1.Meteorológiai szolgálat
A léghajó-közlekedés legismertebb tragédiája, a Hindenburg pusztulása, azonban ez egyáltalán nem a legnagyobb léghajó-katasztrófa és nem is legjellemzőbb. A XIX.-XX. század során a legtöbb léghajó az erős szél miatt zuhant le. Amennyiben az ómagyar hadsereg vagy különböző civil szervezetek/cégek rendszeres léghajó kapcsolatot szeretnének fenntartani, ahhoz pontos megbízható időjárás előrejelzésre van szükségünk. Ezért a jövőben egy kiterjed, nagy létszámú, közvetlen állami/katonai felügyelet alatt működő meteorológia szolgálat felállítása elkerülhetetlennek látszik.
Az ellenőrzésünk alá vont területeken, ahol lehet, jól védett állandó személyzettel ellátott meteorológia állomásokat kell kiépíteni, amelyeknek önállóan is képesnek kell lennie helyi előrejelzéseket készíteni. Az állomásoknak ezen felül kapcsolatban kell állnia egymással és egy Esztergomban vagy Tatán elhelyezendő központtal. A központ nagy teljesítményű számítógépekkel való ellátása stratégia fontosságú.
Az állomások felszerelésének kialakítása jelenleg is zajló folyamat, a legfontosabbak a különböző szélsebesség-mérő műszerek és barométerek. Az állomásokat el kell látni rádióval és a kezdeti 
időkben számítógépekkel. Ezeket az ómagyar ipar fejlődésével párhuzamosan saját fejlesztésű mechanikus számítógépekkel, később tranzisztoros számítógépekkel válthatjuk. Célszerű minden állomáson egy nagy magasságú (>25m) póznán újabb műszereket telepíteni a nagyobb magasságban zajló folyamatok megfigyelésére. A mérési adatokat gondosan meg kell őrizni, azok a későbbi széltérképek számára kulcsfontosságúak lehetnek.
A civil meteorológusképzést mielőbb el kell indítani, hasonlóan fontos a hadsereg kötelékében szolgáló meteorológusok kiképzése.
2.Töltőanyag
A léghajók feltöltéséhez három lehetőség közül választhatunk: hidrogén, hélium illetve forró levegő. Ezek közül a forró levegő felhasználása a legkevésbé perspektivikus… a forró levegő emelőereje kicsi (hőmérséklettől függően 0.1-0.5kg/m3), nagy szállítókapacitású léghajót ezen a módon nem tudunk építeni (még egy merev vázas szerkezet is kétséges) ráadásul a levegő felfűtése további üzemanyagot igényel, további plusz terhet jelentve.
A hélium elméletben ennél jobb megoldást jelentene, emelőereje nagy (~1.1kg/m3), inert, az égést nem táplálja, a tüzet el tudja fojtani. Legfőbb hátránya, hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre, fő forrását a földgázmezők jelentik (földgáz-forrásokra amúgy is szükségünk lesz, hosszútávon ez nem jelenthet problémát). Tárolása nehézkes, és könnyen megszökhet a léghajóból. Tábori körülmények között lehetetlen pótlása.
A hidrogén, bár rossz hírnévnek örvend mégis ez a legelőnyösebb alternatíva. A legnagyobb emelőerővel bír (~1.2kg/m3) bár ez a héliumét nem haladja meg. Legnagyobb hátránya gyúlékonysága (azonban a legtöbb léghajóbalesetért az időjárási körülmények felelősek), ezt az antik esetleg kihasználhatják, ellenséges területen 200m-nél alacsonyabb repülési magasságot nem javaslunk. Ez a léghajó, harctámogató tevékenységét korlátozza. A hidrogén gyúlékonysága azonban egyben előny is, a töltőgáz egyben üzemanyagul is szolgál. A hidrogént akár gázmotorban, akár tüzelőanyagcella-villanymotor kombinációban fel lehet használni. Ez a megoldás a gyulladás veszélyét növeli, további kutatások szükségesek. Hidrogént vízbontással, sósav és fémek (pl. zink) illetve metán és vízgőz reakciójával állíthatunk elő. A második megoldás akár tábori körülmények között is működőképes lehet.
Érdekes kompromisszum a kettős (belső hidrogén és külső hélium) tartályos rendszer. Ez a héliumigényt csökkenti, és a biztonságot nagy mértékben növelheti.
