Köszönet Tri Umph Ator-nak az írásért!

JAVASLAT

a rendőri és katonai erők és eszközök alkalmazására a kialakult helyzethez alkalmazkodva

 
Az Átkerült területek biztonsága szempontjából alapvető fontosságú a rendvédelem és a haderő átszervezése és a belső, illetve külső védelem megszervezése. Ennek érdekében szükséges a rendelkezésre álló erők és eszközök rendszerezése és a jelenlegi állapotnak megfelelő diszlokációja.  

A rendelkezésre álló adatok alapján a területen az alábbi erők voltak az átkerülés előtt telepítve: 

Rendőrség:

 
Az állományt az Átkerülés során és az azt követő eseményekben jelentős veszteség érte!

A területen található még néhány kisebb létszámú rendőri egység, amelyek az átkerült területeken kívüli, tehát nem átkerült magasabb egység alárendeltségében látták el feladataikat. 

Így például:

• Budakeszi rendőrőrs
• Etyeki rendőrőrs
• Nagymarosi vízirendészeti rendőrőrs
• Szentendrei vízirendészeti rendőr-csoport
• Bicskei Autópálya Rendőrség Alosztály

Ezen egységek Átkerülésben érintett létszámhelyzete és technikai ellátottsága ismeretlen, ezért haladéktalanul meg kell azokat szemlélni. Előzetes véleményünk szerint jelentős erőt és technikát csak a bicskei autópálya rendőri alosztály képvisel, amelynek elhelyezési körlete megegyezik az Autópálya Mérnökség telephelyével. 

A rendőri egységeknél a fegyverzettechnikai és gépjárműszemléket azonnal el kell kezdeni, fel kell mérni a hadtáplehetőségeket is, az egységeknek a lehető legnagyobb mértékben önellátóknak kell lenniük.

 
Honvédség: 

Tata: Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár. A Magyar Köztársaság legnagyobb harcoló alakulata volt, tehát jelenleg egész Európa legütőképesebb katonai egysége.

 
Szentendre: A Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisa. 

A honvédség Átkerülés után megmaradt létszámát és felszereltségét fel kell mérni, az eseti jellegű feladatokat (terv nélküli rajtaütések) a vizsgálat és az új diszlokáció kialakításáig meg kell szüntetni.  
 

Jelentős munkagépparkja van még a Bicskei Autópálya Mérnökségnek (APM), valamint a Magyar Közút Kht. Tatabányai telephelyének is, amelyeket feltétlenül a VB közvetlen irányítása alá kell vonni.   

Rendőri erők diszlokációja: 

A rendőri erőket véleményünk szerint elsősorban a belső területekre kellene koncentrálni, nem valószínű, hogy a külső támadás ellen hatékonyak lennének. A jelenlegi rendkívüli helyzet azonban megköveteli a nagyvárosok fokozott ellenőrzését, ahol az életviszonyok a legradikálisabban változtak meg és ezért itt várható a deviáns magatartásformák fokozott jelentkezése. A városokban a közrendet és közbiztonságot minden eszközzel garantálni kell, az éjszakai kijárási tilalmat továbbra is fent kell tartani. A rendőri erőket koncentrálni kell Tatabánya, Esztergom, és Szentendre városokra. Tata védelmét a lövészdandár el tudja látni, oda rendőri erő nem szükséges. A belső területen elhelyezkedő városok körül előretolt rendőri ellenőrző-áteresztő pontokat (EÁP) kell az utakra telepíteni, megakadályozandó a váratlan ellenséges rajtaütéseket, illetve az utazó bűnözésnek elejét kell venni. (megfontolandó utazási korlátozásokat is bevezetni), a kisebb településeken egy-két rendőr vezetésével kell a polgárőrséget működtetni. A rendőri egységek alá-fölérendeltségi viszonyait az erők elosztása után haladéktalanul ki kell alakítani, körzetesíteni kell a területet.

 
Katonai erők diszlokációja: 

A katonai erőket a terület szárazföldi határvédelmére kell elsősorban allokálni.  

