Innen indult

2008. október 25-én Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket. A blog szerzői a múltba sodródva próbálnak élni és túlélni. Levél nekik: atkerulesKUKACgmail.com

Olvasnivaló

Kommentek

Web II



free counters


Címkék

2évad (64) 6evesOM (3) Á.u. 50-es szkíta felkelés (6) airport280bc (3) albertizmus (5) alexandria (5) állat (11) angyali (3) anyagtudományi intézet (2) Anya választása (3) átkerülésnap (1) Áu20 (2) az átkerülés lovasai (38) balaton (1) beteg (11) brennus (4) bz (1) bz249 (36) cian (8) corpus (19) család (17) csentőfa (26) csentőfaitúszharc (4) csk260 (1) drazsé (2) druida (2) égbőlpottyantott (8) eomagyarorszag (5) esztergom (27) evadvaro (3) farkasrolandsaga (2) fegyver (39) fiume (9) fiumeévad (24) fórumposzt (4) franciák (1) gador (25) Galliaiháború (4) gellérthegy (10) ghery (31) gheryévad (9) háború (15) hajó (2) Halmai (6) hamilkar barkasz (1) Hannibál a kapun belül (11) harkaly (7) hellókarácsony (1) hirdetés (2) hírek (24) hirsarok (86) hirsarok au2 (7) horánszky (9) ibéria (2) iskola (8) Isztria (11) jatek (5) katonadolog (6) kelták (56) kindle (2) kitekintő (36) kölyöktomi (4) könyv (15) kovácsgusztáv (6) kritikarólunk (2) laza (2) lázadás (16) love (6) maggoth (1) megtörők (1) mezőgazdaság (3) minisorozat (10) morgolódó (3) munka (6) nemfikció (36) novella (9) őkisátkerültek (3) ómagyarország lángokban (78) ÓML2 (12) ómr1 (4) operation iulia (4) palyazat (4) passer (1) polgárőr (10) politika (6) promó (1) r!t (1) rajz (1) rendőr (9) repülő (4) róma (16) rómaikövetség (18) sacco (4) sport (1) sütőbalázs (4) szavazás (4) szentendre (5) szerepjáték (6) szereplők (1) szerzők (11) szinfalmögé (1) szkíták (3) szs (34) t1gris (25) találkozó (4) tát (2) távközlés (3) technológia (6) teddybear (11) tekercsraktár (19) térkép (1) triumpathor (47) tudomány (1) uránsaga (8) vallás (12) védelemigazgatás (32) vegleg atkerulve (10) vers (1) videó (2) vigyazó szemetek (4) vinitor (25) vitezkapitany (21) wiki (9) zsidók (3) zsozsóbácsi (1) Címkefelhő

Kék Duna keringő - kalandmodul, első rész

2009.04.27. 19:35 | szs. | 9 komment

Címkék: szerepjáték

 

Prológus

 

Ómagyarország, pár héttel az Átkerülés után

 

Esztergomi főtér, ragyogó napsütés, sötét foltok a díszburkolaton és ételért sorban álló, rosszkedvű emberek. És Thomas Simon, aki pár napja már nem hivatkozik arra, hogy uniós állampolgár ő is. Csak egy ember, akinek szintén ennie kell.

Szakadt reklámszatyrába egy kellemetlenül kicsinek tűnő csomag tészta és egy behorpadt oldalú májkrémes konzerv került, majd mikor az osztást irányító fiatal nő észrevette a tekintetét, megszánta még egy csomag keksszel.

- Spéter mér... verden – tette még hozzá, próbált biztatóan mosolyogni.

Thomas egy hosszú pillanatig állta a tekintetét, majd morgott egy dankét és megfordult, hogy átküzdje magát a tömegen. Mint mindig, a magyarok most is összesúgtak a háta mögött, de legalább senki sem esett neki nyíltan. Nem mindig volt ilyen szerencséje, a karján még mindig ott sajgott egy kékes folt. Még az a rendfenntartó milicista vagy mi is méltatlankodott, aki leszedte róla a vérző fejű támadóját, akinek egy löncshúsos konzervvel sikerült kicsit kidekorálnia az arcát, mielőtt a földre vitte volna. Nem értette a magyar szavakat, de el tudta képzelni, miket mondanak. Miért etessék ezeket a németeket, ha nekik sincs elég?

