- Lucia az égben, gyémántokkal – szólalt meg Andor háta mögött a domina mély, búgó hangja. Zavartan leengedte a csavarhúzót, amivel épp a tarkóját vakargatta és megfordult. Porcia egyedül állt a hálószoba ajtajában, a kliensek fogadásánál fején viselt kendőjét a…

Mire a Capitolium tövében, egy mesterséges teraszra épített házhoz értek, Andor szinte mindent tudott a vén Porciáról. Mindent, amit Rozsnyói érdemesnek tartott tudnia. Ráadásul az attasé nem tudott napirendre térni afölött, hogy Andor még csak nem is hallott soha a „római…

 - Azt hiszem, itt az ideje, hogy kérjek tőled egy szívességet – hallotta Humbert a nő álmos hangját a háta mögül. A városfürkész egy ideje már nem tudott aludni, az ágy szélén ült és a padló márványlapjára bambult. Az egyre magasabbra emelkedő nap fényében…

 A sorozat előző részei (fordított időrendben).   Piacnapra virradt és ez annak ellenére különös ízt adott a reggelnek, hogy a követség raktárai dugig voltak a válság miatt felhalmozott készletekkel. De a piacnap az piacnap, a sajátos, amúgy meglehetősen gyakorlatias…

Derrgenről és a pereputtyáról regényt lehetne írni. Célozgatott rá, hogy a faevők (ezek lennénk mi) érkezése előtt ő nagy ember volt, de ezt a saját hencegésén kívül semmilyen más forrás nem támasztotta alá. Sima barbár családfő, nem csodálkoznék, ha részt vett volna a…

A gellérthegyi referenciaterepen voltunk gyakorlaton, amikor az egyik új, gőzgépes járőrhajó kikötése után egy jelzések nélküli gyakorlót viselő, de komolyabb fejesnek tűnő férfi keresett meg. A gellérthegyi keltáknak legalább annyira betett az Átkerülés, mint nekünk: azon…

Az Átkerülés utáni hetekben apámnak hamar beindult a karrierje. Mindig szeretett barkácsolgatni, az utóbbi években a bátyjával és az unokatestvérével kályhákat építettek ismerősöknek meg ismerősök ismerőseinek, szép, nyugis tempóban. Valami újfajta kályhákat, amik sokkal…

Mikor magamhoz tértem, szédültem a fáradtságtól. A régi imaházi vasárnapok jutottak eszembe, amikor felvertek az ebéd utáni alvásból és menni kellett a délutáni alkalomra. Ma már fel sem merül bennem az, hogy ne ez lenne az élet rendje. - Hé! - rázta meg valaki újra a vállam.…

- Hallom, tegnap seggberúgta Zimai méltóságos urat... - jegyezte meg szárazon Humbert. Egy szűk sikátorban lapultak, viharvert falú, bontásra érett bérházak takarták el előlük a napot. A városfürkész óvatosan kilesett az ismeretlen célból idehordott kőkupac mögül, ami mögé…

 Reggel tettek pár kört az Aventinuson, de a mérőkészülék nem mutatott semmit. Végül leültek egy pékség elé és frissen sült húsos lepényt ettek korai ebédként. Szakadt ruhájú, koszos utcagyerekek kezdtek gyülekezni a szemközti saroknál és egyre leplezetlenebbül…