Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Lógás az erdőben

2008.11.19. 20:10 | Gador | 59 komment

Címkék: fegyver kelták gador

(Szolg. közlemény: létrehoztunk levélcímet azok számára, akik szerint Ómagyarországra lehet e-mailt küldeni. :) Várunk minden olyasmit, ami kommentbe nem fér bele. A blogbemutató dobozba is elrejtettük, a Spammentes Ómagyarország© jegyében.)

 

Az orszlányi csata után az MVB két vélemény mentén gyakorlatilag kettészakadt. Egyesek szerint ez hatalmas nagy győzelem, az haza (mármint a megye) meg van mentve, a rekvirált készletek pedig elhozták a Kánaánt. Más vélemények szerint – és ezzel többé-kevésbé én is azonosultam - hihetetlen mennyiségű erőforrást, benzint, lőszert használtunk el az oroszlányi tábor felszámolása során! Annyit, hogy még egy-két ilyen akció, és a járműveket lehet elfelejteni… Oké, szereztünk némi készletet, búzát, néhány vágóállatot, meg foglyokat, és persze Környe térségét megtisztítottuk, ám ez még sincs arányban a fogyasztással. 

 

A parancsnok korrekt módon vállalta, hogy bizony ő rendelte el a támadást, és szerinte ez helyes dolog volt. Az MVB dolga pedig pótolni a készleteket. No, erre egy kicsit kiakadt Albert is, aki pedig a fő csitítója volt azoknak, akik a parancsnok fejét követelték a pazarlása miatt. Persze ő is ellenezte a további akciókat, azt mondta, más módon kell a kelta kérdést rendezni. Javaslatot tett továbbá, hogy a foglyokat használjuk fel arra, hogy megtanuljunk keltául – hívjunk be nyelvtanárokat, nyelvészeket, akik extra fejadagért megtanulnak keltául, hogy tudjunk kommunikálni velük.

Persze páran rögtön felhorkantak, hogy minek velük tárgyalni, egy jó lövés és probléma letudva. Fú, még most is előttem van az arca Albertnek, ahogy válaszol, pedig már több napja történt – én most már a Felvidéken próbálok az Esztergomra rátörő kelták (és Csilla) nyomára bukkanni: szelíden, nem megalázó módon, ám mégis nagyon határozottan elmondta, hogy nem ölhetjük meg az összes keltát. Nem, nem azért mert ez immorális lenne – persze az – hanem azért, mert egyszerűen nincs annyi lőszerünk, mint amennyi kell. Hisz mi körülbelül 300-350 ezren vagyunk, míg körülöttünk sokmilliós kelta népesség is lehet. Ha nem is tudjuk, mennyi a számuk, és nem is mind akar lerohanni bennünket, katonailag nem győzhetünk – nincsenek védhető településeink, mert nincsenek falaink. Szinte nincs semmink – csak az erős akaratunk, szilárd meggyőződésünk! Élni akarunk és élni is fogunk! Ha kell, akkor erőt mutatunk, ha kell, akkor az eszünket.

Albert egy kisebb beszédet mondott ott akkor, ezzel a vitát lezárta, azzal a javaslattal, hogy ezentúl más stratégiát alkalmazzunk – szorítsuk a lehető legkisebbre a benzinfogyasztásunkat, használjunk helyette lovaskocsit, ha pedig nagyon muszáj kocsiba ülni, akkor kis fogyasztású gépet használjunk, a lehető legtakarékosabb módon. Hamarosan szavaztunk is egy utasításról, aminek a részleteit még az MVB törzs máris megkezdte kidolgozni.

Ennek a munkának lett az is az eredménye, hogy nem egy jó BTR igazán biztonságérzetet nyújtó gyomrában kompoztam át Dunán. A sereg elég nehezen teremtette meg az átszállításunk lehetőségét, sajnos csak korlátozott képességű és számú műszaki alakulatunk maradt. Egy megerősített hídfőt alakítottak ki a Mária-Valéria híd csonkjával szemben, BTR is csak eddig jött és azt is csak helyi használatra tartották. Mi a legszükségesebb felszerelést felmálházva vágtunk neki az erdőségnek.

Az útvonalat az MVB jelölte ki a repülőgépes felderítés alapján. Az utasítás szerint el kellett kerülni a meglévő utakat, azzal a megfontolással, hogy nem egy hódító akció részesei vagyunk – ezért nem is kaptunk járműveket, csak extra felszerelést – hanem egy beszivárgó egység, aminek túszszabadítás és felderítés a feladata.

 

Őszintén szólva nem tudom, mit képzelt az MVB, hogy két századdal majd mi rambózunk egy kicsit? Mert ha igazán megrohannak minket, akkor hiába az extra felszerelésként kapott kézigránát, aknavető, nekünk meszeltek. Az akció vezetője, egy fiatal, vékony százados volt, akit láthatólag nem érdekelt, hogy alig van embere, és hogyha bajba kerülünk, akkor csak magunkra számíthatunk. Picit zavart ez a flegmaság, aztán rájöttem, hogy ezzel inkább az embereit igyekszik megnyugtatni – nincs itt semmi gond, látjátok, itt vagyok, nyugodt vagyok.

Hamarosan azonban ez a lazaság róla is leomlott. A menet élén haladó biztosítók egy ligetes részhez érve jeleztek, és kérték a parancsnokot. Én is csatlakoztam hozzá, felzárkóztunk az elől haladó rajhoz.

