2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni.
Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com
- Nem viccelsz? - Dehogy is. Na, mi lesz azzal a csirkével? Még kihűl itt nekem. - Jól van na, egyed! De közben mesélj ám, mert kifizeted! – Passer gúnyosan, egy falattal a szájában nézett föl a vendéglő tulajdonosára. Régi ismerőse, illetve ügyfele volt. Ha Passer nincs, a…
Posca boldogtalanul ült a poros és szürke halászfalu, vagyis kisváros egyetlen ivójában, ami inkább hasonlított egy akolra, mint tisztességes kocsmára. Nagy, bárddal egyengetett, hántolt gerendák közé állított, faragott mészkövekből rakott épület volt, aminek tetejét…
Két férfi sétált a Via Appia szélén. Egyikük egy sovány, harmincas éveiben járó, barnahajú, borotvált férfi volt, hivatalnoki tógát viselt. Marcus Comelus Passernek hívták és épp féktelen izgalmát leplezni próbálva magyarázott valamit alkalmi útitársának. Caius Esopius…
Kommentek