Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

  • bz249: Megnyitom a wordot oszt kutatasi palyazat nez vissza belole. Igy nehez ihletet talalni (otlet az l... (2019.04.05. 11:23) Átkerülésnap!
  • neutor: @szs.: OK! :D (2019.03.05. 17:46) Átkerülésnap!
  • szs.: Sajnos a szerzők olyan szinte visszakerültek, hogy nagyon. Már ígérni sincs arcunk. De a remény, t... (2019.03.04. 16:41) Átkerülésnap!
  • neutor: Jó reggelt! Nem lesz mán semmi? (2019.02.22. 06:19) Átkerülésnap!
  • neutor: @bz249: egy hajónak parancsnoka van, aki lehet kapitányi, hadnagyi stb. rangban. (2018.10.25. 08:33) Hannibál a kapun belül - Hajdú 3
  • Utolsó 20

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (35) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (3) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (2) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Puskák és galambok - Horánszky Zsolt

2009.10.22. 08:30 | triumphator | 34 komment

Címkék: triumpathor horánszky fiumeévad

A felhajtott ponyva alatt katonás rendben várták sorsukat a különböző ládák és zsákok, amelyekben az expedíció legalább egy éves túlélésének vékonyan kicentizett, éppen csak elégnek gondolt készleteit tároltuk. És amit most meg fogok dézsmálni, mert ez a kölyök belengetett az Öregnek egy papírt, amit állítólag a főgóré írt alá „eská” Esztergomban, jó fél évvel ezelőtt.
„Utasítom, hogy ezen okirat felmutatóját az általa szükségesnek tartott felszerelésekkel – figyelemmel azonban az expedíció biztonságára – térítésmentesen ellássa.” – ez a mondat volt a legütősebb a papíron, leszámítva a cirkalmas aláírást és a hatalmas körbélyegzőt. Álltunk a málha előtt és a gyerek csillogó szemmel kezdte a saját kis listájából sorolni a kívánságait.

- AMD gépkarabély 50 darab, hozzávaló lőszer 2000 darab…
- Az, sajnos, nincs – mielőtt nagyon belelendült volna, közbeszóltam és erőteljesen bólogattam magamban. Erre a kívánságra számítottam első körben.
- Mi az, hogy nincs? – kicsit meghökkent a srác, arca értetlenséget és egy csipetnyi dühöt árult el.
- Alezredes úr. Ez a megszólításom. Tudja, ezeket nem a hangyák hordták össze - a zubbonyom gallérján a parolimra mutattam. - Ismeri a rendfokozatokat és azok jelentését, öööö.... mi is a maga rendfokozata meg beosztása, uram?
- Jelentem, civil vagyok, alezredes – enyhe fintorba rándult az arca - Úr. És ami a rendfokozatokat illeti, most már legalább ezt is tudom. Alezredes úr.
- Vegye már észre, hogy ez még nem a maga szemétdombja - mondtam kicsit emelt hangon. -A játékszabályokat itt nem maga írja, azt a nyomorult papírt meg másra is használhatja. Ha valamelyik őr keresztüllövi és behajítja a vízbe, ugyan ki fog emiatt Esztergomban sírni? Vegyen vissza egy kicsit a lendületből, fiatalúr.

Szótlanul állt előttem, biztos voltam benne, ha tehetné, már rég megölt volna. Kivettem a kezéből a papírt és gyorsan átfutottam a szép kézírással megírt sorokat. Aprólékos és gondosan elkészített kívánságműsor volt, el kellett ismerjem. A kívánt készlet nagysága alapján legfeljebb ötven embere lehetett – ez a Sisak vagy csak egy kis kelta koszfészek, vagy tényleg tehetséges a srác.