Döbbenetes látvány fogadott. A liget fáin félmeztelen testek lógtak felakasztva, a ruhák alapján esztergomiak, mieink. Köztük egy nő is, aki…

 

Egy pillanatra megállt a szívem, de nem Csilla volt az. Ez a szerencsétlen asszony idősebb volt a jegyesemnél. A parancsnok elrendelte, hogy vágják le az áldozatokat, majd a magunkkal hozott hullazsákokba tetette őket.

Ahogy alaposabban megvizsgáltuk a felakasztott embereket, rájöttünk, hogy jóval több embert gyilkoltak itt le, mint azt elsőre sejtettük, hisz nem csak esztergomiak voltak ott, hanem kelták is. Néhányukat már rendesen kikezdték a kukacok és a madarak… elég gusztustalan látványt nyújtottak… Ezeket nem zsákoltuk be, hanem egy sebtében ásott gödörbe raktuk őket. Nem volt velünk tábori lelkész – hisz éles bevetésre indultunk – ám egy keresztet azért csak állítottunk a sírjuk fölé.

A „temetés” közben egyre-másra születtek az elméletek, hogy mi volt itt. Kivégzés, szimpla kegyetlenkedés, vagy vallási szertartás. Végül is teljesen mindegy – rajtuk már nem tudunk segíteni, mi viszont jobb, ha gyorsan továbbállunk, mert ez a hely mindre alkalmas, csak arra nem, hogy huzamosabb ideig védjük…

A nap is igencsak későre járt, ezért örültünk, hogy a közelben az egyik közeli dobtetőről kellően belátható a terep – igaz, az azt is jelentette, hogy nincs tűzrakás… Még a sötétség beállta előtt egy kisebb árokrendszert ástunk, szögesdróttal, jelződobozokkal megerősítve, és nyugovóra tértünk. Persze az őrséghez hasonlóan a többség sem aludt. Nem igazán volt jó a hangulat, hiába szorongattunk kalát a kezünkben, valahogy nem nőtt túl nagyra az önbizalmunk.

Megkönnyebbüléssel tapasztaltuk a reggel beköszöntét – főként azét, mert a kelták nem köszöntöttek minket. Körülbelül 10-15 kilométerre egy füstoszlop szállt a magasba. A parancsnokkal úgy döntöttünk, hogy megnézzük. Kellemes kis kutyagolás várt ránk, és valószínűleg nem csak az…

 

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr62778397

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Esta página Web 2017.12.17. 02:39:06

Nők, az egyéjszakás kalandokról - Online Szexshop

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bz249 2008.11.20. 09:36:15

Üzemanyag kapcsán:

en.wikipedia.org/wiki/Fischer-Tropsch_synthesis

Mivel szén/fa lesz bőven ezért alapanyag van a szintetikus üzemanyaghoz. És mivel egy 1920-as technológiáról van szó nem hiszem, hogy ne lehetne megcsinálni. Valószínűleg a leírás is elérhető papíron.

(kár, hogy Bábolna nem került át, akkor biodízel is lenne)

Nyilván nem éppen egy gazdaságos folyamat (ezért nem használják) de mivel elérhető olajforrás nincs lehet érdemes beindítani egy üzemet.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 09:43:18

Persze, ez megoldható, azonban nem két-három hét alatt. Több hónap, de inkább fél év, mire megindul a folyamt, sőt, lehet, hogy több is!
Nagyon sok minden nincs készen hozzá, és azt magunknak kell eszkábálni.
Szóval addig csak a meglévő készletekkel lehet gazdálkodni, ezért ez a szigor.

Mivel a lakosságnak ugye már nincs több - legalábbis értékelhető mennyiségben - dugi-üzemanyaga, ezért a középtávú megoldás mindenképpen ez... Persze a hosszútávú nem ez, van a közelben néhány olajmező... :D

bz249 2008.11.20. 10:01:13

Igen csak az a hüje olaj az olyan, hogy ki kell szedni a földből, a fát meg csak ki kell dönteni. Meg finomító sem árt neki, szóval nem sokkal kevesebb beruházás (bár azt mondtad a tank meg a pszh elmegy nyersolajjal is).

Mindenesetre szerintem lesz pár érdekes hibrid és alternatív tákolá... izé technológia :D

bz249 2008.11.20. 10:02:59

Ja és ha már spam hangulatom van :)

Valami személyes védőfelszerelés (páncél) van a honvédségnek? Mert a nyílvesszők és a kardok ellen nem árt ;)

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 10:07:06

Egyéni védőfelszerelés (kevlár-mellény)? Van - a külföldön szolgálóknak. A hazaikaknak ez nem nagyon adatott meg...

Nos, hosszútávon mindenképpen érdemes a kőolajra rácuppani. Addig meg szintetikus előállítás.
Már csak azért is, mert a kőolajmezőkről vhogy el is kell juttatni az olajat... És ugye egy ellenséges terülteten nem biztos, hogy ez olyan zökkenőmentes.

Szóval először csak szintetikus, letarolva a környező erdőket, aztán majd, mikor már megerősödtünk, uralmunk alá vontuk a Kárápát medncét, jöhet a "hagyományos" megoldás.