Almásfüzitő, Tata, Környe, Szárliget, Felcsút, Sóskút, Budakeszi, Pilisvörösvár, Szentendre - mindet meg kell erősíteni és erődíteni fizikai akadályokkal is, városfal-jellegű sáncokat kell emelni, a bevezető utakon katonai EÁP-okat kell erődítetten építeni. A dorogi és tatabányai hőerőműveket is katonai védelem alá kell helyezni. 

A Duna mentén a gázlókat fel kell deríteni és oda katonai erődítéseket kell telepíteni. Ezek a helyek helybetelepített, tüzérségi jellegű erőt igényelnek, nincs jelentős gépjárműigényük, viszont vízijárművekkel ajánlatos őket ellátni. Véleményünk szerint a gázlóknál a túlparti területeken hídfők kialakítását is meg kell fontolni.  

Almásfüzitő és Tata között az 1. sz. főútvonalat, majd onnan az M1 autópályát javasoljuk a terület belső védelmi vonalának kijelölni. Az így kijelölt vonalon kívüli területek egyfajta gyepűként a külső védelmi körzetet jelölik ki, ahova a honvédség legjelentősebb erőit kell telepíteni. A gyepűn belüli településeket meg kell erődíteni, a főút és az autópálya vonalában aknazárat és műszaki akadályokat kell telepíteni. Az autópálya töltései és a bevágásai hadászatilag is kihasználhatók, illetve a mellette mindkét oldalon telepített vadvédő kerítés egyfajta kezdetleges határzárnak is alkalmas. A gyepűn belüli polgári lakosságot a lehetőségek szerint a későbbiekben ki kell telepíteni. Az átkerült területeken kívül megelőző jelleggel folyamatos felderítő járőrözést kell végezni. 

Mivel a hivatásos katonák létszáma gyér, sorozni és újoncozni kell, és alapkiképzést kell adni minden hadrafogható személynek. Erre a szentendrei kiképzőbázis a legalkalmasabb helyszín. 

A kiképzést követően a besorozottakat bizonyos időre vezényelni kell különböző állomáshelyekre, ahol elsősorban nem harci feladatokat látnának el, illetve a későbbiekben a polgárőrség feladatait is átvehetnék. A hivatásos (harcoló) katonai létszámot is fokozatosan emelni kell, de kérdés, hogy ez a szolgálat hogyan ellentételezhető, mint ahogy az is, hogy a rendőr és katona meddig hajlandó hivatástudatból szolgálni, mivel lehetne a szolgálatot megfizetni, illetve ösztönözni.  

Fel kell készülni a motorizáció fokozatos ellehetetlenülésére és lovassági jellegű hadsereget kell kialakítani. Ennek érdekében a területen fellelhető lóállományt katonai kezelésbe kell venni és a sorozott állományt is ki kell képezni az alapvető lovas fogásokra. 

Javasoljuk a védelmi bizottság vezetőségét és a rendészeti és katonai parancsnokságot a visegrádi Fellegvárba elhelyezni, mivel ez az erődítés viszonylag csekély ráfordítással is bevehetetlenné tehető.  

A szárazföldi határszakasz lerövidítése érdekében javasolom, hogy a Honvédség Sóskútról indulva délkelet felé (a néhai Érd irányában) a Dunáig nyomuljon előre és szállja meg az egész jobb partot észak felé Szentendréig. Előzetes véleményünk és a korábbi régészeti kutatási anyagok ismerete alapján a területen jelentős kelta (eraviszkusz) népesség élhet, amely a Gellért-hegyen erődítéssel is rendelkezhet. A légi felderítés segítségével a kelta településeket azonosítani kell, és ennek eredményeképp célirányos támadással kell azokat megszállni. A megszállás során a kelta őslakosságot lehetőleg meg kell kímélni és a későbbiekben mezőgazdasági munkára kell alkalmazni. Történelmi ismereteink alapján a római hódítást követően a kelta őslakosság „örömmel” romanizálódott, amennyiben törzsi szervezetrendszerüket a hódítók nem bolygatták meg.  

1.sz. melléklet: Az Átkerülésben érintett egységek átszervezés előtti elhelyezkedése

2. sz. melléklet: Javasolt diszlokáció és EÁP-k