- Azt mondtam, hogy AMD nincs. Nem hoztunk – megrugdaltam az egyik padlón heverő zöld faládát. – AK-t hoztunk, látja? AK-63F.
- Hogy mit? Van még olyan? – bukott ki belőle a kérdés, haragja egy pillanat alatt elszállt és átvette helyét az őszinte érdeklődés. – Alezredes úr…
- A Magyar Honvédség rendszeresített, hazai gyártású gépkarabélya – elégedetten bólintottam. – Gadácsi, nyissa ezt ki.
A ládában barna zsírpapírok fényes lapjai alatt hat darab, feketén és olajosan csillogó, szép és szűz fegyver feküdt. Fatusájuk volt, mind minden rendes AK-63F-nek, amiket otthon gyártottak. Jobbak voltak, mint a műanyagtusás változat, mert a műanyag tus és markolat egy idő után elporladt, és használhatatlanná vált a fegyver. Fatust meg talán még én is faragok magamnak, ha nagyon kell. Kivettem egyet, kibiztosítottam és töltőfogást vettem a fegyveren. Oldalról belenéztem a töltényűrbe, ami – milyen meglepő – üres volt, elengedtem a felhúzókart, mire a gázdugattyú fémes csattanással visszasiklott a helyére. Az ég fel tartva elcsettintettem a fegyvert, majd Fülöp kezébe nyomtam.
- A húszegynéhány emberének gondolom, van sajátja. Kinek szánja ezt a tizennyolcat? – mutattam a nyitott láda mellett heverő másik kettőre.
- A többi emberemnek, alezredes úr – mondta Fülöp, cseppet sem meglepetten. – Pont elég lesz az a harminc, ami ebben az öt ládában van.
- Négy láda valóban elég – bólintottam. – Jól gondolom… öö… mit is mondott, mi a megszólítása?
- Gergő, a Faevők vezére – nyújtotta a jobbját felém. – A kelták maguk között egyszerűen Brennusnak hívnak, mint minden királyukat, de ezt hagyjuk meg nekik.
- Horánszky alezredes – ráztam meg a kezét – A katonák maguk között csak Horinak hívnak, de ezt hagyjuk meg nekik, igaz Gadácsi? Vagy van valami kevésbé elegáns nevem is?
Gadácsi kínjában tördelte a kezét, semmi humora nem volt, nem értette az iróniát, vagy a viccelődést.
- Jelentem, nincs – suttogta végül olyan hangon, hogy nem hittem el neki…
- Akkor inkább nézzük csak tovább ezt a listát… - gyorsan terelni akartam a témát. – Lőszer, gázmaszk, bakancs, ruházat – konkrét méretekkel – gyógyszer, kötszer, orvosi eszközök, ipari és mezőgazdasági szakkönyvek, vitaminkészítmények. Király ez a lista… Nem raktáros volt régebben, Gergő?
- Régebben senki se voltam – ezt egész komolyan mondta, de láttam, hogy megkönnyebbülten beszél. – De az már elmúlt. És kellene még úgy két-háromszáz lőszer is…

