Á.u. 40 Hotel Fiume

- És, Józsi, gondolom egyértelmű, hogy nem szeretnénk látogatókat.

Nyéki kitessékelte a pincért, majd becsukta a párnázott ajtót, és kétszer ráfordította a kulcsot a zárra. Két évnyi építkezés után kész volt, az életműve megkoronázásának szánta, különösen ezt a kis szivarszobát. Mindig a gazda hívta meg a többieket, Kapitány idején állítólag a Kormányzói Palota borpincéje volt a találkozók helyszíne, Jecsmenik az ÓmHH Fiume stratégiai szobáját preferálta, bár borhűtő azért ott is akadt… most pedig, mint a Város Hercege ö lehetett a házigazda. Leszámítva azt az apró tényt, hogy a Város Hercege egyre inkább egy Hercegh nevű polgárőr parancsnok volt. Aki nem mellesleg elérte, hogy a megtörő alakulatokat is az ő felügyelete alá helyezzék.

Ennek ellenére mosolyt erőltetett az arcára, és elfoglalta a helyét az asztalfőn, mert egyelőre ez még az ö városa volt.

A fővárossal való közvetlen vasúti kapcsolatnak előnye is volt, ahogy végigtekintett az asztalon sorakozó üvegeken. Rendes neszmélyi bor és brandy. Helyes helyes, a Józsi és a Léka jó munkát végeztek az ételre és az italra senkinek nem lehetett panasza.

Ő mondjuk jobban szerette a saját főzetét. Maga elé húzta az üveget és töltött, a többiek követték a példáját. Ennyi tisztelet még volt bennük, jobb lett volna, ha Józsiék is itt vannak, de a titkos megbeszélés attól titkos, hogy a lehető legkevesebben értesülnek róla. Különben sem kell félteni őket, címeres gazember mind. Végignézett az arcokon, az “üzlettársa” Albán Tibi, Belényesi admirális, Regedei képviselő, Hercegh és az ölebe, a gorillaszerű Hajdú megtörő főhadnagy.

- A még szebb jövőre!

- A még szebb jövőre – helyeseltek az egybegyűltek.

Érezte, ahogy szétárad a forróság a mellkasában. Jó tizenöt éve desztillálta már a helyi gyümölcsöt és egyre jobban belejött. Legyen szíved eldobni azt, ami szar. Igaza volt az öreg lepárlómesternek, inkább 20 liter jó szesz, mint 22 rossz. Most viszont mondania kell valamit, és ezzel az irányítás menthetetlenül Hercegh kezébe fog csúszni.

- Amely jövő, mint mindig, viharfelhők mögül mosolyog ránk. Mivel kezdjünk? Esztergom vagy Isztria?

Csodás választási lehetőségek voltak, Esztergom kapcsán a saját inkompetenciáját tudja bizonyítani, Isztria kapcsán pedig Hercegh csilloghat a határozott vezető szerepében. A szempárok a polgárőr parancsnokra szegeződtek. Talán, ha újra szolgálatra jelentkezne… Nem, nevetséges, alacsony rangú tisztként még ennyi befolyása sem lenne Herceghre.

- Talán előbb a fővárosi eseményekkel kellene foglalkoznunk. Elvégre, hogy mit is teszünk Isztriában az elsősorban ettől fog függeni. Mihály, Attila, ezt a részt ti tudjátok jobban.

Formálisan Fiume város országgyűlési képviselője rangban előttük állt, talán csak Belényesi ellentengernagy volt egyenrangú vele. Viszont Regedei Mihály nem a briliáns eszéért került ebbe a pozícióba. Ezt Hercegh is pontosan tudta, de semmi nem annyira sértő, mint az igazság.

- Mihály, az idősebb és a rangidősebb jogán, szerintem kezd te.

