(belső vitaanyag, véleményezésre)

Külpolitikai Tervező Bizottság, Esztergom

kivonat -

1.Külpolitikai lépéseinket a kezdet kezdetétől fogva tudatos tervezés alapján kell tennünk, mindent a hosszú távú célok mérlegére téve.

2.Ómagyarország érdeke egy stabil, kiszámítható, de nem egységes hatalom alatt álló Európa és Mediterráneum, ómagyar dominanciával minden téren.
 

3.Ómagyarországnak sem rövid, sem hosszú távú célja nem a túlzó területi terjeszkedés, de a „közelkülföldet” (kb. az Átkerülés előtti Római Birodalom területét, nagyobb hangsúlyt fektetve az Európai részelre) áttételesen Ómagyar domíniummá kell formálni.
 

4.A külpolitikai egyik alapdoktrínája az összemérhető erejű birodalmak támogatása, amik szükség esetén kijátszhatók egymás ellen, a mérleg nyelvét pedig az ómagyar beavatkozás – befolyás jelenti.
 

5.A közelkülföld hatalmai számára fejlesztési segítséget nyújtunk, de ezek a segítségek olyan társadalmat – államberendezkedést hivatottak kialakítani, ami olyan államokat tartanak fent, melyek önmagukban életképesek, gazdaságuk nem épül hódító hadjáratokra, rabszolgamunkára, alávetett területek kizsákmányolásála, hanem belső iparra és kereskedelemre, vagyis olyan államok, amiknek sokkal inkább érdekükben áll a béke mint a háború. Külső és belső biztonságukat közvetlen ómagyar fegyveres segítséggel is szavatolni lehet, így hadseregeik fejlesztése nem lesz elsődleges szempont. Csak olyan tudásanyag adható át, ami nehezen formálható át hadi erővé. Közvetlenül katonai célokra használható tudásanyag átadása szigorúan tilos, megtorlandó, eltörlendő, önálló anti fejlesztések is titkosszolgálati, politikai vagy katonai erővel visszaszorítandók
 

6.Kiemelt terület a Római Köztársaság. A RK-val kapcsolatos célok:
- egyeduralkodóra épülő irányítórendszer megakadályozása
- európai terjeszkedésük segítése információval, tanácsadókkal, katonai erővel
- szoros kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kialakítása
- ómagyarosítás: széleskörű oktatási és gyógyítási tevékenység által, kórházak, iskolák építése egyfajta kihelyezett emancipációs állomások hálózataként, kiemelten fontos a vezető réteg „megfertőzése”, de ugyanakkor a közemberek számára is nyújtandó ez a szolgálat, hiszen a köztársasági rendszer fontossá teszi őket is
- rabszolgaság visszaszorítása, ezzel ösztönzés a meglévő munkaerő és erőforrás jobb kihasználására
- hosszú távú cél egyfajta unió kialakítása a leendő Ómagyarország és az ómagyarosított Római Köztársaság között, így áttételesen a rómaiak hódítják meg és emancipálják Európát Ómagyarország számára. Fontos a „nyer-nyer” helyzet kialakítása, úgy, hogy az ómagyarok nyerjenek többet.
 

7.Kisebb mértékben a többi közelkülföldi hatalom is proto-emancipációra kerülhet, de ez nem kiemelt fontosságú.
 

8.Az adott történelmi helyzetből megtartandó – kialakítandó hatalmak:
- Római Köztársaság: Európa területe (kb. az Átkerülés előtti EU, kivéve Ómagyarország), afrikai és ázsiai érdekeltségek nélkül. Szárazföldi hatalom.
- Karthágó: Afrikai északi-keleti része és a Mediterráneum szigetei a nyugati-medencében, szerződéses ómagyar bázisokkal. Kereskedelmi, tengeri hatalom. Európai (szárazföldi) területeitől meg kell fosztani úgy, hogy ne keveredjen totális konfliktusba Rómával.  (Első lépés: Szicília ómagyar protektorátussá tétele - lásd Fiume-terv)
- Egyitpotm a Ptolemaidák uralma alatt: történelmi adatok alapján önmagában is életképes és stabil hatalom, fő (megakadályozandó) problémája a másik utódállammal, a Szeleukidákkal való konfliktusa. Híd lehet fekete-Afrika, Arábia és India felé, ezért szoros szövetségi kapcsolat kialakítása javasolt (nyersanyagtranzit!)
- Szeleukidák: a „beteg ember”, hosszú távú fennmaradása kétséges, nem elsődleges cél, nem szabad rá túl sok erőforrást pazarolni, de valamiféle ütközőövezet kialakítása az Átkerülés előtti Törökország területén javasolt – ez az övezet viszont nem lehet római érdekszféra, Rómát Európára kell korlátozni.

9.(…)
10.

11.Térképmelléklet: