Annak idején a Nyugat egy rendkívül népszerű, sokszerzős és rendszeresen jelentkező, mára már irodalomtörténeti jelentőségű folyóirat volt. A mi blogunk ugyan jóval szerényebb vállalkozás, de azért sok a közös vonás. Többek között az is, hogy az egyik szerző egyszer csak gondolt egyet és megírta önmaguk paródiáját. Természetesen távol áll tőlem, hogy Karinthyhoz hasonlítgassam magamat, de az omagyar.blog.hu esetében én vagyok ez a bizonyos szerző. Viszont ellentétben a Nyugat zsenijével én ezelőtt sosem vállalkoztam mások számára is humoros mű írásával. Érdekes (inkább kegyetlenül nehéz) feladat volt kiparodizálni az összes történetet vezető szerzőnket. Az egyes szerzőkre jutó terjedelem teljesen a véletlen műve - így sikerült. Egyszerre lett vallomás, alapvetően vicces(nek szánt) írás és mint ahogy a paródiák általában - kritika. Igyekeztem igazságos lenni, remélem mindenki szeretni fogja, senkit sem akartam megbántani. Fogadjátok akkora szeretettel, mint amekkora kedvvel alkottam Veletek ebben a néhány hétben. Jó szórakozást és Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Gergő

Szs

Nincs itt semmi látnivaló, haladjanak vagy vonuljanak, kérem! Mi abban az érdekes, ha egy hívő bölcsész a családjával és pár százezer másik emberrel egyszerre az ókorba kerül? Csak úgy, magyarázat nélkül. Ja, hogy ez tipikusan sci-fi, izé… SF elem? Nem az én hibám! Higgyék el kérem! Én csak szeretek játszani a számítógépen és kíváncsi voltam rá, hogy vajon a géppuskás IFA lovasság megvadulhat-e, ha a kelták kutyákat eresztenek rájuk... A szurony volt! De erről nem beszélhetek, még meghallja… Oké, a vonaton Pákónak álcáztam magam és elindultam a keltákhoz. Szóval, amikor megjött a szurony és hozzá illesztettem az általam összebarkácsolt puskához elkezdett valami kékes fényt árasztani, majd alakot váltott. Egy birodalmi rohamosztagossá változott, akinek terminátor feje volt. Azt mondta, hogy az Ióról jött – valami prónokhoz készült előtanulmány -  és ezentúl segít nekem, bármi gondom is adódjon. Egyébként mellékállásban néha-néha elkövetek egy-egy kisebb, teljesen jelentéktelen SF művet, amiknek volt egy komoly hibája: nem volt bennük IFA. A szurony erre jó éjszakát kívánt majd visszamászott a tokjába. Csak sejteni merem, hogy miatta lettem botcsinálta polgárőr. De sebaj, ebben a minőségemben mindig akadt valaki, aki megmondta, mit kell tegyek és szurony is intézkedett, hogy ha épp szükség volt rá. Felállította a VB-t, be- és kikergetette a keltákat Egomba, leszámolt a túszejtőkkel, beüzemelte a gőzmozdonyt, megtalálta Gador barátom Csilláját és még sorolhatnám. Bárcsak igazi SF regényt is írna a történetből, de azt mondta, hogy azt márpedig nekem kell. Tehetek mást? A szurony mondta!

