A Kapitány, ó, kapitányom című szerepjáték-modul néhány szereplője (nem játékos karaktere), a teljesség igénye nélkül. Csak hogy mutassuk, ez a projekt sem halt be teljesen, csak hát ez a dögmeleg...

Esztergomi Vitézek (nem teljes lista)

Felleghy Károly, edző (52) Az Átkerülés előtt labdarúgó játékvezető volt, kevés szabadidejében a Richter gyógyszergyárban dolgozott. Az Átkerülés után részt vett több külső telep alapításában a technikai hátteret biztosító csapat tagjaként, később a Dorogi Gőzgépgyár képviselőjeként. Itt ismerkedett meg az antik körében népszerűvé váló amerikaifocival, aminek először lelkes művelője, később teoretikusa lett, több kézírásos taktikai értekezése Kárpát-medence szerte ismert. Néhány mérkőzés erejéig Kapitány Csabával is összeismerkedett, de labdarúgó múltja miatt nem alakult ki köztük szorosabb kapcsolat.

Áu. 20-ban egy baleset során három ujját elveszítette a jobb kezén, így leszázalékolták és a DG-től életjáradékot kap. Ezután már minden idejét az játékvezetésre és edzői munkájára fordíthatta, sikeresen ötvözve az átkerülés előtti ismereteit az antik körében tapasztaltakkal (és saját elméleti kutatásaival). Áu. 23-ban szerződtették le az Esztergomi Vitézekhez, fél év múlva már ő a csapat vezetőedzője. Teljesen átalakította a csapatot, ismeretlen, általa felfedezett anti játékosokkal egészítette ki a keretet és hamarosan a legjobbak közé kerültek. Ha győznek, az Felleghy karrierjének csúcsa lesz majd.

Felleghy az utóbbi időben határozottan hízásnak indult és több egészségügyi problémával is küszködik (visszér, emésztési zavarok, ideggyengeség). Harsány, erőteljes személyiség, nem ijed meg a saját árnyékától, de tudja azt is, hogy mikor kell visszavonulni (ha nem is mindig). Kapitányt sportembernek tartja, a klub félelmeit meg alaptalannak, meg különben is, a csapat amerikaifocistákból áll és nem elsőáldozós kislányokból. A RÉV embereit a háta közepére sem kívánja.

Juhász Attila Hugó (29) az Esztergomi Vitézek csapatkapitánya, az egyik legidősebb és legtapasztaltabb játékos. Katonai szolgálatát az emancipátoroknál töltötte, főleg azok sportrészlegénél, tényleges bevetést nem is látott, de a kiképzést azért letudta, sportolómódra. Nem alapító tag a Vitézeknél, de legalább akkora tisztelet övezi, mintha az lenne, ráadásul az Átkerülés előtt született, ha nincs is sok emléke róla. (Bár azzal szokott hencegni, hogy ő anno élőben nézte a Super Bowl-t, van, aki el is hiszi neki.) Jó szervező, vezető egyéniség, bár lassan a visszavonulást tervezgeti, egyrészt a kora, másrészt szépen gyarapodó családja miatt. Felesége és két kislánya (Hermina, hat éves, Helén, két éves) Esztergomból szorít a bajnoki címért mérkőző klasszisnak.

Kárpáti Herold (23) germán származású, 2. emancipációs szintű játékos. Egy megtörő akció szedte össze elárvult gyerekként, állami nevelésre adták, majd tizenkét évesen a sportokban mutatott teljesítménye alapján beiskolázták az egyik katonai szakközépiskolába. Képzett megtörő, több éles bevetéssel a háta mögött (ezek a hadműveletek kivétel nélkül a Tátra ómagyar határvonalát védő körzetben történtek), de végül a sport mellett döntött, felettesei támogatásával. Antihoz képest nagy termetű, ómagyar részről átlagos magasságú, de erős felépítésű, nem túl kifinomult gondolkodású játékos, reflexeire és bátorságára viszont nem lehet panasz. Szereti az ómagyar nőket, minél tisztább a vérvonal, annál értékesebb számára a trófea, de persze az anti szépségeket sem veti meg. Ha van is gyereke, nem tud róla.

