népszerűsíteném. Azt az antik is le tudják másolni és kinek hiányzik, hogy ők is tudjanak ötven-száz méterről, fedezékbe húzódva lövöldözni?

teddybear01 2009.08.23. 17:44:54

@bz249: A helyi védelmi erők, a már megkapott AK-klónok mellé kaphatnának az AK lőszerével működő karabélyokat, szuronnyal és távcsöves irányzékkal. Támogató és vadászfegyvernek. Pl. télen a medvék ellen.

Az első számszeríjakat Kínában találták ki, de mint annyiszor a találmányaiknál, ezt sem nem fejlesztették tovább. Az első említése Szun Cu írásában található, úgy ie. 500 körüliből. Az Agyagkatonák egy része is fel volt szerelve egyféle könnyű számszeríjjal.
Európában viszont már a római időkben tűnt fel. Túlméretezett változata a balliszta. A császárság korában sorozatlövő változatát is használták.

bz249 2009.08.23. 17:49:07

@teddybear01: tudtommal Európában rendszeresen betiltották, merthogy nem illett bele

1.) a hősies hadviselésről szóló koncepcióba
2.) ki szereti, ha mindenféle seggfejek távolról lelőhetik mikor ő parancsnok

hogy kr.e 280-ban éppen hol áll a fejlesztést azt nem tudom megmondani

Dirky 2009.08.23. 18:02:19

@bz249: A görögök az elvet ekkor már ismerik, de különösebb harctéri használatára ostromgépeken kívül a középkorig nem kerül sor - viszont egyes források szerint kézi méretben is létezett már.. Az európai betiltásoknak meg nem volt sok foganatja, ezt épp a rendszeresség mutatja :)

teddybear01 2009.08.23. 18:52:28

@bz249: A görögök már Szun Cuval egy időben ismerték, gasztrafetésznek nevezték. Erősebb volt, mint az általuk használt íj, de rövidebb hatótávval rendelkezett. Bonyolultsága, és az íjhoz képesti drágasága, valamint a görögök lőfegyver-ellenessége miatt nem terjedt el különösképp.

A 16. századig használták, pl. a spanyol konkvisztádorok is, majd a puskák miatt kihalt.

Tiltani szinte mindig próbálták, mert hogy nézne ki, hogy egy nemtelen pór képes lelőni egy nemes lovagot, páncél ide, vagy oda.

drazsé 2009.08.25. 15:08:05

és újra itten, feltöltődve, miegymás :)

és akkor sorban:

- páncélozás bármilyen formája:
felesleges

a lehető legroszabbra történő felkészülés, sok hátránnyal
nem, ismétlem nem kívánunk közelharcot vívni... esély is igen kicsi rá
kivétel:
-sisak, már csak hagyománytiszteletből is, bár teszem hozzá, olvastam oylat is, hogy a jobb killátás/könyebb mozgás főleg városi harcban, gyenge vagy nem létező ellenséges tüzérség esetén jobb, mint a sisak...
- könyök és térdvédő, nem kellemes, ha odaveri valamihez az ember
- "taktikai kesztyű", hasonló okokból

közelharc, susnya, városi harc:
oké, nem szép tiszta terepen folyik a harc, de alapvetően taktikai feladat, amit megint csak adott esetben eg yőrvezetőnek is át kell látnia és meg kell oldania... 2000 év katonai tapasztalata és egy jó kiképzés nagy segítség...

sörétes puska:
kis távolságokra nagyon jó... ha nem madársörétet használnak hozzá, hanem valami öregsörétet vagy brenekkét, akkro nincs az a korabeli páncél, ami megállítja, sőt!
persze, ez igaz 50-100 m-re, de pont mondjuk épületharcoknál elég előnyös tud lenni

bajonett:
már csak azért is jó, mert így mindíg van egy kés a katonánál.. ezer dologra lehet használni
feltűzve meg van egy rövid lándzsája

lőszer, colt, miegymás:
a modern lőszer viszonylag egyszerűen gyártható.. nem kell hozzá semmi bonyolult szerszám, présgép, valami forgácsológép, töltőberendezés... nem kell visszatérni előltöltős módszerekre

a revolverek jók, leginkább amiatt, hogy megbízhatóbbak, mint a félautomaták, de gyártásban anynira lényeges könnyebséget nem jelentenek
viszont felvetnek egy logisztikai problémát, miszerint peremes a lőszer... egyelőre erős döntési helyzet, nem kéne szétaprózni a termlesét, pisztolylőszer tekintetében 9mm parabellum...

hirtelne ennyi :)

bz249 2009.08.25. 15:45:08

@drazsé: a páncélozást azért egy gépkocsizó vagy lovasegységnél, ahol menetben meglephetik őket, de a súlyt alapvetően nem a katona hordja, meg lehet gondolni... semmi komoly, csak annyi, hogy ne szaladjon bele a nyíl a mellébe, mert az rontja a harcértékét. Ilyen közelharc ugyanis előfordulhat, sőt ez lehet az "ütközet".

drazsé 2009.08.25. 16:23:10

@bz249:

gépkocsizó egységnél - már amennyiben motorizálva vagyunk - maga a jármű kaphat páncélozást, bár igazság szerint a sima mezei lemez is annak minősül ilyen környezetben...

lovaskocsi az szívás, mint ahogy szívás volt minden korban menet közben, védhetetlen

ezért van az útvonal felderítése és biztosítása c. össznépi játék :)

(előfutó vagy hogy a fenébe hívják jármű/járművek, gyanús helyek átvizsgálása... ha mondjuk magát a lovastrént éri támadás, ami lehet akár kilométer hosszú is, az nagyon régen rossz)

bz249 2009.08.25. 16:35:35

@drazsé: "maga a jármű kaphat páncélozást"

na ja de ez nem vigasztalja a búvónyílásnál gubbasztó szoldátot, mert ő ottan meglehetősen védtelen. Már amennyiben egy Suzuki Ignisen vagy egy IFA-n rendes búvónyílást lehet csinálni.

Egyébként ja a sima lemez is annak minősül a kocsin, sőt a katonánál sem valami extra dologra gondolnék. Valami minimális fém vagy akár bőr cuccra, ami 20-30 méterről jó eséllyel megfog egy korabeli nyílvesszőt. Ennyit és nem többet.

teddybear01 2009.08.25. 16:43:24

@drazsé: Még egyszerűbb, ha a kocsi eleve önhordó páncélkarosszériát kap, ami egyfajta úszótestként is funkcionálhat. Ahogy néhány második világháborús típus. Elég, ha az oldalfala mellvérnek használható, és felülről nyitott. Esetleg egy forgatható géppuskás kupolát is fel lehet tenni a pilótafülkére.

Egyszerűbb változatában a normál nehéz teherautókra utólag felcsatolható páncéllemezekkel lehet elérni a fokozottabb védelmet. Ez mondjuk csak akkor kellene használni, ha nagyon szükséges.

