Akkor döntött úgy, hogy ha nem kényszerítik, nem megy a folyó túlpartjára. Nem akarta hátralévő napjait egy egyszervolt – vagy sosemlesz – világ torz árnyképében, ócska utánzatában eltölteni. Nem akart minden nap szembesülni azzal, hogy mi maradt az emlékeiben még elevenen…

(Triumphator írása) Bár az igazat megvallva, Guttman például – aki időközben a helyi szkíta vezér, Iskündü első szolgája vagy bizalmasa lett – nem akart sehova se menni. Neki, az egykori örökös lúzernek ez a hely maga volt a hetedik mennyország. Valami, eddig ismeretlen atavisztikus ösztön tört elő…

 (Triumphator írása) A mai gyerekek olyan korán érnek. Olyan hamar eltanulják a felnőtt viselkedési szokásokat, a manírokat, a gesztusokat, és persze azokból is először a lehető legközönségesebb, legdurvább, legbarbárabb dolgokat. Hol van az ő kis lángvörös hajú, vékonycsontú, egyvégtében ölbe…

(Az élet nem állt meg, csak a súlypontja áthelyeződött a naponta több új szócikkel is bővülő wikia lexikonba, aminek egy különösen jól sikerült és az aktuális évadhoz is szorosan kapcsolódó darabját osztjuk meg a blog olvasóival is, Triumphator tollából. Vigyázat - a…

Fater a hegygerincen tényleg nagy beszédet vágott ki, amit soha nem néztem volna ki belőle. Valahogy így képzeltem el a festmények alapján, meg az innen-onnan összeolvasottakból Cortezt. Az ezredes ott állt egy fehér sziklán, fáradtan, soványan, de egyenes derékkal és villogó…

Korábban, még a hegyek között.   Kimerülten rogytam le az első elém kerülő, kidőlt fatörzsre. Ez az utolsó emelkedő a maradék energiámat is felemésztette. Pedig előtte volt már számtalan „utolsó” emelkedő. Mióta otthagytuk annak a sáros és kanyargós kis…

Valahol félúton az erdőben  Leesett állal bámultam egy pillanatig a sátorponyva mögül előlépő alakra, akit a lemenő nap rőtvörös fénye plasztikusan megvilágított és kiemelt a kamuflázs színű katonai holmik egyhangúságából. Na, hozzá hasonlót még nem láttam utunk…

Egyenletesen fújt a déli szél – Gadácsi szerint jugó a neve –, amitől a dombtetőn álló fák frissen kifakadt, halványzöld levelei ezernyi apró zászlócska módjára lebegtek és zúgtak. Semmi más zaj nem hallatszott, csak a monoton, de folyamatos szélzúgás. Alattam úgy…

A felhajtott ponyva alatt katonás rendben várták sorsukat a különböző ládák és zsákok, amelyekben az expedíció legalább egy éves túlélésének vékonyan kicentizett, éppen csak elégnek gondolt készleteit tároltuk. És amit most meg fogok dézsmálni, mert ez a kölyök…

A két napból végül négy lett, mire a kishajókat megraktuk és elindulhattunk felfelé a folyón. A parton valami vadcsapás húzódott párhuzamosan a folyóval, lóval éppen járható, bár rettentő iszapos és sáros volt. A felderítők utálkozva és anyázva készültek neki az útnak,…