Nyilas Ménrót (19) szkíta származású, papíron 2. emancipációs szintű játékos (vizsgája csak az 1. szintről van, de papíron megkapta a másodikat is, hogy Esztergomba költözhessen). Egy ómagyar emancipációs állomással szövetséges szkíta törzsben nőtt fel, így ősei életmódja mellett megismerte az emancipáctorok által közvetített ómagyar kultúrát is, köztük az amerikaifocit. Tizennégy évesen részt vett egy vállalkozásban, aminek során mintegy száz szkíta lovas végigdúlta a Körösök felső vidékén élő, zömmel az ómagyar terjeszkedés elől odahúzódott kelták telepeit. Az eset eljutott az ómagyar hatóságokhoz, amik így eljárást indítottak az elvileg szövetséges szkíta törzs ellen. A fegyveresek vezetője a törzs érdekében rituálisan feláldozta magát (bár holtteste nem került elő) és a résztvevők jóvátételt fizettek, sokan természetben (munka). Ménrót számára a hivatásos sportolói karriert ajánlotta fel az emancipációs állomás, amit ő elfogadott és felvette az ómagyar állampolgárságot. Alacsony, mokány ember, kezdődő gerincproblémákkal (a sok nyilazás miatt), nem ijedős fajta, a pusztai népek legendás makacsságát és elszántságát remekül meg lehet figyelni rajta. Kis termete miatt már sokszor okozott meglepetést azt őt rosszul felmérő ellefeleinek, pályán és azon kívül egyaránt. Késétől csak a meccsek és edzések idejére válik meg – egyes rajongói szerint még akkor sem mindig.

Bakonyi McDunken (20) kelta származású, 3. emancipációs szintű játékos. Már ómagyar állampolgárként született, emancipáció alá vont kelta szülőktől egy kisebb bakonyi fűrésztelepen. Gyerekkorában sokat betegeskedett, így nem tudták fizikai munkára fogni, helyette a területileg illetékes emancipációs központ iskolapadját koptatta, tanárai nagyon sokat vártak tőle, sőt, állítólag még egy druida is megkörnyékezte, hogy legyen a tanítványa és hagyja ott az istentelen ómagyarokat. Mire kamaszodni kezdett, kinőtte a gyerekkorát megkeserítő betegségeit és erősödésnek indult, egy (meglehetősen korai, kiskorú megrontásának tényállását is felvető) szerelmi ügy után kimaradt az iskolából és egy fatelepen kezdett dolgozni. Egy új, jóval nyersebb, de őszintébb világ nyílt ki előtte, amibe nagy örömmel vetette bele magát, ennek a világnak a része volt az amerikaifoci, amit favágók módjára, labda helyett egy méretes kuglival játszottak. Hamarosan a csapat esze lett, műveltségét jól tudta kamatoztatni a többiek (nála akár kétszer idősebbek) irányításában, a taktika kialakításában. A hivatalos sportszervezők akkor figyeltek fel rá, mikor sehol nem jegyzett favágócsapatával megalázó vereséget mért a területi tornán a hivatásos játékosokat is felvonultató emancipátorcsapatnak. Felfedezése után hamarosan szerződést ajánlott neki Felleghy. Bakonyi örömmel el is fogadta az Esztergomi Vitézek felkérését, de előtte még gyorsan letette a harmadik szintű emancipációs vizsgát, mert így magasabb fizetést kapott. Öltözői pletykák között Juhász visszavonulása után Bakonyi lesz a csapatkapitány, megelőzve ezzel számos régebbi és idősebb Vitézt.

Sziszeki Szállítószázad

Három IFA és egy Unimog alkotja azt a konvojt, amit a csapat számára béreltek.

Személyzet: járművenként négy fő (sofőr-lövész, két váltás), fiatal, összeszokott csapat, sokan közülük teljesen anti származásúak, főleg sziszeki kelták.

A parancsnok:

Joó Károly törzsőrmester (31), tisztán ómagyar származású katona, tizenhat éves kora óta emancipátor, kizárólag a fegyveres alegységeknél szolgált, számos összecsapást látott már a Kárpát-medence minden táján. Huszonöt évesen megházasodott, de házassága egy év alatt tönkrement, azóta alkalmi kapcsolatai vannak, ha a játékosok közt van női karakter, ő kitüntetett figyelemre számíthat Joótól. Három éve szolgál a Sziszeki Szállítószázad kötelékében, ezalatt több százszor tette meg a két várost elválasztó bő kétszáz kilométert, szinte minden faágat ismer az úton. A történet idején kissé gyengélkedik, lábon hordott ki egy tüdőgyulladást (vagy még mindig hordja), de a civil megrendelés jelentette extra zsold miatt vállalta az utat, beütött egy nem várt kártyaadósság, amit mielőbb rendezni kellene.

