Ugyan srácok, van valaki itt, aki komolyan gondolja, hogy egy katonai diktatúra önként át fog alakulni demokráciává? Mese habbal! Minden egyes évvel egyre nehezebb lesz elvenni a hatalmat azoktól a vezetőktől, akiknek a kezében tényleg erő van, és eszük ágában nincs lemondani a hatalomról. Ráadásul a környéken sincs jó, követendő példa, szóval szvsz 100 év múlva is csak maximum látszatdemokrácia lesz. (vagy jóeséllyel még látszat sem) hacsak nem lesz közben egy nagyon durván véres polgárháború (Morvai kismiska ahoz képest), ami persze ha elbukik, akko vicces kis tisztogatások lesznek.

bz249: 100%-kig egyetértek veled! Ez az, amit számtalanszor mondtam, hogy minden technológiai tudás bonyolult egymásraépültségek halmaza, amit nem lehet ripsz-ropsz a semmiből felépíteni.

Technológia:

300.000 az összlakosság, ebből munkaképes max. 80%, azaz 240.000 ember, az 1900-as adatok alapján (kb. ennyire lehet képes a mezőgazdaságunk, de Vinitor majd kijavít) legalább 67%-a elmegy a mezőgazdaságba, marad ugye 80.000 ember, ebből 30.000 katona. 50.000 ember (többsége amúgy nő) ennyivel kell, közigazgatni, gyógyítani, tanítani, ipart működtetni és fejleszteni.

Az egyetlen reális időn belül megnyitható (mostanra szerintem már megy is) bánya Lencsehegy az utolsó évében 500.000 tonna szenet termelt. Legyen képes évi 200.000 tonnára.

Ebből a kettőből kell varázsolni: 50.000 ember és évi 200.000 tonna szén. Pár éven belül egyik se fog nagyon növekedni. És ugye itt is ott van az a csúnya dolog, hogy minden katona aki antikat abajgat és minden emancipátor aki antikat babusgat az egy-egy ember, aki nincs a közigazgatásban, egészségügyben...stb.

Egyszerre kettő-három nagyberuházást lehet csinálni. Eddig volt: rézkohó, gőzgépgyár (praktikusan szükségerőművek), hajógyár. A következőkben: a Garam felmérése faúsztatás és vízierőmű/aluminiumkohó céljaira, szénvegyészet. A fókusz a lőszergyártáson van/volt/lesz... minden más mellékeredmény.

Diktatúra->Demokrácia

volt már ilyen is pl. Spanyolország, Portugália és Görögország nemrégiben. Igaz ott az is szerepet játszott, hogy egyre jobban lemaradtak, ilyen meg Ómagyarországot nem fenyegeti. Viszont egy diktatúrának is szüksége van tömegbázisra, legalább részleges társadalmi támogatottság nélkül összedől a saját súlya alatt. A választások meg akár komolyak is lehetnek, ilyen orosz/iráni stílusban. Kevéssé jelentős kérdésekről és lehetőleg előre levajazva. A kenyér és cirkusz politikában a választás jó biztonsági szelep.

Kemény diktatúra viszont szerintem valószínűtlen, ahhoz koncentrált terület/népesség és/vagy fejlett technológia kell. Az ómagyar állam pedig szétszórt, egymással több-kevesebb kapcsolatban lévő területekből fog állni.

mai post? :)

de akko megint "belekapok" egy témába, mégpedig technika-tudomány-ipar-mezőgazdaság, kevés alappal, de annál nagyobb önbizalommal :)


meglehetősen meglepő módon pont emiatt egyben és elvi síkon kezdeném a dolgokat :)

ha modellezni kellene a dolgot, akkor azt mondanám, hogy jelenleg 3 dolgunk van:

- elméleti tudás
elméletben szinte bizonyos, hogy még működőképes holdrakétát is tudunk csinálni, de egy robbanómotort/gőzgépet mindenképpen
ezalatt nem azt értem, hogy olvasott már valaki olyanról aki látott már olyat, hanem igen, a meglévő tudásanyag elegendő ahoz, hogy ismerve az elméleti felépítést, ismerve a jellemző buktatókat meg lehessen tervezni mondjuk egy kombinált arató-cséplő gépet kombinált vagy könnyen cserélhető erőforrásra alapozva

vagy hogy ne műszaki legyen a példa, egy nagyüzemi sertéstelepet :)


- gyakorlati tudás és eszközök
vagy 2 hónapja vettem magamnak a fáradságot, és elkezedtem ipari méretekben guglizni... meglepő, mennyi minden van az átkerült területeken... gyógyszergyár, öntöde, a kedvencem egy egyedi szivattyúgyár volt (tehát nem csak összeszereltek)
jó, nem az LKM-DIGÉP komplexum, de kifejezetten sok minden van, és meglepően sok mindent képesek - vagy mert eleve azt gyártották, vagy mert valamilyen szinten rokon - gyártani
nem rögtön, nem azonnal, nem tömegével, hosszó hónapok, amíg az első próbadarabot csak eltervezik - és ugye egyrészt sietni kell, másrészt meg nem kellene szétcseszni a berendezéseket, szóval csak óvatosan

lehet, hogy a doomsday scenariónál nem leszek népszerű, de rengeteg minden van, ami kis - najó, nem kevés - találékonysággal, innovációval és helyzetfelismerőképességgel évekkel, évtizedekkel lerövidíti a fejelsztési, építési időket

számítógépet persze nem fogunk 10 éven belül gyártani, de olajfúrást akár 1 éven belül is meg lehet kezdeni

- szanaszét heverő nyersanyag
RENGETEG!
egy KM autópályán található talán egy tonna aluminiumötvözet, rengeteg nagyfeszültségű vezeték, régi TSZ telepek roncstelepei, hulladékudvarok, magánterületek, szeméttelepek, műanyag, fém, amit akarsz

ugye egyrészt azért ez is elég macerás és munkaerőigényes, másrészt meg jól meg kell gondolni, hogy mi a fenét szedsz szét... teszem azt, a trafókat nem kéen, az alukorlát mehet, de a vezetékeknél meg kell gondolni megintcsak (mert lehet, hogy 5 év múlva orbitálisat fogunk pont emiatt szívni)

és egy hirtelen ugrás:
volt itt ugye szó arról, hogy kb mostanra tarra van vágva az összes környékbeli erdő - nos, nem vagyok erdőgazdasági szaki, de ezt azért kétlem.. esztergom, tata környékén esetleg, lévén a város az rákfene ilyen szemontból, de falvak esetében ugyanmár :)
fatornyos kisfalumban és környékén ipari méretekben ment a legális és az illegális fakitermelés, erdő még van

de a város, az gáz

mezőgazdaság, munkaerő, mit eszünk témakör:
ha jól tudom, akkor még nincs - és vélhetően nem is lesz - konszenzus abban a tekintetben, hogy meniy munkaerőt visz el a mezőgazdaság
úgyhogy csak saját véleményemet tudom közreadni
meg sem próbálok belemenni a részletekbe, de nagy vonalakban a következőkben van az eb elhantolva:

mekora a rendelkezésre álló termőterület - nos, ha csak az átkerült területeket nézem, google maps alapján elég nagy (szép megfoghatatlan állítás) és ha már úgyis tarra vágjuk az erdőket a frissen meghódított területeken is, akkor végképp nagy :)
mondjuk úgy, hogy laikusként nem aggódok amiatt, hogy a termőterület nagysága miatt lesz az éhezés

milyen hatákonysággal tudjuk megművelni az adott területet (meg ugye állattenyésztés is)
nos, itt vannak/lesznek késhegyre menő viták, ráadásul eléggé többismeretlenes téma, megpróbálom kicsit szétszedni:
a nagyüzemi állataartás minden feltéttel adott, egyedül a takarmánynál látok szűk keresztmetszetet, úgyhogy ugrok is
mennyi ember kell, hogy megtermelje a szükséges élelemiszert?
egyértelműen több, mint modern viszonoyk között
növényvédőszerek nem fognak "korlátlanul" rendelkezésre állni, műtrágya majd lesz gyártásban (viszont az viszonylag hamar, lévén vegyipar felfuttatása már csak a lőszergyártás miatt is esedékes), tehát a terméshozam tutibiztos, hogy alacsonyabb lesz (vagy nem, franc se tudja, miylen betegségeknek miylen ellenfelei vannak az ókornak, de ez nagyon elméleti..) a legnagyobb probléma a gépesített művelés és szállítás
itt lehet brutális hatékonyságnövelést elérni
továbbra is tartom, hogy a gépesítettséget semmilyen körülméynek között nem szabad feladni, alternatív megoldásokat kell találni, mindenáron (és megint propagálnám a fagázas meghajtást, amely esetén házilag megbütykölhető a traktor, és továbbra is emlegetném, hogy a 2. vh alatt a teljes nyugat-európai gépesített mezőgazdaság azzal működött, semmi mással, gyakorlatialg segítség nélkül, 3-4 éven keresztül és éhezés nem nagyon volt teszem azt hollandiában, és etették a brutálisan megnövelt német hadigépezetet... további megjegyzés hogy a 2.vh-s mezőgazdaság szintjét el tudjuk és el is kell érni, lévén a szituáció nagyon hasonló, vegyük alapul dániát, ahol egy nap megjelent a wehrmacht, másnapra meg nem volt benzin - sarkított, természetesen volt egy kis átmenet - műtrágya alig -műtrágya esetén megint csak érdemes átnézni a TSZ telepeket, nem is olyan régen láttam egy komplett dombot műtrágyából egy iylen telepen - stbstbstb
most, hogy ezt bepötyögtem, heurékás-homlokcsapkodós ihlet szállt meg, lévén a mostani technológiai szinten mondjuk a 42-43-44-es dán, holland vagy francia mezőgazdasági adatokat és lehetőségeket lehetne és kellene alapul venni)

