Pár hét múlva lesz egy éve annak, hogy be akartam fejezni ezt a blogot. Eredetileg csak anyaggyűjtési célból indítottam, hogy kicsit formálódjon a tervezett regényem háttere, s addigra, alig egy hónap alatt, ezt a célt el is érte a dolog. Ekkor jelentkeztek többen is társszerzőnek, és engedtem a csoportnyomásnak – így lett Ómagyarországból az, ami. Most úgy érzem (lehet, hogy a télelő hangulata teszi), újra mérföldkőhöz érkeztünk és át kell gondolni a projekt egészét, jövőjét.
Nem lassítunk senki kedvéért
Az ómagyar blog, illetve az egész köréje bonyolódó projekt immár nem az én (magán)ügyem. Ha nem is lett belőle országos tömegmozgalom, de a sok, aktív szerző és a blogot napi szinten követő pár száz olvasó bőven jelent annyit, hogy ne hozhassak egyszemélyi döntést a továbbiakról. Nem mintha meg akarnám szüntetni, erről szó sincs. Inkább csak a megfelelő formát keresem hozzá, s ezt szeretném a köz elé tárni, hátha nem csak egyedül kell gondolkoznom rajta. Lényeg a lényeg, egy éve még különösebb szívfájdalom nélkül leállítottam volna a blogot, mert megtette az eredeti kötelességét, de mára már valami más lett belőle, sokan sokat tettek bele, s szerintem ennél még sokkal több potenciál is van benne. Garázsprojekt persze, ennek minden előnyével és hátrányával, de azért garázsprojektnek annyira nem gáz. Némi hátszéllel pedig...
Viszont a napi frissítésű blogforma mintha kicsit akadozna. Írogatjuk az új évadot, nem is ezzel van a gond, de a kezdeti energia és lelkesedés már átalakult mássá (ami természetes), ez pedig szerintem érződik is. Nem az érdeklődés elvesztéséről van szó, legalábbis remélem, inkább arról, hogy több mint egy éven át a napi rutin részeként, szerzőként hordozni egy ilyen jellegű vállalkozást óhatatlanul is kiszívja az ember erejét. Főleg munka, család és az élet egyéb viharai mellett. Ezért töprengtem már egy ideje azon, mit lehetne tenni azért, hogy a világ építése, szépítése se álljon le, az eddigi szerzők se égjenek ki teljesen, meg az olvasóknak is legyen mit olvasni, sőt, az esetleges új, vállalkozó kedvű egyének is bekapcsolódhassanak. Tehát leállásról nincs szó, maximum sebességet váltunk.
Mennyi van még a tárban?
A Fiume évad, némileg lecsökkent szerzőgárdával, de azért jó eséllyel végigviszi azt, amit annak idején elterveztünk vele, bár kisebb akadások előfordulhatnak a közlésében. Utána még sor kerülhet az elkészült és pártában maradt eredeti regény blogosított közlésére, nem nyúlfarknyi posztokkal, ez még egy plusz évadot jelent. Van még egy rakat történetszálunk, tervünk, ami bármikor életre kelthető, szerzőtől függ, mikor: Ghery eljut Sziszekig és tovább, Harkály hátha előkerül és odacsap a keltáknak, a római követségnél is vár még néhány rejtély megoldásra, Cs. Németh Bélát is megette a medve, de hátha talált egy vészkijáratot a maciból, Júliát se mentette még meg senki szegény Szomodi Nándin kívül, de akadnak teljes új tervek is, például egy ómagyar tisztek által kísért előrehozott galliai hadjárat római részről, vagy egy „Road to Avonlea” ihlette ómagyarosított történetfüzér egy nemrég alapított telep ilyen-olyan ügyeiről a nagy anti erdő közepén, na meg az a Hannibál gyerek is megesküdött a bosszúállásra, csak épp a kedves apuka nem a rómaiakra tette a célkeresztet. Szóval történet van bőven, a kérdés az, hol és hogyan bukkanjanak elő.
Ómagyarország – az Átkerülés Lapjai (by T1gris)
A fentieket mérlegelve jutottam arra, hogy érdemes lenne a napi frissítésű blog formátumából átlépni egy időszakos (havi, esetleg kéthavi) rendszerességű formátumba, egy olyasfajta hibrid „újság” formájában, mint az ígéretesen indult, ám most kissé téli álmát alvó Rost magazin. Vagyis havonta felkerülne a netre egy újság, ami tartalmazza azt az anyagmennyiséget, amit a blog egy hónap alatt produkált volna, szerkesztett, átnézett, képességeinkhez mérten dizájnolt formában, letölthető és kinyomtatható .pdf-ként, esetleg egyéb, igény szerinti formákban. Ha valaki képernyőn akarja olvasni, akkor megteheti, ha esetleg ki akarja nyomtatni, kinyomtatja, összehajtja, belevarázsol két kapcsot, és igazi kis újság lesz belőle. (Méretre az Avana Arcképcsarnok lenne a minta, félbehajtott A4-es oldalakból.) Az újság mellett aktív maradna a blog is, kis színesek, fórumposztok, háttéranyagok, a lapba be nem férő dolgok, illetve részletek, ízelítők, akár teljes anyagok az elmúlt lapszámból, ha nem is napi frissítéssel.
