Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (35) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (3) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (2) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Halmai a Zsenirális 2: Az emancipátor

2018.06.07. 08:30 | bz249 | 2 komment

Címkék: Halmai

Á.u. 10, valahol Győr közelében

- Milyen messze van még?

- A tököm se tudja, egyszer voltam a telepen akkor meg nappal volt. Valahol itt van Győr határában és teherautóval elérhető. Mellémenni nem nagyon lehet.

Halmai frissen kinevezett emancipátor alezredes, a Kisalföldi Emancipációs Körzet parancsnoka az egyenruhája nélkül egészen úgy nézett ki, mint egy közönséges rakodómunkás. Persze utastársa nem panaszkodhatott, a munkaruházat kizárólagos értékesítési jogát birtokló Mester Béla sem úgy festett, mint aki éppen az ipari és kereskedelmi miniszterrel való tárgyalásra készült. Másrészről a megjelenésük éppen passzolt az ütött-kopott IFA-hoz, amivel a Rába partján zötykölődtek.

- Nem kéne felhívni őket?

- Mégis hogy? A Vodafone nem szolgáltat az ókorban banyek.

- Gondoltam, hátha elénk… bassza meg!

A jó indulattal gépkocsiútnak nevezett csapásra keresztbe egy komolyabb szálfát döntöttek és a két oldalán fáklyás alakok álltak. Az egyik fickó kardját felemelve kilépett az erdőből, az IFA lámpáinak a fényében a harci festései is kirajzolódtak.

- Húgyagyú anti, le is lőhettelek volna bazmeg! – üvöltött Halmai az utat elzáró kelta csapat vezetőjére

- Azért remélem nem kell kimosni a kocsit.

- Az apád faszával szórakozz Sáros! Rohadtul nem vicces, amit itt előadsz!

A Sáros nevű kelta vakkantott valamit a többi keltának, mire azok nagy röhögés közepette kifordították az utat eltorlaszoló akadályt.

- A telep ott van a kanyar után balra – mutatott a kardjával egyenesen bele a vaksötétbe – tutira mellémentetek volna, ha nem állítunk meg titeket.

Egy percnyi cammogás tempójú vezetés után Halmai kénytelen volt igazat adni a keltának, éjjel töksötétben tényleg elmentek volna a telep mellett. Pedig még ki is volt világítva, ha egyszál ócska izzót kivilágításnak nevezhetünk. Az IFA fényszórói egy durván megmunkált faajtón és a mellé durva ecsettel felpingált “Keltex Emancipációs Szövetkezet” feliraton állapodtak meg. Kelta kísérőik közben a fáklyáikat annak rendje és módja szerint behelyezték az épület mellett álló tartókba.

- Odabent csak zseblámpával, nem kéne felgyújtani a teljes szajrét – nyitotta ki az ajtót egy overallt viselő férfi.

- Ja, Szakács, mindannyian sötét barom antik vagyunk – mordult rá Halmai. – Gyerünk, rámoljátok le! Égve hagyom az IFA lámpáját.

Az alezredes láthatóan egyéb éjszakai elfoglaltságot is el tudott volna képzelni magának, mint hogy varrógépeket szállít ide erre az erdei telepre. Sáros és még néhány kelta felküzdette magukat a teherautó platójára és  a tőlük elvárható körültekintéssel elkezdték leadogatni a varrógépeket tartalmazó ládákat meg a bálákat. Kész ingek és nadrágok ezúttal nem jöttek. A helynek valódi termelést folytató üzemnek kell látszania, nyersanyagokkal, gépekkel, és értékteremtő munkát végző emancipált keltákkal.

Mondjuk értékteremtő munka éppen eddig is volt, de a parlamenti vizsgálóbizottság nem feltétlen azt akarta látni, hogy a Mester varroda selejtjére rávarrnak néhány gombot és ezzel átminősítik az árut “emancipációs termékké”, hogy aztán azt a Honvédség háromszoros áron felvásárolja, mert ugye az emancipációs folyamatot támogatni kell.

- Ezt itt újra kellene tekercselni – mutatott Mester az egyik dobozra

- Hehe

Szakácsnak minimum negyven foga volt, de az mind a szuvasodás különböző stádiumaiban.