mezőgazdaság tovább:
a meghódított/meghódítandó területek lakosságát igencsak be lehetne vonni a mezőgazdasági termelésbe, mint munkaerőt, és ez további forrásokat szabadítana fel az ipar számára

apropó, ipar
két, egymás teljesen kizáró dolgot kell párhuzamosan működtetni:
egyrészt koncentrálni kell az erőforrásokat fontos feladatokhoz (teszem azt, energiaellátás megoldása, ott a szép vilamos hálózat, tegyünk bele delejt pl) ugyanakkor sok kis projektet is futtatni kell, már csak azért is, hogy ne felejtődjön el egy-egy adott szakma/szaktudás (pl számítástechnika, finommechanika, mittomén)

és ha már iapr, akor kereskedelem:
bár még a jövő zenéje, de herr major bazsír barátai és üzletfelei lassan megjelenhetnek errefelé teszem azt nagy tétel búzával, lábasjószággal, amiért fizetni kellene valamivel, és hát sürgősen el kell dönteni, hogy mit is adunk át... mert az ipar képes olyan termékeket előállítani (már ha lesz energia) amiért gyakorlatialg bármit megkaphatunk majd és nem adunk át vele túlságosan fejlett techológiát (biliacél öntvények, hengerelt anyagok, szerszámok - az akkori gyártástechnológiához képest az damaszkuszi penge, kardot meg lehet szállítani rómának... vagy ekét, luxuscikkek, mint például a gyufa.. vagy a dohány - gonosz vagyok :) - ilaltszerek, kozmetikumok, festékek, üveg, papír!, műselyem, műfogsor, guminő)

hirtelen ennyi, 8 óta írom megszakításokkla, úgyhogy kellően olvashatatlan, de legalább megkérdem megint: ugye van már post? )

Van mai post, de azt ti írtátok itt fentebb. :)

Megpróbálom akkor összefoglalni az eddigieket (visszakanyarodva a politikai berendezkedés felé):

- mindenképpen erős, központi vezetés lesz, egyszemélyi irányítás, puha diktatúra(?), katonai erőre támaszkodva, erőforrásokat központilag kezelve, állami irányítású ipar, tervgazdálkodás

- mindemellett lehet demokratikus látszatja, választásokkal, nem annyira fontos kérdésekben akár téttel is

- a helyi közösségek is a nagyot utánozzák kicsiben: a polgármester/kormányzó/tanácselnök erős figura és minden alá tartozik, ő pedig a központi hatalom (vagy annak fölötte lévő szintje) alá

- az elfoglalt/betért területeket fokozatosan emelik át ebbe a struktúrába, a helyi berendezkedést fokozatosan átléptetve ómagyarra

- a terjeszkedés stabilizálja a rendszert, a belső problémákat okozta feszültséget így lehet levezetni (egyébként a szomszédban Róma is pont ilyet játszik)

- az állam hatalmát nem csak a katonai erő, hanem az erőforrások birtoklása is garantálja s így közvetve is tud befolyásolni (Pl. felvásárlással, megrendelésekkel), és így is neki fognak dolgozni. Pl. ezt lehet alkalmazni koncessziók kiadásával is új területek felé - az ottani termékeket felvásárolják, de ezt bármikor megszüntethetik, ha az új terület renitenskedik.

A fentiek nagyvonalakban akkor képviselik a konszenzust? Mert ha igen, akkor lehetne tovább lépni afelé, hogy mindez hogyan alakul ki az Átkerülés utáni helyzetből.

@bz249: Azért ez nem úgy van ahogy te mondod.

"igazad van teddy, félmillió ember menjen olajat fúrni, kétszázezer menjen utat építeni a Tátrán át, ötvenezer építsen atomreaktort a maradék meg mehet is számítógépet fejleszteni."

Nem ez lenne a fontossági sorrend.

Ha megvan a technológiánk az ipari mezőgazdasághoz akkor azt kell pótolni, ami hiányzik belőle. Hogy működjön. Nem pedig elhajítani mindent, és kézműves módszerekkel amatőr módon pótlékot építeni.
Ezzel jópár embert felszabadítunk akik amúgy sem dolgoztak még a szántón. Tehát nem lesznek igazán profik, de még az is lehet, hogy a többségüket nem is érdekli a föld. Végül is, nem azért tanult ki egy szakmát, mert mindenáron kapálni akar.

Gépek akadnak, csak a háttéripart kell megteremteni. Ha jól számolok, akkor úgy százezer gépjármű lehet a területen, de nincs üzemanyag.
Gőzgép talán egy-két tucat, de csak fa van hozzá még egyelőre, szén egy lapátnyi sem.

A megoldásod szerint azt a szűk negyedmillió embert, akik képzettségüknél fogva a legértékesebbek, kétharmad részben zavarjuk ki a földre, kapálni, kaszálni, és földet túrni, mert ez a logikus húzás. A meglevő eszközeinket törjük össze, a roncsokból öntsünk gőzgépet.

De ha megoldjuk az üzemanyagproblémát, akkor 160000 ezer kényszerparaszt helyett elég 24 ezer, ha hagyják dolgozni őket. És nem játssza el a vezetőség minden hitelét mindenféle földelkobzásos baromkodással.

Ráadásul a haderő nehéz fegyverzetéhez, a és logisztikához is kell üzemanyag, annyi, hogy a hadsereg lesz a legnagyobb fogyasztó még egy darabig.

"Egyébként képzeld a fagázzal, a Fischer-Tropsch eljárással sőt világítógáz gyártással is foglalkoznak a háttérben. Tizenöten, mert ennyi ember van rá. És zsákutcákba futnak bele, mert nem ezt tanulták, nincs hozzá műszerpark és frusztráltak. Majd lesz eredmény, de mennyire reális, hogy tíz hónap alatt összehoznak egy ipari méretben használható reaktort. Ha már ipari stratégiákban gondolkozunk..."

Az a baj, hogy a romantikus elképzeléseid, és a csupasz valóság között jókora szakadék tátong.

A Fischer-Tropsch eljárást a németek a világháború alatt ipari méretekben valósították meg, százezer tonnás nagyságrendben gyártottak üzemanyagot a robbanómotorjaikhoz, mindezt a bombázások és az egyre elkeseredettebb harcok közepén.

Ha ők képesek voltak rá, akkor ezek miért nem? Főleg, ha tudjuk hogy működik az eljárás. Akkor inkább nyomj kapát a kezükbe, hátha felfrissül az elméjük egy-két hét alatt a krumpliföldön.

Ami pedig az olajmezőt illeti hát az ott van ahol. Mivel nincs választás, azzal kell élni. Valamilyen módon el kell foglalni. Vagy erővel, ami Brennus eltakarítása után nem lehet komoly gond, vagy meg kell venni a területet, ha van miből.

Az olajipar ismételt beindítása sokkal kevesebb embert igényel, mint amennyit te a földekre hajtanál.
Kell ugye egy kisebb csoport geológus-geofizikus, akik meghatározzák a fúrás pontos helyét. Ez úgy 6-8 fő max.
Kell egy kisebb gépgyár, ahol megtervezik és legyártják a fúróberendezést, és a kitermeléshez szükséges többi dolgot. 80-100 fő elég, legfeljebb ritkábban raknak össze egy-egy készletet.
Tornyonként kell úgy két-tucat fúrómunkás, ezek többsége betanított is lehet, ide nem az eszükért alkalmazzák őket.

Ha már kifúrtak egy termelőkutat, akkor csak csap kell rá, esetleg egy himbás szivattyú. A termeléshez csak felügyelet kell, nagy létszámú személyzet nem.
Egy olajkút, főleg ha jó helyre fúrták hosszú ideig képes olajat adni. Közben a fúrótorony még sok másik kutat kifúrhat.

