Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Kitekintő: Anyagtudományi Kutató Intézet terve

2008.11.21. 17:43 | szs. | 27 komment

Címkék: technológia kitekintő bz őkisátkerültek

Köszönet bz249-nek az írásért!

Pályázati anyag az Átkerült Területek Anyagtudományi Kutató Intézetének létrehozására 

A XX.század új korszakot nyitott a természetes anyagok felhasználásával és új, a korábbiaknál kedvezőbb tulajdonságokat felmutató mesterséges anyagok kifejlesztésével. Ezeket a korszerű anyagokat és alkalmazásokat az Átkerülés előtt mind az ipar mind a lakosság széleskörűen használta. A környező népekkel szembeni technikai fölényünk és általában civilizációnk fennmaradása szempontjából tehát kulcskérdés, hogy a fejlett anyagtudomány eredményeit képesek legyünk fenntartani. Ebből a célból kérem a … Bizottságot, hogy az Átkerült Területek Anyagtudományi Kutató Intézetének (továbbiakban: Intézet) felállítását támogassák és a működés beindításához szükséges személyi és anyagi forrásokat biztosítsák. Javasoljuk továbbá az Intézet működését szabályzó törvényi keret megalkotását. 

Az Intézet céljai:

1.) A meglévő tudásanyag összegyűjtése, a gyűjtemény gondozása

2.) Az anyagtudományi ismeretek átadása, új kutatók, mérnökök képzése

3.) Az alkalmazott anyagtudomány eredményeinek terjesztése, együttműködés az iparral

4.) Új tudományos eredmények felfedezése 

1. A meglévő tudásanyag összegyűjtése, a gyűjtemény gondozása 

Mivel az Átkerülés előtti kommunikációs lehetőségek jó darabig elérhetetlenek lesznek, ezért javasoljuk, hogy a terület szakirodalmát (tankönyvek, egyetemi jegyzetek, ismeretterjesztő művek, üzemi kutatás-fejlesztési jelentések, tudományos publikációk) egy központi forrásba gyűjtsük össze, mely az Intézet felügyelete alá tartozna. A tudományos könyvtár elsősorban az Intézet munkatársait szolgálná ki, de szükség szerint elérhető lenne külső szereplők (pl. ipari vállalatok) számára is. 

Alkalmazott igény: 2 fő könyvtáros

Eszközigény: 1500m2 bepolcozható terem, írógépek, 1db másológép 

2. Az anyagtudományi ismeretek átadása, új kutatók mérnökök képzése 

Mivel az ország legjelentősebb oktatási intézményei az Átkerült területeken kívül (Budapest, Miskolc, Debrecen…) találhatóak, így a jelenlegi generáció nyugállományba vonulásával az Átkerült területek az ipar működtetésében létfontosságú anyag- és kohómérnökök nélkül maradnának. Az Intézet a szakmai utánpótlást kiemelt feladataként kezelné, és évente, az igények figyelembe vételével, 5-10 új mérnököt, kutatót képezne ki (tanrend kidolgozása később). Az oktatást az Intézet alkalmazottai végeznék az ipari szereplőkkel és a megfelelő szakiskolákkal (hegesztés, forgácsolás… stb.) együttműködve. […] 

3-4. Az alkalmazott anyagtudomány eredményeinek terjesztése, együttműködés az iparral; Új tudományos eredmények felfedezése 

Az Intézet első számú feladata az ipar (ideértve a fém- és gépipart, a vegyipar bizonyos ágait és az elektronikai ipart) működéséhez szükséges anyagtudományi háttér biztosítása. Ez magában foglalja a nyersanyagok feldolgozását, a félkész termékek kezelését és a minősítési eljárásokat […]. 