Gador

Rosszkor voltam rossz helyen. Ilyen egyszerű. Csillával indultunk rokonokat látogatni, amikor átkerültünk. Annyira szeretem Csillát, nélküle alig érne valamit az életem! Aztán kiderült, hogy hív a haza. Kellett nekem védelmigazgatásin végznem… Most aztán egész komoly hatalmam van a semmiér. Aztán beütött a krach: a mocskos, rohadt, szemét kelták elvitték Csillát! Rögtön jelentkeztem mindenféle öngyilkos akciókra meg etnikai tisztogatásokra, de nem sok eredménnyel. Nem volt nagy szám, a futóversenyt rendre a BTR-ek nyerték a kelták pedig alaposan elkenődtek. Aztán meguntam, mert alig volt jobb egy B filmnél és még Csilla es volt sehol. Elkezdtem hát a sorozási rendszeren dolgozni, azzal a jól titkolt céllal, hogy 20-50-ig mindenkit besorozva elindulok Csilla után a kelták közé. Közben azért igyekszem titokban megdönteni az MVB-t, lehetőleg Albert (aki rendőr és ezredes), az egyház, a sereg, a kelták, a csövesek, a komcsik, a kórházi dolgozók, a panziósok, a külföldi turisták és a mosómedve-viza koalíció előtt. Nem a VB-t, mert azok csak helyi szervek. A főnök az M-V-B! Hányszor mondjam még el? Aztán Csentőfán volt valami kis galiba avlami elszabadult nagymacskával, de egy keresztes rendőr – aki tök jókat ír – elkapott valakit, akit aztán jól felakasztottunk. Ezekután lenéztem Csentőfára, ahol nagy meglepetésemre egy gyerekkori jó barátom is felbukkant. A nevét nem nagyon tudom, de nem számít, hiszen jelentéktelen alak. De most volt valami spéci szuronya is, lehet majd elkérem. De ami a legfontosabb: nála volt Csilla. Ennek nagyon örültem. Juhé. Aztán már épp karácsonyoztam volna, amikor elraboltak. Biztos rájöttek a titkos tervemre. Te jó ég, meg akarnak ölni! Asszem félek.

Triumphator

Szoliban* vagyok, mert ugye rendőrként mikor nem. Szolgálunk és védünk. Az átkerülés két hónapja alatt ez is teljesen új tartalomra tett szert. Vannak dolgok amikkel nem tudok mit kezdeni, csak elfogadom őket. Ilyen az átkerülés maga. Ilyen az, hogy a családom megszűnt létezni, ha fog egyáltalán… Ilyen az, hogy Pilu egy pancser, de mindig akkor jön meg az esze, amikor én leblokkolok. Ilyen az, hogy ezek után rendszerint egy sötétségbe vágott fényalagútba kerülök, ahol valami meglepő történik. Az utóbbi időben ezek az alagutak elég változatos helyekre vezettek. Többek között így lettem keresztes lovag (a sisakomra festett fehér kereszt kilométerekre látszik) és kaptam új feleséget. Igen, Júliát is egy alagút végén találtam. Egyébként elöl deszka, hátul léc és több füle van mint foga, kopaszodik és latinul karattyol, amit nem értek. De a szeme… az kárpótol mindenért! Most épp egyházi kiküldetésben vagyok a megszállt gellért hegyi területen, ahol minden egyes reggel le kell számoljak a múltam egy darabjával. Vagy a jövőmmel. Igazából az a baj, hogy az egyház világuralomra tör. Itt kezdik kicsiben, de ők nagyban játszanak még Albert generalisszimusszal is lepaktáltak az ügy érdekében. Albert remek szónok, becsületes, bölcs, éleslátó, jó sportoló, kiváló dolgozó, katonai lángelme és mivel még nincsenek spanyolok (ha lesznek egyáltalán) ő találta fel a spanyolviaszt is. Szóval még az is lehet, hogy a püspök személyesen engem vezényel a maori-misszió élére (nászút Júliával, neki úgyis mindegy hol van). De vajon ki fogja megbuktatni a VB-t? Albert? Az egyház? A selejtes huszonévesek? Pitiáner gengszterek? A sereg? Őszintén szólva nem tudom. De amíg Júlia és én biztonságban

lehetünk és én mindezt megírhatom (majd egyszer a jövőben, ha lesz olyan, bár kétlem), úgy hogy nem derül ki, hogy én voltam… Addig nem is olyan fontos. Mi ez? Egy fényalagút!

In vino veritas.**

*szoli – nem szolárium, hanem szolgálat

**in vino veritas – borban az igazság

Ghery

Kezdjük mondjuk egy CoD-ból kölcsönzött nyitó sorral, és legyen utána dőlt betű. Ez néha keltául játszott activityt is jelent, de sebaj. Na, akkor ezután jön a lényeg.