A kitermelt olajat, átmeneti tárolótartályokban gyűjtjük össze, és csövön, vagy más módon szállítjuk a finomítóba. A szállításhoz kell úgy 160-200 ember. Részben a Dunáig vezető csővezeték felügyelésére, részben a vízi szállításhoz.

A finomítót is legyárthatja a fúrógépeket gyártó üzem, a megfelelő tervek alapján. Ezt egyszer kell csak megcsinálni.

Szóval kell úgy max. ezer ember, és felszabadul úgy százezer felett.

Miért nem érdemes belefogni?

@teddybear01: ja ha meg atomreaktort is építünk...

1.) szénbányászat köszöni szépen beindult évi 1-200.000 tonna szénre lehet számítani, azt hiszem a géppuskás naszádnál szerepelt, hogy a bánya újranyitása csúszik (az június volt) most már megy

2.) Fisher-Tropsch

a németek, akik 1920 óta csinálták és 20 év tapasztalatuk volt vele és egy baromi fejlett, teljesen centralizált vegyiparuk (lásd még IG Farben)

nekünk mennyi tapasztalatunk van vele? milyen vegyipari hátterünk van (lásd még melyik megye került át és hol van a TVK és a Borsodchem esetleg a Veszprémi Egyetem) hány szakemberünk?

3.) valószínűleg megy pár traktor mindennel ami elérhető (használt napraforgó olaj, fáradt olaj, pakura)

4.) egy olajmező beindítása nyilván gyerekjáték... elmegy másfél-két év a feltárással, egy év míg kiépül a fúrókapacitás akkor már van nyersolajunk, amivel a tank el tud menni... de legyen, párhuzamosan építünk egy finomítót is alig több mint két-három év. Addig simán kibírja bárki evés nélkül. Várj mégse.

Azért kell kizavarni az embereket a földekre, mert MOST kell kaja. És MOST nincs olaj. Két év múlva a hajára kenheti mindenki a rohadt jó gépesített mezőgazdaságot, ha nem lesz senki életben.

@szs.: Nagyjából egyet kell értenem.

Muszáj korlátozni valamennyire az egyes emberek mozgásterét, mert ha nem tesszük, akkor jégkocka módján olvad el az előnyünk a környező birodalmakhoz képest.

Ha elértük a birodalom területi határait, akkor persze megint egy új politikai berendezkedés szükséges, de csak ha tényleg muszáj.

Japán (tehát egy viszonylag iparosodott ország) 1944-re német segítséggel 750.000 hordó olajat állított elő szintetikus módon emelett 582.000 hordót bálnaolajból. Pedig ott is olajhiány volt (emiatt támadták meg az USA-t pl.)

Magyarország olajfogyasztása 2008-ban napi 169.000 hordó volt. Amit Japán 1944-re ki tudott építeni, az Átkerült Területek mezőgazdaságát talán üzemeltetni tudná. Egész Magyarországot 4 napig, bálnaolajjal együtt egy hétig.

www.ingentaconnect.com/content/tandf/tasc/1993/00000050/00000003/art00002

Hol is van a romantikus vízió?

@bz249: szóval évi 750.000 hordó szintetikus olajuk volt a félreértések elkerülése érdekében. Pedig készültek rá és segítséget is kaptak. Meg nagyobb volt a szakember merítésük is.

@szs.: Szerintem ez nagyjából reális az eddigi történéseket nézve. Összefoglalva a pontokhoz a saját véleményemet (ha érdekel valakit):

1. A legvalószínűbb rendszer
- erős központi vezetés mindenképpen, azzal a kitétellel, hogy a gazdaságirányítás miatt erős államon belüli érdekcsoportok között kell egyensúlyozni a vezetőnek, korántsem önkényúr (kb. a kései magyar létező szocializmus menedzserkorszaka)
- demokratikus elemek jelenléte: pipa
- helyi közösségek: a "sok erős ember"-modell valószínű, szóval pipa
- emancipáció, okkupáció, vakáció: folyamatos beemelés szerintem is a legvalószínűbb
- terjeszkedés: maga a tény biztos, az iránya és jellege azonban már az elitcsoportoktól függ
- államhatalom: kiterjedt államhatalom és érdekeltségek mellé pipa

2. A rendszer létrehozásával kapcsolatos problémák
- erős vezetés: Albert pozíciója egyértelmű, ezzel gondja nem lesz (max. azon kell agyalni, hogy elnök, miniszterelnök, kormányzó, ideiglenes régens vagy Istencsászár akar lenni)
- demokratikus látszat: mivel a demokrácia be lett ígérve, valamit tenni kell. A legjobb megoldás szerintem az, ha az alkotmányozás során egy korporatív jellegű testület (parlament, tanács stb.) jön létre, ahol a tagok egy részét választják, de a többi kinevezés vagy poszt alapján automatikusan tag.
- helyi közösségek: nem nagyon figyeltem, hogy az első heteket melyik település hogy élte túl, de helyi választásokon úgyis a már kiemelkedő vezetők fognak nyerni
- betért területek: egyelőre nincs olyan sok, szerintem a pontos menetrendre egyelőre csak egy bizottság jön létre (sok a kényes kérdés: állampolgárság, tulajdonjog stb)
- terjeszkedés: pár hónapig nem aktuális, de fontos kampánytéma lesz
- állami erőforrások: jelen helyzetben valószínűleg nem lesz komoly akadály előtte, de azért számítani lehet egy erős ellenzéki kritikára a magántulajdon/állami beavatkozás témájában

3. A kialakult rendszer középtávú problémái (mondjuk 10-15 év)
- erős vezetés: egyrészt az öröklés kérdése, másrészt az egyes érdekcsoportok (mg/ipari lobbi/katonaság) közti manőverezés. Albert és utódai vagy folyamatosan egyensúlyoznak, vagy idővel csak az egyikre támaszkodnak (keményedő diktatúra, proscriptio), vagy idővel kiürül a tényleges hatalmuk és csak szimbolikus figurák lesznek az oligarchák markában
- demokrácia: nyilván a mennyiség lesz a kérdés - ha megszilárdult a katonai-külpol. helyzet, lehet számítani egy egyre erősödő csoportra, amely követeli a régi demokratikus rend visszaállítását
- helyi közösségek: ha nincs erős állami kontrollmechanizmus (korrupcióellenes osztály, besúgóhálózat), megvan a veszélye a helyi kiskirályok uralmának (nem de iure, hanem a mindent irányító vadnyugati marhatenyésztő/téeszelnök képében), többszintű rendszer esetén klientelizmusnak
- betért területek: antiellenes rasszizmus/egalisták konfliktusa, no meg az aktuális kérdések
- terjeszkedés: egyrészt kérdés, merre - a már említett elitcsoportok eltérő érdekei. másrészt kérdés még a kikkel (demográfiai folyamatok) és a hogyan (békés és meggyőzőbb módszerek aránya). ha a terjeszkedés belső problémák kezelésére hivatott, akkor szembe kell nézni azzal, hogy a leállás komoly belső gondokat okoz, a folytatás pedig nagyhatalmi konfliktust
- állam mérete: középtávon megvan a kockázata a vízfejűségnek, az állami struktúrák túlbürokratizálódásának, a valóságtól elszakadt tervgazdálkodásnak. mivel ez gyorsan látható lenne, szerintem egyiknek sem nagy a veszélye, de a már említett korrupció és sógorkomaság el fog harapózni

@Dirky: mennyire reális, hogy az elégedetlenkedőket jó messzire, de azért még a határokon belülre elhajtják? Ilyen amerikai frontier jelleggel. Vagy inkább a későbbi brit, német gyarmati modellt érdemes követni, ahol az államhoz lojális fiatalemberek megszedhetik magukat a gyarmatokon.

@bz249: Ez jobbára attól függ, hogy mennyire nyugodt az aktuális térség, illetve hogy a kiküldött tisztviselők jövedelme milyen forrásokból származhat. A brit modell erősen épített a klasszikus szabadelvű kapitalista rendszerre, amire az ómagyar még nyomokban sem fog emlékeztetni - vagyis minden olyan kereskedelmi megállapodás és gazdasági tevékenység, ami mondjuk egy brit tisztviselő megélhetését biztosította, jobbára kiesik az állami monopólium miatt. Ezt kell valahogy korrigálni (extra állami juttatások, különleges jogosultságok, engedély saját vállakozásra stb.), és működhet a dolog, bár nem annyira zökkenőmentesen. Sok múlik azon, egyáltalán milyen források vannak a területen.

Ha nem lenne ennyire centralizálva a gazdaság, akkor lenne esély egy olyan modellre is, ami az előbb privát üzleti érdekeltségek, majd egyre közvetlenebb uralom átmenetét követné. Lsd. Afrika jelentős része, Hawai'i stb. A helyzet az, hogy a gyarmatosítás éllovasai ritkán jöttek az állami szférából, az leginkább csak a magántőke védelme miatt terjeszkedett - lényegében veszteségesen. Persze óvatos állami nyomásgyakorlással akár Ómagyarország is erre az útra léphet, mondjuk ügynökök révén.