Szakyster 2008.11.20. 11:28:27

Védőfelszereéssel kapcsolatban: Szerintem az akkori vaskardokkal, nyilvesszőkkel szemben nem kell sok: egy menzai alumínium tálca is meglepően jó páncél lehet ezek ellen, egy acéllemez meg leküzdhetetlen akadály. Már csak ruha formára kellene gyúrni :)

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 11:32:37

Tudomásom szerint ennél azért komolyabb átütőerővel rendelkeztek ezek a fegyverek. Azért egy alulemez kicsit kevés - és sajna még az sincs...

bz249 2008.11.20. 12:01:28

A 'páncélnak' szerintem leginkább a nyílvesszőktől kell óvnia a katonákat... ha már közelharc van, akkor régen rossz.

Erre meg lehet, hogy valami aluminium-bőr, műanyag-bőr kombináció már alkalmas. Az alu/műanyag nagy előnye a kisebb súlya. A duraluminum (repülőgép alapanyag) folyáshatára közel van a vaséhoz.

Amúgy ha jól tudom a kevlár sem sokat ér a hegyes fegyverek ellen. Szóval talán nem olyan nagy veszteség.

Dirky 2008.11.20. 12:01:44

A források kissé ellentmondásosak, mert egyesek igen félelmetes fegyvernek írják le a kor kelta hosszúkardjait, más beszámolók pedig hosszasan írnak arról, hogy egy csapás után eldeformálódtak. De ekkor már évszázados kelta vasművesség létezik, tehát a menzai tálca talán kevés lesz... :-)

Az viszont biztos, hogy még a római kor előtt, ie. 300 körül megjelent már a későbbi híres noricumi acélkardok elődje a Kárpát-medence szomszédságában, no meg a római gladius sem lesz sokáig elkerülhető.

De egyébként a kevlár ballisztikai védelme a súllyal kombinálva talán egyébként sem a legideálisabb szúró-vágó fegyverek ellen. A modern katonai ruházatot és védőfelszerelést lövedékek és repeszek ellen tervezték. Arról már nem is beszélve, hogy szerintem a honvédség mostanában nem fektet különösebb súlyt a vívástechnikák és a védőfegyverzet (pajzs) használatának oktatására. Vagyis közelharc esetén szerintem borítékolható a kelta győzelem.

Bazo 2008.11.20. 12:10:01

Nyugi a magyar katona találékony és megoldja a felmerült problémát elég gyorsan, mivel szeretné túlélni eme kis kalandtúrát. Pár napi felderítés után már nem nagyon fognak hasonlítani ama jól fésült katonákra akik elhagyták Esztergomot, egy-két összecsapás után, mindegyik oldalán ott lesz a rövidkard és a ruházat is ki lesz egészítve zsákmányolt páncélokkal. Igaz hogy vívást nem oktatnak, de közelharcra és lándzsavívásra (szuronyos harc) oktatják a bakákat, ezért lesz esélyük közelharcban is. A kelták is meg fognak lepődni a közelharci technikákon, hiszen ezeket csak pár száz év múlva kezdik kialakítani valahol a távoli Kínában.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 12:26:18

Van közelharcoktatás! Mégha nem is a leglaposabb, de azért sokmindenre elég! Arról nem is beszélve, hogy bajonett is jár az AK mellé, és azért az elég gyilkós jószág tud lenni. A bajonett használatát szintén oktatják.

Amúgy meg tényleg találékonyak a magyarok - fognak ők fejleszteni sokmindent! :)

bz249 2008.11.20. 12:50:49

Az AK elég hosszú ahhoz, hogy tényleges lándzsaként lehessen használni?

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 12:53:45

Hogy érted, hogy lándzsaként?
Ha úgy, hogy lehet vele szúrni, a válasz igen.
Ha azonban úgy, hogy el is lehet dobni, már nem.

bz249 2008.11.20. 12:59:58

Úgy értem, hogy távol tudod-e vele tartani a gaz ellent... mert azt hiszem a lándzsának az a fő előnye, hogy viszonylag messziről le lehet vele szúrni a delikvenst (1-2m). Lehetőleg olyan messziről, hogy ő még ne tudjon a karddal/buzogánnyal/bárddal idétlenkedni

Szóval ha szuronyként használja valaki, akkor üzembiztosan le tudja-e verni azt aki késként forgatja.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 13:03:39

Jó kérdés! :) Ez nagyban függ, hogy ki forgatja az adott eszközöket.
Mivel elég nagy "bökő" van a kala végén, az ember kétszer is meggondolja mit tesz, mielőtt véletlen a bordái közé csiklandoznak... Tehát alkalmas arra, hogy viszonylag távol tartsuk vele az ellent.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2008.11.20. 13:11:55

Meg aztán ott az elsütőbillentyű is, ha másként nem tudnak megegyezni a meccs eredményében... :)

bz249 2008.11.20. 13:17:16

A probléma nyilván akkor áll fenn, ha az elsütőbillentyű birizgálásával max. kattogó hangokat tudunk kicsikarni a fegyvernek látszó tárgyból... ha a csúzli működik, akkor elég egyértelmű a meccs ;)

Dirky 2008.11.20. 13:35:53

Szúrni jól lehet vele, az AK-bajonett messze felette áll a korszak késeinek, tőreinek. De lándzsaként még akkor is rövid, ha a tus végén fogja meg az ember, ami ugye nem a leghatékonyabb módszer...

