Tisztelt Csentőfai Védelmi Bizottság!

Megkeresésükre reagálva levelem mellékleteként megküldöm az Agrár-Koordinációs Bizottság jelentését az Átkerült területek mezőgazdasági helyzetéről.

Az anyag bemutatja a növénytermesztés és az állattenyésztés valamint a vadászat-halászat jelenlegi állapotát, emellett  érinti az élelmiszerbiztonság területét, ám túlzottan mélyre egyik területen sem hatol.

A jelentés összeállítója az átkerülés előtt az agrár-szakigazgatásban töltött 8 évet, ám nem helyi lakosként hozzávetőleges számadatoknak sincs birtokában, és sajnos az informatikai rendszerek erőteljes központosítása miatt (mely az Átkerüléssel az adatbázisok szinte teljes elvesztését jelentette), a konkrét értékekről csak becslések, és nagy hibaszázalékú közelítések állnak rendelkezésre. Éppen ezért az anyag inkább állapotokra, trendekre hívja fel a figyelmet.

Amennyiben Vinitor Miklós úr pontos adatoknak van birtokában, azok nagyban emelnék a jelentés értékét és felhasználhatóságát.

Üdvözlettel:

Szilvári Ádám
Vadászat-igazgatási megbízott
Agrár-Koordinációs Bizottság

*****

Jelentés Ómagyarország mezőgazdaságának helyzetéről

A 2008. október hónapban történt természeti jelenség nyomán kialakult helyzet a mezőgazdaságot, mint nemzetgazdasági ágazatot is érzékenyen érintette. A lakosság élelmiszerrel történő ellátása kiemelt prioritást kapott, ám a termelés körülményei alapjaiban megváltoztak. Az ellátás a továbbiakban a meglévő készletek előrelátó, a jövő szükségleteit is szem előtt tartó felhasználásával várhatóan biztosítható, de az átállás időszakában előállhatnak időszakok, amikor nehézségek adódhatnak a  termelés fenntartása, illetve a lakosság élelmezése és az ipar alapannyaggal történő ellátása terén.

Az Átkerüléssel kialakult helyzet értékelése

1. Az Ágazati Igazgatás újjászervezése

 A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal falugazdászai, illetve hivatali alkalmazottai adták a vázát annak a szervezetnek, mely az agrárium koordinálását az MVB alárendeltségében végzi. Az Agrár-Koordinációs Bizottságba kerültek még állatorvosok, a korábbi Agrárkamara szakemberei, kutatóintézeti dolgozók, valamint a térség nagyüzemeinek vezetői közül néhányan. A Bizottság központja jelenleg Esztergom, emellett a korábbi falugazdász-körzetek mentén három körzet került kialakításra Esztergom, Zsámbék és Tata központtal. A központok saját intézkedési területükön (melyet lényegében természetes határok jelölnek ki) felelősek az MVB AKB utasításainak végrehajtásáért, ennek érvényesítésére viszonylag nagyfokú autonómiát élveznek, ám a végrehajtásban a helyi VB-k állományára  támaszkodnak

2. A mezőgazdaság állapota az átkerüléskor és azóta

2.1. Szántóföldi növénytermesztés:

A 2008. év gazdálkodását a csapadék hiánya jellemezte, ennek megfelelően az őszi munkák az Átkerülés idején időarányosan elvégzésre kerültek. Folyamatban volt a kukorica betakarítása (a cukorrépa-termelés a feldolgozók bezárásával megszűnt), az őszi kalászosok betakarítása természetesen már a nyár folyamán befejeződött, a napraforgó aratása szeptember hónapban megtörtént. Az őszi búza, őszi árpa vetése lényegében befejeződött, földben volt a repce.

Az őszi talajmunkákra elsősorban a napraforgó és kukorica-területek esetében nem mindenhol került még sor, ezek a területek jellemzően most is tarló-állapotban vannak.


2.2. Készletek:

A 2008. évi kalászosok az országot sujtó szárazság ellenére jó termést adtak, a kiszámíthatatlan piac miatt a készletek jellemzően magtárakban állnak. A korábbi évek intervenciós felvásárlásai mentén kialakult jó minőségű raktárbázis kellő alapot nyújt a termés megőrzésére. (A készlet lefoglalása a válság első napjaiban megtörtént.) A rendelkezésre álló készlet elégséges a megmaradt állatállomány takarmányozására a következő aratásig, illetve a szükséges vetőmag-mennyiség is visszafogható, emellett természetesen a lakosság élelmezésére is kellő tartalék áll rendelkezésre.

Mivel a következő időszakban a terméshozamok drasztikus visszaesésére számíthatunk, célszerű a készlettel a továbbiakban is takarékosan bánni.


