350.
Az ellenőrző-áteresztő pontot magatok mögött hagyva elindultok Esztergom felé. A BTR-ek mennek elöl, majd a honvédekkel megrakott teherautók, végül egy újabb BTR zárja a sort hátvédként, bár ez erőteljes túlbiztosításnak tűnik. Téged a második harcjárműbe ültetnek, ahol a pár percig tartó út alatt alaposan kikérdeznek arról, amit láttál. Érzed a tataiakon, hogy nagyon feszültek, bár sokaknak nem ez az első éles bevetése, de talán még soha nem volt ekkora a tét a pályafutásuk során.
A városba ellenállás nélkül, menetből törtök be, bár az se jelentene különösebb akadályt, ha barikádokat találnátok az utcákon. Egy kicsit lassítotok, amikor elhaladtok az Átkerülés előtt diszkóként üzemelő régi csarnok mellett, majd a kihalt környéket látva újra gyorsítotok. Máshol van szükség rátok.
Útközben pár szót váltottatok egy várostérkép fölé görnyedve is, több helyet is bejelöltek, amik a kelta támadás főbb céljai lehetnek. A városból érkező hírek – és az általad tapasztaltak – alapján gyanúsan szervezettnek, tervezettnek tűnik a dolog, olyannak, amit nem gondoltatok volna a vadakról, ráadásul ezt felderítés nélkül nem is tudták volna összehozni. Érdekes, súlyos kérdések merülhetnének fel, de most nincs erre idő. Első célpontotok a rendőrség épülete, a csapat másik része is ide fog majd beérkezni, majd onnan továbbmentek a belváros felé.
A rendőrség sárga épülete körül véres csata dúl, több környező épületet fel is gyújtottak a támadók, de mikor két BTR hátbatámadja őket, nem tudnak mit csinálni: aki túléli a géppuskák és a kísérő gyalogság tüzét, riadtan fut szét a környező sötét utcákba, csak a tűz pattogása és a sebesültek fájdalmas kiáltozása marad utánuk. A BTR-ek előretörnek a másik csapat útvonalának széles kereszteződéséig és biztosítják az összes megközelítési irányt, majd a teherautók is behajtanak a rendőrség elé. Pár perc és az egész környéket az ellenőrzésetek alá vonjátok.
A rendőrség épülete elég gyászosan néz ki és a tataiak szanitéceinek is bőven akad dolguk. Annyira nyomaszt a látvány – a csatatérré vált utca, a holttestek, a sebesültek szenvedése, egy honvéd, aki kérdőn egy szanitécre néz, majd mikor az legyint, fejbe lövi az előttük fekvő keltát - , hogy visszabújsz a páncélos szűk belsejébe és próbálsz mélyeket lélegezni, de nem sokat segít az se.
Nem tudod mennyi idő telik el, olyan sok nem lehet, mikor lezárják a BTR ajtaját és feldübörög a motor: indultok a főtérre, következő állomás a városháza és az oda szorult MVB. A hírek szerint őket is döngetik a barbárok rendesen.
Kommentek