Egy tíz ember és egy tonna felszerelés szállítását lehetővé tevő teherléghajó nagyjából 10.000-20.000m3 térfogatú. Összehasonlításképpen a Hindenburg 200.000m3 volt. Modern kompozit anyagok és műanyagok alkalmazásával ez a mennyiség lényegesen csökkenthető, azonban ilyen anyagokat a közeljövőben nem valószínű, hogy az ómagyar ipar ilyet elő tudna állítani.
3. Erőforrás
A léghajó meghajtására több különböző megoldást alkalmazhatunk. Fontos kritérium a motor és az üzemanyag kis tömege. Amennyiben merev vázas hajókat építünk a szerkezet szélsőségesebb időjárási viszonyok között is stabil maradhat, ekkor érdemes nagyobb teljesítményű motorban (és léghajó méretben) gondolkodni.
Az első időszakban azonban praktikusan legfeljebb félmerev léghajókat leszünk képesek gyártani. Mivel a Kárpát-medence viszonylag kevéssé szeles, így ezek az év nagy részében ezek az eszközök is használhatóak lesznek, ugyanakkor fontos, hogy az ellenőrzésünk alá vont területeken biztonságos vészleszállás zónákat alakítsunk ki.
Egy ilyen félmerev léghajó számára a maximális sebesség 15-40km/h lehet, így ennek megfelelően nincs szükség nagy erejű motorokra. Ezt a sebességet egy 10-20kW teljesítményű motorral könnyedén el lehet érni, még teljesítménytartalék is marad.
A motorok közül rendkívül kedvező a léghajó hidrogénjét felhasználó gázmotor (ilyet a meglévő belső égésű motorjaink átalakításával nyerhetünk) vagy tüzelőanyag cella (az elképzelés további tanulmányokat igényel). Ez a léghajó hatótávolságát és a szállítható teher mennyiségét kedvezően befolyásolja.
Egyszerűsége és a tüzelőanyaggal szembeni igénytelensége miatt a gőzgépes megoldást is érdemes kivizsgálnunk. A gőzgépes rendszer életképessége a Dorogi Gőzgépgyár fejlesztéseinek ütemétől is függ.
4. Szerkezet
- gáztartályok: kétségtelenül a léghajó legfontosabb eleme a hidrogént/héliumot légmentesen tartalmazó rugalmas tartályok. Mivel a léghajón sem a hidrogént sem a héliumot nem tudjuk pótolni ezért a tömítésnek gyakorlatilag 100%-nak kell lennie. A legegyszerűbb megoldást a gumi jelenti, azonban egyelőre nem áll rendelkezésünkre sem kaucsuk, sem kőolaj. A műgumi gyártása a légi közlekedés számára stratégiai kérdés.
- Vázszerkezet: a későbbiekben érdemes lehet az alumínium vázas léghajók építésével foglalkozni, ehhez működő alumínium iparra, bauxit bányákra (Bakony), magnézium lelőhelyekre és az Al-Mg ötvözetek gyártásában sokévnyi tapasztalatra van szükségünk. A jelenlegi technológiai helyzetben azonban érdemes inkább félmerev vagy nem-merev léghajók építését tűzhetjük ki célül. Ezek a merev vázas léghajóknál kisebb tömegűek, ami a hasznos teher nagyságát is megnöveli.
5. Összefoglalás
A léghajók építése az Ómagyar ipar színvonalán akár a közeljövőben is lehetséges lehet, amennyiben az ezirányú kutatásokat elkezdjük. A legfontosabb feladat ezen a téren a nagyméretű szerkezetek gyártásában szerzett tapasztalat. Ezt a hadihajók építése során megszerezhetjük, így a két programot célszerű közös irányítás alá helyezni.
A rendszeres, praktikus használathoz a Kárpát-medence szélviszonyait és magát a léghajó üzemeltetést is ki kell tapasztalnunk. Ennek ellenére a kezdeti időszakban a balestek elkerülhetetlenek lesznek, ez technológiai szivárgás és a legénység fogságba esésének veszélyét hordozza magában.
Esztergom, Kr.e 279./Á.u.1 április 4.
Dr. …. ……
Megbízott igazgató Anyagtud. Kut. Int.
………………………..
……… ………
Elnök, Ideiglenes Kormányzótanács, Közlekedési Biz.
Kommentek