- Az M1 Massiliát jelöli?

Hajdú gondolatban felírta magának, hogy mindenképpen megkérdezi Gordost a fegyelmezési lehetőségeiről. Kellett az a hatvan forint, és nem akarta elbukni azzal, hogy agyonüt egy kadétot, akit nem lenne szabad. De a tudálékos antiját nagyon pofánverte volna.

Ehelyett a legszebb atyáskodó hangján – amelyet a HVF-ből megtörővé, vagy HVF-ből előbb piti bűnözővé, majd a tekintetes bíróság intelmére megtörővé avanzsáló újoncoknak tartogatott – szólalt meg.

- Hát semmit nem tanítanak nektek a Nautikán?

A szoba hátsó falán egy nem túl jó és nem is igazán aktuális „A Mediterráneum politikai térképe” lógott.

- A három M, a Földközi-tenger nyugati medencéjét uraló támaszpontrendszer. Messina – bökött a térképre – Massilia és Málta. A legnagyobb, a legrégebbi és a legfontosabb Messina. Az M1. A legújabb Málta. Az M3. Ezek szerint Massilia?

- M2? – kérdezte a kadét

- Na, ha így folytatod, egyszer még világhódító hadvezér leszel te Diamantidisz Iván.

- Viszont... – kötözködött tovább a kadét.

- Milyen viszont?

- Ebben a programban itt Massilia szénraktározási adatai szerepelnek az M1-nél és nem Messináé.

Hajdú megvakarta a fejét. Szinte biztos, hogy nem követett el egy ilyen elemi hibát, pláne, hogy többszörösen is átnézte a kódot. De ha tegyük fel tényleg Massilia adataival töltötte fel a programot az vajon megmagyarázná-e…

Halász vágta be az ajtót.

- Hercegh kormányzó úr…

Nevezett Hercegh kormányzó úr elegánsan félretaszította a tehetetlen tisztiszolgát, épp csak annyira, hogy ne fejelje meg az ajtókeretet, de azért érezze, hogy ez is egy lehetséges kimenetel lenne, ha az útját akarná állni.

- Helló Hajdú! – helyezkedett kényelembe Hercegh

- Kormányzó úr!

- Te leléphetsz és csukd be az ajtót, négyszemközt beszélek a századossal!

Halász sértetten becsukta az ajtót. Elvileg ugyan a Flotta tagjaként nem tartozott a kormányzó fennhatósága alá, de azért nem volt annyira bolond, hogy ne értette volna a dörgést. Hercegh megtörölte a szemüvegét, majd egy lezser mozdulattal az ölébe ejtette a kezét.

- Na, lenyomoztam a te északidat.

Jellemző, az ő északija, mert ő találkozott vele először, amit viszont nem a két szép szemének, hanem a beosztásának köszönhet.

- Tényleg küldünk segítséget a rómaiaknak és ez a vörös hegyomlás a segítségünk.

- Milyen segítséget? Remélem nincs köze Isztriához.

- Most nem ez a fontos, hanem az, hogy ki ez az északi. – rövid hatásszünetet tartott – Ez az északi, kérlek szépen, Juhász Dezső, az antiügyi államtitkár sógora.

- Vagyis politikai? – nyugodott meg Hajdú – Ezek szerint tényleg olyan hülye, mint amilyennek eladja magát és ezért vett igénybe civil hajót

- Na várj – intette le Hercegh – innen lesz érdekes. Az a hajó nem akármilyen hajó, hanem Vitéz Jóska egykori társának a hajója.

- Aki?

- Nyéki egyik régi embere – Hercegh olyan képet vágott, mintha valami gyengeelméjűnek magyarázna – aki többek között részt vett Hamilkár ibériai uralmának a megdöntésében. A régi világban valaki volt. És tudod ki volt a társa ebben a Hamilkár elleni akcióban?

- Gondolom, megmondod.

Hajdú abban az időben amikor ezek a dolgok zajlottak, a senkinél is kevesebb volt, így hát nem igazán érintette a fiumei belpolitika. Nyékit ismerte, de Vitéz és az ő régi társa meg a hajója... Részéről ezek akár az Átkerülés előtt is történhettek.

Nyéki szeretője, egy magas vörös csaj!

Hercegh diadalittas mosolya azt sugallta, hogy ezt most értenie kellene. Egy pillanat, akkor ezek szerint festi a haját!

- A Mariann? Azt hittem fiatalabb annál...

Hercegh mosolya lehervadt.

- Nem a Mariann. Egy ugyanilyen vörös hegyomlás, mint a te északid, aki azóta Juhász Dezső antiügyi államtitkár felesége.

Akkor ez azt jelenti, hogy…

- Hadd foglaljam össze: Kapitány ideküldi Nyéki egykori szeretőjének a testvérét, aki utána ahelyett, hogy hivatalos állami hajóval menne a hivatalos állami útjára, inkább Nyéki egykori szeretőjének a régi partnerének az üzlettársát kéri fel erre a fuvarra. Majd miután ez a hajó kifut, rögtön találkozik az Időjárőrrel, hogy valamit megbeszéljenek a nyílt tengeren, ahol senki se hallgathatja le őket. És ez mit jelent?

- Nem tudom, te vagy a zseni, neked kell kitalálnod – tárta szét a kezét Hercegh.

- Kapitány kavar valamit.

- Ezt én is kitaláltam magamtól, a kérdés, hogy mit. Az meg mi? – bökött Hercegh megrökönyödve az antira.

Hogy Diamantidisz kadét mikor hagyta abba a számítógép program bogarászását és bámulta helyette őket, azt Hajdú nem tudta megmondani. Igazság szerint el is feledkezett az antiról, ha nem így lett volna, akkor azonnal más helyszínt javasol a beszélgetéshez. Bár akkor meg egyedül hagyja a kadétot a rengeteg szigorúan bizalmas irattal.

- Diamantidisz Iván kadét jelentem!

A vigyázzállásban és a tisztelgésben nem volt hiba.

- Minek neked kadét Hajdú?

- Címzetes oktató vagyok a Nautikán – vonta meg a vállát.

- Mennyit fizetnek érte?

- Hatvan forintot havonta.

Hercegh hangosan felröhögött.

- Látod Hajdú, ezért leszel az ómagyar történelem méltán elfeledett alakja. A Flotta logisztikai csoportfőnökeként milliók mennek át a kezeden, te meg havi hatvan forintot becsületes munkával akarsz megkeresni!