A frontier-jelleg inkább valószínű, bár ahhoz azért egyelőre semmi sincs annyira messze Egomtól. Amúgy szerintem nincs nagy különbség, a britek is elküldték a nemkívánatos elemeket az Északnyugati Határvidékre vagy Nyugat-Szudánba :)

Elméletileg nagyon sokmindent tudnánk építeni, jelen tudásunkal. Gyakorlatilag kevésbé. Az ipar kereke megált, és iszonyatos erőforrások kellenek, hogy legalább valamennyire meginduljon újra. Pláne, hogy sok szempontból az 1900-as évben sokkal precízebb munkát tudtak végezni, mint most, hogy kihúzták a lábunk alól az egész ipari rendszert mozgató mikroelektronikát.

A terjeszkedéssel kapcsolatban én olyat képzeltem el első (nagy)lépcsőben, hogy kb. az "ezeréves" határokat célozzák meg, persze némi ráhagyással, ahol megéri. Ezt egyrészt minden további nélkül el lehet adni, mint ideológiát, másrészt a Kárpátok-gyűrűje természetes határvonalat képez, amit viszonylag kis erővel is hatékonyan lehet védeni (akár egy tatárjárás ellen is, annál nagyobb nyomulásra meg úgy ezerötszáz évig nincs kilátás - illetve van, az időszennyezés miatt, de az is hosszabb távú játék). Ezen a terülten belül elég sok olyan dolog található, ami a gazdaságnak jól jön, kb. önellátó is tud lenne a főbb területeken az ország, a maradékot meg kereskedelemmel össze lehet szedni.
Amennyire én továbbgondoltam az ÓM történelmet, az ezeréves határok elérése (ami még messze nem jelenti az összes közbeeső terület stabil uralmát és főleg nem megfelelő emancipálását) és Albert halála nagyjából egybeesik, kis eltéréssel, így a következő nagy átalakulás kiváltó okai egyszerre fognak jelentkezni. De ez még a jövő zenéje, persze.

Kicsit elkanyarodva az ipar kérdéseitől (ami persze nem teljesen OFF): az Átkerülést követő tavasz választásai akkor még nem a végleges rendszer alakítják ki, hanem csak megágyaznak annak, ha jól értettem. (Ezt korábban írta valami politológia szaki, talán Gador vagy az áldott emlékezetű Angyali :) ). Tehát ott nem a végleges vezetést választják meg, hanem egyfajta alkotmányozó nemzetgyűlés küldöttjeit, akik egyéb szakértőkkel együtt fektetik le az ÓM állam/birodalom alapjait, majd mikor a rendszerrel elkészülnek, lesz egy újabb szavazóshow, ami sínre rakja az egészet. Illetve ezt kérdezem. Ez így mennyire szakszerű/reális? Mert akkor ezt a keretet kidolgozva jöhetnek a választási történetek Vinitor képviselő urastól és Gador sunyi manipuláturastúl, meg persze pár pártot is kell gründolnunk hozzá. :)

nem tudtam még belemélyedni, de mire nem jó ez a google books... remélem, eredeti felvetéseimre is lesz válasz bennük, amjd valamikor elolvasom mindkettőt, de ha valaki rá akar mozdulni mezőgazdaság témára, esetleg jó háttéranyag:

books.google.hu/books?id=8lPh2vwFuU4C&pg=PA21&lpg=PA21&dq=agriculture+denmark+1943&source=bl&ots=5AKHiSwcVE&sig=HGsIYan3i5WLPjnZpVRINib1sG8&hl=hu&ei=2kWBSoupMsT5_Ab05MWkCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=9#v=onepage&q=agriculture%20denmark%201943&f=false


books.google.hu/books?id=TaOaAAAAIAAJ&pg=PA308&lpg=PA308&dq=agriculture+denmark+1943&source=bl&ots=MUu61eVwk_&sig=SJEOByPvxdjlBj323nbBtOw5Y8Y&hl=hu&ei=_UWBSs6ZHMqHsAaokNjWCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1#v=onepage&q=agriculture%20denmark%201943&f=false

Azért vicces látni, hogy 1: a politikai kérdések valahogy nem igazán hagynak nyomot bennünk nem ugy mint a 2: technológiai problémákkról bármikor tudunk késhegyre menő vitákat folytatni. És szerintem ez így egészséges :)

@bz249: Na nézzük sorban:

1. Szénbányászat. végre nagy neheze elkezdődik Nem most, hanem tavaly kellett volna elindítani. A föld alatt nem fagy, de a lakosságon sokat dobott volna egy kis szén. Még ha nem is tudták volna mindenhova eljuttatni, a Dorogi Erőmű ott van a Szemlő-hegy közelében. Mellesleg a mezőgazdaságnak nagyjából mindegy, hogy van-e villany a faluban. A búza attól még nem kerül a földbe.

2. Fisher-Tropsch; Az Átkerülés után, amikor kiderült hogy az egész olajiparból csak a benzinkutak és egy kenőolajgyár maradt meg, azonnal el kellett volna kezdeni az alternatívák keresését. Én ugyan párszor figyelmeztettem a társaságot, de oda sem bagóztatok rá.

Csak egy alternatíva lett kidolgozva(felébe-harmadába), ami nem ér semmit.

A németekkel ellentétben viszont mi tudjuk, hogy működik a dolog, már ha nekikezdünk egyáltalán. Ami a vegyiparunkat illeti, az átkerült területeken nagyobb üzem nincs, de a tudás megvan. És jó pár évtizeddel több tapasztalat.

Ez különben is csak átmeneti megoldásnak jó, de lélegzethez jutottunk volna. Ha megcsináljuk.

3. Igen, mindig akad pár pasi, aki találékonyabb a hivataloknál. Biztos, hogy pár gázzal hajtott autó is elkerülte a begyűjtők figyelmét. Meg vidéken több propán-bután tűzhely is akad, palackos gázzal is megy a gázos kocsi.

4. Ha igazán akartuk volna, már folyna az olaj. Ha akad egy-két artézi kút-fúrógép az átkerült területeken, akkor azzal kellene kezdeni a fúrást, ha nem, akkor ott volt az egész tél és tavasz az előkészületekre. Nem kell ultramodern automata fúrórendszer, elég egy egyszerűbb is kezdetnek. Mivel pontosan ismerjük a közelben a főbb olajmezőket, csak a fúrás helyének kijelölése maradt az előzetes felmérésből. Meg a fúróberendezés odacipelése, felállítása.
A fúrás már nem olyan nagy probléma, a Kiskundorozsma-Zsana mező csak 1500-2000 méter mélyen van, egy torony ezt egy-két hónap alatt kifúrja. Eredetileg is egy artézi-kutat akartak ott fúrni, csak víz helyett olaj jött belőle.

Ha van utánpótlás, akkor a meglévő készletet fel lehet használni, mert ha lassan is, de újra fel lehet tölteni a tartályokat. Ami azt jelenti, hogy be lehet indítani aratáskor a kombájnt, szántáskor a traktort.

"Magyarország olajfogyasztása 2008-ban napi 169.000 hordó volt. Amit Japán 1944-re ki tudott építeni, az Átkerült Területek mezőgazdaságát talán üzemeltetni tudná. Egész Magyarországot 4 napig, bálnaolajjal együtt egy hétig."

Csakhogy, egyrészt Magyarország jóval nagyobb fogyasztó, mint az Átkerült Területek, vedd figyelembe a jóval kisebb lélekszámot. Meg most sokat pazarlunk is.
Negyedmillió az egyik oldalon, és a másikon tíz millió. Rögtön csak a negyvenede kell, nem 170 ezer hordó, hanem csak 4 ezer. Másrészt még ez is hamis, mivel takarékoskodni kell, elég a fele. Még ez is elégséges egy minimális ellátó rendszer üzemeltetésére. Hisz a civil mozgás gyakorlatilag le van állítva.

"Hol is van a romantikus vízió? "

Ott, hogy ha kihajtod az embereket a földre dolgozni, az ellátás meg van oldva.

Nem csak kaja kell, de kell ruha, egészségügyi ellátás, meleg lakás télen, víz és villany állandóan, és legfőképp megbízható védelem a környékbeli barbároktól. Ehhez viszont sok ember kell, hogy a háttéripart megteremtse. Nem hajthatod ki a szántóra a maróst, mert akkor nem tud puskacsövet fúrni. Nem nyomhatsz kapát a sebész kezébe, mert ki fogja kivenni a kölök begyulladt vakbelét?