Amikor kiért az napi fejadagjukért sorban álló emberek közül, kicsit engedett a szorításon, amivel a hűséges nejlonszatyra tartalmát védte, a zsebében is elengedte a kés markolatát. Egyszer kis bökő, igazából lopta, de inkább lop, mint hogy fegyver nélkül mászkáljon. Fegyver... pár hónappal ezelőtt még a virsliszeleteléshez is nagyobbat vett volna ki a konyhaszekrény fiókjából. De azért a semminél több.

Akár élvezhette is volna az időt, az ősz hosszúra nyúlt és az évszakhoz képest meleg is volt az idő, persze hajnalra azért rendesen le tudott hűlni. Eszébe jutott, hogy ma őrségben lesz. A Verlegung óta egy véget érni nem akaró rossz álom az egész élete.

Bárcsak otthon hagyta volna a családját.

 

Amikor bezörgettek az ablakon, egyből a késéért nyúlt.

- Mi van, öreg, ideges vagy? - vigyorgott rá zavartan Luka. Thomas pár másodpercig némán meredt rá az üvegen keresztül, majd az ablakemelő gombja felé nyúlt, de a mozdulat félbemaradt.

És még fizetett is annak idején azért, hogy most ne tudja lehúzni az ablakot. Remek. Scheisse.

Intett Lukának, hogy üljön be. A nagydarab, kissé hullámzó járású bajor megkerülte az üzemanyagától és akkumulátorától megfosztott Mercedest és kinyitotta a jobb oldali ajtaját.

- Mikor verték be a hátsót? - kérdezte, miközben beült Thomas mellé.

- Valamikor az éjjel – mormolta Thomas. Még a tükröt is elcsavarta, hogy ne lássa, amúgy is túl sok minden rontotta az illúziót. Milyen szánalmas, azok a pillanatok éltetik, amikor a béna kocsi volánja mögé ülve végre megszabadul a különféle hülye feladatokat kitaláló magyaroktól, a szokottnál is kiállhatatlanabb feleségétől, akitől inkább el kellett volna válnia, ahelyett, hogy a családterapeutára hallgatva elhozza egy közös, bensőséges kiruccanásra, úgy mint régen.

Hát tényleg úgy mint régen.

Csak benyomni a kulcsot, elfordítani, a motor diszkréten, alig hallhatóan életre kel, rálépni a gázra, kijutni az M1-es autópályára, tövig nyomni és pár óra alatt otthon lenni. Kamaszkorában játszott ilyet utoljára, a nagypapa régi kocsijával, a melléképület mögött.

- Láttad, ki volt? - méregette a benyomott plexit Luka.

- Nem – próbálta Thomas rövidre zárni. - Senki sem látott semmit.

- Barmok.

Némán ültek egy darabig egymás mellett, Thomas néha óvatosan megsimította a kormánykereket, Luka meg sűrű szakállal borított arcát vakargatta. Az Átkerülés hozta őket össze, amúgy valószínűleg sohasem találkoznak, egy kimenőjét töltő hajós volt, aki Pestről vonatozott Esztergomba, hogy csapjon egy görbe estét, majd mire kijózanodik, a hajója is befut és gályázhat tovább. A kijózanodásig sikerült a terv, utána a többi itt ragadt és semmire sem jó külföldivel együtt bezsuppolták a város közepén álló, mint utólag megtudták, bontásra kijelölt zöld színű, lehangoló épületbe. Eleinte csak a közös nyelv hozta össze a savanyú képű középvezetővel, bár a képletből nem lehetett kihagyni a kisírt szemű, de szigorúan csak mélyen dekoltált ruhákkal rendelkező tizenkilenc éves lányát sem.

- Elisa hogy van? - dörmögte Luka, hogy megtörje valamivel a csendet.