A menet biztosítása minden taktikai képzés alapja, és elengedhetetlen része a katonai mozgásnak.

drazsé 2009.08.25. 16:45:59

@bz249:

:D

meg kell csinálni normálisra a búvónyílást... jelenelg az a veszély különösebben nem fenyeget, hogy elkezdenek az antik IEDet fabrikálni, aknázni is csak hígtrágyával tudnak, tehát ha lezárható valami, azt zárjuk szépen le...

de egy egyszerű, 4oldalas lemezpajzs is tökéletesen elég, konvojsebességnél nem lő oda be senki nyíllal...

valami normális bőr vagy fém cuccal az a gond, hogy most szenvednek vele usákék, hogy akkor a teljesen hülye hummer-koncepciójukhoz védeni kellene a lövészt, nosza, páncélozzuk fel, és vízhűtéses mellény kell hozzá, hogy ne ájuljon el a katona az első órában

csak a másodikban

bármiylen páncélozás, amit plusz súlyként az egyébként amúg yis eléggé leterhelt katona visel, rontja a harcértéket, a mozgékonyságot, de iszonyatosan

ha most elfogadod azt, hogy a közelharci páncélzatot kilőjük, mint opciót, akkor marad az egyetlen érv a páncélozás mellett a lesből történő nyíl vagy kőzápor

az ellen pedig továbbra is tartom, hogy ott a jó öreg fedezékbe vonulás, ne adj isten hamarabbi észrevétel (nekünk van tök jó távcsövünk, nekik nem anynira,pl, vagy felderítés fontosságát elég alapszinten ismerjük) és megelőző csapás :)

teddybear01 2009.08.25. 16:48:31

@bz249: El kell szomorítanom téged. Egy nyílvessző lazán átmegy egy átlagos golyóálló mellényen. És a kellően vastag acéllemez meg nehéz.

Az Ignis és a többi normál autó karosszérialemeze nem véd meg senkit. Ha nem hiszed, bökj bele egy autóba egy csavarhúzóval. Könnyen át fogja lyukasztani.

drazsé 2009.08.25. 16:51:55

@teddybear01:

tévedés, karosszérialemez elegendő nyílvessző ellen, ugyanis dupla... külsőt átüti, de a belső borítást (gyak. kárpit) már nem

szóval gyakorlatialg védi a bent utazókat a sérüléstől

az átlagmelléyn meg valóban nem véd, a mostani modern csodák már igen, de erre sem lehet építeni

bz249 2009.08.25. 16:59:28

@teddybear01: a golyóálló mellény tudtommal arra való, hogy tompa tárgyakat fogjon meg, tehát nem csoda, hogy
- puskagolyók
- nyílvesszők
- kések

ellen szarra se jó.

Autó karosszérialemeze: dehogynem véd meg, nem az a lényeg, hogy át tudod-e lyukasztani, hanem, hogy át tudod-e nyomni rajta. Vagyis tizenöt centire az oldalától már biztonságos. U.i: a rómaiak pajzsa is ezen az elven működött. Az is csak egy vékony falemez volt. De a nyíl kellően elfáradt benne, hogy nem okozzon sérülést a túloldalon.

@drazsé:

Nem gyalogsági páncélra gondoltam, az persze, hogy marhaság. Ott mindig mi választjuk meg az ütközetet és ne cipeljen a szoldát plusz tíz kiló vasat.

De Jóskát az IFA-géppuskást (aki ezen felül semmi extra súlyt nem cipel, mert ugye minek tenné, azé van a kocsi) kuksol a vezetőfülke tetején ne lőjék már mellbe, miközben éppen szállítmányt kísér. Hasonló Béla a lovasfelderítő esete, ahol megintcsak a ló viszi a cucc legnagyobb részét is kaphat némi személyi védelmet, lévén az ősmagyarok és a mongolok is kedvelték a páncélozást, ezért akkora marhaság nem lehetett a dolog.

teddybear01 2009.08.25. 17:03:27

@drazsé: Tapasztalatból kell ellentmondanom neked. Pár éve egy kis társasággal íjas célba lövést játszottunk egy tanyán. Volt ott egy kiselejtezett UAZ mikrobusz, amit elkezdtünk lőni. A nyílvesszők, igaz tömör és hegyes csúccsal, de félhosszúságig belementek az oldalába.

Ami pedig a filmekben látható lövöldözéseket illeti, ahol a résztvevők az ajtó mögé bújnak, az hollywoodi kitaláció. Egy rendőségi szakértő azt mondta erre: csak a motorblokk nyújthat valamilyen védelmet, más nem.

bz249 2009.08.25. 17:09:19

@teddybear01:

en.wikipedia.org/wiki/Scutum_(shield)

A korszak nyílvesszői ellen elég volt 5-6mm vastag kétrétegű ragasztott fa. Úgyhogy szerintem egy második alu lemez az ajtón belülre megoldja a dolgot. A nagyobb gáz inkább az üveg, bár lehet, hogy az edzett-ragasztott kibírja, csak azt meg nem érdemes lefejelni balesetből kifolyólag.

teddybear01 2009.08.25. 17:35:51

@bz249: Az általam leírt esetben csak egy 47 fontos feszítőerejű hobbi íjat használtunk, ami úgy 20-23 kiló a mi mértékünkkel. A nomád lovasok viszont akár 80-100 kilósat is használtak. Ezeknek jóval nagyobb az átütő erejük.

bz249 2009.08.25. 17:39:17

@teddybear01: hüje rómaiak, tök feleslegesen használták a teknősbéka alakzatot, gondolom nem maradt senki, aki elmondja mekkora hülyeség

teddybear01 2009.08.25. 17:46:59

@bz249: Elfelejtkezel a pajzs formájáról, a bőrbevonatról, a rézből készített pajzsdudorról, meg arról, hogy ennek ellenére a párthusok rendszeresen eldöngették őket.

bz249 2009.08.25. 17:57:27

@teddybear01: ennek ellenére nem a parthusok dúlták fel Rómát, hanem Traianus Ctésiphont ;)

pajzsdudor: tudod mi volt a funkciója? Hogy a pajzstartó kezet védje. Ott azért volt vastagabb, mert ott ténylegesen nem mehetett át a nyílvessző. A másik felső megtámasztás volt, de azt a vas/bronzsisak megoldotta.

két egymástól öt centire elhelyezett fémlemezt nem lehet átlőni nyíllal

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.25. 18:07:27

Ebben az időszakban még a pusztai népek íjai sem olyan erősek, pl. az erőkarként funkcionáló szarvat (vagy hogy hívják) sem fedezték még fel hozzá.

A sisakra szerelhető pöcök járt a fejembe ma továbbképzés közben, s olyasmit agyaltam ki, hogy rohambili eleje (az a kis karima) kifúrva, majd egy méretes csavar lefelé átdugva rajta, alulról anyával rászorítva. Az úgy érne valamit, vagy trükkösebb orrvédőpecek kell?

teddybear01 2009.08.25. 18:25:46

@szs.: Egy íj ereje sok mindentől függ, nem csak a szaru rátétektől. Pl. az angol hosszú íj is hasonlóan erős volt, és azon sem volt semmilyen rátét.