@Szakyster: Bizonyos szint felett a technológiai problémák megoldása is politikai kérdés :)

@szs.: Ez eléggé reális forgatókönyvnek tűnik - első körben egy alkotmányozó nemzetgyűlés, ha pedig elkészül a dokumentum, az abban kialakított rendszer alapján a végleges választások. Albert addig de facto ügyvezetőként tevékenykedik.

Ja, és technikai kérdében abszolút járatlan személyként (a lakosság mintegy 85%-át képviselve) megjegyezném, hogy a teddybear01-bz249 vita jelen formájában szinte teljesen követi az én elképzelésemet az új ómagyar politika egyik legfontosabb témájának megjelenéséről mondjuk a kormány és egy ellenzéki formáció közötti versenyben. :)

A fejlődés iránya a legfontosabb kérdés, és ebben bizony lehet számítani számos egymástól eltérő tervezetre...

@teddybear01: Komolyan, te politikusi pályára gyúrsz. Ezek a retorikai fogások. :) Csak itt nem Karthágó lerombolása a téma, hanem a "senki nem akar szenet/olajat." :) Nem írom le újra, amit már erre mondtam. Viszont ha igény van rá, összerakhatjuk az ómagyar árnyékkormányt. ;)

Bár azt kétlem, hogy össze lehetett volna ennyi idő alatt egy olajkutat kint a Tisza menti susnyásban, a mocsárban/ártérben cuppogva egy artézi fúróberendezéssel több száz kilométerre mindentől, egy teljesen más vízrajzi/földrajzi környezetben, ohne gps, földmérés, akármi, de mondjuk az tény, hogy nem értek az olajbányászathoz, tehát ez csak egy laikus vélemény.

Még valamit.

Japán harcértéke túl van misztifikálva a II. Világháborúban.

Az elején vagy felkészületlen ellenfelek ellen harcoltak, mint '41-ben az USA, vagy csak gyarmati rendfenntartó egységek ellen mint Indonéziában az angolok ellen.

Az USA úgy verte meg őket, hogy a hadereje java Európában harcolt.

Japán legnagyobb stratégája megmondta a harcok kitörése előtt, hogy ha az első két éven belül nem tudnak számokra előnyös békét kierőszakolni, akkor elvesztik a háborút.

Mert az USA ipara sokkal nagyobb volt, sokkal jobban ellátta a hadseregét és a tengerészetét.

@szs.: Én sem vagyok geológus, de a családban több olajbányász is van. Apám bátyja, Viktor bácsi segédmunkásként kezdett, és főfúrómesterként ment nyugdíjba. Amit tudok a témában azt tőle tanultam.

A fúrással általában nincs gond, a szokásos felszereléssel egy hónap alatt kifúrják a kutat, de általában úgy minden ötödik kút lesz termelő. A többi vagy meleg vizet ad, vagy azt sem. Ez most mivel tudjuk, hogy hol is érdemes elkezdeni, talán minden másodikra sikerül.

A zsanai mező kb. 50-60 kilométerre kezdődik a Dunától, ez azért nem olyan nagy távolság. A másik vége Kiskundorozsma, pedig közvetlenül Szeged mellett van, talán 5 kilométerre a Tiszától.
Télen különben is befagy a mocsár, könnyebb mozogni. De egy-két markoló, vagy dózer előbb-utóbb képes egy töltésutat összehozni.

Mennyire kell ehhez részletes térkép? Meg van esély arra, hogy van ilyen térkép az átkerült területen, illetve a korabeli környezetre mennyire tudják ráhúzni a térképet? Mert a tereppontok eléggé mások, főleg az Alföldön - sem a folyók, sem semmi nincs a "helyén", talán a magaslatok, ha vannak egyáltalán, segítenek. De akkor kell földmérés is meg minden, mindezt védeni, élelmezni - a "mostanra" kitétel nagyon korai. 1-2 éven belül viszont lehet próbálkozni valóban.
A finomítás mennyire nehéz ügy?

Ne feledjétek, hogy nagyon be fog indulni a sportélet, ahogyan az diktatúrákban szokásos. Aztán ha a kelták is megtanultak focizni jöhetnek a nagy bajnokságok... Vagy inkább amerikai foci? Celtic Axmen - Pannon Puma ...

Na meg az Olimpia! Az az igazi durranás, az eredeti, romlatlan, fullpucér és nőmentes Olimpia! :)
Igaz, a soviniszta görögök csak görögöt engednek egyelőre oda, de szerintem ha T1griséket küldjük le sportdiplomatának, meg fogják engedni, hogy az ómagyar delegáció is részt vehessen rajta.
Ebből regényt is lehetne írni... :)

Erőszakolj rá egy olcsó történetet, zsúfold tele erotikával és egy bizonyos vámpírvadász sorozatot futtató kiadó biztos vevő lenne rá:P

Szóval egy nem miatt a falakon kívül rekedt vámpírnő esténként a kimenős olimpikonok vérét és egyéb szerveit szívja, közben meg süt felettük az új hold? Hm, mondasz valamit. :)

Szóval, ami a politikai rendszert illeti...

@szs.: Térkép? Talán akad, de az Alföldön ebben a korban még minden bizonytalan volt, mert a folyók arra folytak amerre éppen sikerült. Nagyjából azért be lehet tájolni az olajmezőt, mert ez azért nem kicsi, és a geofizikusok vizsgálataival, no meg fúrásokkal ki lehet tapogatni.

Az algyői mező a másik, az is elég nagy magyar mértékkel. Az a másik kívánatos célpont. A többi már kisebb, de azért kibányászható.

Finomítás? attól függ. Kb. mint a pálinkafőzés. De ne akarj egyből 110 oktános ólommentes repülőgépbenzint! Egy jó hőmérő az alapja mindennek, azzal szétválogathatod a különböző löttyöket.

kellemes szép estét

pár gondolat megint, reagálásképpen

térkép, lelőhelyek, nincs GPS - viszont van baromi pontos óránk ,szeksztánsunk, matektanárunk aki kiszámolja, hun is vagyunk... meglehetősen pontos, btw

finomítás nem asztalom, de gyakolraban egy egyszerű "lepárló" elég egyszerű, viszonylag hamar ki lehet blőle hozni valami nyamvadt dízelszerűséget, amivel elmegy már a traktor, tank, no meg az erőmű

katalitikus krakkolóüzemre még vagy 20 évig ne számítson senki :)

és egy általános megjegyzés, (és aki kitalálja, miért pont a japán haditengerészetről jutott eszembe, kap egy negyed tibi csokit):

nem, nem lehet óvatoskodni! nincs hova
olyan szinten bizonytalan a jövő - hiszen nyárra jöhet egy jófajta ismeretlen vírusfertőzés és elviszi a fél lakosságot, de akár godzilla is személyesen - hogy nem lehet igazán hosszú távra tervezni és tartalékolni

amink van, azt most és azonnal használni kell... és amink van, az az smereteink és az eszközeink

nem lehet ülni a maradék üzemanyagkészleteken... ha kell fel kell használni... ki kell üríteni az élelemiszerraktárakat, fogyhat a lőszer, kit érdekel... abban bízni, hogy valahogy kihúzzuk jövő évi, a következő évtizedik magában hordozza a szinte biztos bukást

kockáztatni kell, mert nincs mit kockáztatnuk... ki kell küldeni a csapatot oaljkutat fúrni nyáron bécs mellé, mert mi történhet? nem találnak semmit? az szinte kizárt. szétcseszik a felszerelést? - met egyébként mire használtuk volna fel? lemészárolják őket a kelták? - egyébként meg itthon kapáltak volna a kertben. különben, is, menjen velük egy zászlóalj honvéd, és akkor nem lesz iylen

nem igazán szabad óvatoskodni, bátran bele kell vágni kockázatos dolgokba is akár, telepeseket a frissen meghódított területekre, Gghery majd szavatolja biztonságukat jól- terjesszék csak a megfelelő tevhnológiát és szedjék be az adókat :)

ui reggelre legyen psozt, mert irgumburgum :)

és pakurával megy az erőmű természetesen, nem dízellel

@teddybear01:

1.) még mindig nem érted a különbséget a korabeli Németország és Ómagyarország között

Amit a németek csináltak a háború alatt:

- egy nagyhatalom, szinte teljesen ép infrastruktúrával és komoly szakembergárdával (90 milliós összlakosság!) egy húsz éve működő ipari ágazatban megnégyszerezte a termelést háborús körülmények között

szintetikus olajtermelés 1938: 9millió hordó
szintetikus olajtermelés 1943: 36millió hordó

komoly eredmény... de ugyanezt megcsinálták az acélgyártásban meg a harckocsigyártásban.

ezzel szemben Ómagyarország:

- egy gazdasági környezetéből kiszakított egy megyényi terület (300.000 ember), ahol egy sohasem volt ágazatot kellene megteremteni hónapok alatt közvetlen éhínség fenyegetése mellett... szerintem kicsit szarabbul állunk mint a 70 milliós lakossággal rendelkező japánok, akik német technikusok segítségével (akik még egyszer húsz éve ezt csinálták iparszerűen) a nagy semmit tudták elérni három év alatt

A realitás az, hogy nekünk sem fog sikerülni. Meg kell próbálni, de bízni nem érdemes benne.