- Biztos jól – felelte egykedvűen Thomas. Már legalább tíz éve úgy érezte, hogy nem azon a világon él, mint amiben a lánya, a túlórák után hazaesve sehogy sem tudta megtalálni a hozzá vezető utat. Mostanra már... Mindegy. El kellett volna válnia, elrepülni valami tengerpartra, tiszta lappal újrakezdeni az egészet. - Beírta az összeírásba, hogy egészségügyi iskolába jár, elvitték dolgozni a kórházba. Amikor legutóbb hírt adott magáról, azt mondta, hogy sok a munka, de kap rendesen enni és jó a társaság is.

Csak épp azt nem tette hozzá, hogy jobb, mint amit a szülei nyújtani tudnak neki. Igazából nem is kellett hozzátennie.

- És Helena?

- Váltsunk témát – javasolta Lukának. Dühösen megnyomta a dudát, majd elengedte, a betört ablakú, megkarcolt kocsi ugyanolyan néma csöndben állt a zöld épület melletti feltört burkolatú parkolóban, mint előtte.

- Váltsunk – értett egyet Luka. - Én is beírtam a végzettségemet az összeírásba, tegnap meg is kerestek. Tudnak ezek németük, ha akarnak valamit.

Thomas is beírta, hogy marketingmanager, őt nem keresték meg semmivel. A fejtámlának dőlt és becsukta a szemét.

- Kivagy, mi? - folytatta Luka. - Megértem. Na mindegy, összehoztak valami kis csapatot, átnéztük az összes hajót, ami a környéken van. Úgyhogy megint hajókázni fogok, mit szólsz?

- Gratulálok.

- Az egyiken volt rádió is, kicsit megbirizgáltam, kíváncsiság, érted... - Thomas hallotta, hogy Luka mocorog az ülésben, kinyitotta a szemét s látta, hogy a szakállas férfi közelebb hajolt hozzá. - Elkaptam egy adást. Németül.

Thomasnak elkerekedtek a szemei.

- Az... mit jelent? Mit mondtak?

- Nem volt sok időm, mert nem akartam... mindegy, németül volt, Passau-t emlegették benne. Nem szóltam róla.

- Miért nem szóltál róla?

Luka visszadőlt az ülésébe és vigyorogni kezdett.

- Azért, kedves barátom, amiért te itt üldögélsz és brümbrümözöl a kiherélt Mercidben. Mert én is haza akarok menni.

Thomas önkéntelenül is a betört hátsó ablak felé nézett, remélte, hogy nem szivárgott ki rajta semmi.

Majd Luka felé fordult és kérdőn felvonta a szemöldökét.

 

 

Előkészítés

 

Pár szó Ómagyarországról:

 

Ómagyarország 2008. októberében jött létre, amikor egy azóta is ismeretlen okból Komárom-Esztergom megye keleti része és néhány vele szomszédos terület egy éjszaka átkerült az ókorba, Krisztus előtt 280-ba.

A viszonylag fejlett iparral és infrasturktúrával rendelkező, helyi viszonylatban hatalmas népsűrűségű országrésznek nem csak az eltűnt civilizáció hiányával, hanem a környéken gyülekező kelta sereggel is meg kell küzdenie.Az első telet, az első éveket túlélve, magára találva a jövő átsodródott lakói nem csak a saját sorsukat vehetik a kezükbe, hanem az is kiderült, hogyan élnek, élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy saját képükre és hasonlatosságukra formálják a jövőt.

 

A világ építésében kulcsfontosságú szerepet játszik a http://omagyar.blog.hu oldalon olvasható közösségi blogfikció, ahol több nézőpontból olvasható az átkerült emberek élete, kiegészítve sokféle szakterület anyagával az ipartól kezdve a honvédelmen át az új körülményekhez szabott oktatási rendszerig. A modul a blogfikció első évada alatt játszódik, az adott helyeken konkrét posztokat ad meg háttéranyagként a mesélőnek.