A sisakpöcköt rá lehet tenni pl. szegecseléssel is, de esetleg lesz akit zavar, mondjuk a célzásban.

@bz249: De azért sok legionárius maradt ott.
A pajzsdudor sok mindenre szolgált, felfogta a kardcsapást, eltérítette a lándzsaszúrást, és közelharcban nagyot lehetett ütni vele. Sokan is használták.

Ami a lemezt illeti csak akkor elég két lemez a nyílvesszőt felfogni, ha legalább az egyik eléggé erős, azaz eléggé vastag. A legtöbb mai autóé nem az.

bz249 2009.08.25. 18:29:54

@teddybear01: jó hát nem két alufóliára gondoltam :)

Dirky 2009.08.25. 19:04:24

@szs.: Szerintem ezek a szükségmegoldások feleslegesek, mert az orrvédő annyira minimális plusz védelmet nyújt, hogy nem érdemes ilyen barkácsolásban gondolkozni. Utólag csavaros vagy szegecseléssel megoldással rárakott pöcök pedig kényelmetlen és nagy veszélye van annak, hogy még az első csapás eleje leviszi vagy elferdíti. Az orrt a korszakban sem páncélozta egyetlen nép sem, a korinthoszi sisakok helyett a görögök is kezdtek már ráállni a könnyebb megoldásokra.

Páncélozás: egy Suzuki karosszéria mondjuk eléggé határeset, de szerintem komoly személyi sérülés nem fenyeget egy olyan autóban ülő vezetőt, aminek mondjuk védve van a szélvédője és akár egy falappal "páncélozva". Személyi páncél helyett inkább a géppuskaállás megfelelő kiépítése a fontos, lovasfelderítőt pedig abszolút nem érdemes páncélozni, épp a mozgékonysága vész el - egy ló nem fog napokig még könnyebb vértet sem megtűrni magán, ahogy a lovasa sem fogja hordani állandóan.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.25. 19:37:07

Ja, rohamsisak még, anno a Károlin (meg úgy tudom, még most is ott tanít/ páncélingben rohangál a szünetekben :) ) Hidán Csaba kísérleti régészként átlőtt íjjal egy rohamsisakot. (Meg állítólag a táblát is egyszer, de erről nincs biztos forrásom.)

Lényeg a lényeg, jobb a békesség az antikkal, hacsak lehet. :)

boibo 2009.08.25. 21:26:47

Na most erről meg az jutott eszembe, hogy egyszer én is íjászkodtam - bár én mondjuk csak hungarocell-vaddisznóra. Még fényképem is van róla! :)))
(Gondolkoztam, idebiggyesszem-e, de minden nap azért csak nem váltok avatárt.)
((Sürgősen szerezzétek vissza Timit, mert különben én fogok itt szőkéskedni :)P ))

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.25. 21:31:51

Timi van, csak mostanában annyira nem ér rá.

drazsé 2009.08.26. 15:17:43

@teddybear01:
objection!

két dolgot nem veszel számításba:
az ókori nyílvesszők, nyílhegyek anyagminősége pocsék, az átlagos autóipari fémlemez anyaga számukra megközelíthetetlen

na most ez így önamgában nem sokat ér alapesetben, azonban átütéskor olyan szinten roncsolja, roncsolhatja a nyílhegeyet vagy akár magát a vesszőt, plusz ugye veszít mozgási energiájából jócskán, hogy a bent ülőknek sérülést igen kivételes esetekben eshet bántódása (komolyabb)

a másik dolog, hogy egy egyszerű, könnyű farostlemezzel lehet ezekre a járművekre szendvics-páncélzatot készíteni, hogy anank használata esetén már végkép védve vannak a bent ülők, az szinte száz, de ha mégsem, még mindíg lehet menni vastagabb fa felé...
(hasonló szendvics-páncélzat a puskalőszert megfogta)

(ja, továbbolvastam, szs.: a két lemez meglehetősen brutális védelem a nyílvessző ellen, főleg, ha mondjuk egy ajtóról van szó, ahol van közte cc 10 cm köz... balliszikai süveg nincs az ókori nyílhegyeken, elsőt átüti, másodikon elcsúszik... és rengeteget veszít energiájából első lövés után

de egyezzünk ki "döntetlenben": fel lehet viszonylag egyszerű eszközökkel annyira páncélozni egy gépkocsit, hogy íjpuskáig bezárólag védve legyenek a benne ülők)

sisakpöcköt felejtsük el szerintem... teljesen felesleges...
mint modtam volt, macerás tőle felvenni a gázmaszkot, megint egy kis korlátozás a látómezőben és csak akkor segít_het_ valameynit ha éppen már a fejét csépelik szerencsétleenk, az meg már régen rossz

és nem, nem jobb a békesség az antikkal :)

teddybear01 2009.08.26. 18:47:40

@drazsé: Én azt mondtam, hogy az a lemez, amiből a mostani Suzuki karosszériája készül, nem nyílvesszőálló. Ha te raksz bele még anyagot, akkor persze nem megy át az ajtón, de az nem az eredeti lemez érdeme.

A sisakpöcök szerintem sem illik a modern rohambilire, annak sokkal nagyobb a nyílása az ilyesmivel felszerelt típusokhoz képest. Meg esetleg pont az sebzi meg a viselőjét amikor le vagy felveszi.

teddybear01 2009.08.26. 19:43:37

Nem jelent meg az előző hozzászólásom!

@drazsé: Én azt mondtam, hogy az a lemez, amiből a mostani SUZUKI autók készülnek nem nyílvesszőálló. Ha raksz bele plusz lemezeket akkor persze megvéd, de ez nem az eredeti karosszéria érdeme!

A sisakpöcök szerintem is felesleges és talán a sisakot sem nagyon fogják használni. Talán szükségbográcsnak elmegy, ha lesúrolják róla a festéket...

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.26. 20:48:35

Szerintem nem csak a Suzukik karosszériáján menne át a nyílvessző. Bár tény, inkább egy lada mögé bújnék, ha választani kellene. :)

drazsé 2009.08.27. 08:10:18

izé, próbáljuk meg elvonatkoztatni a mi autónk lemezminőségeitől, lévén az elég deviancia (anno jégeső átvitte a motorháztetőt miskolcon...)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.27. 08:55:28

@szs.: Moszkvics...aki csak teheti, Moszkvicsajtóból készítsen pajzsot! :)

A gépjárművek esetén - eddig nem tudom, hogy kerülte el kitüntető figyelmünk fókuszát - nem az utast kell védeni.

A gumiabroncsot.

Mivel a sereg egyre inkább bevon majd civilből átalakított gépjárműveket (Ignis, Ifa, Tuareg), amelyek nem olyan önmentőek, mint a BTR-ek, esetleg a kerekük sem acélból van, mint a harckocsiknak, viszont felnin igencsak leromlanak a menet-mutatói, erre kell valami okosságot kitalálni! Esetleg külön poszt (illusztrációkkal, concept artokkal az ómagyar járművekről?)


