Ómagyarország

Miközben itt a blogon néha akadunk, azért nem csak itt bővül Ómagyarország, hanem a wikia lexikon is zakatol. Mivel a két projekt átkattintási rátájáról csak idefelé van adatunk, ezért bátorkodunk néhány új szócikket ajánlani azok számára, akik még nem tették napi rutinjuk részéve a "Lexikon" feliratú, itt balra található cetli megkattintását. Reméljük, az ilyen átkerültek egyre kevesebben lesznek.

A legnagyobb fejlődést a földrajz területén értük el, amit kicsit lemaradva követ a tengerészet és az ómagyar szervezetek bemutatása. De az Átkerülés utáni történelem neves és kevésbé neves személyei se maradtak ki a jóból, természetesen, sőt, lassan de biztosan a blogot elkövető szerzők is lexikonvégre kerülnek. És persze T-72...

Előzmény

- Te mi a picsát csinálsz itt, Dzseszton? - állt fölöttünk szétvetett lábakkal. Tagbaszakadt alakja toronyként magasodott fölénk. Éreztem, eljött az idő, amikor sírnom kell.

- Azt akarta, hogy... hogy... - hüppögtem. Nem tudom, melyik nézett rám várakozóbban. A parancsnok, vagy az a faszkalap barom, akit Dzsesztonnak szólított.

Most megkeserülöd, te büdös paraszt, fohászkodtam magamban, és kimondtam:

- ...hogy kapjam be neki – böktem ki, és minden sírástudományomat, ami a nevelőcsaládoknál eltöltött évek alatt magamba szedtem útjára engedtem.

A Dzseszton nevű még jobban elcsodálkozott, mint a parancsnok.

- Ez... ez nem igaz – hebegte. - Én csak...

Hát, nagyobbra számítottam, de ez is elment. A rúgástól, amit a parancsnoktól kapott, összegörnyedt, és felhördült. Azért még bepróbálkoztam...

- Meg is fogta a micsodámat – tettem hozzá.

 Pár hét múlva lesz egy éve annak, hogy be akartam fejezni ezt a blogot. Eredetileg csak anyaggyűjtési célból indítottam, hogy kicsit formálódjon a tervezett regényem háttere, s addigra, alig egy hónap alatt, ezt a célt el is érte a dolog. Ekkor jelentkeztek többen is társszerzőnek, és engedtem a csoportnyomásnak – így lett Ómagyarországból az, ami. Most úgy érzem (lehet, hogy a télelő hangulata teszi), újra mérföldkőhöz érkeztünk és át kell gondolni a projekt egészét, jövőjét.

A legjobb módszer, sorra venni az összes felnőttet, akik keresztbe baszták az életemet, és átkozni őket. Anyámmal kezdtem, Bélával fejeztem be. Neki még volt bűne azon kívül, hogy lerázott magáról. Eltűnt a marhája. Valahol Esztergom és Csentőfa között. Medve tépte szét, vagy a kelták rendezték el, azt beszélték. Találtak nyomokat is, vért, meg a cuccait. Az óráját például, amit a csentőfai jegyzőspiné hozott el nekem. Sírt, amikor ideadta. Azt hiszem, a szőke cica szerelmes volt Bélába. Egyszer ott is maradt éjszakára. Hallgatóztam, de nem keféltek. Beszélgettek. Ebből is látszik, milyen nagy marha volt az ürge. Egy olyan csajt nem gerincre vágni? Az esze megáll az embernek. Mert ő még szerelmes, azt magyarázta nekem egyszer. Azt hiszem, akkor az egyszer láttam részegen. Mesélt valami spinéről, akibe belehabarodott, és lelépett a családjától. Aztán a spiné lépett le tőle. Na, ezért nem bízok én majd egy nőben sem. Egyforma mind. Engem aztán nem fog átbaszni egyik sem!

- Hé, kölyök!

A csávó tök részeg volt. Meg valami szart is bevehetett a pia előtt, mert üveges volt a tekintete. Ismerős látvány. Siti tekintete volt ilyen. Ha kapott egy kis zsét Gézától – nekem nevelő- neki csak fater – nyomban eltűnt, hogy este ilyen üveges tekintettel üljön az ágya szélén, és tartson nekem kiselőadást arról a kurva nagy buliról, amit egyszer meg fog csinálni, és el fog húzni a francba. Siti a negyedik családnál volt nevelő szüleim édes gyermeke. Vagy a harmadiknál? A tököm se tudja, annyi helyen voltam már.

- Hozz nekem egy kis bort! – vigyorgott rám a pasas, és lerogyott mellém a földre.

Ja! Vigyek neki bort. Vagyis lopjak. Derrgentől. Aha! Hogy utána a kelta kitekerje a nyakamat. Két dologban nem szabad viccelni Derrgennel. A kajával és a borral. Megtanultam, mióta ő az újdonsült nevelőapám. Amíg ő jól nem lakott, senki se mehetett a kajásedény közelébe. Se tucatnyi édes kölyke, se én, akit a valami cseregyerek, vagy mialófasz program keretében adtak oda neki.