Mit lehetne ezzel nyerni?
- jobban megrágott, átgondoltabb, szerkesztetett olvasnivalót
- a lapszámok önállóan fogyasztható egészet alkotnának, így könnyebb lenne új olvasóként is bekapcsolódni
- a projekt jobban el tudna szakadni az internettől, több olvasót lehetne elérni, a lapot ismerősöknek kézbe nyomva ajánlani, buszon, vonaton, könyvtárban, akárhol elhagyni
- új szerzők könnyebben bekapcsolódhatnának, nem kellene nézőpontkarakterre vagy kitekintőre korlátozódniuk
- az egyes számok megjelenésének nagyobb hírértéke lehetne, mint egyes posztok kikerülésének, így lehetne próbálkozni a hír elhelyezésével a szakportálokon, egyéb helyeken
- a folytatásos történetek sem lennének túl kicsi részre felvágva, jobban előjönne az ívük, de minden lapszámban lenne teljesen önálló írás is
Miből állna a lap?
Nagyjából abból, mint a blog. Történetek (önállóak és folytatásosak), kamu hírek, cikkek, riportok, háttéranyagok, térképek, leírások, szócikkek a wikia Lexikonból. Lehetne bővíteni interjúkkal, akár belsőkkel (szerzők), de külsős interjúval is lehetne próbálkozni, valamelyik ómagyaros témával kapcsolatban megkeresni egy szakértőt és az alaphelyzetet vázolva kérdezgetni – pl. a kelták nyelvéről, katasztrófavédelemről, történelemről, akármiről.
Talán érdemes lenne a lap tartalmának bizonyos részét fókuszálni, olyan „hónap témája” jelleggel, ami köré ha nem is az egész szám, de a szám egy része csoportosulna. Pl. a téma az energiaéhség – lehetnének háttércikkek a környék energiaforrásairól, kitermelési lehetőségeikről, néhány hír, riport ehhez kapcsolódva, egy-két novella mondjuk az első olajbányászok életéről, térkép, felszerelésvázlat, interjú egy igazi olajbányásszal, stb.
A lap hátoldala mindig ugyanaz lenne – egy rövid bevezető ahhoz, hogy mi is ez az Ómagyarország, így akinek ismeretlenül a kezébe kerül, kap egy kis képet.
Mi kellene hozzá?
- támogatás, hogy érdemes így váltani (bár a szerzők számára olyan nagy váltás nem lesz, maximum annyi, hogy a szövegeik nem darabolódnak fel annyira brutálisan, és tágabb, de komolyabban veendő határidők lesznek)
- valami jó cím
- valami jó dizájn
- rovatstruktúra kialakítása (a fentiekhez még jöhet más is, persze)
- több háttérmunka – olvasószerkesztés, tördelés (bár nem profi kiadvány lesz, tehát főleg az utóbbi nem céloz meg Indesinges szupermagasságokat), igazából, ha élünk az eddig is meglévő felajánlásokkal, majdhogynem „házon belül” megoldható
- grafikák, hogy ne csak szöveg legyen (bár csak a nagywiki szabad ábraanyaga elegendő a következő tíz évre, de hátha lesznek rajzos, fotóboltos kedvű egyének is, beleértve a grafikusként is funkcionáló szerzőinket)
- több közreműködő (lehet, hogy egy pályázattal megtámogatva)
Egyebek még
- egyfajta előzetes jelentkező (kb. előfizető) rendszerben akár azzal is lehetne próbálkozni, hogy az ezt igénylő olvasók számára korlátozott példányszámban „igazi” nyomdamódszerrel rakjuk össze a dolgot, persze úgy, hogy a netes letölthetőség is megmarad. Sima fénymásolószalonban is kijön 400Ft-ra egy Avana Arcképcsarnok méretű 40 oldalas lap, de ennél komolyabb költségfelmérést egyelőre nem végeztem, így lehet, hogy ez a pont úgy, ahogy van hülyeség. De mindenképpen önköltségi ár lenne, csak a feeling miatt, mégis csak másképp néz ki az ilyen verzió.
- több számot (mondjuk egy évfolyamot) egybefűzve akár POD-os verzióban is lehet gondolkodni, de ez nem a fő csapásirány.
***
Nos, ilyesmin gondolkoztam mostanában, ha valakinek van róla véleménye, ne tartsa vissza. :) Az eddigi oldalprojekteket sem felejtettük el, lassan, de biztosan alakulnak. A második évad nyomtatott változata átcsúszik sajnos jövőre, több okból is, ezt majd később részletezem, viszont készülgetünk Vitéz kapitány e-könyves kiadásával, amiben bővített történetanyag lesz, egy rövid interjú a szerzővel, háttérszócikkek, térkép, és a „Türr István” gőzhajó kivehető ajtós kis e-makettje. ;) Ez utóbbit viszont megpróbáljuk még az idén összehozni.
Kommentek