A közelharci kiképzéssek ismét az a baj, hogy testközelben talán a honvédek vannak ismét előnyben, de itt fegyveres közelharcról van szó kardokkal és esetleg szálfegyverekkel, olyan 1-3 méter távolság. A bökő pedig nem feltétlenül félemlít meg valakit, aki húsz éve forgat mondjuk egy 70 centis rövidkardot. Ettől függetlenül szép jelenet lenne, mikor a kelta harcost először karatéjozza le az egyszeri honvéd :-)

Bazo 2008.11.20. 13:49:45

Azt azért eltudom képzelni, hogy a Tatai rambóképzőből jött gondolom nagyrészt felderítőktől álló 2 század legénységi és tiszti állománya mennyire örül a velük együtt erőszakos felderítést végző védelmi bizottságos civileknek.

Az viszont nem kétséges, hogy tűzerőben és felkészültségben vannak olyan erősek, hogy egész kelta hadsereget fel tudnak számolni, nem tudom pontosan hány főből áll egy század de 150 - 200 fő biztos van a csapatban, ugyanennyi AMD-65 gépkarabély 40 lövés/perc gyakorlati tűzgyorsasággal egyeslövésnél, elég durva tűzerőt képvisel 7,62-es acélmagvas lőszerrel, nem áll meg előtte semmi az ókorban. Emellett még PKM könnyű géppuska + SZVD (Dragunov) és Gepárd mesterlövész puskák, 82 mm aknavetőkkel kiegészítve, csak a rend kedvéért. Nem hiszem, hogy túl sok közelharcra kerülne sor. Ha jól emlékszem minden katonánál van 4 tár 30 lőszerrel, az 18.000 lövés, ha csak a fele talál akkor 9000 kelta sebesül meg vagy hal meg mielőtt újra kellene tárazni.
A felszerelés és az ellátmány cipelése harci terepen folyamatos harckészültségben embert próbáló feladat, pár málhás lovat azért vihetnének magukkal, hogy könnyebb és főleg gyorsabb legyen a menetelés.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2008.11.20. 13:53:20

Gador csak félcivil és egyre jobban rambósodik. :)

bz249 2008.11.20. 14:02:39

A fele talál az szerintem több, mint kiváló arány... bár lehet, hogy egy ókori hadsereg ellen elérhető. A szakértő urakok megmondják.

Bazo 2008.11.20. 14:07:30

Az üzemanyag korlátozás miatt a könnyű fegyverzetű gyalogság mobilitása veszik el, lehet hogy érdemes lenne elgondolkodni a huszárok bevezetésén, bár elég furcsán néznének ki tereptarkában AMD-vel a lovakon de viszont a mobilitásuk növekszik.
A keltáktól is lehet lovat zsákmányolni, meg az MVB is tud rekvirálni amennyit szükséges. :)

bz249 2008.11.20. 14:19:18

Lordhusy: a dragonyos (lovasított gyalogság) szerintem egyszerűbben megoldható. Lovon közlekednek, de gyalogosan harcolnak. Ez a lovaknak és a katonáknak is kevesebb kiképzés. És kevésbé pocsékolja a lőszert.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 14:22:26

Lordhusy, annyira nem is lenne fura! Az első világháborúban, de még a második első szakaszában is voltak ilyen egységek. Persze harcolni már paci nélkül harcoltak (illetve néhány roham esetében lóháton) a magyar honvédek.

Ami meg a harcot illeti - a kelták sem hülyék, és bizony hamar tanulnak a hibáikból. Bár nem volt különösképpen jellemző rájuk, ám mégiscsak tudtak ám "ravaszkodni", azaz nem feltétlen a frontális támadást tekintették egyetlen megoldásnak.

Egy kislétszámú - 3-400 fős egységet pedig könnyebb lerohanni, pláne ha menetben van.

Civil kérdés (bár a következő posztban lesz erről szó): a parancs az parancs.

bz249 2008.11.20. 14:32:08

Ettől még a 'politikai' tiszteket nem szerették. Legalábbis ez a közkeletű nézet. Úgyhogy tessék ám nagyon keményen helyt állni a csatában ;)

Bazo 2008.11.20. 14:39:22

Az Ómagyar Hadseregben nehogymár dragonyosok legyenek nevezzük őket szépen huszároknak, a harcmodornál én is arra gondoltam, hogy csak a mobilitás miatt ülnek lóhátra a harci taktikákat nem fogják átalakítani a gyalogos az gyalogos marad, harcol szépen úgy ahogy megtanulta. :)

A találati pontosságot a mai viszonyok között nem szokták 50%-osra becsülni ha jól tudom jóval 10% alatt van tűzharcban, de itt nem fognak visszalőni, max íjakkal az meg lőtávban bőven alul múlja az AMD-t, tehát nagyon nyugodtan tudnak a bakák lövöldözni, kb mint a lőtéren. :)

Egy kis létszámú 300-400 fős katonai egység menetközben sem védtelen, a megfelelő taktikai ismeretekkel rendelkezve - márpedig a tisztek ezzel elég rendesen fel vannak vértezve - minden oldalról gyorsan meg tudják állítani a támadást.
Volt részem ilyen oktatásban kedves barátaimtól airsoft játék közben, egy sima exszakaszvezető magyarázta el, hogy mozog egy járőr egység ellenséges területen, akik ezt tudják és betartják azokat elég nehéz meglepni.

