232.

Nem sok búvóhely akad a környéken, jobb híján a Kerektemplom sötét tömege felé rohansz, remélve, hogy az árnyékokban megbújhatsz, még a kabátod is lerángatod magadról, a használtan kapott, nem is teljesen rád való öltönyöd jobban rejt a sötétben - kész szerencse, hogy mindig is jobban szeretted a sötétebb ingeket. Bekucorodsz az egyik oszlop mögé, majd óvatosan kilesel. Úgy tűnik, a körforgalomnál összegyűlt barbárok zöme inkább a belváros felé veszi az irányt, a fáklyáik fénye mellett immár egy ki tudja mióta a Kínai étterem előtt parkoló régi, felgyújtott Opel is bevilágítja a környéket. Majd rájössz, hogy nem felejtettek el - vagy egy tucatnyi kelta csatárláncban fésüli végig a templom előtti részt és egyre közelebb érnek hozzád. Mit teszel?

Bízol a sötétben, hátha nem vesznek észre, tovább lapulsz.

Megsorozod őket, utána pedig visszafutsz a kocsihoz, ha még megvan.