Köszönet bz249-nek az írásért!

Pályázati anyag az Átkerült Területek Anyagtudományi Kutató Intézetének létrehozására 

A XX.század új korszakot nyitott a természetes anyagok felhasználásával és új, a korábbiaknál kedvezőbb tulajdonságokat felmutató mesterséges anyagok kifejlesztésével. Ezeket a korszerű anyagokat és alkalmazásokat az Átkerülés előtt mind az ipar mind a lakosság széleskörűen használta. A környező népekkel szembeni technikai fölényünk és általában civilizációnk fennmaradása szempontjából tehát kulcskérdés, hogy a fejlett anyagtudomány eredményeit képesek legyünk fenntartani. Ebből a célból kérem a … Bizottságot, hogy az Átkerült Területek Anyagtudományi Kutató Intézetének (továbbiakban: Intézet) felállítását támogassák és a működés beindításához szükséges személyi és anyagi forrásokat biztosítsák. Javasoljuk továbbá az Intézet működését szabályzó törvényi keret megalkotását. 

Az Intézet céljai:

1.) A meglévő tudásanyag összegyűjtése, a gyűjtemény gondozása

2.) Az anyagtudományi ismeretek átadása, új kutatók, mérnökök képzése

3.) Az alkalmazott anyagtudomány eredményeinek terjesztése, együttműködés az iparral

4.) Új tudományos eredmények felfedezése 

1. A meglévő tudásanyag összegyűjtése, a gyűjtemény gondozása 

Mivel az Átkerülés előtti kommunikációs lehetőségek jó darabig elérhetetlenek lesznek, ezért javasoljuk, hogy a terület szakirodalmát (tankönyvek, egyetemi jegyzetek, ismeretterjesztő művek, üzemi kutatás-fejlesztési jelentések, tudományos publikációk) egy központi forrásba gyűjtsük össze, mely az Intézet felügyelete alá tartozna. A tudományos könyvtár elsősorban az Intézet munkatársait szolgálná ki, de szükség szerint elérhető lenne külső szereplők (pl. ipari vállalatok) számára is. 

Alkalmazott igény: 2 fő könyvtáros

Eszközigény: 1500m2 bepolcozható terem, írógépek, 1db másológép 

2. Az anyagtudományi ismeretek átadása, új kutatók mérnökök képzése 

Mivel az ország legjelentősebb oktatási intézményei az Átkerült területeken kívül (Budapest, Miskolc, Debrecen…) találhatóak, így a jelenlegi generáció nyugállományba vonulásával az Átkerült területek az ipar működtetésében létfontosságú anyag- és kohómérnökök nélkül maradnának. Az Intézet a szakmai utánpótlást kiemelt feladataként kezelné, és évente, az igények figyelembe vételével, 5-10 új mérnököt, kutatót képezne ki (tanrend kidolgozása később). Az oktatást az Intézet alkalmazottai végeznék az ipari szereplőkkel és a megfelelő szakiskolákkal (hegesztés, forgácsolás… stb.) együttműködve. […] 

3-4. Az alkalmazott anyagtudomány eredményeinek terjesztése, együttműködés az iparral; Új tudományos eredmények felfedezése 

Az Intézet első számú feladata az ipar (ideértve a fém- és gépipart, a vegyipar bizonyos ágait és az elektronikai ipart) működéséhez szükséges anyagtudományi háttér biztosítása. Ez magában foglalja a nyersanyagok feldolgozását, a félkész termékek kezelését és a minősítési eljárásokat […]. 

Fémipar, kulcsterületek 

Vas- és acélgyártás: a technológia XIX. századi elveken alapul, az alap infrastruktúra kialakításán túl a különféle minősítési eljárások kidolgozása jelenti a fő feladatot. Komoly problémát jelent, hogy a korszerű vizsgálati eljárások (AES, XPS, SIMS, SNMS, RBS… stb.) kevés kivételtől eltekintve az Átkerült területeken nem érhetőek el és/vagy nem utángyártható elektronikát igényelnek (SEM, AFM… stb.). Alkalmazható minősítési eljárások: ellenállásmérés, keménységmérés, nyúlásmérés, mágneses vizsgálatok, optikai mikroszkópos szövetszerkezet vizsgálat. […] 

Alkalmazott igény: 3-5 fő fizikus vagy mérnök-fizikus, 3-5 fő kohómérnök, 3-5 fő villamosmérnök; az itt kifejlesztett méréstechnika alapvetően minden fémipari területen felhasználható, sőt sok esetben általánosabb céllal is.