Bazo 2008.11.20. 14:41:37

A civilek és a katonák közti viszonyról nagyon jó képet ad a "Gyilkos Megszállás" című sorozat, a tengerészgyalogos felderítők közé beraknak egy újságírót, nem nagyon rajongják körül a tengerészgyalogosok. :)

bz249 2008.11.20. 14:45:05

Lordhusy: végülis a dragonyos és a huszár nevű alakulatok csak olyan 1700 év múlva alakulnának ki... tehát nyugodtan nevezhetik akár huszárnak is :)

Dirky 2008.11.20. 14:48:10

Lordhusy: Az a huszár, aki gyalogosan harcol, dragonyos... :-)

Az 50% rémesen magas, ráadásul itt jobbára erdős terepről van szó, ahol nem érvényesül a nagyobb lőtáv. Az első kísérletek után egyetlen kelta sem lesz hülye nyílt csatába vezetni a seregét a magyarok ellen. Cselvetés, gerillataktika stb. Ebből persze patthelyzet lesz rövid időn belül, mert egyik fél sem tud teljes offenzívába kezdeni, szóval idővel ki kell egyezniük.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2008.11.20. 15:02:35

Amennyit én 100% civilként értek hozzá, a harceljárásokat hamarosan módosítani kell, ahogy az egyéni felszerelést is, meg mindent, ami a megváltozott helyzettel rá. Hogy ne vesszenek el a kommentekben, akár egy posztot is össze lehetne kalapálni ilyesmiről, mármint annak, aki ér hozzá. (Hogy milyen előírás lenne erdőben való harcra, menetre, védekezésre, stb.) A részletekért lehet az új, kocsis ikonra klikkelni. :)
--->

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 15:02:45

Majd igyekszem jól helytállni! :)

TRambó - igazad van! Ekkor jönnek a politikusok... ;)

bz249 2008.11.20. 15:38:15

Az aknák alkalmazásával kapcsolatban mi az álláspont? Magyarország elvileg azt hiszem aláírt valami szerződést, hogy nem gyárt/ad el/használ gyalogsági aknákat... és az aknamentesítés később elég drága mulatság lesz...

...De az ókori népek körében biztosan lenne elrettentő hatása, hogy ha valaki rálép egy bizonyos szimbólummal jelölt területre az minden előzetes figyelmeztetés nélkül széjjelrobbanhat. Ómagyarországot akár a szellemek által tiltott területté (megfelelő misztikus szöveg) vagy ilyesmi lehet tenni.

Bazo 2008.11.20. 16:16:20

szs nem hiszem, hogy nagymértékben változtatni kellene a 21. századi harci taktikákon, mivel a különféle missziókban résztvevő katonákat ma is nagyrészt a helyi miliciák elleni harcra képezik ki, ami szvsz nem nagymértékben különbözik az ókori törzsi harci taktikáktól, csak annyiban, hogy az ókoriak nem használnak taposóaknát, pokolgépet és kevés az öngyilkos merénylő köztük. A magyaroknak arra kell nagyon vigyázni eleinte, hogy kerüljék a közelharcot, a rajtaütésnél meg pár sorozat és gránát, már elég időt biztosít, hogy a kialakítsák a védelmi zónákat és megtisztítsák a közvetlen környezetüket, ha ez sikerül akkor már a saját taktikájukat követve tudnak harcolni a magyarok és ez szinte el is dönti a csatát.

A kelta törzsek (gallok, germánok, ibérek) elég változatos taktikákat alkalmaztak, a nagy csatákban falanx szerű tömör alakzatban támadtak néha ék alakzatban. Ez a magyar hadsereg ellen felér egy kollektív öngyilkossággal.
Amikor győzni tudtak a rómaiak felett akkor 4 tényező segítette őket 1. számbeli fölény 2. meglepetésszerű támadás 3. csatára való gyors felkészülés, felfejlődés 4. a rómaiak nehéz terepen való támadása.

Az ibérek 200 évig harcoltak a rómaik ellen gerilla harcmodorral és elég nehezen verték le őket a légiók, de ez csak erőszakos megszállás esetén fordulhat elő. Jelenleg ez még nem aktuális a szomszédos keltákkal, hiszen még csak most kezdődnek a harcok.

Itt egy link a római hadviselésről:
hu.wikipedia.org/wiki/A_r%C3%B3mai_gyalogs%C3%A1g_taktik%C3%A1i_a_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_kor%C3%A1ban#A_gall_.C3.A9s_a_germ.C3.A1n_harcmodor_el.C5.91nyei

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 16:57:06

mindig csak az olaj...

az, hogy most olajszármazékokkal mennek a motorok, csak egy szokásos "kinek nagyobb a fütyije" vetélkedés eredménye miatt van, amit anno a belső égésű motorok és a gőzmotorok preferálói játszottak

ugyanez az oka annak, hogy a konnektorból életveszélyes elektromos áram "jön", nem pedig biológiailag semleges mágnesáram, de ez másik történet

gőzmotort is terveztek sorozatban gyártani, van is jópár példány, de mint tudjuk, nem úgy alakultak a dolgok

elektromos áramot is elég könnyű gőzgenerátorokkal előállítani

szóval technológia helyett egyszerűen össze kell tákolni a gőzgépeket

nem bonyolult dolgok :)

Don [quote] · http://jatszom.extra.hu/ 2008.11.20. 17:04:29

A falanx az nem kelta volt, hanem görög.

