A Contest versenyhez készülget egy próbamodul, aminek a háttéranyagából teszünk közzé pár részletet, majd ha összeáll, természetesen az egészet is. A rendszer is agyalás alatt van, a FUDGE motorját bütyköljük kicsit ómagyarosabbra.

A múzsa:

"– Képzeld – törtem meg a csendet –, kitaláltam, milyen polgári foglalkozást választanék magamnak Ómagyarországon.
– Ajaj, miért van olyan érzésem, hogy baszottnagy ökörséget fogok hallani...?
– Mert bunkó vagy – biztosítottam társamat. – Szóval, arra gondoltam, amerikaifutball-edző leszek.
– Nyertem – röhögött Téglás.
– Nem, nem, ez tényleg jó ötlet! Ez a világ legjobb sportja – na jó, meg a jégkorong – és, gondolj bele, én fogom elterjeszteni a világon. Úgyhogy nem is amerikaifutballnak fogják hívni, hanem csak egyszerűen futballnak."

(Kapitány Csaba "Tigris": Apu ölni megy)

Bajnokcsapat lesz az Esztergomi Vitézek?

Immár egyetlen mérkőzés választja el a Vitézeket a csúcstól, az ómagyar bajnoki címtől. Mind a selejtezőket, mind az egyenes kieséses rendszerű elődöntőket veretlenül vitte végig a fővárosiak büszkesége, legutóbb a Szegedi Acélpatkányokat búcsúztatva. A korábban közepesnek számító csapat erre a szezonra szinte teljesen újjászületett, köszönhetően Felleghy Károly edzőnek és az új igazolásoknak, köztük az „atomantiknak” becézett hármasnak, Kárpáti Heroldnak, Bakonyi McDunkennek és Nyilas Ménrótnak.

Az egyre népszerűbb sportág bajnokságából immár csak egy mérkőzés van hátra, a döntő, amit a tavalyi (és ezidáig állandó) bajnok otthonában, a festői szépségű Fiumében rendeznek. A házigazda Fiumei Állatok csapat szóvivője persze biztos a győzelemben. „A visszaútra ne csomagoljatok, fekete zsákot meg majd adunk szükség szerint” - üzeni a fővárosi játékosoknak a tőlük megszokott módon.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy jövő szerdán az évtized mérkőzése várható. A jegyek már jó előre elkeltek annak ellenére, hogy a távoli és az anyaországhoz csak egy védett korridorral kapcsolódó városba alig utazik le valaki a civilizáltabb területekről. Természetesen az Ómagyar Rádió élőben közvetíti majd az összecsapást az összes közszolgálati és emancipációs csatornán egyaránt és Balatony Bráen díjnyertes bárd is a helyszínre utazik, hogy hőskölteményben örökítse meg az eseményt.

Hídlap, Áu. 25. 20. szám

A játékosok

A játékosok a RÉV Rt. esztergomi irodájának munkatársai. A RÉV különféle biztonsági szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára, objektumok őrzése, bizalmas küldemények célba juttatása, védőkíséret biztosítása egyaránt szerepel a tevékenységi körében, de alkalmanként rabszolgakereséssel is foglalkoznak. A játék apropóját adó megbízáshoz olyan csapatra van szükség, aminek tagjai közt vannak olyanok, akik értenek a fegyverekhez és voltak már éles helyzetben, akik értenek különféle anti nyelveken (kelta, illír, görög, latin az, amire szükség lehet), van civil testőri gyakorlatuk. A játékosok a fentiek figyelembe vételével alkothatják meg (vagy hozhatják át) a karaktereiket.