Eszközigény: fémvizsgáló mikroszkóp (visszavert fény), elektromos mérőműszerek, szakító és présgépek, hőkezelő kemencék, maró- és forgácsológépek (együttműködésben is) […]

Anyagigény: palackozott tiszta gázok (N,O,H,Ar,CO₂…), a felület feltárásához szükséges anyagok (csiszolószerek, valamint savak és lúgok), […] 

Technológiai szivárgás veszélye: közepes, bizonyos hőkezelési technikákat az ókori népek is elsajátíthatnak, a rozsdamentes acél eszközök sokáig használhatóak maradnak… az ötvözőanyagok jelentős részét azonban az ókori technológia nem képes előállítani 

Speciális feladat, mágneses adatrögzítés: a jelenleg használatban lévő adathordozó eszközeink élettartama véges, így helyettesítésüket minél előbb meg kell oldani, ezzel az elektronikus műszerek működtetésének határideje kitolható. Értelemszerű lehetőségként adódik a mágnesszalagos adatrögzítés (magnószalag, VHS kazetta). Ezek gyártása nem igényel komolyabb technológiát. A tudományos feladatok a gyártás kidolgozása, a számítógépekkel való kompatibilitás megteremtése és az adatsűrűség növelése. 

Projektidő: 5 év

Alkalmazott igény: 1 fő anyagmérnök, 1 fő informatikus

Eszközigény: az általános eszközökön kívül semmi 

[…] 

Alumíniumgyártás: a Dunántúl bauxitjára és a Felvidék vízi energiájára alapozva az Átkerült területeken megindulhat az alumíniumgyártás. Mivel a tiszta alumínium mechanikai tulajdonságai nem túl jók így az ötvözetek és az alakítási keményítés vizsgálata nagy fontosságú. Az alumínium felhasználásához az argon védőgázas hegesztés alkalmazása szükséges, az ilyen szakemberek képzése indokolt. […] 

Alkalmazott igény: 1-2 fő kohómérnök vagy anyagmérnök, 1-3 fő villamosmérnök

Eszközigény: hidegalakításra képes eszközök (hengerelés, ECAP…), AWI hegesztő gép

Anyagigény: ötvözőanyagok (Mg, Zn), palackozott argongáz, wolfram 

Technológiai szivárgás veszélye: alacsony, az alumínium nem korrodál, így az alumínium eszközök akár évszázadokon át is alkalmazhatóak maradnak. Előállításukhoz azonban komoly elektromos áramerősség szükséges így az ókori technológiával lehetetlen alumíniumot készíteni. Az alumínium védőgáz nélkül nem önthető, hegeszthető, így az eszközök átalakítására az ókori népek képtelenek. 

Speciális feladat, alumínium személyi páncélzat: a tiszta alumínium meglehetősen puha jól alakítható fém. Megfelelő ötvözéssel és az alakítási keményedés felhasználásával azonban az acélhoz közeli húzószilárdságú fémet nyerhetünk, mely azonban alig több, mint harmad akkora sűrűségű. Egy ilyen anyagból álló sokrétegű fóliából (esetleg kiegészítve egy megfelelő kerámia porral) erős, könnyű vértezetet készíthetünk katonáink, mely az ókori nyílvesszőket könnyedén megállítja, de nem jelent nagy plusz terhet. Ezzel a páncélzattal csapataink taktikai előnye fokozható […] 

Projektidő: 3 év

Alkalmazott igény: 1 fő anyagmérnök vagy fizikus vagy gépészmérnök 

[…] 

Urán feldolgozás:  elsőre talán meglepő azonban a nukleáris technológia a második világháború technikai színvonalán lehetséges, ezt pedig az Átkerült területek átlagos képességei bőven meghaladják. A Mecsek uránkészletére alapozva az Átkerült területek atomipara megalapozható, amennyiben a tervezet zöld utat kap. 