Dirky 2008.11.20. 17:07:52

Magyarország az Ottawai Egyezmény (illetve a hagyományos fegyverekre vonatkozó egyéb egyezmények) aláírójaként jórészt megsemmisítette a gyalogsági és harckocsi elleni aknáit. Jelenleg az IHR-60 típusból (amit nem érint az egyezmény) nincs túl sok, ahogy az egyéb élőerő elleni dolgokból, riasztórendszerekből sem. Ha valakit bővebben érdekel, ezek jó kiindulópontok:
www.hm.gov.hu/files/9/7183/muszaki_eszkozok_a_beketam_muvben_horvat-padanyi_b5_i._rsz.pdf
www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2005/1/2005_1_6.html

Vagyis nagy méretekben aknásítani nem lenne elég készlet, felesleges pazarolni. Esetleg egy előkészített csatamezőn... Viszont házilag barkácsolható botlódrótos akadályok, csőbombák szóba jöhetnek, az MVB helyében lefoglalnám a kémia szertárakat :-)

bz249 2008.11.20. 17:12:55

Don: Nem olyan bonyolult dolog ám a falanx, hogy csak a görögök használhatták. A suméroktól a svájciakig folyamatosan jelen volt a történelemben.

Az, hogy ki milyen ügyes volt az már egy másik mese: és ebben a görögök az átlagot felülmúlták ;)

Dirky 2008.11.20. 18:19:02

Vinitor: igen, jó esély van szerintem is steampunk jellegű átmeneti megoldások kikísérletezésére.

Ami miatt nagyon kell valami megoldás az üzemanyagra, az az élelmezés. Gépesített mezőgazdaság nélkül a lakosság jó részét vissza kell terelni oda dolgozni, amint azt a favágás kapcsán láthattuk is. Vagyis a foglalkoztatásszerkezet drámaian módosul, az Átkerültek kb. 120-125 ezres aktív népességéből legfeljebb 5-6 ezer dolgozik normál esetben a mezőgazdaságban. Az ideiglenesen munkára kivezényelt lakosság jó részének ez lesz a jövője, mert belátható idő belül nem sok webdizájner, logisztikai menedzser, könyvelő avagy tévészerelő kell majd.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 18:30:35

Az aknákkal az a baj, hogy tényleg nincsenek. Persze középtávon megoldható a gyártásuk - szükség is lesz rájuk. Bizonyos irányok lezárására azért használható lenne az, ami van. Meg ugye itt nagy a lelemény :)
Az egyezményekről meg annyit - Nagy Frigyest idézve, kissé pontatlanul - az csak egy darab papír.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 18:34:40

pl. a mezőgazdaság gépesítése a legkönnyebb a gőzgépek segítségével

igazából az élelmezés az egyik legnagyobb probléma

az akkori környezetben az a 300k ember iszonyatos népsűrűséget jelent, és csak a legalapvetőbb dolgok, tehát hús és liszt, tojás előállításához is az átkerült mg kapacitás többszörösére lenne szükség

és akkor még nem beszéltünk pl olyasmiről, hogy cukor
ugyanis akkoriban még nem volt cukorrépa, másból meg elég nehéz kinyerni
és hát ahogy írták már előttem, az amerikai kontinensről származó növények nyilván vannak itt-ott a kertekben, de pl. cukorrépa szerintem nincs
magyarul elég esélytelen a dolog

valamint dohány sincs

ellenben a legtöbb faluban, a városokban meg szinte biztosan van falumúzeum, illetve mesterségek múzeuma
az ott található kapacitás ideális alternatív megoldást nyújthat egy sor dologra

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 18:41:04

Szerintem annyira nem vészes a mezőgazdaság helyzete. Elég sok nyersanyag, föld, eszköz stb. megtalálható még most is, és sokakanak, különösen a vidéken élőknek van is tapasztalata. Persze nem ártana őket majd képezni, de az első néhány évben nem is a szépség a legfontosabb, hanem legyen mit ennünk.
A gépesítést állati erővel valamelyest lehet pótolni. Persze ez megnöveli az élőerő-szükségletet, értsd több ember kell, mert lassabban végeznek adott darab föld felszántásával ökörrel, lóval, mint mondjuk egy traktorral.
Cukorrépát meg igenis termesztünk - igaz a cukorgyárainkat kinyírták, de a technológia ismert.
A dohány is megoldható - persze az már erőteljesen luxus lesz - éppen úgy, mint manapság...

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 18:42:23

Ami hiánycikk és fontos lehet, az szerintem a só! Az mindenhez kell!
Persze erre való a kereskedelem. :)

bz249 2008.11.20. 18:45:27

Sót nem lehet bányászni a Felvidéken?

bz249 2008.11.20. 19:01:27

más: az oroszlányi csata linkje, egom kirablására mutat :)

ja és töröljétek ezt a kommentet a hibajavítás után

Dirky 2008.11.20. 19:12:44

A só valóban fontos, de a Kárpát-medence igen gazdag ilyen szempontból, szóval beszerezni nem nehéz. Ebből a szempontból nagyon szerencsés a Duna melletti fekvés, mert vízi szállítási útvonalak nélkül nehezebb lenne az ókorban. Ómagyarországnak komoly folyami kereskedelmi flottára van szüksége.

A különféle fokozatú függőségekben szenvedők pedig nehéz idők elé néznek. Dohány, tea, kávé, könnyű és nehéz drogok alapanyagai igen nehezen beszerezhetőek lesznek pár hónap múlva. (A szeszgyártást nem kell félteni.) A kelta füvesemberek és druidák komoly kereskedelmi tényezők lehetnek néhány "kellemes hatású" gyógynövénnyel...

