A rendőr bekopogtatott a kocsim ablakán, majd mikor odanéztem, mutatta, hogy tekerjem le. - Jó napot – biccentettem felé, miután letekertem az ablakot. - Jó napot. - Igazolná magát? A fakózöld mellényembe nyúltam és elővettem a katonaigazolványomat. - Láthatnám az…

"Ha támogatod Ómagyarországot / Albert István a barátod!" (Ismeretlen eredetű rigmus a gazdasági válság idejéből.) Anna szokatlanul sokáig aludt, én pedig alig tudtam néha elengedni magam annyira, hogy ne riadjak fel minden apró, vélt vagy valós neszre. De abban sem volt sok…

  A beavatott egy olyan Ladával jött értünk, ami már az Átkerüléskor is ősöregnek számíthatott. Mostanra már a maradék karosszéria is lerohadt róla, a motor körüli részt úgy-ahogy formára hajtogatott bádoglemezekkel vették körül, a többit pedig két centi vastag…

- Amikor azt mondtam, hogy sajnálom, ami a menyasszonyával történt, azt komolyan is gondoltam. Mint kiderült, a rendőrhadnagyot Imrédinek hívták. Most éppen együtt érző képet igyekezett vágni. - Jó, rendben – hagytam rá türelmetlenül. Félretoltam a második áldozatról…

  Ötödik rész Pilist tisztelni jöjjetek       „A hagyomány szerint a Pilisben van elrejtve a Pálosok ősi kincse. A Pálos beavatás egy kőből készült koporsóhoz kötődik, ebbe fektették a jelöltet. Az ifjú jelentkezőt úttalan utakon levitték a barlang…

p { margin-bottom: 0.21cm; } - Na akkor mesélj nekem – dőlt hátra Csehi a védőhuzatától megfosztott székben. - Mi a francról meséljek? - kérdeztem mogorván. Már kevésbé izgatott minket a tábori lelkész porlepte irodájának álcája, végleg félredobtuk a lepedőket a…

p { margin-bottom: 0.21cm; } Hajnali fél négykor kopogás ébresztett fel. Anna az ágy szélére húzódva szuszogott, haja szétterült a nagypárnán, én pedig úgy éreztem magam, mintha baltával vertek volna fejbe. Pár órát aludni rosszabb, mint egész éjszaka fent maradni. Mire…

 - De tényleg nem mondhatod el senkinek. Senkinek – ismételte meg. A Getére vezető keskeny turistaösvényen álltunk, a kocsit lent hagytuk a hegy alatti focipályán. A lombok álmosítóan zizegtek az enyhe szélben. Akár egy nyári délutánnak is elment volna az idő. -…

 Az új asszony hazavitelének reggelén a szokásosnál is korábban ébredtem, még teljesen sötét volt odakint, csak a társasházzal szemközti lámpa fényébe bólogatott bele néha az egyik platánfa. Közvilágítás. Mert itt ilyen is van, bár most annyira nem örültem neki.…

 - Igazából az adta meg a végső lökést, amikor kezembe került Szentesi professzor nagy összefoglalásnak szánt könyve. Nem tudom, olvastad? Horgay Péter, azaz Petya. Magas, vékony, szemüveges, kínosan simára borotvált arcú, és el akarja venni a lányomat. Tőlem. - Nem…