2.) szerinted egy szénbánya megnyitása az varázslat? egy öt éve bezárt bányában leveszem a lakatot és már indul is a termelés... bőven kell rá fél év mire üzemképes állapotba hozzák (új bányákról ne is beszéljünk)

@drazsé: szerintem meg nem szabad ész nélkül terjeszkedni és belekapni minden hülyeségbe. Két-három éven belül egyik ilyen akció sem hozhat eredményt. Akkor meg érdemesebb inkább úgy nekiindulni, hogy harminc százalékkal megemeljük a siker esélyét és csúszunk mondjuk fél évet.

izé, a műbenzinügyről szerintem álljunk le, lévén kb ugyanakkora erővel kőolajat is lehet bányászni már... sőt

az szerintem jóval egy szerűbb is

meg különben is, hol van otranto, amikoraz országnak szüksége van rá :)


@bz249:
ész nélküli terjszkedés és belekapás minden hülyeségbe?

meditáltam kicsit a helyzeten, a készletek és ipari kapacitás valamint a katonai potenciál kérdéskörén mostanában (igen, utóbbin még mindíg agyalok, mea culpa) és a szituáció a következő szerintem:
felhasználható technikai eszközök tekintetében jelnelg igencsak jól állunk.. rengeteg berendezés, gép, szerszám van a területen, javarészök igencsak kihasználatlanul illetve energia hiányában használhatatlanul
egész egyszerűen akár bonyolultabb eszközök tekintetében is több áll a rendelkezésönkre, mint amit használni tudunk
ezek kihasználtásga az ipar teljes felfuttatása után következhet csak be, ami még odébb van
(szúrópróbaszerűen megugliztam mindenféle iapri parkokat, üzemekt, stb, abból vontam le ezt a következtetést)

na ugye akko ott állunk, hogy munkaerő
van egy alapvetésem, amiből nem engedek, mégpedig az, hogy az újonnan meghóditott területek munkaerejével valamint területével igencsak ki lehet váltani legalábbis a mezőgazdaságban, de alacsony szintű katonai feladatokban is az ómagyar, úgymond kvalifikált és ipari termelésre felhasználható munkaerőt

ha már az ellenség vére által kivívtuk a győzelmet, igenis, használjuk ki! :)

ugye itt a bizonytalan, a késhegyre menő viták egyik fő táptalaja, az élelmiszerellátás... na most a két 2.vh-s iromány alapján azt mondom, hogy ha a kormáynzat nem csinál bődületes nagy ökörségeket, akkor még az is mederben tartható.. nem lesznek még egy darabig lucullusi lakomák, de tömeges éhezések nem fognak bekövetkezni

és pont a mezőgazdaság illetve az élelmiszer kapcsán valamint utalva thriumpator hegyi tevékenységére, ahol a csapatot elsődlegesen a a helyi kelta erők etették, adja a végső lökést abban a tekintetben, hogy bizony, expanzió kell, csökkenteni kell a népsűrűséget és kihasználni azt a lehetőséget is, hogy adott esetben egy értelmes projekt megvalósítása során könnyítünk az ellátás nehézségein

ez alapján azt mondom, hogy amennyiben egy projekt szükséges, viszonylag hamar eredményt hoz (teszem azt, olajbányászat) és megvalósítható, akkor nem szabad leragadni az esélylatolgatásnál, 30% al magasabb sikeresélyért nem érdemes várni még akár egy fél évet sem

de ugye felemrül a nagy kérdés, oké, létrehozzuk a bécsi olajtermelő parkot, a zalai tehenésztelepet, a nógrádi fafeldolgozót, de hát az ókoriak ellen ki véd meg?

ebben a kérdéskörben már kicsit magabiztosabban mondom, hogy ez nem akkora probléma

jelen állás szerint épp most semmisítettük meg a korabeli világ egyik legerősebb és legnagyobb katonai csoportosulását európában, és belátható időn belül valamint térben a közelünkben évekig nincs senkinek esélye arra, hogy hasonló fenyegetést jelentsen
(tehát összehangolt, hódító jelelgű hadjárat)

kockázat szempontjából a közvetlen környéken (tehét kárpát-medence és csatolt részei) a rablóportya jellegű, kislétszámos rablóbandák jelentenek fenyegetést, ami ellen érdemben csak úgy tudnánk védekezni, ha teljesen bezárkóznánk, a teljes 30e fős honvédség határvédelmi feladatokat látna el, gyepűvel, műszaki zárral, miegymással - bezárkózva teljesen

ami szerintem egyenértékű lenen a lassú hanyatlással, ráadásul bizonyos készletek így is elfogynának (pl üzemanyag, lőszer biztosan, ki tudja, meddig tolódna ki az ipar, mezőgazdaság eredeti szintjének visszaállítása, közben az eszközök álalga csak romlana, eltűne, szakemberek elkopnának... mondom, lassú hanyatlás)

ezzel szemben másik lehetőség, hogy elébe megyünk a dolgoknak:
kitolni a frontot, a potenciális hadszínteret, "megszállni" az esetleges rablóbandák hátországát, kihasználni a munkaerejüket, adni nekik lehetőséget, hogy levezessék a feszültséget, stbstbstb :)

ráadásul előzetes számolgatásaim alapján... de ezt majd más formában :)

lényeg az, hogy van katonai erő arra, hogy akár több külső, úgymond "frontier" jellegű területet biztosítsunk, méghozza gyakorlatilag teljes biztonsággal (ne felejtsük, a brennus-féle balhét gyakorlatilag valami 6-7e fő bevetésével állítottuk meg!)

(természetesen lesznek veszteségek, bizonyosan, de ezeket _fel kell vállalni!_ azért is emlegettem japánt, mert ugye ott állt elő az a helyzet 43-44ben, hogy elcseszett stratégiai gondolkodásmód következtében a kevés hadianyagot/erőforrást óvni próbálták, nem merték felhasználni, és bár ugye a végeredméyn tekintetében teljesen mindegy volt már - bukták az egészet rég - azonban az óvni próbált erőforrások szépen sorban így is megsemmisültek, anélkül, hogy az esélyt megadták volna maguknak, hogy bármiféle eredményt elérjenek - Fülöp-szk, Iwo Jima, stb)

tehát indokaim:
- meg tudjuk védeni a külső hódításokat
- azok hasznot hozhatnak, adott esetben belátható időn belül, akár még abban az évben is
- rövid és hosszútávon a kockázatválallási hajlam csökkenti a kockázatot ily módon
- csökkentjük az esélyét a nagyobb technológiai visszaesésnek, a jelenlegi fjlettség szintjén jobban tudjuk "tartani"
- csökkenti az ellátási kötelezettségeket

@drazsé: Nagyon jó zajlik a politikai kampány az expanzionista és az izolacionista tábor között. :D

Mindjárt kifejtem az izolacionista programot ;)

@bz249:

a végén még indulni fogok a választásokon :)

Izolacionista program:

mik céljaink:

1.) erős, egységes Ómagyarország
2.) amely a lehető legtovább képes megőrizni technológiai fölényét a létszámelőnyben lévő ókori birodalmakkal szemben

mi a tényállás:

1.) Brennus seregét idén áprilisban vertük meg, vagyis a terjeszkedés lehetősége mostantól adott
2.) az idei betakarítási és vetési szezon előtt az egyik lehetséges expedíció sem érhet el sikert
3.) a megszerezhető területek nagyrésze csekély értéket képvisel, néhány speciális helyszíntől eltekintve

Terjeszkedési poltika:

a terjeszkedési politikánk célja, az Átkerült Területek közel teljes önellátásának megteremtése. Centralizált, a magterületekhez szorosan kötődő kereskedelmi, ipari telepek létrehozása.