Francba már! Sose tudom, mi folyik körülöttem, de a legrosszabb az, hogy azt se tudom ki vagyok… Legyek áruló? Lázadó? Kelta hadvezér? Isten? Inkább leszarom az egészet és csak éldegélek, ahogy épp lehet. Mondjuk holnap csatázok egyet. Holnapután meg népi vezér leszek. De például tegnap majdnem megöltek és fáztam is. Jaj. Azért van némi fogalmam arról, mi történt itt. Átkerültem. Előtte meg Sopronba készültem. Na bumm. Elvileg az ókori Kárpát-medencében vagyok, a környezetből ítélve cirka Kr.e. 280 –ban. Valószínűleg minden sokkal könnyebb lenne, ha nem bukdácsoltam volna össze-vissza töriszakon. Egyébként hideg van és kelták között élni bizonyos szempontból szívás, de hála a nagyfokú általános műveltségemnek, hamar ki fogom kupálni őket, hogy aztán… mi is? Áh, mindegy is! Egyébként egész poén dolog elfnek lenni: azt teszek, amit csak akarok és még szeretnek is érte, viszont a lányokkal nem sokat törődök. Egyelőre. Ugyanis a francnak van kedve olyasvalakivel kezdeni, aki ellen esélye sincs, ha vitára kerül a sor. Nem beszélek keltául. Egyébként naplót vezetek, ahol azt írok, amit csak akarok. Még végeláthatatlan körmondatokba is kezdhetek, meg kedvemre káromkodhatok, hiszen a lassan betelő naplómat úgyse olvassa senki. Én meg aztán pláne nem, mert a végén még visszaszól és akkor lelassul a világ én meg majd jól el is intézem. De mihez fogok kezdeni, ha betelik a naplóm? Mi lesz, ha jönnek a tatai páncélosok? Miért mindig Donagh jön értem? Miért teszek fel kérdéseket, ha úgyis tojok rájuk? Kit érdekel! Nekem jó így, majd lesz valahogy. Egyébként néha különös álmaim vannak egy rendőrről, aki hasonló helyzetben van és rendre jobban megírja, mint én az enyémet. Ez bosszantó, szóval én, akinek még B kategóriás jogosítványa sincs, fogok egy csapat általam kiképzett kelta rohamosztagost (Kala, RPK, RPG, 81 milis aknavető és SVD – a tüzérséghez nem értek, mert még a Battlefieldben és az Operation Flashpointban sem volt.) és elkötök pár BTR-t meg talán egy-két T-72-est is. Ha netán kifogy a nafta, kelta pálinkával hajtjuk meg őket és elintézünk mindenkit, akit jobban szeretnek nálam. De erről majd legközelebb írok, oké? Ja, mondtam már, hogy nem beszélek keltául? Na ideje valami gyors zárásnak, mert különben megint sokat írnék.

Vinitor

Csentőfán lakom egy ideje, képesített paraszt vagyok. Ez az átkerülés elég érdekesre sikerült. Most egyszeriben marha jó dolgom van, mert értek a földműveléshez meg az állattartáshoz, ami érthető módon kiemelt hasznosságú tudás. Vannak még lovaim is, ami azért marha nagy előny egy üzemanyag nélküli világban. Sőt, lovagolni is tudok. Aztán ide-oda sefteltem a puskáimat, pedig le kellett jelenteni őket, viszont most már nagyvadakra is lőhetek a Gepárdommal. Lőszer is van bőven, sefteltem azt is. Szóval VIP vagyok. Persze belőlem is polgárőrt csináltak, meg fegyveres őrt, de nem baj. Önálló természet vagyok, remek meggyőzőerővel, a dorogi könyvtárat is simán kifosztottam, hogy legyen mit olvasnom. Gőzgépet fogok épíeni! Ha kész szólok a VB-nek, hogy ugorjanak, itt van nekik az áramtermelés alapja. És fúj központosított szolgáltatások! Anarchiaaa! Egyébként a túszdráma óta már kicsit komolyabban vesznek, szóval írtam a VB-nek, hogy izibe küldjenek embert az Állatfarmra, mielőtt Napóleon elvtárs lesz a főnök. Vagy Sándor. Tényleg Sándorról egy szót sem szóltam, de nem is baj. Jelentéktelen alak ez a Sándor, állítólag mindent a szuronya csinált helyette. Bízom abban, hogy minden jóra fordul: lesznek állataink, bőséges termésünk, gőzgépünk, eltakarodnak a katonák, MÁV nélkül rendszeresen jár majd a vonatunk, nem kell többet ölnöm, sem hánynom. Ja és teát, pálinkát, Sándort és gőzgépet mindenkinek! [*broáááff*]