Védekező pozícióban volt, viszont egy előnye mégiscsak volt annak, hogy a képviselő beszámolóját fogják először hallani. Szemben Regedeivel, Nyékinek legalább valamennyi valós információja volt. A DEAL mára gyakorlatilag megszűnt, de ez nem jelentette azt, hogy az emberek Átkerültek. A Faltörő Jerke ugyan igyekezett kigyomlálni a gyanúsabbakat és jelentéktelenebb pozícióba száműzni őket, de a sok egykori dezinformációs pótolhatatlan szakértelemmel bírt. Velük nem tudott Kapitány mit kezdeni, ami persze nem azt jelenti, hogy a régi barátság okán sokat elárulnának neki, de valamennyit mégis.

- Hát, elsősorban ugyan a saját kerületeinkkel foglalkoztam az elmúlt hónapban, de már a nyilvános közvélemény-kutatások sem zárják ki az egalisták győzelmet. A nem nyilvánosak meg egyenesen biztosra veszik, hogy a kormánynak olyan mértékű csalásokat kellene alkalmaznia ami kvázi lehetetlenné tenné az ügyet.

- Amennyiben sor kerül azokra a választásokra – szúrta közbe Nyéki.

- Ezt nem értem, már miért ne kerülne sor a választásokra? – értetlenkedett a képviselő

- Nyilván lesznek választások – vette vissza az irányítást Hercegh – de nem mindegy mikor és milyen körülmények között. A katonai forgalmazás megélénkült, ezt még innen délről is észre lehet venni. Attila, van valami hozzáfűznivalód?

Mennyivel egyszerűbb volt a Szávai-hadjárat idején. Akkor Nyéki, a háta mögött Jecsmenikkel parancsokat osztogathatott ennek a senkiházinak. Most meg a saját szállodájában ugráltatja foghegyről odaszúrt megjegyzésekkel. Próbált nem elvörösödni a mérgében. Még egy pálinkát kellene töltenie, de ha ilyen sebességgel issza, akkor be fog rúgni. Ha viszont vizet tölt, akkor puhánynak fog látszani, ha azonnal válaszol szervilisnek, ha késlekedik gyengeelméjűnek. Hercegh szemüveges arcára nézett, aztán a stampóra, majd megint Herceghre.

- Éppenséggel van!

Kimért mozdulatokkal kitöltötte a következő féldecit.

- Kér valaki? Ez a körte tényleg nagyon jól sikerült.

Többen helyeslően bólintottak. Helyes, a kis győzelem is győzelem. Addig is van további egy perce arra, hogy még egyszer végiggondolja, hogy mi legyen.

- Tényleg jó lett ez a körte – nyugtázta az országgyűlési képviselő – feltétlenül adj egy üveggel belőle, amikor legközelebb Esztergomba utazok. Tudod, lobbitevékenység a városért.

Hercegh is letette a poharat, igaz kevésbé lelkesen.

- Tehát?

- Szóval, remélem nem vártok el részleteket a hogyanról és a mikéntről, de bizalmas információk alapján egy egész Ómagyarországra kiterjedő druida összeesküvés van folyamatban, és a Felderítő Parancsnokság nyomra akadt.

Hercegh eddig a pohárral játszott, de erre felkapta a fejét és megigazította a szemöldökét. Nyéki eleresztett egy félmosolyt, ezek szerint van még néhány aduja.

- Ha tippelnem kellene, ezeknek a druidáknak vannak segítőik az egalisták soraiban.

- Meglehet, meglehet – bólintott Nyéki.

- Vagyis az északiak ellesznek magukban, és bárhogy is alakul, szükségük lesz ránk. Ez esetben, azt hiszem rátérhetünk a második pontra. Tudnátok egy kis helyet csinálni Norbi térképeinek?

A tekintetes egybegyűltek követték Hercegh “parancsát”, a gorillaarcú főhadnagy pedig egy hatalmas ív papirost terített szét az asztalon, a sarkait egy-egy masszív bourbonpohárral fixálva. Meglepő módon a térkép Isztriát ábrázolta.

- Akkor tehát itt vagyunk mi – mutatott a Fiume feliratra. – A kiképzőlaktanya Kopasztáborán, a Kocsevjei szénbánya a vasút…

- Főhadnagy, mindannyian voltunk katonák, képesek vagyunk kiigazodni egy térképen - dorongolta le az admirális a megtörő tisztet.