[…] 

Technológiai szivárgás veszélye: nincs, a nukleáris fegyverek gyártása azonban aggodalomra adhat okot, ugyanis ez az egyetlen fegyvercsoport, melyet megszerezve az ellenség képes az Átkerült területeket komolyan veszélyeztetni 

Félvezetőgyártás:  

Az Átkerülés előtti évek technológiai robbanása egyértelműen a félvezetőiparhoz kapcsolható. Bár a modern számítógépek előállítása az Átkerült területeken belátható időn belül nem lehetséges ezen a területen is van tennivaló, a tranzisztor, az analóg elektronika legfontosabb eleme ugyanis a második világháború után évek terméke, azaz mi is képesek lehetünk a kifejlesztésére […] A legfontosabb lépések tehát a szilícium egykristály előállítása, és a szennyezések megfelelő kézben tartása. A nagy tisztaságú szilícium és germánium több mérési módszeren kulcsszerepet tölt be, így ez a technológia kritikus a régi infrastruktúra színvonalának elérése szempontjából […] 

Alkalmazott igény: 3-5 fő anyagmérnök vagy kohómérnök, 3-5 fő fizikus vagy mérnök fizikus a későbbiekben 3-5 fő villamosmérnök

Eszközigény: hőkezelő kemencék, vákuumtechnika legalább nagyvákuumig (10^-6 mbar) 

Technológia szivárgás veszélye: nincs, a szilícium és a germánium az ókoriak számára ismeretlen elemek, mindennemű értelmes felhasználás kizárható 

[…] 

Katalízis 

Az Átkerült területek kis kiterjedése miatt a modern ipar és társadalom működtetéséhez szükséges nyersanyagokból (kőolaj, gumi… stb.) hiányt szenvedünk. Ezek pótlása középtávon csak különféle vegyipari eljárásokban előállított helyettesítő anyagokkal lehetséges. A katalitikus folyamatokban szükséges anyagok előállítása, és hatékonyságuk növelése kulcsfontosságú. Sok a XX.-XXI. Századi gyakorlatban alkalmazott katalitikus eljárás porózus felületaktív anyagokat, mások fémfilmeket használnak. Ezen anyagok előállítására […] jelenleg és a belátható időn belül a modern felületanalitikai módszerek elérhetetlenek számunkra, így alternatív mérési eljárások kidolgozása szükséges. 

Alkalmazott igény: 1-2 fő vegyészmérnök vagy vegyész, 1-2 fő fizikus vagy fizikus mérnök, 1-2 fő villamosmérnök

Eszközigény: magas hőmérsékletű hőkezelő kemencék (~2000°C), vákuumkemencék,  nagy vákuumtechnológia ˙(esetleg közösen a félvezető technológiával),

Anyagigény: tiszta fémek (Ni,Cu,Ag,Pt,Pd,Ti…), nagytisztaságú palackos gázok, Si kristályok… 

Technológiai szivárgás veszélye: nincs, az ókori népek nem rendelkeznek számottevő vegyipari kapacitással, így ezek fejlődése sem valószínű… a termékek nem megfelelő karbantartás esetén hamar tönkremennek 

[…] 

Mérés metodika fejlesztése, terjesztése 

A legmodernebb anyagtudományi mérőmódszerek (nukleáris analitika, felületi analatikai eljárások, elektronmikroszkópia… stb.) az Átkerült területek határain belül nem találhatóak meg. Néhányuk különleges elektronikai eszközöket igényelnek, így pótlásuk belátható időn belül nem lehetséges. Sok módszer azonban az 1910-1950-es évek technológia szintjén is megvalósítható így ezek kifejlesztése sokban hozzájárulhat az iparunk fennmaradásához/fejlődéséhez […] szintén nagy fontosságú az elérhető mérési módszerek (egyszerű elektromos és mágneses mérések, optikai mikroszkópos vizsgálatok… stb.) lehető leghatékonyabb kihasználása, ezeken alapuló új mérési eljárások kifejlesztése és ezek elterjesztése a gyártásban […] 

Alkalmazott igény: 5-10 fő villamosmérnök, 1-2 fő fizikus vagy villamosmérnök, 1-2 fő informatikus

Eszközigény: a meglévő mérőmódszerek pontos felmérése szükséges, az igényeket ennek függvényében lehet megállapítani 

Technológiai szivárgás veszélye: csekély, a legtöbb mérési módszer elektromos energiát igényel és ókori célokra felhasználhatatlan; a fejlett képalkotó módszerek megismerése kulturális hatást gyakorolhat a környező népekre 
 

… ezért kérem az Intézet megalapításának támogatását.

Tisztelettel,    
 

…………………..

Dr. …

PhD