Fémipar, kulcsterületek 

Vas- és acélgyártás: a technológia XIX. századi elveken alapul, az alap infrastruktúra kialakításán túl a különféle minősítési eljárások kidolgozása jelenti a fő feladatot. Komoly problémát jelent, hogy a korszerű vizsgálati eljárások (AES, XPS, SIMS, SNMS, RBS… stb.) kevés kivételtől eltekintve az Átkerült területeken nem érhetőek el és/vagy nem utángyártható elektronikát igényelnek (SEM, AFM… stb.). Alkalmazható minősítési eljárások: ellenállásmérés, keménységmérés, nyúlásmérés, mágneses vizsgálatok, optikai mikroszkópos szövetszerkezet vizsgálat. […] 

Alkalmazott igény: 3-5 fő fizikus vagy mérnök-fizikus, 3-5 fő kohómérnök, 3-5 fő villamosmérnök; az itt kifejlesztett méréstechnika alapvetően minden fémipari területen felhasználható, sőt sok esetben általánosabb céllal is.

Eszközigény: fémvizsgáló mikroszkóp (visszavert fény), elektromos mérőműszerek, szakító és présgépek, hőkezelő kemencék, maró- és forgácsológépek (együttműködésben is) […]

Anyagigény: palackozott tiszta gázok (N,O,H,Ar,CO2…), a felület feltárásához szükséges anyagok (csiszolószerek, valamint savak és lúgok), […] 

Technológiai szivárgás veszélye: közepes, bizonyos hőkezelési technikákat az ókori népek is elsajátíthatnak, a rozsdamentes acél eszközök sokáig használhatóak maradnak… az ötvözőanyagok jelentős részét azonban az ókori technológia nem képes előállítani 

Speciális feladat, mágneses adatrögzítés: a jelenleg használatban lévő adathordozó eszközeink élettartama véges, így helyettesítésüket minél előbb meg kell oldani, ezzel az elektronikus műszerek működtetésének határideje kitolható. Értelemszerű lehetőségként adódik a mágnesszalagos adatrögzítés (magnószalag, VHS kazetta). Ezek gyártása nem igényel komolyabb technológiát. A tudományos feladatok a gyártás kidolgozása, a számítógépekkel való kompatibilitás megteremtése és az adatsűrűség növelése. 

Projektidő: 5 év

Alkalmazott igény: 1 fő anyagmérnök, 1 fő informatikus

Eszközigény: az általános eszközökön kívül semmi 

[…] 

Alumíniumgyártás: a Dunántúl bauxitjára és a Felvidék vízi energiájára alapozva az Átkerült területeken megindulhat az alumíniumgyártás. Mivel a tiszta alumínium mechanikai tulajdonságai nem túl jók így az ötvözetek és az alakítási keményítés vizsgálata nagy fontosságú. Az alumínium felhasználásához az argon védőgázas hegesztés alkalmazása szükséges, az ilyen szakemberek képzése indokolt. […] 

Alkalmazott igény: 1-2 fő kohómérnök vagy anyagmérnök, 1-3 fő villamosmérnök

Eszközigény: hidegalakításra képes eszközök (hengerelés, ECAP…), AWI hegesztő gép

Anyagigény: ötvözőanyagok (Mg, Zn), palackozott argongáz, wolfram 

Technológiai szivárgás veszélye: alacsony, az alumínium nem korrodál, így az alumínium eszközök akár évszázadokon át is alkalmazhatóak maradnak. Előállításukhoz azonban komoly elektromos áramerősség szükséges így az ókori technológiával lehetetlen alumíniumot készíteni. Az alumínium védőgáz nélkül nem önthető, hegeszthető, így az eszközök átalakítására az ókori népek képtelenek. 