Ellenvetés?

bz249 2009.08.27. 09:00:23

Egyrészről közeledünk a 200-hoz, szóval mingyárt itt a következő álomhatár.

Kerékügyben: ha jól tudom vannak levegőn kötő műgyanták, amikkel az ilyen kérdéseket le szokták rendezni (nem tudom mennyi). Plusz a dísztárcsát is meg lehet növelni, úgy meg már kicsit nehezebb célpont.
Ha viszont valaki feltalálja a vassulymot az gáz, de ugyanilyen gáz az úton keresztbe fektetett rönk is. A konvojsebesség szépen le fog csökkeni 15km/h-ra és ennyi. Majd downgradelik a motort, hogy ilyen sebesség mellett legyen optimális fogyasztása. :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.27. 09:07:35

Elárulom, hogy a jövő heti fórumposzt lesz a kocsiátalakító-show, típusokra, feladatokra, meghajtási módokra és egyebekre lebontva, kiemelt figyelemmel a Fiume-expedíció igényeire.

A háború után egy ideig járkáltak szalmával kitömött abroncsokkal is páran, egyébként. :)

teddybear01 2009.08.27. 11:17:25

@szs.: Ha jól emlékszem, az Első Világháború alatt volt egy abroncs-pótló találmány. A lényege az, hogy az abroncs belsejében apróra darált parafatömlő van, és ezt egy erős, cserzett bőrszalaggal tekerik be, amely egyúttal a felnire is erősíti. Tároláskor(éjszakára) viszont az ilyen autót bakra kell állítani, különben deformálódik a súlytól az abroncs.

A gumialkatrészek rendszeres használat mellett többnyire csak 4-5 évet bírnak ki, esetleg többet, ha a kocsi sokat áll a garázsban.

A nyersgumit per pillanatban csak Amazóniából lehet beszerezni, hajrá Fiume.

bz249 2009.08.27. 11:39:33

@teddybear01: vagy műgumi... a kritikus úgyse a nyersgumi beszerzése, hanem a drótgyártás és a vulkanizálás. Nem biciklikereket kell ugyanis gyártani, hanem rendes radiálabroncsot meg vitongyűrűt.

teddybear01 2009.08.27. 11:44:37

@bz249: Na de jó terepjáró abroncsot műgumiból te nem fogsz csinálni. Kell bele, akárcsak az újrafutózott gumihoz.

Mellesleg, ha szerinted a műbenzin-gyártás is megoldhatatlan, akkor pont a műgumit tudják majd gyártani?

bz249 2009.08.27. 12:30:51

@teddybear01: nem megoldhatatlan a műbenzingyártás... tíz év alatt simán meg lehet oldani. Mivel a gumikészletek elegendőek öt évre, megfelelően tárolva tízre, ezért nem hajt a tatár. Van idő kísérletezni és elrontani.

Az időtényezőt ne hagyd ki. Olaj hamarabb lesz, mint műbenzin. Nyersgumi viszont nem és akkor is világ túlvégéről kell hozni. Ebbe fektetnék energiát (ha lesz szabad munkaerő és valami alap vegyipar, ami egyébként sem árt... pl. a nyersgumi feldolgozáshoz se).

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.27. 12:34:48

A hegyekben álló használt gumiabroncsokkal lehet kezdeni valamit, vagy az csak hulladék? Vagy ha mást nem, ledarálni és azzal kitömni abroncsokat, vagy ilyesmi? (Előzetes az autós fórumposzthoz, tudom, Gador mindjárt rám is szól.)

teddybear01 2009.08.27. 12:57:05

@szs.: Többnyire csak hulladék. Fel lehet használni, felaprítva részben pótolja a nyersgumit, esetleg belekeverhető az utak aszfaltjába, vagy elégethető a szemétégetőben, de többnyire csak szemét.

teddybear01 2009.08.27. 13:01:00

@bz249: a gumikészletek egyrészt folyamatosan öregednek, másrészt ebből még annyi utánpótlás sincs a Kárpát-medencén belülről, mint olajból. A mi pedig a most raktáron lévő készleteket illeti, az nagyon kevés, mert csak annyi van amennyit a lakosságtól elkoboztak. És annak a többsége is csak személyautóra jó.

bz249 2009.08.27. 13:08:23

@teddybear01: műgumi viszont amúgyis kell, akkor is, ha a derék Megtörőink átvágták magukat kétezer kilométer dzsungelen. Lévén a mostani abroncsokban nagyobb a műgumi aránya*, mint a természetes. De azért egy kaucsuk tömítőgyűrűt is elnéznék működés közben... de lehetőleg jó messziről.

Korlátozottan helyettesítheti egymást a szintetikus és a természetes gumi. A szintetikus szerintem egyszerűbb és kevesebb erőfeszítést igényel. (Pl. nem kell hozzá légvonalban tízezer kilométeres logisztikai lánc)

*
www.lgm.gov.my/nrstat/T1.htm

Szűk másfélszer akkora a világ szintetikus gumi felhasználása, mint amennyi a természetes.

teddybear01 2009.08.27. 13:15:34

@bz249: Jó, mondjuk a szilikongumi jóval nagyobb hőmérsékletet elbír, de mostanában a vulkanizált gumit is szintetikusnak hívják, teljes joggal.

Ráadásul a gumiabroncs nagyobbik fele nem a kaucsuk, hanem korom és más adalék, + acélszál.

bz249 2009.08.27. 13:20:07

@teddybear01: nem szilikongumira gondoltam, hanem pl. vitonra, butadiéngumira ilyenekre... szóval szerves trutymászok, de a gumifából sose lehet kiszedni őket.

teddybear01 2009.08.27. 13:49:23

@bz249: Egyik posztoddal ütöd a másikat. Azt mondod, kőolaj csak 10 év múlva lesz, de műgumit már holnap gyártasz. A viton alapanyagát nem tudom fejből honnan szerzik, de a butadiént a csapadékgázból állítanak elő.

bz249 2009.08.27. 13:58:45

@teddybear01: dehogy holnap gyártanék műgumit. Tíz év múlva, de a bohóckodás és az iparszerű gyártás között van pár lépés. Mondjuk gyakorló a szakembereknek, kisminta kísérletek... addig meg használjuk ami van.

Annyit állítok összesen, hogy kevesebb erőforrás kell a műgumihoz, mint, hogy az Amazonas melletti őserdőből hozzunk nyersgumit vagy palántákat (amiket a sokkal szimpatikusabb afrikai őserdőben lehet továbbtermelni).