Végül megalkudtam vele, bár olyan érzés volt minden egyes tétel kiadása, mintha a fogamat húzták volna – a jó raktáros már csak ilyen. Sikeresen megnyirbáltam a lista tételeit, és úgy láttam, hogy Fülöp is belenyugodott a ténybe. Nem volt vészesen sok a csomag, odahaza talán nem is tűnt volna fel, de itt a készletek szűkössége miatt hatalmas érvágásnak tűnt a dolog. Késő éjjel volt, mikor a kézilámpák gyenge fényénél az utolsó ládát is átraktuk a bárka oldalához kötözött kezdetleges tutajra, amin bőrruhás kelták várták, hogy királyuk is a „fedélzetre” lépjen és kihajózzon a partra, ahol a víz felett szálló hangokból ítélve, lovaskocsik várták őket. Sose láttam még a vadakat ilyen közelről – két nap múlva pedig közöttük fogunk élni… Végszóra Fater is megjelent, egyik segédje tálcán három poharat hozott, meg egy kis laposüveget, amiben átlátszó folyadék csillogott a sárgás lámpafényben.
- Bízom magában, fiam – emelte fel az egyik poharat az ezredes. – Remélem, nem alaptalanul. Bár, tulajdonképpen ez oly mindegy. Ki másban bízhatnék odakint, nemigaz?
Vigyorgása nyomán kivillantak lófogai, én így első látásra hétszentség, hogy nem bíznék meg benne.
- A hely biztonságos – mondta Gergő határozottan. – Volt némi gond az elején, de most már biztonságos. Alkalmas hely egy magyar erődítésnek.
- Úgy legyen. Egészségünkre! – Fater nem is várt semmire, bedobta az arcába a felest, amit most én sem úszhattam meg. Az ital kellemesen égette a nyelőcsövemet és hamarosan melegséggel árasztotta el a gyomromat. Gergő szeme kicsit könnyes lett, amikor lenyelte a pálinkát és hiába próbálta, nem tudta visszatartani a köhögését.
- Holnapután… - a hangja kicsit fátyolosan szólt. – Holnapután, ha egy nagy szigethez érnek, kössenek ki és várjanak meg. Onnan én vezetem magukat.
Válaszra sem várva átugrott a fedélzet palánkján és két pillanat múlva már a tutajon állt. Halk mormogást majd evezőcsapásokat hallottam, és kihajolva láttam, hogy a nagy tutaj lassan elúszik tőlünk és beleveszik az éjfekete háttérbe.
- Na, aleskám – fordult hozzám Fater. – Milyen fickó ez a… király?
- Fene tudja – vontam meg a vállam. – Legfeljebb ötven, gyengén felszerelt és rosszul ellátott embere lehet. De állítólag elfoglalt egy egész kelta várat.
- Oppidumot – vágta rá az ezredes. Imádott felvágni az antik műveltségével, amit valami gyorstalpaló kiképzésen szerzett meg két hónapja.
- Ha te mondod, főnök, akkor azt – hagytam rá.
- Mennyi anyagot adott neki?
- Sokat. És így is lealkudtam a felét legalább – sóhajtottam. – Remélem, otthon tényleg tudják, hogy mit miért tesznek, mert én ennek eddig nem sok értelmét látom.
- A mi katonáink élete drága. Ez a király meg egy törvényen kívüli senki, otthon sokan nem is tudnak a létéről, érte meg a bandájáért igazán nem kár. Remélem, hogy a most átadott fegyverekkel nem nekünk akar kellemetlenséget okozni.
- Jelentem, azokkal nem fog – félmosolyra húzódott a szám. – Zártest nélkül viszonylag nehéz lőni egy ilyen fegyverrel.
Az orra alá dugtam bal kezemet, tenyeremben fémesen csillogott az ujjnyi nagyságú zártest, ami nélkül a fegyver használhatatlan.
- Bazdmeg, Zsolt – határozottan tetszett, ahogy Fater hápogott a meglepődéstől. – Mikor vetted ki belőlük? És mennyiből?
- Még a behajózás előtt, otthon, és jelentem, mindegyikből. Nem tudhattam, mennyit kell átadnom neki, nem kockáztattam.
- A kurvaéletbe… - egyenesen az üvegből szippantott egy jó nagy korty pálinkát. – Ez mekkora ötlet! És ha rájön, hogy átvertük?
- Mi vertük át? – néztem rá ártatlan tekintettel. – Hiszen ezek zsír új fegyverek, ezredes úr. Most csomagoltuk ki őket, így jöttek ki a gyárból, selejtesek voltak…
- Mától fogva azt sem hiszem el, amit kérdezel, Hori – veregette meg a vállamat, és közben hangosan felröhögött. – Remélem, engem nem akarsz átbaszni, mert annak csúnya vége lenne.
- Jelentem, eszembe sem jutna – közvetlen főnököt sose verünk át, ez aranyszabály a seregben.
- Helyes – bólintott elégedetten. – Örülök, hogy ilyen megbízható és talpraesett beosztottakkal vagyok körülvéve.
Gadácsi ebben a pillanatban botlott meg egy ládában és hangos kiáltással, nagy csörömpölés közepette eltűnt a felhalmozott málha között, majd kétségbeesve próbált kikecmeregni a romok alól. Fater előbb dermedten nézett rám, arcára ráfagyott az előző mondatot kísérő megelégedett mosoly, aztán elkezdett röhögni, ami ragályos módon a fedélzeten álló összes katonára átterjedt. Csak Gadácsi állt csendben a romok közepén, félig vakon, mert a szemüvege persze lerepült a fejéről. Nem volt szokatlan számára a helyzet, egész életét végigkísérték az ilyen jelenetek. És valami megkönnyebbültség is elárasztotta a lelkét – mintha csak otthon lett volna.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr311458898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teddybear01 2009.10.22. 10:42:10