- Akkor emellé nem kell odaültetni senkit. Az jó, mert Keira és Fergus kivételével senkinek sincs varrodai tapasztalata.

- Nyilván ezért hoztuk – biccentett a varrodás – Beszélni azért rendesen tudnak? Mutatnunk kell, hogy az emancipáció azért rendesen halad.

- Már, hogy ne tudnának beszélni – Sáros szájhigiéniája még Szakácsét is alulmúlta – ezek egytől-egyig rendes antikempingi lakosok. Mi itt nem bízunk semmit a véletlenre. Ahogy Szakács mondta, Keira és Fergus még varrodai tapasztalattal is bír, Máin meg ott betonozott a Parlamentnél.

- Ok… ok – vágott közbe Halmai – Béla fontosabb kérdés. Reálisak a termelési számok? El fogják hinni őket?

- A hülye Radics pékviselő a gazdasági bizottságból?

Az egykori pékből lett országgyűlési képviselőről mindenki tudta, hogy csak és kizárólag annak köszönheti a mandátumát, hogy a contrai antik szavazatát elég olcsón meg lehetett venni, ha amúgy a hatóságok hagyták. A hatóságok meg hagyták, hogy Albert támogatói jobban szerepeljenek.

- És az a másik? Az emancipációs bizottságból?

- Az még Radicsnál is hülyébb. Plusz épp ezért hoztuk az extra gépeket, hogy nagyobb legyen a termelő kapacitás. Amúgy korrekt kis üzem lenne ez, a Rába ellátja árammal, úgyhogy egészen korszerű gépeket is használhattok itt. Ezért is lehettek ilyen fontos emancipációs beszállítók.

Ezen most mindannyian röhögtek. Az ómagyar gazdasági program alapja a szűkös erőforrások optimális felhasználása volt, ezért is vezettek be termelési és értékesítési monopóliumokat… és hatósági árakat. A monopóliumok alól persze volt egy kivétel, az emancipációs szövetkezetek, oktatási és integrációs célzattal termelhettek a monopóliumok által érintett árukat is, és ezeket az illetékes emancipációs parancsnokság emelt áron vásárolhatta fel.

Sáros suttogott valamit az egyik keltával.

- Lenne még valami – szólalt meg a kelta vezér

- Igen? – vonta fel a szemöldökét Halmai

- A pénz.

- Mi van a pénzzel?

- Nem elég.

- Mire nem elég?

A kelta súgott valamit Sáros fülébe ami gyanúsan “pálinkának” hangzott, mire a hangadójuk jól pofon ütötte.

- Tankönyvre a gyerekeknek.

- Ja baszod tankönyvre. Megállapodtunk az elején. A nyereség egynegyede a Mesteré , egynegyede a Szakácsé, egynegyede az enyém. Egynegyede meg a tied, azt úgy osztod szét a keltáid között, ahogy akarod.

- Csak Mester csal!

- Mi van? Mit csalsz te Béla?

- Semmit – válaszolta a varrodás

- Dehogynem! – csattant fel a kelta – A nyereségből mindig levonja a költségeit!

- Mert le kell azért, ha nem vonnám le, buknék a bolton! Vagy szerinted ingyen vannak azok az ingek, amiket itt átkókányoltok?

A varroda nem volt egyszerű mesterség, ez az emancipációs szövetkezet elsősorban a selejtet adta tovább, de a selejt az nem olyan, hogy megbízhatóan keletkezik, ezért néha rendes ruhákat kellett a kelta munkásoknak „kiváló anti áruvá“ gányolniuk.

- A rendes ruhák azok rendben vannak, de a rosszak árát is levonod.

- De féláron! Azon is volt költségem.

- Mit csináltok hivatalosan a selejttel, Béla? – kérdezett bele Halmai.

- Karácsonykor, Húsvétkor és Átkerülésnapkor kiosztjuk a rászorulók között.

- Na, akkor pont ennyiért fogod itt is beszámítani! Nem szeretem, ha valaki át akar baszni!

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2114016880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neutor 2018.06.07. 19:12:30

Gyerünk a következővel!