Egyébként szerintem stabil, normális (értsd iparilag használható) mennyiségű kőolajunk kb. tíz év múlva lehet, ekkora kell összeállnia a petrolkémiai iparnak, aminek pl. a műgumigyártás is a része.

bz249 2009.08.27. 13:59:45

@teddybear01: de úgyse tudjuk meggyőzni egymást... szóval, hacsak nem a 200 hozzászólás a cél függesszük fel a dolgot :D

drazsé 2009.08.27. 14:18:13

tisztán katonai szempontból a műgumi-természetesgumikérdés rendkívül egyszerű:

átállunk lánctalpas technikára! :D

de viccet félretéve:
teljesen egymásraépülnek a problémák, viszont hadműveleti-hadászati mozgékonyság tekintetében mint igény véleményem szerint:

- vasút, az megoldható gumi nélkül is :)
értelemszerűen a vasúthálózat meg sem fogja közelíteni (kezdetben) a mostani sűrűséget, azonban a teljes kárpát medencét és csatolt részeit tekintve prioritás, hogy a fő irányokban legalább legyen fővonal (gyakorlatialg lehet követni a monarchiabeli vonalakt)

és innettől lesz érdekes, kérdés:
-mennyire megoldható az esetleges hulaldékgumi-hegyekből tömör abroncsokat készíteni?
mert szállítási feladatokra megfelel az is

áhh, fene egye meg, ez is egy megoldandó kérdés, ráadásul megint csak fontos, mert hosszútávon megint elveszítenénk egy behozhatatlan előny jelelgű dolgot
gumgyártás márpedig kell :)

dróttól nem félek, az egyébként is kell, de a gumi...

mi a fenéért nem borsod megye került át, tiszaújvárossal együtt, lenen fene enagy vegyipar, drótgyár, öntöde, minden :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.27. 14:30:50

Mert nem ott lakok, azért. :)
(Igen, lakom, ik-es ige, tudom, csak az MTA tudorai nem jártak anyaggyűjteni szűkebb pátriámban...)

teddybear01 2009.08.27. 14:54:32

@drazsé: Ez tényleg az utolsó itteni hozzászólásom, majd a kocsis poszton folytatjuk. :)

A lánctalp: kell az is, földmunkagépekre, harckocsira, bányagépre.

Tömör gumi: abba kell csak igazán nyersgumi, hajjaj!

Vasút: Mindig is az volt a véleményem, hogy a vasúthálózat minden szempontból a legfontosabb a katonai és gazdasági célok eléréséhez. A léghajós teherszállítás sohasem fog elegendő kapacitást produkálni például akár csak egy erőmű szénnel történő ellátásához.
Átkerülés Után 30-ra körülbelül a Kiegyezés kori vasúthálózatot tudom elképzelni, kis torzítással, Pest-Buda helyett Tatabánya központtal.

És hát igen, sokkal egyszerűbb lenne, ha egy ipari központ került volna át.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.27. 15:32:49

Azért azt se feledjük, hogy a jelenkori (Újmagyar) vasúthálózat is konvergál szép lassan az Ómagyarhoz, most megint szó van 2000 km szárnyvonalról!

Arra vonatkozóan van adat, hogy hány gépkocsi került át? 300.000 ember az szerintem legalább 50.000 autó, talán még több is. A legtöbbjükhöz külön téli-nyári szett, ez pótkerék nélkül is 400.000 gumiabroncs.

Ezzel szemben mennyi autó fut manapság az utakon? Néhány száz? Az is mennyit? Havi párszáz km?

A gumi nem fog elkopni egy darabig, csak a tárolásukat kell megoldani (sötétben, hűvösben, szilikonnal, fektetve). És lehet, hogy nem lesznek alkalmasak a 240 feletti tempóra...

Persze az okozhat gondot, hogy ez a hatalmas mennyiség számtalan méret közt oszlik meg, illetve lényegesen kevesebb a teharautó, vagy a terepabroncs... de ha a felniket sem olvasztjuk be, akkor azért (legfeljebb kis műhelymunkával) némi tűréssel át lehet szerelni azokat a kerekeket! Legfeljebb csal majd egy kicsit a kilóméteróra...

Na, hamar ide nekünk azt az autósposztot, mert szétoffoljuk a topicot, bakancs helyett máris gumiköpenyekről (meg a kurva kőolajról ;) ) van szó!

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.27. 16:31:24

OFF: Drazsénak üzenem, hogy a macskáival tisztázza le, hogy vállalom a nyílt harcot is, most is kimegyek füvet nyírni, és a frissen nyírt fű illata helyett mit érzek? Sunyi, alattomos dögök, tessék becsöngetni, kimegyek pár célszerszámmal és lerendezzük, mint férfi a kandúrral.

teddybear01 2009.08.27. 21:21:34

@szs.: Ezek nindzsa-macskák, évekig tanulták a lopakodást, a hirtelen támadást, a zajtalan járást, és a tetőkön való futkosást.
Ezeket te sohasem fogod szemtől-szembe látni!
Csak a biológiai bombájukat...

teddybear01 2009.08.27. 21:31:02

@szs.: Ezek képzett nindzsamacskák, évekig tanulják a lopakodást, a váratlan rajtaütést, a zajtalan futást, a tetőkön szaladgálást. Ezeket te sohasem fogod szemtől-szembe látni.
Csak a biológiai bombájukat...

Dirky 2009.08.27. 21:56:49

Minek ide fórumposzt a katonai felszerelésről? Mindenki kap egy gépkarabélyt és három macskát, aztán az ómagyar hadak majd legközelebb az Urálnál állnak meg ebédelni. Éljen Bast hadistennő!

Dirky 2009.08.27. 22:02:36

@szs.: Ha rátámadnak a macskák, a katona gyorsan véget vethet saját szenvedéseinek.

Dirky 2009.08.27. 22:22:36

@szs.: Nem, de ezt neki nem kell tudnia. :)

boibo 2009.08.27. 22:24:25

A macskák ellen egyetlen hatékony megoldás létezik: a vérmókusok!

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.08.28. 00:21:10

Na tessék, 200. Ha ezt T1gris látná...

drazsé 2009.08.28. 10:53:57

magykacsapataink hadban állnak!

bátor felderítő(diverzáns) egységeink már megkezdték az ellenség hátoeszágának aknásítását! :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.09.08. 19:05:01

Mage észrevételei a Fórumról, nem tudta ide beírni, így bemásolom utólagos engedélyével:

-----------------------------------------------------------
Mage:

Valami miatt a blogban nem tudok hozzásszólni, úgyhogy ide írok.
A katonaságunk technikai, illetve operációs lehetőségeiről a következő véleményem van:

Az átkerüléskor rendszeresített fegyverzet semmilyen szampontból nem felel meg az új kihívásoknak, emiatt javasolt annak a jelentős átgondolása, szükség esetén a cseréje.

Fegyverzet:
Az átkerült csapatok nagy része AKM típusú (AK-63F) gépkarabélyokkal van ellátva. A fegyevrzet egyik hibája, hogy semmilyen kiegészítőt nem lehet rá csatlakoztatni.

A rendszeresített lőszerek sem felelnek meg a személyi védelemnek, mivel a rézmagvas lőszer leginkább csak átmegy a célponton. Az acélmagvas lőszerek teljesen alkalmatlanok a cölöpvárak ostromán kívül bármi másra, sebzésük alig van, illetve az energiájukat nem adják le a célpontnak.