Valahol félúton az erdőben

 Leesett állal bámultam egy pillanatig a sátorponyva mögül előlépő alakra, akit a lemenő nap rőtvörös fénye plasztikusan megvilágított és kiemelt a kamuflázs színű katonai holmik egyhangúságából. Na, hozzá hasonlót még nem láttam utunk során a környéken. Sőt, otthon sem sűrűn. Nem jártam olyan helyekre, ahol ilyen csajokat lehetett volna nézegetni. Magas sarkú, fekete félcsizma, fekete neccharisnya, ami valahol a hosszú és izmos combok tövénél, úgy félarasznyira az elhanyagolható hosszúságú, vörös szoknya alatt végződött. Kivillanó, lapos és hófehér has, a szép, formás és előremeredő mellek párkányáról függönyszerűen leomló fehér felsőrész, amely két leheletvékony pántban folytatódott a kecses vállak vonalában. A vékony nyak felett nem igazán szép, hanem az a tipikus dögös arc, amit félhosszú égővörös hajkazal keretezett. És hozzá a smink – tökéletes ribanc volt a nő. És amikor megszólalt…

Á.u.2.

Próbaként két órára bekapcsolták az áramot az esztergomi Aquaszigeten tegnap délután. Az eseményen a áramszolgáltató szakemberei, a tűzoltók és a polgárőrök mellett számos politikai vezető és civil érdeklődő is megjelent. Egy kislányát nyakában tartó apuka így nyilatkozott tudósítónknak: "Annak idején azt terveztük, hogy itt tanítják majd meg őt úszni. Erre már kevés az esély, de azért elhoztam, lásson ő is egyszer olyat, hogy valami működik ebben a nagy, zöld dobozban."

A számítógépere és iPhone-ra letölthető ekönyvekkel és egyéb olvasnivalókkal foglalkozó Bookmania megkezdte az Ómagyarországhoz kapcsolódó történetek másodközlését az Átkerülés napjai c. első évad szerkesztett változatával. A tervek szerint folyamatosan kerülnek majd ki az évad részei, illetve a Levelek Ómagyarországról c. novelláskötet írásai a honlapra, közvetlenül elérhetővé válva így az e-olvasnivalókat kedvelő Bookmania látogatóknak.

Az oldalon a blog néhány szerzőjének egyéb írásai is megtalálhatóak.

Ottani bevezető:

"Az Ómagyarország napjaink egyik legsikeresebb és legérdekesebb - több szerzős - magyar blogregénye. Fantasztikus időutazós játék.

Az alaphelyzet egyszerű - és hajmeresztő:

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye keleti fele és néhány más szomszédos terület egy ismeretlen jelenség miatt átsodródott az ókorba, Kr. e. 280-ba.

Hogyan történt, és mi lett utána? Most kezdődik!"

Áu. 34. , ÓMTI / ÓMR1

A világ első mecsetjének alapkövét tették le múlt héten Masszíliában.

Az Ómagyarország stabil szövetségésének számító nyugat-mediterrán görög városban mintegy ezer muzulmán él, ezek túlnyomó többsége anti, főleg gall, kisebb mértékben görög és egyéb anti származású. Az egykori "idegenlégiósokból" álló ómagyar helyőrséggel együtt érkeztek az első muzulmán vallású ómagyarok, akik - a szabályzattal és a vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben - aktív térítésbe kezdtek a görög alapítású kereskedőváros lakosai között. Az iszlám az antik szemében ugyanúgy ómagyar vallásnak számít, mint a keresztyénség különböző irányzatai, és - a hivatalos inkább "tűr" mint "támogat" hozzáállás ellenére - sok anti szemében szimpatikusabb, mint a bonyolult és paradoxonokkal teli keresztyénség. Széleskörű terjedését csak az alkohol- és disznóhúsfogyasztással kapcsolatos tiltásai, és az állítólagos ómagyar titkosszolgálati ellenszél akadályozta eddig.

Bicske (ÓMTI) – Rendőrök kutatták át a bicskei lövöldözéssel gyanúsított katona házát pénteken kora reggel, és arra kerestek választ, hogy miért lőtte le a katonai emancipátor azokat a katonákat, akiket esküje alapján segítenie kellett volna, mondta a rendőrség egyik szóvivője.

A gyanúsított fegyveres, Bicskei-Suostrra Pál őrnagy, egy katonai kiképzőbázison lövöldözött, ami során 12 embert megölt, másik 31-et megsebesített, mondta Kónyi Róbert alezredes.

Bicskei-Soustrra-t, aki a bicskei Központi Kiképzőbázis Kórházában (KKK) katonai emancipátor, több lövés érte és őrizetbe vették, amikor a vérfürdő véget ért csütörtök délután, mondta Kónyi.

A közeli Etyeken a TESZ és a KBH ügynökei vizsgálták át Bicskei-Soustrra lakását, hogy kiderítsék a lövöldözés okát, amelyet katonai szakértők a Magyar Honvédség legsúlyosabb ilyen incidensének tartanak, mondta Kovács Karola etyeki rendőrségi szóvivő.