- Értem, akkor a lényegre térnék, a művelet első fázisa, és ezért Albán urat örök hálánk illeti, sikeres volt. A rómaiak véget nem érő kergetőzésbe bonyolódtak a “venét ellenállókkal”, akik, mint bizonyára már önök is tudják, a mi járőreinkre is rátámadtak.

A megszólított joviálisan mosolygott, legalább százhúsz kilogrammjának és alig valamivel több centiméterének köszönhetően puhának és enyhén gyengeelméjűnek tűnt, de Nyéki nagyon jól tudta, hogy nem volt az. A venét lázadók és Fiumei Szemlében megjelent cikkek az összecsapásokról tényleg jó ötlet volt. Megmagyarázta, hogy honnan lett a lázadóknak lőfegyvere, és miért csapnak át a római területre a megtörő járőrök.

- A helyzetre való tekintettel Pulcher további csapatokat kért, de Ibéria jelenleg minden római erőforrást elnyel, úgyhogy maradt az egy légiója. Elvégre itt a baráti Ómagyar Köztársasággal határos területen nincs szükség többre. Ezekből a hozzávalókból meg azt a levest lehet kifőzni, amit Pulcher is kotyvasztott. A seregét szétszedte négy nagyjából egyenlő részre amelyeket ide-ide-ide és ide telepített. Mindegyik nagyjából ezer ember kivéve ezt a csoportot, amelyikhez hozzácsapta a lovasságát is. Ezekből a helyőrségekből nagyjából nyolcvan-száz főből álló őrjáratokat küld ki, mert ennél kevesebb ellen a venétek nem abszolút esélytelenek. Ahogy mondom ez egy tankönyvi válasz a propraetortól. Ha anti banditákkal kell harcolnia.

- Viszont nem anti banditákat fog a nyakába kapni! – vihogott fel Belényesi tengernagy

- De nem ám! – Hercegh is vidám hangulatban volt – Három megtörő századot vontunk össze Kopasztáborán, teherautókkal és nehézfegyverzettel. Hivatalosan gyakorlatoznak, de sajnos pár venét bandita nem fogja tudni a helyét. Remélem a Svadron is készen áll.

- A Sziszek és a Nándorfehérvár hamarosan elindul az éves kalózellenes portyára a tengerészgyalogos kontingensükkel. A Kapitány Csabát és a Fiumét teljesen feltöltötték egy a jövő hónapban Alexandria környékén esedékes gyakorlatra. Ez a négy hajó holnap reggel kifut. Ha az azután következő pár órában történne valamilyen sajnálatos incidens akkor természetesen közbe tudunk avatkozni. Vannak saját terveink az Isztria megszállására. Bár mi ugye a tenger felől támadnánk.

Belényesi és Hercegh még percekig beszéltek, néha Albán és Regedei is közbeszólt, de Nyéki hallgatásba burkolózott. Nélküle zajlik minden. Legszívesebben ivott volna még egy pohárral, vagy elszívott volna egy cigarettát. A francnak kellett mára leszerveznie egy találkozót Adrival. Azért kellett, mert tudtad, hogy ideges leszel, gondolta. Nagyjából ennyi maradt a fontosemberségéből, meg az, hogy volt autója és benzinkerete. Valahonnan a távolból még eljutott az agyáig, hogy Hercegh kérdezett valamit, amire többiek bólogattak. Ő is bólintott, Hercegh italt töltött a többieknek, mert hát ez az ő városa, és itt ő a házigazda. Elfogadta, mert miért akarna összeveszni a Város Hercegével.

***

- Hazavigyelek? – kérdezte Hercegh a porta előtt – Megvan az előnye annak, ha a sereg autót és sofőrt biztosít. A sofőr nem ihat… annyit.

Herceghék háza nem messze állt attól, ahol ők is laktak. Kitti csodálatos anya és gondoskodó feleség volt. Hónapok óta nem feküdtek le. Kitti talán általában sem kívánta a szexet, ő meg egy darab fánál többre vágyott.

- Kösz még dolgom van a Kikötőben. Már a kocsmában.

- Hát, te tudod. – vonta meg a vállát Hercegh

- Ja.

A kurva anyád, azt!, tette hozzá még magában.