Ezt sem hittem volna, mármint hogy Gherryt védem, de fölöslegesen baszakszanak vele. Ha már egyszer kevesebbet adnak neki a szükségesnél, minek még használhatatlanná is tenni?
Kicsinyes dolog, de egy kurtaeszű katonatiszttől kitelik..
Ráadásul azonnal kiderül, amint lőni kell. Remélhetőleg nem egy csatában. Kár lenne még egy Faevőért is, mert szövetséges. Per pillanat, amíg el nem vadítják őket maguktól.

Ami azt illeti, inkább vittek volna külön pár ládát, ami a neki szánt utánpótlást tartalmazta volna.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.10.22. 10:50:47

@teddybear01: Ki ez a Fülöp, és miért kéne benne bízni?

A rendelését mondjuk tényleg leadhadta volna időben...

teddybear01 2009.10.22. 10:58:47

Ja még egy. Egy tranzitot nem érdemes lóvontatásúra átalakítani. Több vele a vesződség, mint amit megér, és túl nehéz két lónak. Megrakva legalább négy kell hogy elhúzza, de ez is csak szilárd, kiépített úton jön össze.

Egyszerűbb leszerelni a kerekeit, és a kerékagyakat. Utóbbiakat a fékrendszer miatt. Egy esztergályos rövid idő alatt megcsinál két könnyű tengelyt, illetve egy forgócsapot az első tengelyhez.
Fogni két szerkezeti lakatost, és építtetni velük egy gumikerekes sráfkocsit. Amit azután tényleg el tud húzni két ló, mert nincs benne minden felesleges szar. És a fékrendszere is jó, pedálos üzemi fék, és karos rögzítőfék. A rakteret meg lehet ponyvázni, vagy dobozolni.

teddybear01 2009.10.22. 11:02:36

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Csak a leghülyébbek vadítják el maguktól a szövetségeseket. Ha már csak annyi géppisztolyt adtak amennyit, szimpla szemétség volt használhatatlanná tenni. Majd fejbe vernek néhány katonát megint, és lesz használható fegyverük.

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.10.22. 11:17:41

@teddybear01:
ilyen az élet... a főpk messze van, itt az ezredes az úr. neki meg olyan beosztottak jutottak, amilyenek. azokat nem válogathatja meg az ember. és nyilván úgy gondolja, hogy csak a saját és egysége biztonsága számít.

teddybear01 2009.10.22. 11:39:28

@triumphator: Mondjuk a leírt viselkedés még el is menne a legtöbb általam ismert katonatisztnél. Elégé ostobák voltak, az biztos. Meg nagyképűek a semmire.

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.10.22. 11:57:33

@teddybear01:
örülök, mert ezek szerint sikerült eléggé reálisra rajzolnom a figurát... ;)

bz249 2009.10.22. 12:00:24

@teddybear01: Gherry nem szövetséges, egy logisztikai könnyítés... ha még emlékszel a beszervezésére.

Ha lőni kell a fegyverrel, akkor régen rossz. Ráadásul erre való az ómagyar katonaság. Gyilkolni ők is tudnak.