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2008.11.20. 19:17:00

Ja, jó kis gombák... bár mintha az ópium nem lenne elérhetetlen. Persze ha leszoknak róla, sokkal jobban járnak.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 19:25:43

igen, termesztünk cukorrépát, de van répaföld az átkerült területen?
valamint ha az átkerülés ősszel történt, akkor hol van cukorrépa? mert azt tavaszal vetik...
és a vetőmagelőállítás megint egy külön történet...

a sót azért nem írtam, mert igen, azt lehet bányászni

és nem azt írtam, hogy vészes a helyzet, csak azért mindenképpen bele kell gondolni

még falun is, aki kertészkedik, max kiegészítésként fogyasztja a terményt, azaz egész éves szükségletet nem termel meg, nem is tudna

és ha jól tudom, az átkerültek nagyobb része urbánus környezettel együtt került át, a panelban nem tudod feltörni a gyepet a kert végében és paprikát ültetni helyette...
és itt nem egy vagy két faluról van szó, hanem ugye többszázezer emberről

állati termékekkel kapcsolatban:
sajna ma már szinte mindenhol mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak, valószínűleg egyszerűen nincs elég tenyészállat az átkerültek között, amivel érdemben lehetne foglalkozni
ha meg van is, hát az is hosszú évek munkája, hogy használható rendszert építsenek fel rájuk

ellenben ami nagy előny, hogy rengeteg károsító, betegség egyáltalán nem játszik szerepet sem az állatoknál, sem a növényeknél, így talán hozható egy elfogadható termelési színvonal

ezenkívül a leghétköznapibb dolgok jelenthetnek még problémát, hogy pl. a villanykörtékhez honnan szereznek volfrámot? olaj nélkül a műanyagok előállítása is elég problémás dolog

viszont amit borítékolni lehet, az az, hogy ennyi embert egyszerre megnyerni a biotáplálkozás ügyének, nem kicsi teljesítmény :)

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 19:28:20

Hááát, nem lennék a drogosok helyében! :D
bz249 - javítva, köszönöm!

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 19:39:19

Vinitor - nem lehet MINDENT egyszerre megoldani. A cukirépával igazad van, az momentán nincs, illetve most kezdik meg a feldolgozását. Szóval az édes életnek egy időre vége... Ám viszonylag gyorsan fel lehet futtatni ezt is.
Az állatállományt pedig a keltáktól vásárolt állatokkal is lehet dúsítani. Számukra egy műanyag doboz hatalmas érték... számunkra már nem annyira.. :) Amint elmúlik a háborús veszély, és megkezdődik valamilyen párbeszéd, a kereskedelem is megindul - jönni fog sok-sok árú, állat, miegymás.

Amúgy meg a kényszer nagy úr - egy időre le lehet mondani a villanykörtékről is..

A második VH alatt számos ostromlott orosz városban még a tereket is krumplival vetették be. De az tény, hogy az urbánusok most szívnak.

Vinitor · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 19:53:02

tudom én, hogy nem lehet mindent egyszerre

de az élelmezés elég fontos
mert villanykörte nélkül még csak elvan az ember, de enni ugye kell
márpedig az akkori környezetben 300k ember igényét kielégíteni, háát...

az állatokkal az az egy baj, hogy azok nem nemesítettek
a tehén alapból nem 20-30 liter tejtermelésre lett kalibrálva, az akkori génállomány jó, ha a negyedét, ötödét produkálja

tehát vérfrissítésre okés a keresztezés, de a tömegtermelést el lehet felejteni, ha nekiállnak potyogtatni a szerelemgyerekeket...

Szakyster 2008.11.20. 21:05:15

Akármennyire profi a kelta vasművesség, az acél és a vas egyszerűen nincs egy súlycsoportban keménységben, tartósságban. Hasonló a helyzet az alumíniummal. (Had ne mondjam, szerintem ez egyik legnagyobb üzletet az alumínium nyilvesszők eladásából lehetne nyélbe ütni)

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.20. 21:42:33

Végül is tök mindegy, hogy mi hasítja fel az ember hasikáját... acél vagy csak vas... ;)

Szakyster 2008.11.20. 21:53:18

Gador: Igen, de vas ellen könnyű acéllal védekezni. Sőt, ha esetleg készítenek profi acélkardot, akkor támadni is :)

FeketeFarkas 2008.11.20. 22:37:22

Cukorrépáról annyit, hogy a méz is megfelelő jópár dologra. Bár kétségkívűl nem mindent lehet vele megoldani. Ráadásul nem árt hozzá elegendő virágos növény se, de mindenesetre éljen az Ómagyar méhészet fellendülése.

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2008.11.21. 03:19:55

az igaz, hogy a legfontosabb az élelmiszerellátás, és a mezőgazdaság, de a földeket meg is kell védeni. erőditett helyőrségek kellenek (cölöpvárak) a határra, egymáshoz közel, hogy a betöréseket megakadályozzák. vagy a másik lehetőség a mezőgazdasági körzetek/termelőszövetkezetek védelme, a ötvenes-hatvanas évekbeli ízrael példájára, ahogy a kibucokat védték az arab támadásoktól.
emellett, szerintem a falvakat is meg kellene erősíteni cölöpfallal, földhányással/árokkal.

a gőzerő, szerintem, valóban megoldás lehet a kőolaj kiváltására. sokkal egyeszerűbb, és könnyebben karbantarható szerkezetek. akár egy falusi kovács is rendben tudná tartani...

egy régebbi topikban felmerült problémára is reftektálnék, hogy szerintem az "áthozott" járványok nem okoznának gondot, hiszen nem tudna nagy távolságokat megtenni a betegség, mivel az emberek nem annyira mobilisak, mint akár a középkorban, a pestijárványkor voltak. sokkal ritkábban is lakott a vidék. nem véletlenül nem voltak nagy pusztító járványok az ókorban, pedig a pestis és himlő már akkor is létezett.

amúgy nagyon jó a blog. most olvastam az eléjétől idág egyhúzórra, vinitort követve:)))

Nagyzee 2008.11.21. 13:25:06

Kifejezetten tetszik a blog, de szerintem túl nagy területet vittetek át. Egy ekkora és harceszközökkel ennyire felszerelt modern népességnek a kelták a kezdeti idők után gyak. semmilyen kellemetlenséget nem tudnak okozni.