Speciális feladat, alumínium személyi páncélzat: a tiszta alumínium meglehetősen puha jól alakítható fém. Megfelelő ötvözéssel és az alakítási keményedés felhasználásával azonban az acélhoz közeli húzószilárdságú fémet nyerhetünk, mely azonban alig több, mint harmad akkora sűrűségű. Egy ilyen anyagból álló sokrétegű fóliából (esetleg kiegészítve egy megfelelő kerámia porral) erős, könnyű vértezetet készíthetünk katonáink, mely az ókori nyílvesszőket könnyedén megállítja, de nem jelent nagy plusz terhet. Ezzel a páncélzattal csapataink taktikai előnye fokozható […] 

Projektidő: 3 év

Alkalmazott igény: 1 fő anyagmérnök vagy fizikus vagy gépészmérnök 

[…] 

Urán feldolgozás:  elsőre talán meglepő azonban a nukleáris technológia a második világháború technikai színvonalán lehetséges, ezt pedig az Átkerült területek átlagos képességei bőven meghaladják. A Mecsek uránkészletére alapozva az Átkerült területek atomipara megalapozható, amennyiben a tervezet zöld utat kap. 

[…] 

Technológiai szivárgás veszélye: nincs, a nukleáris fegyverek gyártása azonban aggodalomra adhat okot, ugyanis ez az egyetlen fegyvercsoport, melyet megszerezve az ellenség képes az Átkerült területeket komolyan veszélyeztetni 

Félvezetőgyártás:  

Az Átkerülés előtti évek technológiai robbanása egyértelműen a félvezetőiparhoz kapcsolható. Bár a modern számítógépek előállítása az Átkerült területeken belátható időn belül nem lehetséges ezen a területen is van tennivaló, a tranzisztor, az analóg elektronika legfontosabb eleme ugyanis a második világháború után évek terméke, azaz mi is képesek lehetünk a kifejlesztésére […] A legfontosabb lépések tehát a szilícium egykristály előállítása, és a szennyezések megfelelő kézben tartása. A nagy tisztaságú szilícium és germánium több mérési módszeren kulcsszerepet tölt be, így ez a technológia kritikus a régi infrastruktúra színvonalának elérése szempontjából […] 

Alkalmazott igény: 3-5 fő anyagmérnök vagy kohómérnök, 3-5 fő fizikus vagy mérnök fizikus a későbbiekben 3-5 fő villamosmérnök

Eszközigény: hőkezelő kemencék, vákuumtechnika legalább nagyvákuumig (10-6 mbar) 

Technológia szivárgás veszélye: nincs, a szilícium és a germánium az ókoriak számára ismeretlen elemek, mindennemű értelmes felhasználás kizárható 

[…] 

Katalízis 

Az Átkerült területek kis kiterjedése miatt a modern ipar és társadalom működtetéséhez szükséges nyersanyagokból (kőolaj, gumi… stb.) hiányt szenvedünk. Ezek pótlása középtávon csak különféle vegyipari eljárásokban előállított helyettesítő anyagokkal lehetséges. A katalitikus folyamatokban szükséges anyagok előállítása, és hatékonyságuk növelése kulcsfontosságú. Sok a XX.-XXI. Századi gyakorlatban alkalmazott katalitikus eljárás porózus felületaktív anyagokat, mások fémfilmeket használnak. Ezen anyagok előállítására […] jelenleg és a belátható időn belül a modern felületanalitikai módszerek elérhetetlenek számunkra, így alternatív mérési eljárások kidolgozása szükséges. 

Alkalmazott igény: 1-2 fő vegyészmérnök vagy vegyész, 1-2 fő fizikus vagy fizikus mérnök, 1-2 fő villamosmérnök

Eszközigény: magas hőmérsékletű hőkezelő kemencék (~2000°C), vákuumkemencék,  nagy vákuumtechnológia ˙(esetleg közösen a félvezető technológiával),

Anyagigény: tiszta fémek (Ni,Cu,Ag,Pt,Pd,Ti…), nagytisztaságú palackos gázok, Si kristályok… 

Technológiai szivárgás veszélye: nincs, az ókori népek nem rendelkeznek számottevő vegyipari kapacitással, így ezek fejlődése sem valószínű… a termékek nem megfelelő karbantartás esetén hamar tönkremennek 

[…] 

