(Szolg. közl.: Az átkerült kerületek első hevenyészett térképvázlata felkerült az iwiw klub képei közé, rendes térkép is lesz hamarosan rendes tárhelyen, nagy felbontásban. Csak addig is...)
(A dr. Csertényi Zoltán nyugalmazott professzor vezetésével megalakult tudóscsoport első jelentése az okt. 25-ről 26-ra virradó éjszakán történt jelenséggel kapcsolatos vizsgálatokról.)
- részletek, kivonatok -
Átkerülés
Az egyszerűség kedvéért a kutatott jelenséget és annak következményeit közös megegyezéssel az "Átkerülés" néven illetjük.
Az Átkerülés éjszakáján kialakult viharral kapcsolatos megállapítások
Közkeletű vélekedés, hogy a több szempontból szokatlan időjárási jelenség (minden előzmény nélkül hirtelen kialakuló, komoly károkat okozó, de szinte semmiféle csapadékkal nem járó szélvihar, ami az Átkerült területek egészét érintette) miatt történt az Átkerülés. A meteorológiai feljegyzések és az Átkerülés éjszakáján történt események jegyzőkönyveinek összevetése nyomán kiderült, hogy a vihar az Átkerülés pontosan megállapított időpontja után kezdődött, így sokkal inkább tekinthető a jelenség következményének, mintsem okának. A szélvihar minden bizonnyal az Átkerült területek és a környezet eltérő légnyomási és hőmérsékleti értékei okozhatták, illetve egyéb, egyelőre ismeretlen kísérőjelenségek. Részletek mellékelve.
Az Átkerülés határainak vizsgálata nyomán született megállapítások
Az Átkerült területek bejárását a helyi hatóságok által megbízott csoportokkal végeztettük el, egy részét a bizottság tagjai személyesen is felügyelték. Későbbi feldolgozásra részletes dokumentációt állítottak össze az Átkerült területek határairól, a képek egyelőre digitális formában, több biztonsági példányban várnak egy árammal jobban ellátott időszakra, amikor papíralapú kidolgozásuk is megtörténik majd. Mértünk továbbá hőmérsékletet több magasságban és a talajban, földmintákat, növénymintákat tároltunk el. A vizsgálat folyamatát még nem zártuk le, bizonyos okok miatt nem csak a szélek, de a belső területek alapos felmérésére is szükség lesz.
Az Átkerülés határaival kapcsolatban a következőket állapítottuk meg:
- Az Átkerülés határai nem élesek, hanem fokozatosak, a szélek felé közeledve egyre nagyobb foltokban keveredik egymással a régi és az új környezet, néha csak pár száz méter széles, néha több kilométer széles sáv húzódik a "tiszta" területek között. Néhány helyen (Tata, Szár, Etyek közelében) nagyobb, összefüggő tisztán "új" terület után összefüggő Átkerült terület található, szintén foltos átmenetű határokkal. Ezek átmenetileg a "Szélsziget" elnevezést kapták, alaposabb vizsgálatuk a kialakult helyzet miatt egyelőre nem lehetséges. Telki és Agostyán közelében "negatív szélszigeteket" találtunk, vagyis az Átkerült területek közepén jelent meg egy "új" terület, a jellegzetes növényzettel borítva. Elképzelhető, hogy még nem fedeztük fel az összes szélszigetet.
- Az Átkerülés határai nem roncsoltak semmiféle természetes struktúrát, ami Átkerül, az egyben került át és az átkerülése során sem okozott kárt semmi nagyobb struktúrában. A roncsolódott fák a vizsgálatok alapján a szélviharban sérültek meg. A talajminták alapján sincs éles határvonal, a foltok szélei is fokozatosan keveredve olvadnak át a környezetükbe.