Pózolni meg zártest nélküli fegyverrel is lehet, sőt fapuskával is. Vagyis a célnak tökéletesen megfelelő felszerelést adtak át a keltáknak.

teddybear01 2009.10.22. 12:28:29

@bz249: Mondjuk erre Gherry tudna válaszolni leginkább, de: ebben az időben egy harcost nem játékfegyverekkel láttak el sehol. Ha van egy kalája, akkor használni is akarja. Ha másra nem akkor vadászni. És ha te ok nélkül kitolsz vele, akkor esetleg ellened fordul. Megér ennyit ez az alacsonyszintű genyázás?

teddybear01 2009.10.22. 12:30:57

@bz249: Úgyis rájönnek, hogy nem jó a fegyver, akkor meg nem adják oda a hiányzó alkatrészt?

Nem baj, majd feje verik a hülye tiszteket, és elveszik a fegyverüket.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.10.22. 13:06:58

Nos, szerintem Ghery megérdemli, amit kap. Senki nem kérte, hogy legyen ő a Brennus...
Más kérdés, hogy mit fognak reagálni a kelták, ha felsül velük Gerító...

szs. · http://martinluther.blog.hu 2009.10.22. 13:12:12

Ghery eléggé megosztja azokat, akik egyáltalán tudnak róla - Albert sokat vár tőle és némileg irreálisan hisz is benne, a kevésbé albertisták számára meg csak tüske a köröm alatt, ráadásul az eredményei sem igazán fényesek. + az expedíció tagjai között lehetnek olyanok, akiket annak idején olyan kalákkal szórtak meg a kelták, amikhez Ghery által jutottak, így a fenntartás némileg érthető.
Én legalábbis nem szívesen adnék neki még pluszban fegyvereket, főleg, hogy a várt könnyű bevonulás elmaradt - bár az sem volt valami reális, hogy Albi ezt várta az elftől.

szs. · http://martinluther.blog.hu 2009.10.22. 13:14:29

@Gador: A koncolás előtt vagy után? ;)

teddybear01 2009.10.22. 13:16:08

@Gador: De ha már ő a Brennus, akkor talán érdemesebb felhasználni őt és az általa vezetett társaságot. Míg ha magatok ellen vadítjátok, akkor esetleg lenyomják az egész expedíciót, és elveszik a teljes felszerelést. A végeredményben lesz egy sokkal veszélyesebb ellenfeletek, és elbukott az egész küldetés. Mindezt egy magát dörzsöltnek tekintő vadbarom miatt.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.10.22. 13:19:29

@teddybear01: Ghery egész egyszerűen nem ilyen erős! Alig van embere, a sziszekiek nem bíznak benne, a hozzá hű keltáknak meg hiányos a felszerelése. Szóval ha okos, nem nagyon ugrál...

teddybear01 2009.10.22. 13:20:00

@szs.: Ez a pasi egy raktáros. az meg igen ritkán szokott a harcmező közelében járni. Szóval a kelta lövészek kilőve.
Szimpla hülye, aki okosnak hiszi magát.

teddybear01 2009.10.22. 13:21:26

@Gador: Azért ötven helyi katona eléggé komoly erő. Inkább álljanak mellettünk, mint ellenfelekké tegyük őket fölöslegesen.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.10.22. 13:22:19

@szs.: Illetve nem hiszem, hogy tavasszal Ómagyarföldön Ghery történetét adták a rádióban/mesélték a központi fűtés hideg radiátorai mellett.

Magyarul a legtöbben csak annyit tudnak, ami hivatalos...

Személye, szerepe ismeretlen, esetleg főtisztek tudhatnak róla valamennyit, amit aztán vagy hisznek, vagy nem. A gyors karrier viszont biztos nem tetszik nekik.

A hiányzó alkatrészeket meg Ghery kénytelen lesz _kérni_. Esetleg megpróbálhatná erővel megszerezni azokat a _biszbaszokat_, amik _valahol_ _talán_ tényleg az expedíciónál _vannak_, de hát ha nagyon a tökére lép az expedíciónak, és kudarcba fullad az egész vállalkozás, akkor neki is annyi.

szs. · http://martinluther.blog.hu 2009.10.22. 13:24:18

@teddybear01: Jó, ez igaz, de attól még beszélhetett olyanokkal, akikkel ez megesett. Pl. (spolier, most ne figyeljen senki) ismeri Szomodit is, aki meg eléggé bekapott egy kaltát. (=kelta kalát :) )

szs. · http://martinluther.blog.hu 2009.10.22. 13:25:14

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Az ÓMR nem is adta (egyelőre :) ), de az expedíció vezetése tud Gheryről.