Mérés metodika fejlesztése, terjesztése 

A legmodernebb anyagtudományi mérőmódszerek (nukleáris analitika, felületi analatikai eljárások, elektronmikroszkópia… stb.) az Átkerült területek határain belül nem találhatóak meg. Néhányuk különleges elektronikai eszközöket igényelnek, így pótlásuk belátható időn belül nem lehetséges. Sok módszer azonban az 1910-1950-es évek technológia szintjén is megvalósítható így ezek kifejlesztése sokban hozzájárulhat az iparunk fennmaradásához/fejlődéséhez […] szintén nagy fontosságú az elérhető mérési módszerek (egyszerű elektromos és mágneses mérések, optikai mikroszkópos vizsgálatok… stb.) lehető leghatékonyabb kihasználása, ezeken alapuló új mérési eljárások kifejlesztése és ezek elterjesztése a gyártásban […] 

Alkalmazott igény: 5-10 fő villamosmérnök, 1-2 fő fizikus vagy villamosmérnök, 1-2 fő informatikus

Eszközigény: a meglévő mérőmódszerek pontos felmérése szükséges, az igényeket ennek függvényében lehet megállapítani 

Technológiai szivárgás veszélye: csekély, a legtöbb mérési módszer elektromos energiát igényel és ókori célokra felhasználhatatlan; a fejlett képalkotó módszerek megismerése kulturális hatást gyakorolhat a környező népekre 
 

… ezért kérem az Intézet megalapításának támogatását.

Tisztelettel,    
 

…………………..

Dr. …

PhD

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr54781602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szakyster 2008.11.21. 20:48:18

Hűha, atomenergiára nem is gondoltam, pedig az tényleg egy viszonylag könnyen megvalósítható energiafjta, mert ha legalább 1-2 magfizikus átjött, akkor egy atommáglyát relative kis ipari háttérrel össze lehet dobni. Relative, mert azért olyan forrón nem eszik a kását: Atommáglyához szükséges dúsított urán előállítása nem egyszerű (és sok energiát igényel). Érdekesebb probléma, hogy a reaktor által előállított hőt hogyan alakítjuk elektromos árammá: Szerintem célszerű lenne valamelyik átjött erőművet (dorogi) átalakítani "atommeghajtásossá". Viszont biztosnásgtechnikai megfontolásból lehet, hogy jobb lenne nem-átkerült területen megépíteni (mecsek?)

Szakyster 2008.11.21. 20:59:22

De mondok valamit, hogy miért nem hiszem, hogy könnyen át tudjuk menteni a modern ipar vivmányait. Ugyanis ezekhez nem csak tudás kell, hanem sok dolgozó ember. Eddig azért működött a dolog, mert mert létszükségleti dolgokat (élelmiszer, ivóvíz, szemétszállítás(!!), fűtés, egészségügy viszonylag kevés ember el tudta látni, így maradt ember olyan munkákra is, mint kohászat, félvezetőipar, tudomány. Szerintem jelen állapotban egyszerűen nem lesz ember pl egy napelemgyár, kohó, bánya működtetésére. Ne legyen igazam, de szvsz pár évig az emberek nagy része a földeken fog dolgozni.

mnandy 2008.11.21. 21:00:26

Esetleg RTG? (amik használták a Pioneer és Voyager szondáknál, meg a Hold-programban is, meg még egy csomó helyen. Persze, lakott területektől viszonylag messze...)
Radioaktív izotóp bomlásakor fejlődő hőt termoelemekkel egyenárammá alakították. A hatásfokáról és a teljesítményéről nincsenek adataim, tehát lehet, hogy eleve halott ötlet.

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2008.11.21. 21:00:51

szerintem közel sem lenne ilyen rózsás a helyzet, hogy ilyen távlati dolgokkal foglalkozzanak "odaát". az idő múlásával a központi államhatalom hiánya - lett légyen bármilyen védelmi bizottság is a színen - alapvetően erodálja a szokásos társadalmi viszonyokat és a deviáns viselkedés óhatatlanul elterjed. az alapvető források biztosítása is hatalmas nehézségekbe ütközne és eszükbe sem jutna egy atomerőmű építése. saját népességükkel komolyabb harcot kellene folytatni, mint a barbárokkal.