A hadseregnél, illetve a rendőrségnél nincs normális, megfelelő minőségű oldalfegyver rendszeresítve, így ezt teljesen újra kell gondolni.

A kések, bajonettek kérdéskörében a vélemények eltérőek, de az alapigazság az, hogy amennyiben a katonának van ideje felűzni a bajonettet a puskára, akkor van ideje vállszíjra engedni a fegyvert, és kést/kardot rántani. A Bajonettek hatásosak lehetnek, legnagyobb előnyük a többfunkciós kialakítás - aminek az anti kultúrák ellen nem vesszük hasznát, hiszen ki a fa** fog pl. szögesdrótot telepíteni ellenünk?? Akkor meg minek rá a drótvágó? (naugye...)

Rohamsisak: A kevlár sisakok felejtősek, azok csak a lövedékek ellen védenek, és abból is csak egy ellen. A régebbi típusú rohambilik (nem a 2. világháborús szarok!) viszont tökéletesen alkalmasok voltak pl. egy kardvágás eltérítésére is. A rögzítésük ütéselnyelő/ütéscsillapító módon volt megoldva, így a személyi állománynak nagyobb esélye van az eszméletét megőrizni egy fejtalálat esetén. Átvágni meg karddal nem nagyon fogják a páncélacél biliket.

Repesz/Golyóálló mellény: Egy nagyon fontos dolgot a legelején le kell szögezni mielőtt bármit is döntünk felőlük: Ez egy olyan 25 kg súlyú kevlár cucc, ami a szúrt sebek ellen nem véd! A lvl.4 vagy jobb golyóálló mellények a bennük található titánlapok vagy kerámialapok miatt adnak némi (de nem teljeskörű) védelmet ezek ellen, 25 kiló körüli súlyért cserébe. Ezen dolgok figyelembevételével az antik ellen nem használhatóak.

Álcázás: Az ókorban néha fontos volt az elrettentés is. A nagy csatákban kötelező olyan ruhát viselni ami messziről azonosítja a katonáinkat, míg a felderítők és járőrök leginkább a tökéletes álcázásból profitálnak. A Ghillie ruhákat az antik nem fogják kiszúrni, ezáltal a mesterlövészeink védve vannak, amíg nem hagyjuk, hogy a túlélők hírt vigyenek ezekről. Ráadásul, ha egy hangtompított mesterlövészuskával (se zaj, se láng) messziről szedik le a mesterlövészek az erdő adott részén kóborlókat, akkor amennyiben van túlélő pillanatok alatt elterjed, hogy az az erdő elátkozott, és kerülni fogják az antik.

És akkor a konkrét receptem a katonák felfegyverzésére:

Fegyverzet:
AKMS gépkarabélyok oldalrahajtható keretválltámasszal, és a cső alá szerelt 40mm BG-30 gránátvetővel. Ha nagyon bunkók akarunk lenni, akkor szerelünk rá red-dotot, és taktikai lámpát is (mer' az a sötétben vakít!). Két szempontból Fontos az orosz rendszerű gránátvető rendszeresítése: egy mert elöltöltős, és kettő, mert van belőle mintapéldány. Az AKMS gépkarabély 300 méterig hatásos, egy red-dottal gyorsan és könnyen lehet vele célozni. Figyelembe véve a korszak jellemző páncélzatát (lemezvért/pikkelyvért, a könnyűgyalogosokon keményített bőrvért) személy szerint a JHP vagy FMJ lőszerek használatát tartom ideálisnak. A jelenleg (2009) érvényes nemzetközi egyezmények semmilyen hatással nincsenek ránk, így semmi nem akadályoz meg minket abban, hogy a tömör réz lőszer helyett egy rézköpenyes ólomlőszert használjunk (FMJ), vagy egy olyat, aminek a csúcsán nincs réz borítás (JSP vagy JHP).
Ezen lőszerek több előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek a tömör lőszerekkel szemben:
1, Mivel ólommagvasak, így az FMJ lőszer a korabeli páncél átütése után a testben eldeformálódik, pályát változtat, majd némi kóválygás után nagyobb kimeneti nyílást hagyva távozik. Eközben az energiájának nagyrészét is átadja, így sokkal nagyobb sérülést okoz. A JSP löszer annyiban tér el ettől, hogy a gömbölyű hegyén az ólom fedetlen, tehát nagyobb eséllyel marad a testben. A JHP lőszernek az ólomcsúcsa lapos, és van benne egy öntött furat. Ezt hívja a köznyelv Dum-Dum lőszernek. Akit JHP lőszerrel meglőnek egy kalashnyikovból, azt soha többet nem kell ápolni...

A 40mm gránátvető alkalmas a zárt formációban, illetve nagy tömegben rohamozó ellenfél megsemmisítésére, illetve a rohamának megtörésére. Mivel területre ható fegyver, ezért ha egy raj egyszerre tüzel belőle, akkor képesek lehetnek egy teljes századnyi anti kiiktatására egy sortűzzel. A pattogó gránátokkal pedig az ostromló sereg lövészárkait lehet kitakarítani.

Rohamsisak: Már ecseteltem, hogy miért hasznos.

Védőfelszerelés: Személy szerint egy könnyű mellvértet javasolnék a katonáknak, a belsején vastag szivacsborítással. Ennek a súlya kb. maximum 5 kg egy hátvérttel együtt, azonban ez eloszlik a váll és a derék között. Ez a testet megvédné a kardcsapásoktól és a távolról kilőtt nyílvesszőktől is. Emellett a fém könyök és térdvédő kötelező, valamint az alkar és lábszárvédők szükség szerint használhatóak.

Álcázás: Normál katonáinknak a 90M vagy a woodland mintájú ruhák tökéletesek, ez egyúttal a védjegyünk is az antik között. Ők soha nem fogják tudni leutánozni ezeket, mivel sem a színek sem a technika nem adott hozzá. Fontos a Rip-Stop anyagok teljeskörű használata.


Az általam javasolt felszerelés súlya:
1, AKM + GP-30 : 4,44 kg
2, 7 tár üresen: 2,1 kg
3, 210 lőszer : 11,11 kg
4, Málhamelléy : 3,5 kg
5, Mellvért : 5,0 kg
6, Rohamsisak : 4,0 kg
7, 8 db gránát : 2,0 kg
8, Protektor : 1,0 kg
9, Wakizashi : 1,5 kg
+1, +Protektor :( 4,0 kg )

Összesen: 33,15 kg, ha nem viseli az alkar és lábszárvédőt. 37,15 kg agyonpáncélozva. A jelenlegi menetfelszerelés azonos része a golyóálló mellénnyel együtt kb 47,85 kg súlyra jön ki a gránátvető nélkül. Kb. 10,5 kg súlyt spóroltunk meg ezzel, miközben többszörösére növeltük a tűzerőt.

teddybear01 2009.09.08. 23:28:20

@szs.: Bocs Magenek fog szólni!

Mellvért: 5 kg
Protektor: 1 kg
Wakizashi: 1,5 kg
+ protektor: 4 kg
- 2 tár: 0,6 kg
GP-30: kb. 1,2 kg
8 gránát. 2 kg

összesen: 13,1 kg

Ez mind felesleges!