- Az Átkerülés az eddigi adatok alapján sehol sem hatolt át a Duna medrén, míg más vizek nem gyakoroltak rá felfedezhető befolyást. A Duna medrének komolyabb vizsgálata még előttünk áll, de a Mária-Valéria híd torzója alapján elképzelhető, hogy a meder közepéig, vagy tovább is eljutott az Átkerülés zónája. Az ok, hogy a Duna miért játszik ilyen szerepet, egyelőre ismeretlen.
- A mesterséges infrastruktúra vizsgálata az Átkerülés határain: míg a természetes struktúrákról csak vizsgálat segítségével állapítható meg, hova tartozik, az infrastruktúrán szemmel látható a határ hatása. Közutakat, vezetékeket, vasútvonalat és ezek tartozékait vizsgáltuk. Bár a váltás a megmaradt és az eltűnt részek között szemmel is látható, de itt sem éles, hanem általában több méter hosszú szakaszon (a legrövidebb két méter, a leghosszabb, az M1-es pályatest nyugati vége, huszonkét és fél méter) roncsolódott. A roncsolódás leginkább eróziós-korróziós folyamathoz hasonlítható, mintha az adott szakasz nagyon hosszú ideig karbantartás nélkül maradt volna, minél messzebb távolodunk az ép szakasztól, annál roncsoltabb. (A Esztergom-Budapest vasútvonal végét vizsgálva még a nem Átkerült, őshonos fák gyökérzete alá fúrva is találtunk rozsdanyomokat a sínpár egykori vonalán, vagyis nem csak a természetes struktúrák keverednek egymással.) A kutatást nehezítette az, hogy a közutakon az eltűnt út és az erdők találkozásánál jellemzően balesetek történtek, a személyi sérülések mellett az Átkerülés utáni állapotot is roncsolva, szennyezve, amit a mentési munkálatok csak fokoztak.
- Az Átkerülés határainak viszonya a domborzathoz: Néhány helyen mintha a domborzat megakasztotta volna az Átkerülést, de más helyeken (pl. a Pilis legnagyobb része és a Visegrádi hegység egésze) egyelőre nem sikerült semmiféle összefüggést felfedeznünk a határok és a domborzat között.
Sugármérési eredmények vizsgálata
Az Átkerülés óta folyamatosan rögzítésre kerülnek a különféle sugármérési eredmények. (Részletes adatok mellékelve.) Ahogy az a grafikonokból is jól látszik, ezek az értékek szignifikánsabban alacsonyabbak az Átkerülés előtt rögzítésre kerültektől.
Botanikai vizsgálatok
A rossz biztonsági helyzet miatt még nem tudtunk mélyebben az új területekre hatolni, ezért a vizsgálati eredmények csak az Átkerülés határairól begyűjtött mintákon alapulnak.
Kizárólak őshonos fajokat találtunk. (Részletes lista mellékelve.) A vizsgált társulások nem jellemzőek a vidékre, jellegzetesen emberi beavatkozástól mentesek, őserdei jellegűek.
(További részletek és következtetések nagyobb terület átvizsgálása nyomán várhatóak.)
Zoológiai vizsgálatok
A fent említett okok miatt a zoológiai vizsgálatok is csak kezdeti stádiumban járnak, bár értek el látványos eredményeket. Az Átkerülés után pár nappal a Duna halállománya jelentősen megnőtt és korábban kihalt fajokat is találtunk (pl. viza.) Több helyen észleltek Magyarországon már nem honos nagyvadakat, vizsgálatra kilőtt farkas és medvetetemeket is szereztünk, illetve fényképet nagy testű növényevőkről, ami leginkább az európai bölényre emlékeztet, de a felvétel rossz minősége miatt pontosan nem megállapítható. Lakossági és hatósági bejelentések alapján a vadállomány jelentősen megnőtt az Átkerülés határaihoz közeli területeken, alaposabb vizsgálatok, gyűjtőexpedíciók szervezése fontos lenne, nem csak tudományos, hanem élelmezési szempontból is. Az eddig észlelt és a határokon begyűjtött fajok részletezése...
(folytatás a listák után)
Kommentek