Szakyster 2008.11.21. 21:26:43

Igazad van, pont ezért kellene idejekorán ezt az intézetet megalapítani, ha más nem, a tudás megőrzőjének. MOnd valakinek valamit az, hogy Harry Seldon, Terminus, Alapítvány? Ha igen, akkor tudja, mire gondolok.

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2008.11.21. 21:48:29

igen, a tudás megőrzése fontos dolog, de a fejlesztés, nos az elég futurisztikus jelen állapotban. inkább azt a tudást kellene reaktiválni, ami pl. a földműveléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos, ill a közszükségleti cikkek előállításához szükséges. ez a tudás valszeg megvan a könyvekben, de a gyakorlat nincs meg hozzá. a területnek totálisan önellátóvá kellene válnia minden téren, amire globalizált világunkból kiszakadva alapvetően képtelen. gondolok itt pl. a ruházat kérdésére: ha nincs kína és india, akkor nincs gatya sem. és a többi hasonló.

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2008.11.21. 22:48:01

szerintem nem kellene egy helyre összehordani minden tudást(könyvek) mert így az a veszély is fenáll, hogy egy tűzben pl. megsemmisül (alexandria). célszerűbb több tudományos központot létrehozni.
egyetértek, hogy ilyen nagy projektekbe, mint az atomenergia, még kétszáz évig ne gondolkozzunk. egyrészt meg kell erősödni emberanyagban.
én dolgoztam az uránbányban. az uránérc 500-1000 méteres réteg között található, kemény érchegységben. iszonyú energia a megszerzése, nem valószínű, hogy kitermelhető, még pár száz évig.

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2008.11.21. 23:01:54

kellene egy jelentés, egy agrár szakembertől is, mert szerintem a legfontosabb dolog, hogy 300000 embert kell élemezni.
összeírni, a vetőmagkészleteket, felmérni a földterületeket, termés, és védelmi szempontból is. felmérni az állattenyésztés helyzetét is, megfelelő mennyiségű hús és tej előállítása céljából, legelők biztosítása és őrzése, stb... az egészet a lakosság igényeihez szabni, megfelelő mennyiségű tartalékot (konzerv) képezni...

bz249 2008.11.22. 00:13:09

A fejlesztésre egyetlen ok miatt gondoltam... saját magamból kiindulva meglehetősen unalmas lenne a már ismert technológiákat beindítani. Szóval ha vannak kutatók, akkor bizony biztosítani kell a hobbi lehetőséget... legyen az bármilyen lényegtelen, de kell a fejlesztés.

Amúgy majdnem biztos, hogy nem kerültem át, mert az Átkerülés idején az adófizetők pénzén napoztam a Kanárin (tudományos konferenciának álcázva) szóval a tudomány működtetését másra bízom. ;)

Az intézetet elvileg 80-100 főre terveztem (hogy a tényleg szükséges 50 meglegyen, magyar szokás kétszer annyit kell kérni) ami szerintem nem elviselhetetlen tétel egy háromszázezres népességből. Persze, ha mindenki elkéri a maga ötven emberét már bajok lesznek :)

Egy agrárszakember tényleg jó lenne. De láthatjátok nulla írói tehetséggel is át lehet kerülni. :D

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2008.11.22. 01:05:11

bz249
én átkerültem, de jelenleg a haverokkal egy hajót építünk, amivel elfoglaljuk ausztráliát. ott mégicsak jó az éghajtat, lehet szörfözni és a kelták sem b@sztatnak:))) az aboriginálokat meg csípjük, elvannak a didgeridújukkal:)) a többi átkerült, is követheti a példánkat...

