Á.u. 47, Fiume «Borcsa» partvédő löveg

- Olasz és Diamantidisz kadétok!

Gordos hadnagy némi megrökönyödéssel olvasta a második nevet. Ezek szerint… mindegy, a Svadron hivatalos álláspontja szerint a legénység morálját erősítő kötelékeket, ha nem is támogatják, de eltűrik.

- Fiam - fordult Olasz Balázshoz - ugye tudja, hogy nem kap kedvezményt a rádiós barátja miatt? Ugyanolyan módon fogom értékelni, mintha rendes töltője lenne.

A rendes szót itt különösen megnyomta. A haditengerészet egyszerű szakma volt, a hadihajók létezésének célja a 75-6mTL löveg volt. Szimbolikusan, de a valóságban is eköré épültek, minden más - a hajótest, a gépészet, az elektronika - arra volt, hogy a löveg a megfelelő helyen legyen, és ott optimálisan teljesítsen. A legénységre vetítve ez azt jelentette, hogy mindenki más a tüzérek szolgálója.

- Tudom uram, én magam képeztem ki!

A venét kalózivadék, mert mi más lenne egy venét, mint kalózivadék, szavaiba nem kis büszkeség vegyült. Gordos hadnagy alapesetben szerette a szorgalmas, megbízható Olasz kadétot és szívesen dolgozott volna vele az ÓmHH Fiumén is. Ez egy dolog volt, a tekintély és a hierarchia meg egy másik.

- Hogy mennyire jól azt meg majd meglátjuk - a kis asztalon heverö borítékokra mutatott - válasszon feladatot, és olvassa fel!

A kadét határozottan lecsapott a hozzá legközelebb lévőre. Kisebb ügyetlenkedés után a vizsgafeladatot tartalmazó papírlap is előkerült.

- Fiume városa összehangolt tengeri és szárazföldi támadás alatt áll. Egy nagy válság miatt mind a Svadron egységei, mint a szárazföldi haderő zöme a várostól távol teljesít szolgálatot. Ezt kihasználva római - az egykori isztriai menekült keményen megnyomta a gyűlölt ellenség nevét - és görög erők törtek be az ómagyar területre. A város helyőrsége az Antikikötő környékén heves harcokba bocsátkozott az ellenséggel, míg egy mintegy 50 liburnából és trirémából álló flotta a Kereskedelmi Kikötőhöz közelít. A Borcsa partvédelmi löveg telefonösszeköttetése egy szabotázs során megsemmisült. A löveg nem kap adatokat a tűzvezetö radartól és a parancsnoka magára van utalva.

Olasz befejezte a szöveget, majd egy pillantást vetett Diamantidiszre, végül kimért léptekkel visszaadta a papírt Gordos hadnagynak.

- Nos fiam, ez egy igazán szép vizsgafeladat. Mit tesz?

- Összefoglalhatom? Mert gondolom a valóságban se teremne itt a semmiből ez a flotta.

- Nem teremne itt - vonta meg a vállát a hadnagy.

- Tehát az Antikikötőnél a város helyőrsége harcol az antikkal…

Megint kipillantott Diamantidiszre, aki mintha összerezzent volna.

- …míg a tenger felől egy nagy hajóraj közeledik. Nekünk pedig sem a tűzvezető radarral, se a harcoló csapatokkal nincs kapcsolatunk.

- Pontosan! - erősítette meg Gordos

- Akkor, ahogy Jósvai doktor mondaná, legalább ne árts!

- Ezt kifejtené bővebben?

- Abból kell kiindulni, hogy a városi helyőrség képes megfékezni a szárazföld felől támadó antikat. Ha helyesbítés nélkül zúdítunk tűzcsapást a városra, akkor lehet, hogy éppen mi nyitunk rést a védelmi vonalunkon.

Gordos hadnagy és Diamantidisz kadét egyszerre bólintottak.

- Helyes! Ha tudná, hogy hányan borították már lángba Fiumét ebben a vizsgafeladatban.

A hadnagy a másik asztalhoz lépett, kutatott egy kicsit az ott felhalmozott borítékokban, majd előhúzta a feladathoz tartozót.

- A hajók pozíciója, a szélsebesség és más szükséges adatok - adta át a lapokat Olasznak. - Kezdjék!

- Uram megjegyzést szeretnék fűzni a feladat végrehajtásához.

- Igen, Olasz kadét?

- Valós helyzetben 3 lövedékes rakaszokat használnék a feladathoz.

A Flotta rossz lőszerellátottsága nagy bosszúsága volt Gordos hadnagynak, mert így sokkal kevesebb lőgyakorlatot tarthattak, anélkül meg nem lehetett képzett tüzéreket nevelni. Ebben a konkrét helyzetben azonban még ő sem támogatta volna az éleslövészetet. A gyakorlatot Fiume város és a hajózási útvonal felett őrködő partvédelmi ágyún hajtották végre olyan kadétokkal, akik még egyáltalán nem bizonyítottak. Így aztán a homokkal töltött vakgránát volt az ideális választás a feladatra: súlyra és méretre megegyezett a valódival így aztán lehetett vele a töltést gyakorolni, de mégsem volt senki életveszélyben.

- Kaszás zászlós, írja fel a vizsgalapra a kadét megjegyzését. Olasz és Diamantidisz kadétok készen állnak?

- Uram, igen uram!

- Ez esetben óra indul.

Az óra helyett dudaszót hallottak, egy katonazöldre festett és a Fiume-Szávavidéki Területvédelmi Parancsnokság piros-fehér kockás zászlójával ékesített Niva fordult be a partvédelmi álláshoz. Gordos hadnagy jól ismerte Hercegh kormányzó úr autóját. Igazából várta is valamikor egy látogatást, a legutóbbi feljegyzése kapcsán. Mondjuk nem pont itt a vizsgagyakorlat közben, de a kormányzó nyilván elfoglalt ember volt, és noha osztotta Gordos tüzérségi eszközök iránti szenvedélyét, nem könnyen talált időt erre a hobbijára.

- Kaszás zászlós, vegye át!