Az egész Kárpát-medencében sincs sokmilliós kelta népesség ebben a korban szvsz, pár napi járóföldön belül meg talán, ha százezren lehetnek. (Szintén szvsz.)

"Ha nem is tudjuk, mennyi a számuk, és nem is mind akar lerohanni bennünket, katonailag nem győzhetünk – nincsenek védhető településeink, mert nincsenek falaink."
Szerintem ez pont az ellentetje a valóságnak. Minek kellenének falak meg erődített települések egy modern hadseregnek a kelták ellen? Elég pár lövészárok, géppuskafészek, ilyesmi. Pár géppuskával halomra lehet őket ölni. Ha kiépítenek valami jelző/megfigyelő rendszert (pl. ki lehetne irtani egy sávban az erdőket az átkerült részek körül, aztán lövészetet rendezni a betévedőkre), hogy értesülni tudjanak a közelgő támadásról, akkor gyak. bármilyen kelta támadás egy szimpla vérfürdőbe menne át. Ha úgy döntenek, kb. hermetikusan el lehetne zárni az átkerült részeket a külvilágtól.

Az első tél után az élelmezés, 1-2 éven belül a hadsereg üzemanyagellátása ill. az áramtermelés sem jelenthet nagyobb gondot szvsz. Óriási tudáshalmaz került át, könyvtárak, számítógépek, stb. Plusz gépipar, vegyipar, szénlelőhelyek. Kicsit furcsának hatottak a lovakkal húzott autók, harci járművek a novellában, évtizedekkel az átkerülés után. Ahhoz valamit nagyon el kellett tolni, vagy nagyon meg kellett erősödnie a zöld mozgalomnak.:)

Igazándiból szvsz csak az a kérdés, hogy hogyan tud alkalmazkodni az átkerült magyarság a szituációhoz, ill. milyen utat választanak. Rajtuk áll. Szvsz gyak. bármit megtehetnek, komolyan keresztbe senki nem tudna nekik tenni (talán csak egy járvány), ennek a kornak már ekkora népességgel is ők a csúcsragadozói.

Szakyster 2008.11.21. 14:08:24

Sajna azért ennyire nem könnyű a helyzet. Ha csak minden határközeli településre egy géppuskafészket telepítenek (ami marhára haszontalan, mert simán megkerülhető) akkor teljesen szétaprózzák a haderőt, értelmetlenül. Sokkal inkább a gyorsreagálás lenne a fontos, ha valahol lehet tudni, hogy mozgolódás van, akkor nem 3 napig tartson, míg odaérnek a csapatok. Márpedig ehez vagy gépjármű kell (és hektószám benzin) vagy lovas egységek (amikhez meg lovak)
A tecnológia érdekes kérdés, mert tény, hogy sokminden átjött de ezek egy része nem használható, más része meg hiányos. Pl volt már szó laptopokról: ezeket nem lehet pótolni. gyakorlatilag bármilyen digitális eszköz 20 év múlva kuriózum lesz. És sajnos az ipar nagyrésze erre épül. Ugyan ez a helyzet a napelemgyártással, vagy jónéhány vegyipari alapanyaggal. Amíg a jelenlegi termelőgépek mennek, addig ideig-óráig lehet ezt-azt gyártani, de aztán csak nihil. Régebben volt szó: egy 1900-1950-es évekbeli szinvonalat fel lehet tartani (ami nem is olyan rossz) de nem a jelenlegi népességgel/népsűrűséggel. Itt most hatalmas méretű, ipari szintű termelést kell sufni-módszerekkel pótolni: egyszerűen lehetetlen.

bz249 2008.11.21. 14:48:31

És ha a gazdaság el is jut a fenntartható állapotba (az 1900-1960 között valahol) a technológiai fejlődés még mindig elég lassú lesz, egyszerűen a túl kicsi népesség miatt.

Szóval szerintem teljesen elképzelhető, hogy a novella idején még mindig komoly szerepe lesz at állati erőnek meg az idétlen hibrid technológiáknak. És a novella kapcsán azt se felejtsd el, hogy az nem Ómagyarország szívében játszódik, hanem a peremvidéken túl. Oda meg el kell vinni az üzemanyagot és minden modern technológiát.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2008.11.21. 20:32:36

Bizonyos technikai hanyatlás természetes. Nem tudunk mindent gyártani, de megmarad a tudásbázis, ami továbbadható. Katonai hatalom is van - viszont a népesség kicsi.
Politikailag kell terjeszkedni - magyarosítani kell a környező népeket, azok gyerekeit.
Ahogy a novellában volt! :)
Addig meg túl kell élni vhogy! :)
süti beállítások módosítása