viccet félretéve, kár hogy nincs mostanában túl sok időm, ezt az agrár kérdést szívesen körbejárnám és megírnám. de majd csak valaki bevállaja...:)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2008.11.22. 02:56:06

triumphator: hát, a környező kelták még jó ideig összetartják a közösséget. :)

Opal 2008.11.24. 11:29:03

Atomerőműben gondolkozni egyelőre tényleg értelmetlen dolog lenne szerintem...
Sokkal ésszerűbb lenne biodiesellel működő aggregátorok építése, de a gőzgépek is újra előkerülhetnek.. hiszen.. rengeteg a fa!
Érdekes alternatíva lenne egy gőzgép-erőmű.. :) Ha minden áron fúziós erőműben gondolkodunk, akkor hidegfúziós plazmareaktorban érdemes gondolkodni. Egyszerűen megvalósítható akár házilag is, nem veszélyes, nem szennyez... Egyetlen hátránya hogy a beindításhoz viszonylag nagy energia kell.. És nagyon tiszta carbon (szén) rudak... (régebbi "lapos" elemkben található ilyen..) Mivel én már építettem ilyent, ha lenne rá igény, szívesen csatlakoznék a kutató csapathoz...

Ja, még egy megjegyzés a biodieseles megoldásokhoz: az előállítás során melléktermékként keletkezett "takarmánypogácsával" kitűnően alkalmas munkaállatok etetésére (fiatal és kistestű állatok gyengén emésztik a rostot, ezért nekik nem ajánlott... )

Opal 2008.11.24. 11:48:01

Kicsit jobban utánna néztem a gőzgépes kérdésnek.. Fel kellene kutatni egy átkerült modellező boltot.. Ott lehet hogy találunk működőképes telített gőzzel működő oszcillációs vezérlésű gőzgép modelleket..
(azért a modellek, mert igazi működő gőzgépen nem tudom, hogy hol találnánk..) Modeelhajókban pedig előszeretettel használnak csúcstechnikás mini gőzgépeket... A feladat már csak az, hogy méretarányossan felnagyítsuk őket.. és tevezni hozzá egy automatikus tüzelőanyag adagolót. :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2008.11.24. 11:57:35

A gőzgépé a jövő. :) Valami rendes flottilla amúgy is kell, mert a Dunát azzal talán hatékonyabban lehetne őrizni, mint a partról figyelve. Fa meg tényleg van bőven.

bz249 2008.11.24. 12:21:49

Az atomerőművet csak és kizárólag azért írtam bele, mert 1942-ben ugye már csináltak olyat. Annak meg még a gyík technikai színvonalon is mennie kell...

sőt ugyebár

www.ocrwm.doe.gov/factsheets/doeymp0010.shtml

mindenféle modern technika és felügyelet nélkül, csak természetes anyagok használatával :)

Szóval a post arról akart volna szólni, hogy mivel se műszaki felsőoktatás se kutatóintézet így előbb-utóbb meg kell szervezni ezeket.

Szvsz egy fizika-anyagtudomány, egy kémia, egy biológia-mezőgazdaság és egy műszaki kb. 50-100 fővel (ez még az átkerült területek lakosságához képest sem túl sok) és lehetőleg együttműködve... mert különben egy-két generáció és ókori szinten leszünk. Mivel ezek közül a fizika-anyagtudományhoz értek (legalábbis arról lesz papírom) ezért erre írtam pár irányt.

Fúzió tudtommal még nem megy... a hideg meg pláne nem, vagy akkor feleslegesen költ el a világ néhánymilliárd ajrót az ITER-re :(

mnandy 2008.11.24. 12:24:56

Jelentem, hogy működőképes gőzgép modellek átjöttek a Duna Múzeummal. Valamint némi dokumentáció is. Papíron is, CD-n is, ha lesz villany..
(Gőzüzemű szivattyútelepek dokumentációi, stb.)

mnandy 2008.11.24. 12:33:39

Sztem a hideg-fúziós hsz.-t csak ironiának szánta.