Ha meglátom az antit felém rohanni akármivel a markában, egyszerűen lelövöm! Nem dobálom el a géppisztolyt egy kis kardozásért! Azért adták, hogy azt használjam! Tessék megtanulni lőni! Állva, térdelve, ülve, fekve! Nem sorkatona módján, hogy megvolt a lövészet 3 golyóval, hanem addig kell gyakorolni, amíg nem megy! Ha valaki olyan fakezű, hogy erre nem alkalmas, akkor menjen a dombelhárítók közé! Kézi exkavátornak mindenki jó!

A fém mellvért szépen mutat alakizás közben, a tribünről nézve, de gyakorlatilag semmi haszna, holt súly csupán. A + protektor helyett meg egy kabát inkább elkel hűvösebb időben.

Protektor. Na igen. próbáltál már ilyenben menetelni? Arról nem is szólva, ha mondjuk kis, vagy nagy-dolgod támad?

Wakizashi: És mire használod ezt a marhanagy böllérkést? Ha időben lelövöd az antit, akkor feleslegesen cipeled, ha meg nem, akkor majd megvárja amíg fegyvert cserélsz? És, ha épp egy kicsit ideges, és tempóból odasuhint?

Gránátvető. Jó ha van egy szükség esetére a rajban, de többnyire nem kell. Inkább vigyen mindenki nyeles-gránátot, az is elég. Ha meg várat kell ostromolni, akkor majd jönnek a tüzérek, a lóvontatta ágyúval.

5 tár fér egy tártáskába, annyi éppen elég egy kisebb ütközethez.

És amit mindenki notóriusan elfelejt:

A további két tár helyett inkább legyen nálad kötszer, sebhintőpor, víztisztító tabletta, turistagyufa, kulacs víz, kanálgép, csajka.
Kell pokróc is, meg valami alád, ha aludni akarsz. Kell egy sátorlap, ami esőben poncsóként véd, hogy szarrá ne ázz, plusz szíj, hogy legyen mivel összefogatni, ha épp nem kell. Ha a sátorlap megfelelően van kialakítva, akkor kettőből össze lehet hozni egy kétszemélyes kis sátrat is. Van hova behúzódni szükség esetén.
Tisztasági csomag,(szappan fogkrém,fogkefe, törölköző, stb.) hogy ne legyél büdösebb mint amennyire muszáj.
2 váltás fehérnemű(trikó, alsógatya, pamutzokni), mert engem mindig zavart, ha rám büdösödött a cucc. És mert pocsék érzés alsógatya nélkül felhúzni a nadrágot, ha épp szárad az egyetlen.
Váltás egyenruha, hogy legyen másik, amíg kimosod az elkoszolódottat. Vagy ha elszakad, elrongyolódik.

Ha jól csomagolsz, a szabályzatnak megfelelően, akkor ez mind, a fegyverrel együtt úgy 30 kiló.

Ja, és kell az egészhez egy málhazsák is.

Kaja, főleg konzerv, ha nincs gulyáságyú. Meg amit még hajlandó vagy cipelni ezen felül.

Dirky 2009.09.09. 08:23:05

@teddybear01: "Kaja, főleg konzerv, ha nincs gulyáságyú..." Menetben azért 1-2 napinál több élelmet nem érdemes cipeltetni, az étel nagy része ott a málhatrénen.

@Mage: Jól hangzik, de ezekből mi van, ami ténylegesen elő is fordul használható mennyiségben? Mennyi AKMS+gránátvető van raktáron, vagy JHP lőszer? Még mellvértkovácsolás valamilyen szinten csak-csak, de nem hiszem, hogy túl sok II.vh. előtti rohamsisak és vakizasi lenne Esztergom környékén, vagy hogy az ipar tömegesen elő tudná őket állítani a következő egy-két évben.

teddybear01 2009.09.09. 09:39:50

@Dirky: A konzerv kifejezetten csak akkor cipelendő, ha kis egységben tevékenykedik a katona. Mondjuk felderítő-járőr feladatot lát el.

Ami a lőszert illeti, a legtöbb fajta Kalasnyikov-lőszer lazán átviszi az ókori páncélokat. Ha benne marad a célszemélyben, az jó, ha átmegy rajta, akkor szerencsés esetben a mögötte rohamozót is megsebesíti.
A sebfertőtlenítő szerek tömeges használatáig a súlyos sebesültek fele-kétharmada is elpusztult. Ez komoly járulékos veszteség.

Mage talán kiberpunkot játszik, abban szoktak ilyesmi sokat agyalni.

teddybear01 2009.09.09. 09:43:25

Ja, még valami. A legtöbb ellenfél nem nagyon fog páncélt viselni, az drága dolog, egyszerűen nem telik rá a legtöbb harcosnak.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.09.09. 10:18:41

Szerintem nem felejti el mindenki nótorikusan a kötszeres dolgokat. Azt viszont továbbra sem értem, hogy egy teljesen tét nélküli elmélkedésben miért kell a többi hozzászólót sommásan minősíteni...

Mage nem tudom, hogy fog-e itt reagálni, nem tudott hozzászólni, csak a külső fórumra.

teddybear01 2009.09.09. 10:41:20

@szs.: Nem akartam megsérteni, de mindenki elfelejti, hogy a felszerelést cipelni kell. Aminek súlya van. És mivel nincs más, mint a két lába a katonának, korlátozott a terhelhetőség.

Harminc kiló. Esetleg több, egy kicsivel. Ennyi, amit egy gyalogos el tud vinni hosszabb távon. Ennyiből kell gazdálkodni.

És az apróságok fontosabbak, mint az, hogy milyen jót lehet egy karddal vívni. Egy hoplitát például gyakran három-négy szolga is kísért, akik cipelték a fegyvereit, sátrát stb. Gyakran szekérrel vitték a dolgait. Az ómagyar katona meg maga van, egyedül. Ha van egy szekér, ami elviszi a szakasz cuccát, az nagy könnyebbség, de ha nincs, akkor is el kell menetelnie a megadott helyre.

teddybear01 2009.09.09. 11:00:55

Még valami.

Egy római légiós napi menetteljesítménye átlag 14-21 kilométer volt. Ennyit lenyomott úgy hat óra alatt. Utána jött a táborverés, ételfőzés, stb.

Egy modern európai gyalogosegység napi menetteljesítménye 30-35 kilométer 8-10 óra alatt. Ehhez két pihenő jár, az ebéd, és az esti-éjszakai. Mivel már a gulyáságyú szabvány felszerelés, ezért a főzésre nem kell időt pazarolni a katonának.

Ami pedig a szerepjátékot illeti, az jó szórakozás. Én is szoktam csinálni, de gyakori hogy elszáll a játékos. Nemrég kiszámoltattam az egyikkel, hogy a felírt felszerelése összesen eléri a 120 kilót! És nem értette, hogy mi a probléma.

drazsé 2009.09.09. 11:02:57

hohohóóóó... rekordra törünk, rekordra törünk?