 

A modul háttere, kiindulópont

 

A játékosok

 

A modul szereplői hétköznapi emberek voltak az Átkerülés előtt, a játékosok ezen a kereten belül formálhatják meg a karaktereket, néhány megkötéssel. Az Átkerülés utáni első hevenyészett összeírás során megadott adataik alapján hívták be őket eligazításra, ahol megkapják a megbízásukat. Az összeválogatásuk szempontjai a következők voltak:

 

- jó német nyelvtudás (esetleg angol)

- hajózási ismeretek

- fegyvervizsga és fegyveres erők kötelékében eltöltött idő (rendőrség, honvédség).

 

A karakterek nem rendelkeznek mindhárom képességgel, de a csapatnak úgy kell összeállnia, hogy mindegyik, fenti képességekkel összefüggő feladattal meg tudjanak birkózni, legyen, aki el tud vezetni egy kishajót nehezebb vizeken is, legyen, aki szót ért a németekkel és legyen, aki tud bánni a fegyverekkel, ha arra kerül a sor. A játék előtti megbeszélésen ezek alapján álljon össze a csapat, rövid előtörténettel, legyen szó a lakhelyről (itt élő Átkerült vagy átutazó), családi állapot és megmaradt családtagok, a beválogatáshoz kapcsolódó képességgel kapcsolatos tapasztalatokról pár szó. Mivel a játék nem aprólékosan szabályozott rendszert használ, a játékosok képességei sincsenek kilistázva és pontokkal ellátva, a játék közben felmerülő kérdéseket az előtörténetből és az általános képességekből kell levezetni, nem lehet menet közben bedobni egy „apropó, ehhez is értek ám” jellegű mentőkötelet. Ha valaki német szakos bölcsészlány, akkor nem valószínű, hogy ért majd az erdőbeni nyomolvasáshoz, kivéve, ha az előtörténeténél kiemeli, hogy rendszeresen jár túlélőtáborba, és ott szorgalmasan jegyzetel. Vitás kérdésekben a mesélő dönt.

 

Felszerelés, eszközök: A szűkös készletek miatt a csapatot nem tudják olyan jól felszerelni, mint illene, bár a játék során kiegészíthetik az eszközeiket, valósághű határok között.

 

Eredetileg a következő fontosabb dolgokat kapják:

 

- két rendőrségnél rendszeresített AMD gépkarabély, 3-3 tár (összesen 180 db) lőszerrel.

- két rendőrségi Parabellum pisztoly, 2-2 tár lőszerrel

- egy rakétapisztoly három vörös színű rakétával

- három gázpisztoly (revolver), összesen 50 CS és 50 Pepper tölténnyel

- távcső

- kézi hangosbeszélő feltöltött akumulátorral, töltési lehetőség nélkül

- hajózási térkép és egy „pocsolyatérkép” a Duna-múzeumból (feltüntetve a valószínű hajózható ágakat + kiegészítve néhány légifelvétellel)

- beépített rádiókészülék a hajón, két pár olcsó walkie-talkie a Tesco készletéből, tartalék elemekkel

- mentőmellények

- az MVB és az Esztergomi Rendőrkapitányság igazolása a küldetésükről

- különféle kések, macseták, kötél kampóval, gumipókok

- mentődoboz, elsősegély-felszerelés

- meleg ruhák, takarók

- egy üveg pálinka, teafilterek, víztisztító tabletták, szűrők

- szűkösen egy hónapra elegendő tartós élelmiszer: tészták, konzervek, szárazbab, lencse, só (aláírt nyilatkozattal, hogy ez az egy hónapra előre kiadott rendes fejadagjuk terhére jár nekik)

- három digitális (bontatlan) fényképezőgép és egy hagyományos, egy tekercs filmmel

 

Az eligazítás mellé a következő írott parancsot kapják:

 

Két nappal ezelőtt három német és két osztrák állampolgárságú személy eltulajdonított egy kishajót és elindultak vele Bécs irányában a Dunán. Indítékuk, úticéljuk ismeretlen. Feltételezhetően több illegálisan szerzett lőfegyvert és extra üzemanyagkészletet is vittek magukkal. Rádióhívásainkra nem válaszolnak, elképzelhető, hogy a kishajóra telepített készülék tönkrement vagy tönkretették.