Javaslom viszont az IT szektort is felvenni a kutatási irányok közé (első generációs elektroncsöves gépek). Tekintettel arra, hogy az átkerült digi eszközök 5, max. 10 éven belül kipusztulnak. Számítási kapacitás nélkül XX.sz. közepének megfelelő szintű műszaki- és anyagtudományi kutatásokat nehezen tudok elképzelni. Mikroeletronikai ipar nincs és nem is lesz jódarabig, tranzisztortechnika ábránd egyelőre, elektroncsöes elektronika a maximum, amit el tudok képzelni, 10 éves távlaton belül (mivel most elsősorban a túlélésre kell koncentrálni).

bz249 2008.11.24. 13:10:10

mnandy: Az elektroncső szerintem belefér a műszakiba ;) Az ironiaméterem viszont az átkerülés során megsérült, lehet ez a hiba... majd próbálok hozzá új rugót tarhálni :D

Amúgy tranzisztor talán éppen lehet tíz éven belül... de valószínűbb, hogy nem.

Amúgy gőzgép: mennyivel nehezebb alacsony nyomású és fordulatú turbinát csinálni, mint klasszikus gőzgépet? Mert gondolom az erőművekben az előbbiek vannak azaz van az üzemeltetésükhöz és a karbantartásukhoz képzett személyzet.

Opal 2008.11.24. 13:46:52

bz249: Az ITER termonukleáris erőműveket fejleszt:) Az valóban odébb van.. még nekünk is, meg az Avaroknak is:)
De egy mini kisérleti hidegfúziós plazameraktort 1 nap alatt te is összerkahatsz a pincében talált anyagokból:)

matserv.pmmf.hu/opalsoft/bingofuel.htm

De a jövő valóban a gőzgépeké.. esetleg kísérletezhetünk nem víz alapú zárt rendszerű gőzgépekkel a hatásfok növelése érdekében, hogy legyen benne technikai újítás is :)

Opal 2008.11.24. 14:00:35

mnady: nem ironia:) plazmareaktorral olyan szintetikus gázt tudnánk előállítani, ami minimális átalakítással 4ütemű benzin motoros gépeket tudna hajtani benzin helyett.. biodiesellel meg tudnának működni a munkagépek, harckocsik.. bár a T72esek, T80asok vegyestüzelésüek:) alkohollal, benzinnel, diesellel is mennek:)

mnandy 2008.11.24. 15:16:33

Mmmmm, hát, nemsemmi..
Mondjuk, nekem a hidegfúziós plazmareaktorra először a "szobahőmérsékletű (hidrogén)fúzió" c. fiaskó ugrott be, hiába, az előitéletek...
Pláne, hogy zseblámpaelemből össze lehet rakni egy délután.
DE ez a vízből szénből égehtő gázelegy mint üzemanyag egész másnak tűnik.
Milyen hatásfokkal működhet? Ha építenénk néhány nagyobb ilyet, honnan lenne hozzá szén? És mennyi szén kellene hozzá?
Ha a T72-es hökiket nem is, de dízelüzemű aggregátot elhajtana? És esetleg valami nagyobb légzetűt, mondjuk az erőművet Dorogon?

mnandy 2008.11.24. 15:26:57

bz249: jogos, a gőzturbina sokkal kedvezőbb konstrukció lehet sok olyan szempontból, amik a jelenlegi helyzetben elsődlegesek (alacsony TMK igény, egyszerűbb konstrukció, stb.)
Linkeltem egy videót (még csütörtökön vagy pénteken), arról, hogy hogyan csinálnak kézzel ill. kisipari módszerekkel triódát. A kb. második évtől ezt a technikát már elérhetőnek vélem.

bz249 2008.11.24. 15:33:35

A szénből üzemanyaggal kapcsolatban a szintézisgázra gondoltál? Forró szénre vízgőz nyomatni és a keletkező hidrogén és szén monoxid felhasználható?