A megbízás

Az Esztergomi Vitézek ügyvezető elnöke kereste meg a RÉV munkatársait. A csapat hamarosan útnak indul Fiumébe, hogy bajnoki döntőt játsszon a Fiumei Állatok amerikaifoci-csapattal, ami azóta őrzi a bajnoki címet, mióta megszervezték a sportág országos bajnokságát (vagyis három éve). A csapat alapítója és tiszteletbeli vezetője maga Kapitány Csaba, Fiume választott polgármestere (és így a körzet kormányzója), aki sok egyéb mellett az amerikaifoci alapító atyja is Ómagyarországon. Az idősödő ex-megtörő számára ez a sport szinte minden, ez látszik is az Állatok teljesítményén és hozzáállásán. Azonban idén fordulhat a kocka: az Esztergomi Vitézek, aminek jogelődje már az Átkerülés előtt is játszott, botlás nélkül verte végig ellenfeleit a szezonban, köszönhetően az új edzőnek és a szezon előtt leigazolt, többségében anti származású játékosainak. Szakértők szerint a Fiumei Állatoknak még a hazai pálya előnye is kevés lehet a Vitézek ellen. A fővárosi csapat elnöksége azonban attól tart, hogy ez a mérkőzés nem a pályán fog eldőlni: ha csak a fele igaz annak, amit Kapitány Csabáról beszélnek, akkor ezen az úton nem is annyira a bajnoki cím, hanem a játékosok és kísérőik élete a tét. Mindössze két dologban bízhatnak: az egyik az élénk sajtóérdeklődés, ami az eseményt övezi, a másik pedig a RÉV által biztosított profi védőkíséret, akiket a csapat tagjaiként utaztatnak majd le a biztonság kedvéért. A RÉV emberi így hivatalosan nem testőrök lesznek, hanem a Vitézek háttérstábjának tagjai: sajtósok, gyúrók, orvosok, asszisztensek, stb. A hivatalos szervekhez nem fordulhattak, mert az esztergomiaknak nincs illetékességük Fiumében, a helyi közigazgatás meg nyilván Kapitány Csaba kezében van. Szerencsére azért nem teljesen elveszettek a Vitézek sem, egyértelműen a fővárosi csapat az ómagyar kormány favoritja és nem hivatalosan mindent megtesznek azért, hogy tiszta játékban bajnokká válhassanak – de persze nyílt támogatásról nem lehet szó. Minden másról azonban igen.

„Ha valamit akarsz, akkor azok közül, akik ugyanazt akarják, neked kell a legjobban akarnod. Ha odáig emeled a tétet, ahova riválisaid már nem tudják, akarják vagy merik, akkor nyertél.”

Kapitány Csaba

Az amerikaifoci

Egy átkerülés előtti sportág ómagyar mutációja, ami sokáig főleg az alacsony emancipációs szintű vidékeken, az anti lakosság körében volt népszerű, bár akadtak rajongói az átkerült ómagyarok között is. Az átkerült sportolók és leszármazottaik inkább a kevésbé durva, kifinomultabb labdarúgást („foci”) kedvelték, ami gyakorlatilag semmit sem változott az átkerülés után sem, sőt, a korábbi csapatok közül is sok megmaradt, még több újraszerveződött. Már Áu. 3-ban megrendezték az első országos bajnokságot, amin az átkerült területek csapatain kívül a gellérthegyi kelták is képviseltették magukat, az előkelő utolsó előtti helyet elérve.

