Immár azok is megtapasztalhatják egy kicsit azt, hogy milyen volt az átkerülés előtt élni, akik már Ómagyarországon születtek: a régi elbeszélésekből ismert "szmogriadó" immár a mindennapok részévé vált telente a fővárosban. Habár az elmúlt napok melegebb időjárása kicsit enyhített a jelenségen, Esztergom légszennyezettsége továbbra is kritikus és az illetékesek újabb szigorításokat fontolgatnak - a kérdés csak az, hogy mit lehetne még tenni, mit lehetne még megtiltani vagy korlátozni?
Egészségügyi szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy még ha a (félig-meddig önkényesen) kijelölt határérték alá is szorulna például a szálló por mennyisége, akkor sem szűnne meg teljesen a veszély, ráadásul az alacsonyabb területeken, a gyermekek, babakocsik szintjén mindenképpen magasabb a koncentráció. Becslések szerint évetne több tucat ember haláláért tehető felelősség a fővárosban kialakult áldatlan állapot.
Esztergom a földrajzi fekvése miatt különösen érzékeny a légszennyezettségre, mivel a Duna feletti páraoszlop és a dél-keletről határoló hegy között könnyen megreked a rossz levegő, illetve a város központját "szellőztető" légfolyosókat már az Átkerülés előtt elkezdték magas épületekkel beépíteni, amit az utóbbi évek kormányhivatali építkezései, bővítései csak fokoztak. A belvárost így szinte teljesen elzárták a Duna fölötti légmozgástól. Több építész és környezetvédelmi szakember szerint is ezeket az épületeket egyszerűen el kellene bontani, de mivel szinte kivétel nélkül minisztériumok épületeiről van szó, erre kevés esély mutatkozik.
Mivel a főváros fűtését - mint szinte minden ómagyar települését - leginkább fával és szénnel biztosítják, a hideggel egyenesen arányos a levegőbe kerülő por és egyéb szennyező anyag mennyisége. (Áu. 10-ben helyi rendelettel tiltották be a szárított trágya használatát, habár annak a szennyezése kisebb mértékű volt, mint például a széné vagy a nem kellően kiszárított fáé.) Az utóbbi évek robbanásszerűen fejlődő motorizációja, az egyre több hivatali és magánkézen lévő robbanómotoros gépjármű által kibocsátott égéstermékek tovább súlyosbították a helyzetet, így a hatóságok kénytelenek voltak többféle vészhelyzeti forgatókönyvet kidolgozni.
Mivel a lakosságot nem korlátozhatják ingatlanaik fűtésében, ezért szmogriadó esetén a géperejű közlekedést tudják csak leállítani a hatóságok. Ez nem kis feladatot ró a logisztikai szakemberekre, hiszen a város ellátását így állati erővel vont járművekkel kell megoldaniuk, az ehhez szükséges igásállatokat és felszereléseket pedig távolabbi, alacsonyabb emancipációs szintű területekről kell kölcsönvenniük. Bizonyos határértékek elérésekor leállíthatják egyes közintézmények fűtését, az iskolákban szmogszünetet rendelhetnek el, a környékbeli üzemek termelését korlátozhatják. Tavaly, kísérleti jelleggel, az Erzsébet-kikötő melletti raktártelepen fűtőanyagcserét rendeztek, ahol a lakosság kisebb szennyezőértékű tüzelőanyagra cserélhette a birtokában levő szenet. Habár a kezdeményezébe az ingyen (oda-vissza) fuvar is beletartozott, a program végül kudarccal zárult, amit az illetékesek a lakosság körében elterjedt rosszindulatú pletykáknak tulajdonítanak. Ezen hangok szerint az így becserélt fűtőanyag nettó hőértéke sokkal rosszabb, mint amit leadtak, habár ezt több állami vizsgálat is cáfolta. Esztergom önkormányzata és az Egészségügyi Minisztérium fontolóra vette, hogy megtiltják bizonyos tüzelőanyagok használatát (a szárított trágyához hasonlóan), de ennek hatástanulmánya még nem készült el.
A Vaszary Kolos kórház több orvosa azt javasolja, hogy aki teheti, a legsúlyosabb időszakban teleljen vidéken: rokonoknál vagy üdülőhelyeken, illetve ha mindenképpen a fővárosban kell maradnunk, akkor ne fűtsük fel annyira a lakást, vegyünk példát az antikról és öltözzünk melegebben. Az átmeneti időszakokban viselt kabátok, dzsekik tökéletesen alkalmasak az állandó viselésre a hidegebb szobában is. Nem hivatalosan - belső fűtésként - pálinka alkalmazását sem tartják rossz ötletnek, természetesen csak mértékkel és sohasem egyedül.
(Ötlet, kép és egy fél mondat a Szeretgom cikkéből.)
Kommentek