Hogy a kedves olvasók ne higgyék azt, hogy végkép kihalt a blog, a gőzerővel készülő kattintgatós játékkönyvből adunk közre egy rövid részletet. A hamarosan felkerülő mű a régebben népszerű Kaland-Játék-Kockázat sorozatból ismert lapozgatós játékkönyvek netes változata lesz, ahol az első évad egyik főhősének bőrébe bújva élhetjük át az első heteket, magunk is alakítva a történetet. Minden rész végén több választási lehetőség kínálkozik, majd ennek megfelelően alakul a történet, leszünk sikeresek vagy bukunk el végleg. A történet az első évad alapján készült, de nem követi szolgaian, viszont a szereplők, helyszínek, események ismerősek lehetnek majd. Ugyanakkor semmiféle előzetes tudás vagy tapasztalat nem kell hozzá. A játékkönyvekkel ellentétben nem kell minimális szabályzatot sem megtanulni hozzá, és a bevezetőben is minden ott lesz, amit Ómagyarországról tudni kell a játékhoz, így teljesen nulláról is el lehet kezdeni. Csak olvasni kell hozzá, meg néha kattintani, mint az itt közölt részleten is látható.

Adventünnep
From Ómagyarország Wiki

Átkerülés után kialakult ünnep, egyes keresztyén csoportok és általuk megtérített anti közösségek ünneplik a karácsonnyal azonos időben. Az ünneplés tartalmában és külsőségeiben is eltér a keresztyének karácsonyától, ami egyenes folytatása az Átkerülés előtti ünnepnek.


Háttere

Egyes keresztyén hívők és az általuk alaktított közösségek a Krisztus-probléma feloldásaként a hivatalos egyházi értelmezésekkel szemben arra jutottak, hogy az átkerültek számára Jézus születése újra ígéretté vált, az evangéliumok pedig átminősültek próféciákká.

Az Ómagyarország projekt rómaiakkal kapcsolatos megnyilvánulásait gyűjtöttük csokorba az esetleges érdeklődők kedvéért - valami miatt a nagyképű latinok sokakat érdekelnek, bár igaz, Ómagyarország számára is kiemelt stratégiai partnerek.

A Wikia Lexikonunk is egyre több vonatkozó címszóval rendelkezik.

Személy szerint említett rómaiak:

Évvége van, az Ómagyarország projekt első teljes évét zárhatjuk. Különösebb felvezető körök nélkül nézzük meg, mi történt ebben az évben és mi várható jövőre.

2009.

- Elkezdtük és úgy-ahogy befejeztük a második évadot, ami látogatottságban ugyan nem érte el az első évad (Index-címlappal is megstartrakétázott) népszerűségét, de - legalábbis a szerkesztő szerint - összeszedettségben, koherenciában és minőségben azért tudott újat és jobbat mutatni.

- Ilyen-okok miatt az eladási szempontból nem éppen a leghálásabb nyári időpontra csúszva megjelent az első évad nyomtatott változata Ómagyarország: Az Átkerülés napjai címmel. Mostanra olyan gyenge száz körüli példány kering belőle erre-arra, szóval a Harry Potter könyvek egyelőre kicsit előttünk járnak, de azért bízunk benne, hogy már nem sokáig. :)

Karácsonyi interjú Kovács Tihamérral, az Egyesült Protestáns Egyház központi irodájának titkárával

Áu. 9.

(részletek)

- A karácsony népszerűsége évről-évre nő, az egyház részéről ezt hogyan tapasztalják?
- Mi is így látjuk, azt hiszem, ezt a testvérfelekezetek nevében is mondhatom. Az Átkerülés után volt némi bizonytalanság az ünneppel, főleg a keresztyén tartalommal kapcsolatban, de ma már töretlen a karácsony népszerűsége, bár igaz, hogy az alternatív ünnepértelmezések is tért nyertek, de inkább marginálisak.
- A kelta napfordulóra gondol?
- Főleg arra, az Újdruida mozgalom karácsonyhelyettesítő ünnepére, aminek érdekes lenne kielemezni a viszonyát a mi ünnepünkkel. De említhetném a Krisztusváró mozgalom Adventünnepét is, ami úgy keresztyén, hogy nem vallja magát annak.
- Ők azok, akik bizonyos hittételeket nem vallanak Krisztus valódi megszületéséig.

Az Átkerült területeken is nagy a hó, de a tél, csend és egyebek ellenére a háttérben azért építgetjük többen is Ómagyarországot. Riporterünk pl. becserkészte az egyik protestáns vallási vezetőt egy karácsonyi interjú erejéig, ami még karácsony előtt adásba is fog kerülni, és több egyéb projekt is fut a hó alatt.

Addig is azon olvasók számára, akik kedvelik az alternatív történelmet, a blog indítójának egy művét ajánljuk figyelmébe, ami a magyar történelem néhány fordulópontjával játszik el egy regényen belül, az állami árpádsávosoktól a tatárokon át a XXI. században is aktív Vörös Őrségig, mondjuk ómagyarok nincsenenek benne, de semmi sem tökéletes.

A regény letölthető innen.