drazsé 2009.10.22. 14:44:36

izé, kis kötekedés, zártest nélkül hogy csettintette el az AK-t?

most lehet, hogy ködösek az emlékeim, meg meg kellene néznem a rajzot, de mintha anélkül fel se lehetne húzni talán (a rugó annak támaszkodik?)

teddybear01 2009.10.22. 14:52:45

@drazsé: Ha jól emlékszem, akkor az ütőszeg nélkül még el lehet csettinteni a fegyvert.

teddybear01 2009.10.22. 15:00:04

Ami pedig a katonatiszteket illeti, van pár szabály, amit ajánlatos lenne ha betartanának.

1. A tüzérségi támogatást ne a saját tartalékodra kérd!
2. A második hullámot ne az első ellen küld!
3. Egy folyón ne hosszába próbálj átkelni.
4. A fegyvert csak az ellenfél felé süsd el!
5. A beosztottaidat ne baszogasd feleslegesen, mert így is sok a hősi halott! Ne akard magaddal is szaporítani!
6. A szövetségest ráérsz a csata után agyonverni!

Nem túl bonyolult szabályok, de a magyar katonatisztek még ezeket se képesek betartani.

szs. · http://martinluther.blog.hu 2009.10.22. 15:05:26

Akkor már értem, miért szüntették meg a tüzérséget itthon... :)

drazsé 2009.10.22. 15:21:11

@teddybear01:
az ütőszeg az egy dolog, de a zártest emlékeim szerint valemelyik rugó rögzítése is egyben... de nagyon nem vagyok biztos, szóval...

lényeg ami lényeg, hibás fegyvereket kaptak, amiért nem lesznek hálásak

teddybear01 2009.10.22. 15:47:53

@drazsé: A zártest az a hengeres vacak, amiben az ütőszeg mozog előre-hátra. Amire te valószínűleg gondolsz, az a zárkeret, a helyretoló rugóval. Azt nem hagyhatják ki a géppityuból, mert akkor felhúzni sem lehet.

boibo 2009.10.22. 16:44:22

Az ilyen is ritka - nem is tudom, volt-e már egyáltalán - ,de teddybearrel értek egyet, fél egyig abszolút, aztán már kicsit zavaros...

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.10.22. 18:11:36

@teddybear01:
igazság szerint a zárból egy ún. "padiátverővel" ki kellene ütni a az ütőszegcsapot és úgy lenne igazán "feltűnésmentesen" hatástalanítva a fegyver. de erre ennyi fegyver esetén egyszerűen nincs idő és a kis csapok könnyebben elkallódnának, mint maga a zár. ennyi fikció azt hiszem belefér a mi kis szuperrealista átkerülésünkbe. de ha szerkesztő úr úgy akarja, akkor persze bátran átírom, hogy gadácsi éjt nappallá téve szerelte szét és verte ki az ütőszegcsapokat szakmányban a teljes készlet ak-ból.

bz249 2009.10.22. 18:19:00

@triumphator: "hogy gadácsi éjt nappallá téve szerelte szét és verte ki az ütőszegcsapokat szakmányban a teljes készlet ak-ból. "

ez egy napi posztnak pont jó is lenne :)

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2009.10.22. 18:19:07

hm, hm, a zártest még hagyján, de hogy Gherry ennyi kommentet generáljon :) csak egy bölcsész, emberek, egy bölcsész :D

amúgy meg a kommentek tele vannak spoilerekkel, csak szólok :)

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.10.22. 18:45:49

@bz249:
gadácsi honvéd szakmányban
a csapszeget csak tolja-tolja,
de hiába mert azt hagyta
már örökre kopasz marad...

szs. · http://martinluther.blog.hu 2009.10.22. 19:35:58

Szegény Gadácsinak van elég baja így is, szerintem hagyjuk lógva.