95.

Hangos dudálással támadjátok hátba a rendőrség sárga, jellegtelen épületét ostromló vadakat. Kidugod az AMD csövét az ablakon és pár rövid sorozatot eresztesz az utcán kavargó tömegbe, a lőporfüst szaga az orrodba mar. Egy óvatlan kelta a motorháztetőről pattan le, majd a nagy fékezés után gyorsan balra kanyarodtok, mert a parkolóban mintha kisebb lenne a népsűrűség, bár az összetört autók sem nyújtanak túlságosan vigasztaló látványt. Az épület védői is felfigyelnek rátok, több utánatok eredő barbár is összeesik, ahogy a fedezőtűz utoléri őket. A társaik már tapasztaltak annyit, hogy inkább fedezékben maradnak és onnan nyilazzák tovább a védőket, néha kövekkel tarkítva. Szerencsére az autók harci felhasználásáról nem sokat tudnak, mert csak a füstölgő fáklyáikkal próbálják felgyújtani az épületet, kevés sikerrel. Vannak előnyei is a szocreál betonkockáknak.

Kiugrotok a Nivából és a szétvert autóroncsok között bujkálva odaértek egy földszinti ablakhoz, ami valahogy még épen maradt. A szomszédos, betört ablakon kinéz egy csapzott fejű alak, kezében rendőrségi pisztoly, talán belétek is lő párat, ha Tamás nem kiált fel ijedten, némi káromkodással fűszerezve. A csapzott fejű alak is nyom egy cifrát, majd szól, hogy fedezékbe és lebukik. A következő pillanatban kőzápor zúdul rátok, majd pár nyílvessző is lepattan a falról. A dárdák érkezését már inkább nem várnátok meg, az AMD kihajtott tusával gyorsan betöröd az épen maradt ablakot – ne különcködjön itt -, majd segítesz Tamásnak bemászni. Mielőtt követnéd a példáját, valami fájdalmasan a jobb lapockádnak csapódik. Megfordulsz és beleeresztesz egy sorozatot a vakvilágba, egészen addig, míg ki nem fogy a tár, mondjuk sok már amúgy sem volt benne. A csapzott fejű alak újra felbukkan és elszid mindennek, amiért pazarlod a lőszert, majd gyorsan berángat az épületbe. A lapockádat ért kő mellé összeszedsz még pár vágást is, ahogy átevickélsz a frissen betört ablakon, de akkor nem is érzed.

- Wágner – mutatkozik be a segítőd. Látod rajta, hogy civilben van és valahogy a viselkedése sem vall rendőrére, nem tudod megmondani, miért. - Segítsenek elbarikádozni ezt a részt!

Szerencsére a kelták a bejáratra koncentrálnak, így csak néha kell odapörkölnötök a közeletekbe merészkedő bátraknak. Csak egy tartaléktár van nálad és Wágner felvilágosít, hogy kalához biztos nem adnak neked lőszert a zsaruk, legjobb esetben kapsz egy fos rendőrségit, amivel annyira lehet célozni, hogy még a saját magad főbelövése is kétesélyes. Tamás egy oltókészülékkel szerelkezik fel, a magas ablakon bemászni vágyó vadak ellen az sem rossz eszköz.

Polcokat, asztalokat tologattok, néha ki kell rontanotok az előtér felé, amikor forróbb a helyzet, majd vissza, nehogy bemásszanak, egy idő után minden összefolyik. Teljes fordulaton pörög az agyad, a reflexeid élesebbek, mint valaha, mégsem tudsz sok részletet felidézni arról az éjszakáról. Arra a pillanatra viszont világosan emlékszel, mikor egy amúgy is összetört kis Fityót félrelökve befarol egy BTR páncélozott harcjármű a rendőrségi parkolóba és egy hosszú, gonosz géppuskasorozattal köszön el a Kerektemplom felé menekülő megmaradt keltáktól. Amikor felfogod, hogy vége, le kell ülnöd, semmi erő nem maradt a lábadban. Wágner is ott fújtat melletted, bár már egy ideje magát ismételgeti, rég elfogytak a káromkodásai a keltákkal és az édesanyjaikkal kapcsolatban.

A tatai lövészek beadnak egy láda lőszert és kötszert a kapitányságra, majd jelzik, hogy indulnak tovább, a város többi részét is meg kell tisztítaniuk, ehhez pedig a harcképes fegyvereseket várják.

Mit teszel?

A rendőrkapitányságon maradsz, már eleget kockáztattad az életed.

Csatlakozol a tataiakhoz, akik a belváros felé indulnak.