A telepek létrehozása során kiemelt szempontok

a.) A telep és az Átkerült Terület között jó infrastruktúra legyen (jelenleg ez a Duna illetve néhány kisebb folyó vonalát jelenti terjeszkedési irányként) enélkül ugyanis
i.) a telep hozzájárulása az ómagyar gazdasághoz csekély/elhanyagolható lesz
ii.) a telep feletti kontrollt nem tudjuk biztosítani
iii.) a telepnek számottevő segítséget nem tudunk nyújtani
iv.) azaz a több-kevesebb időszennyezés, vagy akár a telep bukása (az emberéletek elvesztésén túl ez jelentős időszennyezés) kockázata magas

b.) a telepek építésénél fontos, hogy a telep tényleges gazdasági hasznot tudjon hajtani Ómagyarországnak, mivel az önellátó mezőgazdaság akár alacsony technikai színvonalon is megoldható, ezért
i.) a telepnek fontos energiahordozó (kőolaj, vízenergia), egyéb bányakincs (vasérc, krómérc, bauxit, kén stb.) vagy más kiemelt fontosságú nyersanyag (fa) közelében kell épülnie
ii.) a telep mezőgazdasági vagy kereskedelmi tevékenység lévén az önellátást lényegesen meghaladó mértékű mezőgazdasági termékkel képes Ómagyarországot ellátni, ezáltal a magterületeken munkaerőt szabadíthatunk fel
iii.) a telepre a magterületek ivóvízbázisát vagy művelésre alkalmas területeit veszélyeztető ipari tevékenységet lehet kiszervezni pl. akkumulátor-gyártás/feldolgozás, praktikusan ez a Duna Gellérthegy alatti szakaszát érinti
iv.) a telep közlekedési gócpontban fekszik, átrakodóállomásként funkcionálhat

Javasolt terjeszkedési irány: a Garam illetve a Vág völgye, Bécs, a Duna Gellérhegy alatti szakasza

Gazdaságpolitika:

Mivel a környező népek lényeges hozzájárulást az ómagyar gazdasághoz nem adhatnak, ezért organikusan fejlődő önellátó gazdaságot kell működtetnünk.

a.) mezőgazdaság

A mezőgazdaságnak a szükséges tartalékon túl néhány speciális területet (pl. fűszerek) kivéve önellátást kell folytatnia, túltermelés esetén segíteni kell a munkaerő elhelyezkedését más ágazatokban vagy a feleslegessé váló munkaerőt bevonni a terjeszkedésbe.

b.) ipar

Az ipari termelés legfontosabb célja a korai szakaszban az emberi munkaerő lehető legnagyobb fokú kiváltása, minden olyan ipari eljárás, amelyik
i.) organikusan folytatható (nem igényel pótolhatatlan alapanyagokat)
ii.) (zömmel mezőgazdasági) munkaerőt szabadít fel üdvözlendő és támogatandó

Az Átkerülés előtti technológiai színvonal megtartására törekedni lehetetlen, ezért felesleges erőfeszítés. Ilyen típusú tevékenységekkel legfeljebb alacsony intenzitású tudományos kutatás szintjén érdemes foglalkozni. Az ilyen kutatások áttöréseit, ha a gyakorlatba átültethetőek a lehető leghamarabb integrálni kell az iparba.

c.) kereskedelem

Az antikkal való kereskedelemből csak minimális hasznunk származhat, viszont az időszennyezés veszélye nagy. Ezzel csak rendkívül indokolt esetben érdemes foglalkozni.

d.) infrastruktúra

A fejlett gazdaság és az erős, központosított állam kulcsa egyaránt a jó közlekedési és kommunikációs infrastruktúra. Az infrastruktúra fejlesztése az állam első és legfontosabb feladata. Terjeszkedni is csak megfelelően kiépített szállítási és kommunikációs vonalak esetén érdemes és lehetséges. A jó infrastruktúrával munkaerőt takaríthatunk meg.

Antipolitika

Az összes hangzatos emberi jogi eszme ellenére a társadalom szempontjából az egyes ember elsődlegesen erőforrás, amellyel gazdálkodni kell. A képzett, tanult ember értékesebb erőforrás a képzetlen tanulatlan embernél.

Amennyiben egy ómagyar munkája kiváltható egy antiéval, akkor azt haladéktalanul meg kell tenni. Az emancipációs munka legfőbb feladata az antikat képessé tenni, hogy ómagyar gazdaság és társadalom számára hasznos munkát végezzenek. Az antik felemelése és civilizálása nem célunk, antikat és más megbízhatatlan elemeket magas képzettséget és felelősséget igénylő munkakörbe csak a legszükségesebb esetben érdemes bevonni. Amíg ómagyar állampolgárok dolgoznak alacsony képzettségi követelményű munkakörökbe, addig itt érdemes őket antikkal helyettesíteni.

Külpolitika

Az antiktól eltérő módon kell a nagy ókori birodalmakat kezelnünk. Ezek tényleges és valós veszélyt jelentenek nagy lélekszámuknál fogva. Az izoláció itt nem jelent valódi megoldást. A legfontosabb veszélyforrások

i.) katonai jellegű veszélyek: ez egyelőre nem domináns, de ha a létszámfölényük megőrzése mellett a technológiai hátrányt sikerül csökkenteniük komollyá válhat
ii.) migráció: az erős saját kulturális gyökerekkel bíró, nagy tömegű idegen néptömbök megtelepedése az ómagyar felségterületeken nehezen integrálható zárványokat hozhatnak létre
iii.) kulturális veszélyforrások: erős kulturális kapcsolat esetén komoly problémát jelenthet az idegen szokások átvétele súlyos esetben akár az ómagyarság asszimilációja

A problémák kezelésére aktív külpolitikát kell folytatnunk, melynek a fő pontjai a következők

i.) mindenképpen meg kell akadályoznunk, hogy az ókori birodalmak csökkentsék a technológiai különbséget. Ez egyrészről az időszennyezés elleni könyörtelen fellépést másrészről az ókoriak belső technológia fejlődése elleni küzdelmet (akár tudatos dezinformálással) jelenti
ii.) célszerű megakadályozni egy Rómához hasonló egységes birodalom létrejöttét, amely minden erejével az ómagyar állam ellen fordulhatna
iii.) az ómagyar érdekszférában meg kell őrizni az ómagyar néptömeg túlsúlyát, ez adott esetben a primitív vagy civilizáltabb anti közösségek elűzését is jelentheti

Én ugyan nem értek sem az olaj- sem a szénbányászathoz, de lenne néhány felvetésem, elsőként olajügyben:
Egy-egy kúthoz kell 1500-2000 m NAGYSZILÁRDSÁGÚ cső, fúrószárnak. Kell ugyanennyi béléscső is. Van ekkora csőgyártó kapacitás Ómagyarországon? (A meglévő - mindenfelől összevadászott csövekre már lecsapott a vegyipar és a kazángyártás).
Ezt az acélmennyiséget már a fúrás helyére eljuttatni is meglehetősen nehéz. Mivel nem teljesen pacifikált területen kellene fúrni, elkerülhetetlenül az antik birtokába fog jutni egy része - márpedig abból fegyver lesz.
Kell egy motor - forgatni a fúrót, kell egy daru - mozgatni a csöveket (tényleg, kb. hány méterenként kell fúrófejet cserélni, kihúzva az egészet a földből?) Kell egy meglehetősen nagy teljesítményű szivattyú - a fúrófejet hűtő fúróiszap leküldéséhez.
Ha sikerülne beazonosítani egy XX. századi termelő kút helyét, akkor sem biztos, hogy ugyanott fúrva elérik az olajat.
A szénről: Egy 5 éve bezárt bányába nem lehet csak úgy leküldeni embereket. Az átkerüléssel egy mocsarasabb, magasabb talajvízszintű területen van a bánya - a vágatok nagyrésze akár víz alatt is lehet. A vízkiemeléshez, vágatok levegőztetéséhez szükséges gépek megépítésében nagy segítség lehet a (sajnos 2000-ben bezárt) esztergomi Bányagépészeti Szakközépiskola névadójának, Hell József Károlynak a munkássága.
Üdvözlettel: egy volt esztergomi (1970-74, Bottyán)

@ferry999:

tatán jelenleg is van tudtommal egy csőgyár, és ha jól emlékszem ,szintén ott van egy szivattyúgyár

nem fog tudni értelmeszerűen legmodernebb minőségben dolgozni, de - amennyiben nem szöntetik meg a céget arra hivatkozva, hogy úgyse fog menni :P - tud gyártan, van alap

@ferry999:
A fúrószár csak a fúrás ideje alatt van használva, azaz megy a következő kút fúrásához. Nem fogyóeszköz. A fúrót meg a kőzetek fajtája miatti kopás miatt, illetve akkor cserélnek, ha például mintát akarnak venni a kőzetből. Előbb-utóbb kitapasztalják, hogy mikor kell.
A daru maga a fúrótorony, és mellesleg a toronyban tárolják a béléscsövet, fúrószárt is.
Mellesleg kell cement is, a béléscső "beragasztásához".
Az egész vacak elfér egy közönséges uszályon, és még hely is marad.
Van csőgyár az átkerült területeken, és Lábatlanban még vasszerkezet gyártó üzem is van.
Biatorbágyon meg van kompresszoros cég, az ipari parkban, ami nagynyomású ipari kompresszorokkal is foglalkozik.