2.3. Állattenyésztés

Az Átkerülés az állattenyésztési ágazatot érintette a legsúlyosabban. A nagylétszámú állattartó telepeken tartott magas genetikai értékű állományok nehezen viselték az Átkerüléssel leromlott tartási és takarmányozási körülményeket. Nyilvánvalóvá vált, hogy gépi erő nélkül lehetetlen az állatok további koncentrált elhelyezése, sok helyen spontán megindult az állomány széttelepítése a környékbeli települések arra alkalmas belterületi ingatlanjaira. Így az állomány megmaradt részének elhelyezése fizikailag megoldott, de ellenőrzésük, ellátásuk, nyomon követésük megnehezült, valamint a megalapozott tenyésztői munka ellehetetlenült.

2.3.1. Szarvasmarha

A jelenlegi szarvasmarha állomány jellemzően Holstein fríz, melynek nemesítése kizárólag a tejmennyiségre irányult. Ennek eredményeként a fajta ellenállóképessége alacsony, kiváló minőségű, nagy tömegű takarmányt, gondos ápolást igényel. A rideg, félrideg körülmények közt jelentős termelés-visszaesés és elhullás várható, tapasztalható. További tenyésztése során előtérbe kell helyezni az ellenállóképesség fejlesztését. A fajra jellemző hosszú generációs idő (több mint 2 év után hozza első utódát, melynek teljesítménye további 3 év után mérhető) a tenyésztői munka lassú. Az állomány drasztikus átalakítása csak kelta importból származó bikák, tehenek, vemhes üszők nagyarányú bevonásával oldható meg.

A fajta átalakításával várhatóan emelkedik a húskihozatal is, tehát a jelenlegi tejhasznú állományt hosszú távon kettős hasznosításúvá válik.

2.3.2. Sertés

Az intenzív hibridek ennél a fajnál is rosszul reagáltak az Átkerülés során megváltozott helyzetre. Az eltelt időben az átkerült hízóállomány mintegy kétharmada vágásra, sokszor kényszervágásra került. A sertésállomány rövid generációs ideje, és nagyfokú szaporasága miatt azonban a létszám rövid távon felfuttatható, illetve a genetikában szükséges változtatások is gyorsabban kivitelezhetők. A tenyésztési munkának itt is a ridegítés irányába kell mutatnia, az átkerült mangalica, duroc, stb állományra alapozva.

Ellenőrzött körülmények között kísérleteket kell végezni vaddisznó, valamint kelta házisertés példányokkal is, ám az állatbetegségek terjedésének fokozott veszélye miatt ezeket az egyedeket teljesen el kell zárni a többi állománytól.

Jelentős genetikai értéket képvisel a modern hibridek egész évben meglévő termékenyíthetőségét, a kelta népesség állományának szaporíthatósága nem terjed ki az egész évre, a nőstények ivarzása évszkakhoz kötött.

2.3.3. Baromfi

A broilertartás ellehetetlenült, az energiaigényes vágócsirke-tartást nem lehet folytatni nagy tömegű takarmány, jelentős mennyiségű fűtőanyag, jó minőségű ivóvíz és állatgyógyszerek nélkül. Ennek megfelelően mostanra nem maradt nagyüzemi rendszerű baromfitartás (tyúk). Az állományokat az első napokban levágták, ám fagyasztás nélkül a hús leginkább veszélyes hulladékként maradt a telepeken. A hideg időjárás ellénere el kellett rendelni a baromfitelepek teljes lezárását, a területek mentesítéséig.

Hasonló folyamat játszódott le a pulykatartás, valamint a víziszárnyasok esetében is.

Mára a meglévő baromfiállomány a falusi lakosság baromfiudvaraira korlátozódik. A termelt tojás helyi szükségleteket fedez (illetve a hivatalos begyűjtő-elosztórendszert elkerülve jut a városi lakosságnak), ám az élelmiszerbiztonság lényegében megszűnt.

2.3.4. Juh, kecske

A meglévő állomány tartása eddig is legelőre volt alapozva, csak a téli időszakban került sor istállózásra, ám a készletek az állomány áttelelésére rendelkezésre állnak. Ezek a fajok tűrték és tűrik legjobban a megváltozott körülményeket.

Az állomány gyors felszaporítása érdekében elrendeltük a vágások beszüntetését. További intézkedésig csak indokolt esetben, kényszervágás keretében szabad az állományból kivágni.

2.3.5 Vadászat-halászat

Míg a haszonállat-tartás ellehetetlenült a vadászati és halászati tevékenység feltételei összességében kedvezően változtak. A visszarendeződött növényzet, elsősorban az erdők vadeltartó képessége jelentősen megnövekedett, és a Duna vízminőségének és halállományának változása is kedvezőnek mondható.

