Tényleg nemsokára jönnek az új részek, addig is arról amit mindig is féltél megkérdezni: milyen is a stadionhelyzet Ómagyarországon

Esztergomi Nemzeti Stadion

Az Esztergomi Nemzeti Stadion (röviden csak a nemzeti) Ómagyarország egyik legnagyobb civil használatú létesítménye és az ómagyar sportélet megfellebbezhetetlen központja.

Tervezés és a pénzügyi alap megteremtése

Az esztergomi városvezetés és a Esztergom SC sportegyesület már Áu. 13-ban egyezettet városi sportközpont létrehozásáról. A következő évben prezentálták az első terveket, ezek egy a Prímás-sziget déli végénél kijelölt területen kívántak felépíteni egy az előzetes tervek 6.000 fős stadiont, egy új 1.000 fős fedett sportcsarnokot és egy a Duna vizéből táplált (nyári) uszodát. Ez a terv csupán két buktatóval bírt. Először is a teljes sziget szerepelt kormányzati negyed fejlesztési tervében, így a kormányzat ellenezte az építkezést. Másrészt bár az eredeti költségek 50%-át az önkormányzat vállalta volna, a másik felét viszont annak az Esztergom SC-nek kellett volna állnia, ami ekkoriban csak egy minimális tagdíjból, jegybevételekből és a várostól kapott kevéske támogatásból gazdálkodott.

Érthető módon a tervet elvetették. Az új tervezet Áu. 16-ban született meg, ekkor már a kormányzat bevonásával, akik nagy valószínűséggel az tervezték, hogy felhasználják presztízs beruházást a következő kampányban. Ekkor álmodták meg a mai komplexumot a város fejlesztés alatt lévő déli részére. A Mátyás király utcánál lévő lepusztult sportpályát és az ekkora már rossz állapotú és immár csak raktárként hasznosított esztergomi Tescot jelölték ki a komplexum helyének, főleg a felszabaduló hely és a vasút közelsége miatt. Ekkor a végső tervben ekkor már egy fedett lelátóval bíró, 15.000 fő befogadására képes kivilágított stadion, egy 3.000 fős sportcsarnok, egy teljes külső labdarúgó pálya, két kisebb gyakorló pálya és egy kisebb "pihenő" épület szerepelt.

Ezt a hatalmas építkezést azonban finanszírozni is kellett, méghozzá a megállapodás szerint az állam 70%-ban, az önkormányzat és az Esztergom SC 20%-ban és magán befektetők állják a maradékot. Itt viszont felmerült a kérdés, hogy milyen alapon ad ki az állam ekkora pénzt egy stadionra, erre válaszul született a Nemzeti Párt kezdeményezte 16. évi IX. törvény az állami és önkormányzati sport és rekreációs támogatásokról. Lényegében erre, a később az ellenzéki pártok által az adjunk pénzt az Esztergom SC-nek nevezett, törvényre hivatkozva történtek meg a városi csapatok fejlesztése és ritkább esetekben a stadionok építése, felújítása.

Az építkezés

Maga az építkezés az Áu. 17 február 20.-ai ünnepélyes alapkőletétellel indult meg, ezt egyébként Albert István elnök és Zoltán Miksa polgármester végezte közösen. Az egész stadion építés nagy fontossággal bírt Albert elnök számára, többször is kifejezte támogatását a projekt (és kisebb mértékben az Esztergom SC) felé. Mindezt tette annak ellenére, hogy az építkezés sok esetben csupán az ellenfeleit segítette.

Az első nagyobb gond akkor adódott, amikor 17. augusztus 3.-án az egyik daru gőzgépe felrobbant és két munkás halálra "égett" a kiömlő forró vízben, további öt személy pedig súlyos égési sérüléseket szerzett. Az eset során torz összeesküvések születtek, egyesek szerint a gyártó Dorogi Gőzgépgyár szándékosan szabotálta a darut, hogy az építkezést akadályozza, de felmerült a druida ellenállás esetleges érintettsége is.

Ezt persze hamar cáfolták a vizsgálatok, ami a daru üzemeltetőit tették felelőssé a balesetért, mondván, hogy karbantartás helyett barkácsmódszerekkel átépítették a gőzgépet. A vizsgálat miatt azonban kiderült, hogy szinte csak éhbérért dolgozó antikempingi lakosok dolgoznak a "nemzet stadionján" . Mindezek után csoda, hogy az ellenkezéssel szemben is sikerült megépíteni a stadiont

Átadása és használata

Maga a stadion Áu. 18 májusának végével készült el, de az átadásra egészen a július eleji döntőig kellett várni. Ez azért történhetett meg ugyanis a stadion állami tulajdon volt, így megtehették, hogy az Esztergom SC-vel aláírt örökbérleti szerződés (ennek nyomán jár mai napig az államnak a stadionból származó bevételek 10%, még az adókon kívül) csak a szeptemberi szezonkezdéssel lépett érvénybe. Így Albert elnök kívánságának megfelelően a stadion hivatalos megnyitójára több mint egy hónapot kellett várni. A komplexum első mérkőzése, így az Áu. 18. július 8.-ai ÓLB I.-es bajnoki döntő volt, a Tatabánya FC és az Esztergom SC között (3-2).