észrevételek magam részéről:

nem értem azt, hogy az átkerüléskor válhetően átkerült fegyverzetek miért nem felelnek meg a "mostani" kihívásoknak?

tulajdonképpen kemény 2000 évvel megelőzik korukat

a karabélyra felszerelhető kiegészítők, mint azt a nevük is mutatja, bizony kiegészítők... red dot, holosight, lámpa, gránátvető, lézeres segédcélzó, egyéb karácsonyfadíszek...

megmondom őszintén, arra nincs erőforrás, hogycsak felsínezzék a fegyverek egy részét, nem hogy még nekilássunk red dotot gyártani (amit egyébként mindenféle aktív katona elmondása alapján jól jön, bár általában hozzáteszik, hogy használni is tudni kell)

felpörgetem, mert melózni is kéne

elsődleges ellenérv:
nincs rá erőforrás
másodlagos ellenérv:
nincs rá igazán szükség
a technológiai szakadék hatalmas, nem várható városias környezetben tűzharc pl
gránátvető mindenkinek?
minek?
igazság szerint a modern harctéri környezetben is a "jó ha van, de alapvetően nem kell, meg szükségmegoldás" kategória, egy ókori harctéren a "mi a fenének cipeljük ezt a vacakot" kategória

nagyobb tömeg, zárt formáció "szétrobantására" ott van a géppuska, sőt, akkor már lehet akár sorozatot is lőni a karabéllyal

lőszer:
valóban nem köt már minekt semmiféle egyezmény, és valóban nem rossz dolog a dum-dum, meg mindenféle expanzív jelelgű lőszer, de azt mondani, hogy a jelenlegi lőszer nem megfelelő...
ja, nem fog instant elvérezni, ha eltalálják vele, de hogy harcképtelen lesz az acélmagvastól is, az is biztos
ha átmegy rajta a lövedék, bizony az is fáj, de nagyon


oldalfegyverek esetében fogalmam sincs, mire alapozod azt, hogy nem normális minőségű az oldalfegyver?
oké, még ha a PA piszolyokat is nézzük, rengeteg a probléma vele, meg a lőszer se egy .45-ös, de mihez képest?
jelenleg a jól kovácsolt kard és az íj jelenti az ellenséges fegyverzet csúcsát, nem pedig a Glock!
ahogy kedvenc lőkiképző ismerősöm mondta volt, igen, kis szar 7.65-ös női fegyver, ridikülbe való, de öltek már ezzel is embert...

rohamsisak:
jelenleg nem igazán vanank kevlár csodák az MH raktáraiban, szóval a régi jó ruszki acél, amiről beszélni lehet
anyagminősége a korabeli fegyveracélt szerintem meghaladja

repeszálló mellény:
leginkább pszichológiai hatás miatt érdemes viselni (van rajtam mellény, azért kicsit védve vagyok), tényleges védelmet keveset nyújt, ez igaz
mellvért:
nehéz, kényelmetlen, akadáyloz a mozgásban, és nem, nem akarunk közelharcot vívni
wakizasi:
továbbra sem akarunk közelharcot vívni (ne feledjük, az esetek túlnyomó többségében - nem mondom azt, hogy minden esetben, de majdnem - mi határozzuk meg azt, hogy vállaljuk e a harcot, és ha felmerül ez a lehetőség, akkor nem vállaljuk és kész)
ráadásul eszembe jut az adoma Igorrol, az orosz kiképzőről, miszerint megkérdezik tőle, hogy mi a teendő akkor, ha a gaz eleln késsel támad - "lőjétek le mint egy kutyát!"

ruházat:
ghillie ruhák pontosan anynit fognak érni, mint most: majdnem tökéletes álcázás, persze, csak ha a használó tudja, mit csinálnak

öltözet, mint megfélemlítő erő: egy idő után (kb második mészárlásba torkolló ütközet) igencsak félni fognak a terepszíntől

ja, igen, zárt rendben sem fogunk csatatéren tartózkodni, továbbra sem

távolról kilőtt nyílvessző esete:
szopás
nagyobb a lőtávolságunk, szóval alapesetben az íjászok így jártak, persze, elő fog fordulni, de nem tömegesen

ja, lőtávolság: a 300m okés egyéni tűzre, de ha alegységszinten elkezdünk területtüzet lőni, akkor az bizony felmehet 1000m fölé is

könyök és térdvédő ha nem is feltétlen fémből, de mindenképpen jó dolog viszont, szar úgy levágódni géppuska mögé, hogy mindenféle kövekhez odaverted mindkét térded és könyököd - nagyon gyakorlatias kényelmi szempont az

kések, bajonettek:
nos, szuronyrohamra vélhetően nem fog sor kerülni, nem cél, de ha már rátervezték a kalára, úgy különösebben senkit nem zavar
drótot meg nem fogunk vágni vele, de hát ezer dologra jó egy kés
(és ha már igen nagy a szar, akkor feltűzve a kalára van egy alap szálfegyverünk - bár akko már igencsak nagy a szar és én inkább gyalásóznék)

hangtompítós mesterlövészpuska vs antik vs elátkozott erdő:
nem hülyék azok, hanem antik
ha már rájönnek arra, hogy bizony mi messziről lelődözzük őket, meg fogják sejteni, hogy mi állunk a dolog mögött, főleg a jelelgzetes sebhelyek miatt

@teddybear01:
no igen, az alapfelszerelsét én is el szoktam intézni a "minden egyéb" címkével, pedig ugye legalább oylan fontos, mint a fegyver és lőszer...
éhesen, betegen, füligszarosan a katona harcértéke meglehetősen alacsony
páncél meg csak a rómaiaknál lesz igazán, de aztis átviszi még a parabellum is

és igen, a tűzfegyverek elterjedésével növekedett meg ugrásszerűen az átlagos csatamezőn elnszenvedett közvetlen és közvetett veszteség

@Dirky:
gránátvetőből pl elhanyagolható menyniség, nem standard lőszerből se sok, meg azok is mindenféle egzotikus kaliberben (vadászfegyverekhez)
rohamsissak raktáron kell, hogy elég legyen (mindenféle polgári védelmi raktárakban, meg rendőrségen, meg tatán), gyártani szerintem egy darabig nem kell
lőszernél meg öröljünk, ha a legprimitívebb teljesköpenyes vacakot tömegesen elő tudjuk állítani

hirtelen enyni:)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.09.09. 11:41:48

Ez nem rossz:
www.youtube.com/watch?v=8OIRgD6QV8E

Kellene szervezni egy olyat, ahol a rómaiakat egy ómagyar századot képviselő hagyományőrző csapat képviseli. :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.09.17. 19:59:01

Ez sem semmi, szerintem teljesen átkerülés-kompatibilis: traktorvontatású kerékpáros desszant:

m.blog.hu/ka/katpol/image/stockholm_armemuseum/biciklideszant.jpeg

A cikk hozzá:

katpol.blog.hu/2009/09/17/sved_acel
süti beállítások módosítása