Nagyvad: A visszaerdősült területeken, a kisebb zavarás mellett várhatóan emelkedik nagyvadjaink létszáma. Populációik várhatóan eredményesen vészelik át az átmeneti éveket, és jelentős emelkedés mellett a jelenleginél magasabb számban állandósul létszámuk. A lakosság részéről erősödő tiltott vadászat azonban akár az állomány jelentős részének kiírtását is okozhatja. Az átkerült terület határán túli dúsabb vegetáció a peremterületekről elvonja majd az állományt, így a lassú elvándorlás is a csökkenés irányába hat.

Emellett megjelentek újabb - legkésőbb a középkorban eltűnt - fajok, mint az európai bölény, ezek kímélete a populáció nagyságának becsléséig mindenképpen kívánatos.

Az apróvad-gazdálkodás (elsősorban a fácánnevelés) ugyan az állattenyésztés többi ágazatához hasonlóan viseli a krízist. Az Átkerülés idején a vadászati szezon elején a mesterséges fácánneveldékben több tízezer kifejlett madár volt található. Ezek a téli körülményeket megfelelő takarmányozás mellett jól bírják, tartásuk megoldható, kihelyezésüket azonban Bizottságunk megtiltotta. A nevelt fácán ősi ösztönei mára "megkoptak", nem elég éber, nem elég óvatos az emberrel és a kártevőkkel szemben, röpkészsége nem megfelelő a kihelyezéshez.

A mostani állomány "törzsállományként" történő hasznosításával, ám jóval "vadabb" nevelésével talán "repatriálható" ez a faj, ám ellenkező esetben a nevelés nagy energia és takarmányigénye miatt jelen körülmények között nem fenntartható a mesterséges nevelés.

A mezei nyúl kapcsán tenyésztői munka nem folyt, a változó körülményekhez alkalmazkodni tud az állomány. A nagytáblás mezőgazdasági művelés elmaradásával visszavaduló területeken várhatóan emelkedni fog létszámuk, ám vadászatuk is több nehézséggel jár majd.

A vadászatban kiemelkedő szerepet kell kapnia a dúvadgyérítésnek. Ismételten megjelentek nagyragadozók, emellett jelentősen megemelkedett a kóbor ebek, kóbor macskák száma. Mivel a vadászfegyverek lőszerutánpótlása kérdéses, ezért gyérítésük sem történik kellő intenzitással.

Összegezve: A vadászat - az első véleményekkel ellentétben - egyelőre csak kiegészítő forrásként vehető számba a lakosság élelmezésében. Az állományok stabilizálása után növelhető a népélelmezésben betöltött szerepe, addig is a vad védelme kell, hogy a vadgazdálkodási munka elsődleges célja legyen.

Halászat. A Duna vízminőségének javulása és a korábban eltűnt fajok megjelenése a halászat élelmezési szerepét jelentősen megnövelte. Mivel a tógazdasági haltenyésztés feltételei megszűntek, a folyóvízi halászat kerül előtérbe. Rendelkeztünk a tógazdasági állományok folyóvízbe történő telepítéséről. Intézkedéseket tettünk Halászati Ellátó Szolgálatok felállítására.

3. Élelmiszerbiztonság

Felszerelés és szakemberhiány - valamint a kialakult vis maior helyzetre tekintettel az EU-csatlakozás után felerősödő élelmiszerbiztonsági munka háttérbe szorult. A kialakult elosztóhelyeken alkalmi ellenőrzéseket van kapacitásunk végezni, ahol az érzékszervi vizsgálatok által is emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek megsemmisítését tudjuk kezdeményezni. Számos esetben intézkedett a helyi VB az ilyen készletek megsemmisítésére (jellemzően szabad tűzi égetéssel) ami sok esetben vezetett helyi feszültségekhez, inzultusokhoz. A tömeges élelmiszermérgezések elkerülése érdekében ezt a munkát tovább kell erősíteni, és szigorú szankciókat kell bevezetni a nem megfelelő élelmiszert elosztó, árusító személyek ellen. A jelenlegi helyzetben központi szabályozás híján szinte VB-ként más eljárást alkalamaznak.

A faluszéli "dögkutak" fosztogatása jellemzővé vált. Mivel az állati hullák biztonságos gyűjtése és megsemmisítése lehetetlenné vált, ez komoly népegészségügyi kockázatot jelent.

Javaslatot tettünk az Egészségügyi Bizottságnak az egészségügyi dolgozók - beleértve az állatorvosok - képzésére, melynek keretében az élelmiszer-eredetű fertőzések megelőzése, kezelése, járvány esetén követendő protokollok kerültek ismertetésre.

(Köszönet FarkasEmbernek az anyagért!)