(Az élet nem állt meg, csak a súlypontja áthelyeződött a naponta több új szócikkel is bővülő wikia lexikonba, aminek egy különösen jól sikerült és az aktuális évadhoz is szorosan kapcsolódó darabját osztjuk meg a blog olvasóival is, Triumphator tollából. Vigyázat - a szócikk masszívan elárul pár dolgot az évad még publikálatlan eseményeiből is! - szs)

Lóránt (Juríj) Gyula

Lóránt (Jurij) Gyula (Szamarkand, Kr. u. 1952. febr. 15. – Új-Karthágó, Á. u. 29.) honvéd ezredes, vezérkari tiszt, a Fiume Expedíciós haderő parancsnoka, Fiume megalapítója.

Származása és gyermekkora

Önéletrajzi írása – amely Turul jelenti címmel jelent meg Á. u. 27-ben – alapján katonadinasztiából származik. Édesapja id. Lóránt Gyula (Újpest, Kr. u. 1919. – Ottawa, Kr. u. 1984.) a Magyar Királyi Honvédség VII. (miskolci) Hadtestének hadnagyaként tagja a Kr. u. 1942-ben megalakított 2. Magyar Hadseregnek és Kr. u. 1943. január 13-án, az urivi hídfőnél áttörő szovjet csapatok fogságába kerül. A fogságban önként jelentkezett szovjet katonának és közkatonaként végigharcolta a világháborút. Kr. u. 1945-ben megkapja a szovjet állampolgárságot és gyalogezredével az üzbegisztáni Szamarkandba kerül. Itt ismeri meg későbbi feleségét, Anna Mennikidzse Pavlovát, akitől két gyermeke, Anna és Gyula született.

Miközben az utakkal együtt a korábban dübörgő ómagyar oposszum is kissé lefagyott szerzőstől-kommentelőstül, előkerült a ládafiából egy régi adósság. A történelmi jelentőségű Solairia-interjú készítése közben többen írtak jóval hosszabban magukról és a világról, mint ami végül az interjúba bekerült, anno ígéret is született, hogy ezek a plusz karakterek se mennek majd veszendőbe. Kezdetnek a leghosszabb és legkerekebb monológot elkövető szerző írása következik, ezúton is emlékeztetve - rajongói nevében is - hogy már keltulásmegvonási-tüneteink vannak. :) (szs)

Kisiskolás koromtól szeretek írni, olvasni pedig már jóval előtte is szerettem. Amikor másodikban költözni készültünk, elkezdtem megtölteni egy füzetet pár saját gyártmányú mesével, hogy az osztálynak legyen valami emléke rólam. Az egyiket talán még ma is össze tudnám hozni; hogy a füzettel végül mi lett, nem tudom. Az biztos, hogy olvasók
kezébe nem került.:) Azután ez a dolog picit leült és inkább faltam a könyveket. Szerény becslésem szerint (az újraolvasásokat nem számolva) mára több tízezer oldalt sikerült elolvasni. És ami egyszer bement, annak ki is kell jönnie. Tizenöt évesen, 2003 december 20-án este belefogtam életem első regényébe. Ez a mai napig félbehagyott állapotban hever a vinyómon több rendszer újrahúzást is túlélve. Ez egy elég szokványos fantasy történet az én szájízem szerint. Miután kész voltam pár fejezettel, az akkor általam sűrűn látogatott gamestar.hu fórumára vittem tesztolvasásra. A többség úgy vélte, jó és folytassam. Azóta még egy-két ember is olvasta, egyikük azóta is noszogat, hogy legalább az első részt fejezzem be. 2004 nyarától viszonylag aktívan szerepjátékozom, itt megint szükség volt a fantáziámra és a mesélői tudásomra. Kalandok, leírások kerültek ki a kezem alól, tehát semmi érdemleges.

Áu. 30.

 A rendőrség helyi kirendeltségén állították elő azt az egyes emancipációs szinten álló kelta származású fiatalembert, aki közel négy mázsa fokhagymát vásárolt a siófoki terménypiacon. A mennyiség nagyságrendje nem szokatlan ezen a helyen, sok viszonteladó vásárol nagy tételben, hogy utána a Balatonon, a Sión vagy az északi partra áthajózva a Balatonfüredi vasúton keresztül továbbszállítsa az árut. A kereskedő azért tett feljelentést, mert a több zsáknyi fokhagymáért nem hivatalos forgalomban lévő érmékkel, hanem Átkerülés előtti, úgynevezett "Euro" érmékkel fizetett a kelta származású fiatalember. Ezen érmék - mint minden más, Átkerülés előtti, nem magyar és nem újra forgalomba állított érme - kereskedelmi használata ugyanis tilos és büntetendő.

Áu. 27.

A Dorogtól elszenvedett 3-1-es vereség után Búzási Angus nem mehetett be csapata, a Táti Futball Sport Klub öltözőjébe, mert a csapat edzője kizárta onnan. A kelta származású, de leigazolása előtt harmadik szintű emancipációs vizsgát tevő középpályás a meccs lefújása után csapatával együtt visszavonult, de az edző, állítólag "hülye balfék anti"-nak nevezve becsapta az orra előtt az öltöző ajtaját, majd be is reteszelte, és bent alapos fejmosást tartott a csapat maradék részének. Búzási fél óráig téblábolt a pálya szélén, egy kölcsönkapott pulóverrel takarva el a mezét a Dorog győzelmét önfeledten ünneplő tömeg szeme elől, majd jobb híján a kissé odébb álló pottyantós vécék egyikébe húzódott a hideg elől.