Cián

A nevem György. Wágner György. Avagy a *102# jelű ügynök. Ahogy tetszik. A múltam titkos, ne is kérdezd, hogy lettem szakbarbár távközlési szakemberből titkos ügynök. Túl sok kelta kellett hozzá... Szóval pszt! Most épp Anthony Horowitznak, a sikeres tinikrimi írónak dolgozom, aki szemét módon a keresztlányom és unokahúgom életével tart sakkban. Ha valaki adna egy fegyvert, tuti elintézném, bár ő még sokkal jobb fej főnök, mint Géza volt. Mondjuk őt nem lőném fejbe. Előbb a térdeit, aztán a gyomrát lőném szét, majd miután élve megnyúztam és behintettem sóval a halott szerverek és a füstjelekkel működő kapcsoló szerkényhez ültetném, hogy tanítson ki egy csapat tizenéves cukilányt. Na, akkor talán már lelőném. Vagy áthajtanék rajta a céges lovas kocsival, amit majdnem eladtam egy tucat postagalambért. Egyébként elegem van ebből az egész átkerülésből, csak a baj van vele. Utálom és pont. Inkább lennék Will Smith helyében és furikáznék New York romjai között Attilával a kezemben zombikra és Géza-bábukra vadászva…

T1gris

733t gengszter vagyok ezzel az egyessel a nevemben vazze! Jó, nem hacker, annak úgyse teremne sok babér mostanában. Ez az átkerülősdi nagyon betett nekem, nekem, aki megjártam Muhit, Mohácsot, Moszkvát, Waterloot, Gorlicét, Sztálingrádot, Hue-t, Budapestet hétfő reggel és még a Balkánon is túráztam egy sort. Bárcsak itt lennének a szláv haverjaim, Mikró, Nyelvtörő1 és Nyeltörő2! Pikk-pakk lerendeztük volna ezt a konzervnepper MVB-t. Nem a VB-t, mert az csak a helyi töketlenek bandája. Na ja, a töketlenek. A fene se gondolta, hogy Csentőfán 30 évet leszolgált elit űrgárdisták laknak… Ott is hagytam a csapat legnagyobb részét. Szegény barátom Tyson Alias! Őt még sajnáltam is. Aztán valahogy nálunk maradt egy tanárnő aki kioktatta Téglás barátomat a kender eredetéről. Igaza volt, de annyira bírtam Téglást, hogy inkább a szőke picsát lőttem le. Meg különben is, nagyon emlékeztetett Judyra, aki meg Zuzu Petasra hasonlított. Utálom a hülyéket és mégis vonzom őket… Én mondom, kár volt betépni a Lacikkal! De mindegy, mert szerencsére Jana épp tálalja a vacsit. Cseszd meg Jana, én nagyon szeretlek, de ha még egyszer elsózod… Kiderült, hogy nem is Jana volt és a sótlan hús pedig Tyson Aliasné volt. Pech. Inkább tervezek egy sort. Van egy cigány srác akit egyszerűen imádok, mert csak. Aztán itt a rendőrünk is, akinek olyan plagizált szónoklatot tartottam, hogy mostantól akár puszta kézzel menne neki a new yorki oroszlánoknak. Judyt kidobtam, mert csak. Kész, nem mondok többet, kapjátok be. Mit mondasz fakabát? Vár rám egy taliga aprómajom? Hát várjanak, akkor sem szedtek ki belőlem semmit! Hé, mi a rák az a fluggeneiheimer?