A rendelkezésre bocsátott eszközök segítségével, azokat (különösen a hajót) épségben megőrizve hozzák vissza az engedély nélkül eltávozott idegen állampolgárságú személyeket és az általuk eltulajdonított, jelen helyzetünkben pótolhatatlan felszerelési tárgyakat. Kiemelt fontosságú a kishajó visszaszerzése. A bevetés során minden szükségesnek ítélt kényszerítő eszköz használata megengedett, akár az idegen állampolgárságú személyek, akár az ismeretlen eredetű barbárok ellen. A használat mértékének megállapításakor vegyék figyelembe a takarékosság szempontjait! Ha a feladat bizonyos részeinek megvalósítása nehézségekbe ütközik, akkor a következő fontossági sorrendben súlyozzanak és válasszák ki az elérni kívántat:

1. A kishajó visszaszerzése

2. A lőfegyverek és lőszerek visszaszerzése

3. Az egyéb (főleg hajózáshoz) szükséges tárgyak visszaszerzése

4. A személyek elfogása és visszahozása, hogy statáriális bíróság elé álljanak

5. A személyek likvidálása, megakadályozandó azt, hogy fogságba esésükkel vagy egyéb tevékenységükkel biztonsági kockázatot jelentsenek

 

Másodlagos feladatuk a bejárt folyószakasz felmérése, vázlatok, fényképek készítése.

 

Az idegen állampolgárok listája:

 

Lukas Grotz, matróz (német)

Thomas Simon, marketinmanager (német)

Gustav Mannlich, vadász (német)

Joseph Stadter, egyetemi hallgató (osztrák)

Jürgen Stadter, tanuló (osztrák)

 

(Követketzik a modul mesélőknek szánt része, háttéranyagok, fordulópontok és pár szó a játékrendszerről, persze csak ha a t. olvasók és játékosok úgy érzik, hogy érdemes folytatni. :) ) 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://omagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr511089986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

(F)ordító · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2009.04.27. 22:00:09

hű, ez de igen! kár, hogy a végét nem értem, mert szerepjáték az nem játszott soha be nekem. de hajrá!

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.04.27. 22:06:15

Igazából ez nem a vége, hanem az eleje. A játékosok eddig tudják a dolgokat, majd ezután ők alakítják - na meg persze a mesélő, akinél a történet vázlata van, bekövetkező események, személyek leírása, akikkel találkozhatnak, stb, de a játékosok számára ez csak menet közben derül ki a döntéseik nyomán. Most épp azt a részt hegesztem, remélve, hogy a nálam hozzábbértőbbek majd jól szétszedik és rendesen összerakják. :)

Harkaly 2009.04.27. 22:30:08

Az a nemet nyelvu radioadas NAGYON meg fogja kavarni a dolgokat...

Ghery88 · http://omagyar.blog.hu/ 2009.04.28. 00:09:29

Időt akarok, játszani akarok...

bz249 2009.04.29. 09:17:53

Hát játszani valószínűleg nem fogok vele :(

... de azért lássuk a sztori végét (illetve hát a lehetséges végéket) meg a rejtélyt! ;)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.04.29. 16:08:27

Ez nem ér, a tavaly ősztől gabalyodó "mondakör" kifejezetten tagadta más átkerült területek létezését... vagy csak sugallta, hogy "A nagyvilágon e kívül/Nincsen számodra hely;/ Áldjon vagy verjen sors keze;/ Itt élned, halnos kell."

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.04.29. 16:17:18

Lassan összerakom a végét és akkor mindenki meglássa, mi van. ;)

teddybear01 2009.04.29. 19:35:02

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Azért nekem lenne ötletem, mondjuk Lukas hajója mégis elhúzott éjjel Egom mellett, és keresi a hiányzó osztrák városokat...

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.04.30. 08:49:02

Eseleg ifú ómagyarok beleittak a cefrébe, találtak egy teszkós wokitokit és beállva vízállásjelentéseket olvastak be, közben pedig bajor sördalokat énekeltek...
süti beállítások módosítása