Fiumeiek

Taneko András (40) Japán származású általános menedzser, hivatalosan a köztisztasági iroda vezetője, de Kapitány jobbkezeként a lehető legtágabban értelmezi a köztisztaságot, eltakarítva mindent és mindenkit, ami vagy aki zavarja főnöke köreit. Nem ő a város alvilágának a feje, ő az, akinek az kikéri a véleményét, alkalomadtán az engedélyét. (Már ha nem úgy értelmezzük, hogy a helyi alvilág és a hivatalos államigazgatás feje ugyanaz a személy.) Az átkerülés előtt műszakvezető volt az egyik átkerült japán gyárban, családja, régi élete és jobbik énje Oszakában maradt.

Fiumébe Kapitány embereként került, aki több idegen származású átkerülttel is gazdagította megtörőcsapatát, feltéve, ha azok előzőleg valami kellően súlyos köztörvényes bűncselekményt követtek el. Hamar felismerték, hogy milyen nagy hasznára lehetnek egymásnak, hamarosan az egyik alparancsnokká lépett elő és az „András” nevet is tigris-keresztapjától kapta. Jelenleg kiterjedt hálózattal rendelkezik, a megfelelő áttételekkel, hogy a keze mindig tiszta maradjon – bár senki sincs, aki fel merné vetni, hogy Taneko keze a tisztán kívül más is lehet. Az Esztergomi Vitézek elleni fellépést is ő irányítja. Főnökének nem volt sok kikötése, mindössze ennyi (fontossági sorrendben): ne nyerjenek, ne haljon meg egyik se, ne legyen túl feltűnő.

Kapitány Csaba azért is szereti Taneko munkáját, mert a csendes japán nem szívbajos akkor sem, ha szükség esetén kreatívan kell értelmezni a kapott parancsokat...

Nyéki Attila A Felderítő Parancsnokság kommandósa, épp szabadságát tölti egy szicíliai bevetés után, fedetten a Dezinformációs Alosztály ügynöke és titokban készül arra, hogy átvegye Tigris helyét a Fiumei szemétdombon. Jelenleg azonban Tigris emberének számít, bár kapcsolatuk laza, de akadt pár közös ügyük, amivel kiérdemelte a kormányzó bizalmát. Törzshelye a Kikötő nevű kocsma, amit pár éven belül meg is akar venni, de már most vannak benne érdekeltségei (és Tigris sem szed védelmi pénzt az egységtől, ezt is Nyéki érte el, helyette ő kapott mintegy harminc százaléknyi részesedést a kocsmából, egyelőre csendestársként.)

Az amerikaifoci hidegen hagyja, Tigris terveit nem ismeri, de csak azért, mert nem érdekli, viszont az esztergomiakkal szívélyes, tudja, hogy mennyit érnek a jó kapcsolatok – és azt is, hogy a főnökei a Vitézeket favorizálják. Nyéki, bár nem tud róla, a Felderítő Parancsnokság egyik B-tervű segítője, ha elszabadulnának a dolgok. Ha kedvenc kocsmájában akarnának a Vitézekbe belekötni, azt nem hagyná szó nélkül és az eszközei is megvannak az erőteljes közbelépésre. Mivel viszont a Kikötő nem az a tipikus turistalátványosság, erre a találkozásra kevés esély nyílik, bár nincs kizárva semmi sem.

Ha a Vitézek komolyabb bajba kerülnek, a Felderítő Parancsnokság aktivizálja Nyékit és parancsba adja a védelmük biztosítását, amit Attila, ha nem is szívesen, de végrehajt. Mivel tisztában lesz vele, hogy Tigris áll a háttérben, ezért nem is nagyon nyomoz, hanem az alsóbb (végrehajtói) szinteken próbál rendet vágni, hogy elszámoltatás esetén rácsodálkozhasson, hogy „nahát, a te embereid voltak? Miért nem szóltál, Százezredes, b+?” Ha választania kell, akkor gondolkodás nélkül a Parancsnokság oldalára áll, hosszú távú karrierje sokkal inkább tőlük függ, nem Tigris végnapjait élő rendszerétől.