Az amerikaifoci születését két forrásra vezetik vissza. Az egyik az Esztergomban is űzött „rögbi”, a másik egy híres-hírhedt személy, Kapitány Csaba személyes rajongása a sport (és a rossznyelvek szerint az erőszak) iránt. Bár a rögbi („rugby”) nem azonos azzal a sporttal, amiről végül is az új sportág a nevét kapta, de az átkerülés utáni körülmények között egymásba olvadt a kettő. Az első feljegyzett „amerikaifoci” mérkőzést Kapitány Csaba (akkor egy korai megtörő egység parancsnoka) szervezésében játszották egy ómagyar katonai egység és egy nemrégiben behódolt kelta falu harcosai között. A megtörők közt több olyan katona is szolgált, aki korábban rögbijátékos volt. A szabályokat jelentősen leegyszerűsítették, hogy az antik is megérthessék, gyakorlatilag mindent szabad volt a másik életének kioltásán kívül. (A mérkőzés után Kapitány Csaba felettese egy vizsgálatot is elrendelt, de ennek dokumentumai elvesztek azóta.) Az a csapat szerzett pontot, aminek a játékosa az ellenfél kijelölt területén a földre tudta csapni a labdát úgy, hogy az közben a kezével is érintkezett („tácsdan”). A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik először tudja ezt ötször megtenni. (Egy emancipációs tanulmány szerint ez a mérkőzés pótolta a kelta őslakosság számára a behódolás előtt elmaradt csatát, a falu vénei ugyanis az ómagyar ultimátumot elfogadták és harc nélkül csatlakoztak Ómagyarországhoz, amit a harcosok egy része ellenzett, de a véres mérkőzés során mégis megküzdhettek a hódítókkal. A tanulmány rámutat Kapitány Csaba ösztönös képességeire is az antikkal való kapcsolataiban.)

Az amerikaifoci szabályai később sem finomodtak vagy bővültek túlságosan, akkor leginkább csak a pályával és a támadási körök idejével kapcsolatban, illetve megtiltották a husángok és egyéb kézifegyverek alkalmazását, előírták a szükséges védőfelszereléseket és listázták a tiltott fogásokat (de ezt nem mindenhol tartatják be). Bár hivatalos támogatást sokáig nem kaptak, mégis egyre több helyen játszották, spontán szerveződtek helyi bajnokságok is, általában falvak, telepek között, de ismert olyan mérkőzés is, amivel az ómagyarok és antik közt kialakult feszültséget vezették le.

A hivatalossá válás szintén Kapitány Csaba nevéhez fűződik. Miután leszerelt a megtörőktől és megnyerte a fiumei választásokat, haladéktalanul szervezni kezdte a már pár éve működő városi csapathoz (Fiumei Állatok) méltó ellenfeleket felvonultató bajnokságot. Megalapította az Ómagyar Amerikaifoci Szövetséget (ÓMASZ) és országos felmérést indított a helyi csapatok felkutatására, segítette a szerveződésüket is, több ösztöndíjat is alapított. Politikai kapcsolatait is latba vetette, így érte el többek közt azt, hogy a sportágat korábban betiltó körzetek engedélyezzék az amerikaifoci művelését és amnesztiában részesítsék a súlyos testi sértésért elítélt tehetséges játékosokat. Egységes szabálykönyvet adott ki, amit minden vele kapcsolatban álló csapatnak el kellett fogadnia. Ebben az időszakban alakult újjá az Esztergomi Vitézek csapata is, amit Kapitány Csaba (régi játékosai emléke miatt) eleinte támogatott, de később (a Fiume-Esztergom ellentétek kiéleződésével párhuzamosan) ez a kapcsolat megromlott.

A Sport és Hadkiegészítési Minisztérium Áu. 22-ben engedélyezte az országos bajnokság szervezését, bár ezzel gyakorlatilag csak hivatalos pecsétet kapott egy már több éve működő mozgalom. Az első bajnokságot – természetesen? - Kapitány Csaba csapata, a Fiumei Állatok nyerték. A sportág fokozatosan egyre népszerűbb lett, bár kiemelt, országos figyelmet csak akkor kapott, amikor a Fiumével kapcsolatos politikai problémákat az ottani csapatra vetítették. Az amerikaifoci soha nem tudott kilépni a labdarúgás árnyékából, még Fiumében sem rendelkezett több rajongóval, mint a „puhányfoci”.

A folytatásban Fiumei útikalauz és térkép, Ómagyarország Áu. 25-ben és (szigorúan mesélők számára) a modul fontosabb és kevésbé fontos karakterei.  Szigorúan csak a reklám után...