A tárgyalás rövid volt, semmi sem emlékeztetett a régi magyar bírósági eljárásra, amelyeken sokszor volt szerencsém részt venni mindenféle ügyek miatt. Az egész cirkuszhoz a kormányzó ragaszkodott, aki a becsületén esett csorbát igyekezett így kiköszörülni és hagytam kiélni…

(Előző rész ->) A nagydarab idegen ájultan, összehugyozott és cafatokban lógó ruhában hevert előtte. Nagyon magas lehetett, talán még Aujinál is magasabb, pedig ő két fejjel magasodott a népe feje fölé. És kövér volt, rettenetesen kövér, két embere szabályosan lihegett,…

A halogén kézireflektor ellentmondást nem tűrő, éles kék fénye egy pillanatra elvakított, pedig készülhettem volna rá. De olyan ideges voltam, hogy elfelejtettem még erre is rákészülni. A fülem égett, a combomban két izomszalag kényszeresen remegett, a folyamatosan…

Kicsit eldurvult az ünnepség – gondoltam, ahogy a puska csövét néztem szemből. Pár másodperce még az volt a tervem, hogy végre kiokádom a berkenyepálinkát meg azt a gyanús kelta kaját, amivel kísértem. Udvarias lépésnek tekinteném, ha ezt a tervemet nem húznák keresztül.…

Bevonulásunk a kelta faluba kellően színpadias volt. Mire a földsánccal és masszív gerendákkal megerősített belső fal kapuja kitárult, már az egész falu összeszaladt a jövetelünk hírére. A kis túlzással tömegnek is nevezhető sokaság vonakodva nyílt szét az autó orra…

A kocsit jó messze hagytuk, nehogy a motorzaj eláruljon. Az erdő szélén, az ösvény mellett lopóztunk előre, a két idegent hagytam elöl menni. Úgy láttam, kifejezetten élvezik a bújócskát, bár az elején a nagyobbik nem volt túl lelkes. Amikor beszálltunk a kocsiba ők ültek…

 (Repeszt ám a hírsarok, szép csendben...)  Az RPG-s alak az üres vetőcsövet bedobta a hátsó ülésre és ránk szegezett puskával lassan elindult felénk. Nem jöttünk elő a fedezékből, csendben figyeltük Csikóssal, hogy mit csinál az emberünk. Mögöttem szerencsétlen…

Tekeredj már, te rohadék, morogtam a hátsó ülésen, de a gránát szárának menete sehogyan sem akarta elkapni a neki szánt vájatot. Ha közel érnek, nekünk annyi. Max két percünk lehet, amíg ők is kiszúrnak minket, bár a különös konvoj e pillanatban nem felénk, hanem a tisztás…

(Szolg. közl.: Új rovat indult, Ómagyar Hírsarok néven!) Tűnődve néztem a nagy batár, fekete Volkswagen után, ahogy eltűnt a Hegy felé vezető szekérút első kanyarulatában. Zsebre vágtam a kezem és beballagtam a kormányzó szálláshelyére. „Konzel Károly kormányzó…

Azon az éjszakán, amikor Cadifor „megkeresztelése” miatt otthagytam a tűz fényét, és Júliával hazasiettem, felkeresett Péter. Nem jött későn, nem aludtam még, ültem az asztalnál, tenyerembe támasztottam az állam és bámultam bele a gyertya lángjába. Előttem az…