A következő szezonban vehette csak használatba az épületet a klub, de azóta is itt játszhatja sz összes hazai mérkőzését, valamint azóta az összes bajnoki döntő helyszínéül is ez a stadion szolgált. Bár az épület elsősorban mint labdarúgó stadion működik, de sok másik sport és egyéb rendezvény otthonául is szolgált. Az átadása óta helyet ad több atlétikai versenynek is, de Áu. 23-as kezdettel több amerikaifoci döntő helyszíneként (valamint legtöbb esetben az Esztergomi Vitézek csapatának hazai stadionjaként is) funkcionált.

Fények Stadionja, Dorog

A Dorog FC legendás sportlétesítménye, egészen Áu. 18-ig Ómagyarország legnagyobb stadionja. Még az Átkerülés előtt épült (1918-1921), de Áu. 7-8-ban felújított stadion egészen az Esztergomi Nemzeti Stadion átadásig az ország egyetlen kivilágítással rendelkező labdarúgó arénája volt. A sportlétesítmény neve is innen származik az Áu. 9-es döntő után nevezték át Dorogi Városi Stadionról a ma használatos nevére. Itt tartották meg az ÓLB I. első kilenc döntőjét is.

Később az állapota leromlott, felújítását pedig a tulajdonos, az állam, nem végezte el. Erre egészen Áu. 34-ig kellet várni amikor jelképes összegért privatizálták a stadiont és a hozzátartozó létesítményeket. Az új tulajdonos 45%-ban a Dorog FC, 35%-ban a Dorogi GAE (ezen keresztül a Gőzgépgyár) és 20%-ban Dorog Városa lett. A felújított stadion befogadó képességét 12.000 főre növelték, felújították az elektromos rendszert és a kisegítő komplexumokat

Putroh Béla Stadion, Tatabánya

A Tatabánya FC stadionja az első években a Tatabányai Városi Stadion volt, azonban ennek az állapota Áu. 20-ra annyira leromlott, hogy az elbontása és egy új stadion építése mellett döntöttek. Ez lett a csapat legendás edzőjéről elnevezett Putroh Béla Stadion. A 12.000 fő befogására képes fedett és kivilágított stadion az ország legmodernebb stadionjaként lett beharangozva, de mint a második legnagyobb vált csupán ismerté, erősítve a csapat és a szám már-már misztikus kapcsolatát.

Kossuth Lajos Stadion, Szentendre

A még a Mákony-féle város vezetés építette grandiózus, kivilágított, elektromos kijelzővel rendelkező, fűtött pályás, 6.800 néző befogadására képes stadiont Áu. 23-ban adták át. Később az Egalista Párt kampánytémájává vált a stadion, mint az albertista vezetés által az országra engedett kiskirályok jelképe.

Klapka György Stadion és Sportközpont, Tata

A Klapka (a tatai lövészdandár névadója után) Áu. 22-ben épült az egykori tatai honvédlaktanya területén, amit a honvédség az egyesületnek adományozott. Az itteni stadionban tartja a csapat a hazai meccseit, 4.000 ember előtt, a kivilágításnak hála akár este is. 

Telepi-mezei Sportközpont, Nagymaros

A Telepi-mező, mint Nagymaros ipari lakónegyede vált leginkább a köztudat részévé, hiszen ez a település a gyártelephez legközelebbi (és így a város egyik legrégebbi) negyede. A húszas években merült fel egy a helyi munkásság igényeit kielégítő sportközpont létrehozása a városrész északi végénél, közel a régi nagymarosi emancipátor erődhöz.

Ebben az Áu. 23-ban megnyitott sportközpontban található a matrózok hazai mérkőzéseinek helyet adó 2000 fő befogadására képes nagy focipálya. A Telepi-mezei Sportközpont legfontosabb funkciója azonban továbbra is, hogy kikapcsolódási lehetőséget biztosítson a város lakosainak (a sporttelep 64%-ban a szakszervezet tulajdona a kezdetek óta).

Sóhegy Stadion, Fiume

A városi sportközpont kialakítására egy korábbi egy a várostól kicsit távolabb, délre fekvő sólepárlót néztek ki. Itt készült el Áu. 29-ben a Fiumei Városi Stadion, amely 6.000 fő befogadására képes, kivilágított komplexumként az átkerült területeken kívüli legnagyobb stadion lett. Ezt nevezték át a helyi szurkolók között népszerűvé váló Sóhegy Stadionra Áu. 31-ben.

Alapítványi Sporttelep, Sziszek

Az Alapítványi Sporttelepet Áu. 18-ban hozta létre a Kása Aladár vezette Sziszek Jövőjéért Alapítvány. A több sportág űzésére alkalmas sportközpont legjelentősebb eleme, a 3.500 néző befogadására képes labdarúgó stadion. Bár a stadion alkalmatlan éjszakai mérkőzések lejátszására (nincs kivilágítás), de azóta is itt játssza az összes hazai mérkőzését a Sziszek FC.