Opal 2008.11.24. 16:08:18

bz249: hm... nem rossz az 5let.. igen.. végülis erről van szó.. 2 lazán illesztett szénrúdon keresztül áramfolyik.. Az érintkezéis pontnál felizzanak.. lokálisan a H2O szétesik, és marad H2-őnk az árván maradt O pedig kapcsolódik egy az ívtől leszakadt C-hez. -> CO gáz.. a H2+CO gáz tovább elgyítjük 1:4 arányban levegővel. ez a szintetikus gáz... Ez olajkenéses 4ütemű motorkba simán beküldhető üzemanyagként...

De amit te írtál, abból egy sokkal komplexebb energiaforrást lehetne csinálni. Ráadásul nem is kell áram a szén izzításához... Bár fontos, hogy a vízgőzzel érintkezve is izzásban maradjon a szén, vagyis emmittáljon.. Csak így megy végbe a reakció.. viszont ezzel az módszerrel nem szabályozható annyira jól a folyamat.. de kétség kívül egyszerűbb! Ráadásul a forró gőznek felhasználhatjuk a termodinaimkai jellemzőit is..

Tehát kisérletezhetünk egy gőzgéppel kombinált hidegfúziós plazmareaktorral, ami primer körön távhőszolgáltatást is ellát...

Összegezve: felhasználunk szenet fát és vizet.. A reaktorral gépeket hajthatunk, plussz a keletkező gázt összegyűjtve felhasználhatjuk ott helyben aggregátorban, vagy palackozva 4ütemű motorok üzemanyagellátásra, plussz meleget csinál. :)

bz249 2008.11.24. 17:59:42

Az elektroncsöves dologgal kapcsolatban gondolkodtam. Számítástechnikához nem használnám fel, mert ha jól emlékszem eredetileg különféle elméleteket teszteltek ezekkel az eszközökkel. Azokat meg már ismerjük és nem érdemes újra kipróbálni (figyelembe véve a fogyasztását egy ilyen dögnek). Érdemesebb inkább az alapvető technológia visszaállítása után nagyon az első helyre tenni a tranzisztort.

Viszont pl. rádiózáshoz nagyon hasznos lehet. Egyrészről katonai vonalon, viszont a tömegtájékoztatás sem lesz haszontalan, ha végre van áram.

mnandy 2008.11.24. 20:02:06

Ezért javasoltam az IAS koncepciót, az ENIAC-EDVAC-EDSAC féle böhöncökkel szemben. Az IAS gépet nem mellesleg "Jhonnyac"-nak is nevezték, és ez volt az első, valóban Neumann I sémájú elektronikus gép (tárolt program, párhuzamos szervezés, stb.)
Sokkal egyszerűb volt az ENIAC-nál, annak a legendás 18.000 elektroncsöve csak magát a műveleti tárat alkotta, az IAS gép alles-zusammen durván 4.000 csőből állt. Ötször gyorsabb is volt, az MBTR-je meg nem összehasonlíthatóan jobb (nagyságrendekkel!).
És Neumannék a szokásos alapkutatási feladatokon kívül egy sor gyakorlati célra is használták, pl. adatfeldolgozásra, meteoroógiai előrejelzésre...

A lényeg, mielőtt túl elnyújtanám: az átkerült IT cucc kipusztul, mielőtt a félvezetőipar II. generációs számítógépek építését megengedné. Viszont az átkerült IT-tudást át kell menteni arra az időre, amikorra a fejlesztés újra tud indulni. A ma használt gépek nagy többsége (de messze nem az összes!) Neumann I-es sémán alapszik, ezért ezt a prototipust kell(ene) addig működőképessé tenni az új helyzetben, amíg emlékszünk rá.

Aztán, hogy hogyan fejlődik tovább, az már egy újabb, érdekes kérdés.

Szerintem.. :)
süti beállítások módosítása