Az antik nem tudnak fegyvert gyártani ezekből a csövekből, legfeljebb csak kardot-lándzsahegyet. Azt sem könnyen. Lőfegyvert meg pláne nem. Azt sem tudják, mi van a lőszerben.

Azért kell a zsanai olajmezőt megnyitni, mert oda a legkönnyebb eljutni Esztergomból. Bajáig a Dunán, és onnan 60-70 kilométer a fúrásra alkalmas terepig. A Zala, vagy a Muraköz sokkal nagyobb távolság. Legközelebb Eggbell van, a Nyitrában, de az nagyon kicsi.

Az átkerült területeken jópár kútfúró található, ezek ezt csinálták eddig is, csak kicsiben. Ők azok, akikre lehet alapozni, nekik legalább van valamilyen szakmai tapasztalatuk.

@ferry999: Ja és, az antik nem valószínű hogy komolyabban zavarognának, Brennus és haderejének sorsa már mindenfelé elterjedt.

@teddybear01:

összevissza írogatok most hülyeségeket, de:

az egy dolgo, hogy elterjedt, hogy hű, de meg lettek verve, meg brennus fel lett szeletelve, azonban egy ambíciózus vezetőt ez nem akadályoz meg semmiben, elvégre ő jobbnak tartja magát, mint brennus.. szóval lesz itt még probléma :)

de amíg fegyver, lőszer és értelmes parancsnokok vannak, probléma nem lehet
ha meg üzemanyag is lesz, akkor megnézem, mit csinálnak egy páncélos egység ellen :)


meg kéne kritizálni az izolacionista programot is, de ami késik, az a vonat

És a Duna túlpartján tenyésző szkítákkal mi lesz?:)

@Ghery88: van szavazati joguk? Akkor meg. Kit érdekel, majd kirakják a sok illegális lakásfoglalót. ;)

@Ghery88: Nem is tudom, bevállalod őket is a kelták után? :)
(Holnap 8:30-kor leveled érkezik!)

@Ghery88:

vérmérsékletüktől függően:
a.: nézhetik a duna túpartját, laza kapcsolatok az ómagyarokkal (kalandvágyóbb kereskedők, némi álalmi jelenlét, stbstb)
b: nézhetik a duna túlpartját, de csak messziről és kis csoportokban, mert nagyobb csoportosulásokat lövi a tüzérség, időnként menekülnek a ..... heheheheheh :)
c: még a duna túlpartját se nézhetik, mert fel alá vonulgat egy expedíciós zászlólaj és szorítja őket a tisza mögé


tippre c

@szs.:

na azért....:)

Hello,

Látom már szinte mindent kiveséztetek a lényegi kérdéskörben. Mint kémia hallgató annyit tennék hozzá a műbenzin gyártáshoz, hogy felejtsétek el. Ha teljes gőzzel ráállítják az anyagtudományi intézetet és minden erőforrást korlátlanul megkap, akkor is legalább 1-2 év mire kilép laborméretből és sikerül megtervezni az üzemet, esetleg felépíteni, én saccra 3 évet jósolok az ötlet elindulásától megvalósulásig, de akkor MINDENT megkaptak időben. És mivel a vegyszerállomány és vegyi felszerelések eléggé a fogyó eszköz kategóriában vannak, erősen kétlem, hogy idejében megkapnának mindent. Az olajkémiához nem kémcsövek kellenek, hanem drága üvegeszközök, pontos csiszolatokkal, amiből egyre kevesebb van, már ha egyáltalán volt is valamennyi. Ezért ugye először egy kvarcüveget hiba nélkül gyártani képes üvegipar szükséges. Ami kissé kitolja ezt a 3 évet amit tippeltem. Az üveggyártáshoz sok HŐ kell, ahhoz sok áram vagy sok szén. Az áramhoz is szén kell, tehát első a szénbánya megnyitása. mint azt feljebb írtátok az olajkút beindítása az kb. 2 év volna és "nem nagyon" kell hozzá előkészület.
Épp ezért én azt javaslom, hogy az állam gőzerővel álljon rá a szénbányászatra, faszén gyártásra és mielőbb az olajkitermelésre. Ha szerencsések, mire lesz nyersolaj, addigra a vegyészek/ vegyészmérnökök összehoznak egy finomítót és a vegyiparhoz szükséges felszerelések, és főleg a kutatáshoz szükséges felszerelések elkezdenek ismét nőni. Az üvegipart nem szabad elhanyagolni. Főleg azért sem, mert egy kiváló export cikk lehet belőle. Az anti nem jön rá miből van, nem tudja megcsinálni maga ÉS könnyen tönkremegy, cserébe szép és drága, és ha van hozzá gyárunk akkor filléres tucatáru, időt sem szennyez, és gyakorlatilag minden alapanyagot össze tudunk kanalazni az átkerült területekről is. De a még ezeknél is fontosabb dolog az a robbanószer. Mert ha nincs benzin nem megyünk oda az antihoz, csak lelőjük ha közel jön, na de ha nincs mivel lelőni... Szóval gőzerővel lőszert gyártani és lőszerhüvelyt, fegyvert. Ehhez szintén nem árt egy szénbánya, mivel komolyabb vegyipar nélkül eléggé felejtős a "füstnélküli lőpor" gyártogatása. Majd ha már ipari méretekben sikerül gyártnai az alábbi anyagokat: Sósav (HCl) Nátriumhidroxid, (NaOH) Kénsav: (H2SO4), Salétromsav: (HNO3), etanol (C2H5OH), és valamilyen apoláris oldószer pl: széntetraklorid, hexán, na akkor már lehet egyébben is gondolkozni, mert ezekkel a legtöbb kis mennyiségben szükséges vegyület már valahogy összeizzadható. De ezek nélkül esélytelen bármilyen kutatás.
Összegzésként tessék minél hamarabb felszabadítani a lehető legtöbb természettudományhoz, icipicit is konyító embert a mezőgazdaságból, géplakatostól, villanyszerelőn át az autószerelőig.
Tessék beindítani szén bányát, és nagy erőkkel faszenet gyártani külső területeken, beindítani legalább 3 olajexpedíciót, üveget gyártani, és akkor lehet majd újra robbanószert üzemanyagot és az összes többi fontos dolgot gyártani. Ja és a begubózás és a készletek felélése a biztos bukás. A K+F-be kell ölni most minden lehetséges erőforrást(kutatás + fejlesztés). Ómagyarország kb. úgy áll most mint egy nagy cég ami a csőd szélén táncol. Ilyenkor általában visszafognak minden kiadást legelőször is a K+F-et, aztán mivel nincs új technológia ami pénzt hozzon, a cég egyre több munkást rúg ki, majd vagy megveszi vki más, vagy csődbe jut. Pénz még nincs, másik cég sincs, tessék ráfeküdni a K+F-re vagy vége a játéknak.
A másik dolog, az antikkal igen is lehet és kell is kereskedni, (különben nehéz kiterjszeteni a befolyást, ha az anti a sarcot sem tudja fizetni mer hogy minden van), van olyan dolog ami nekünk kell és nekik van, tessék csak aranyat ezüstöt hozatni velük, nem ehető de elektronikába csodás lesz, tessék rezet hozatni velük, ezek már vannak, bronzot, ónt, ólmot, ez mind mind, van már, nem beszélve arról, hogy az utolsó sutyerák barbár is elküldhető, hogy hozzál mészkövet, és ha már lesz vegyipar, akkor lehet velük különböző növényeket hozatni, mert egyszerűbb lesz kivonni bizonyos dolgokat, mint előállítgatni. Aztán homokot is lehet hozatni, és ez a sok cucc mind mind kell nekik is, úgyhogy nem fognak gyanakodni semmire, csak, arra, hogy kevés fémünk van. Persze rafináltabban lehet kérni tőlük érceket, és minden egyéb elő-elő-előalapanyagot, de az már lebukásveszélyes, pl. előbb utóbb feltűnik, nekik, hogy miért pont a rossz minőségű vasérc kell. Mindenesetre amit én javasolnék a za technológia és az ipar minél gyorsabb és erősebb felfuttatása, és készletek gyűjtése MINDENBŐL, abból is ami előreláthatólag még 10 évig nem is kell, de akkor nagyon jó lesz, majd azonnal kezdeni a termelést. A másik dolog, a mezőgazdaság oda viszont kíméletlenül tolni az emberi forrásokat, akár antik közül is, pl "rabszolgákat" kérni sarcnak és letelepíteni falunként 2-3 családot, az bőven kezelhető még. És ha 10 magyar mellé jut 2-3 anti is a munkába, az nem fog veszélyt jelenteni, de máris 20%-al több a munkaerő, és elkezdődik az asszimiláció is. Aki pedig semmi hasznoshoz nem ért, pl: kozmetikus, reklámszakember, humánerőforrsámanager és egyéb új keletű értéket nem termelő, bocsánat azoktól akit bánt, de nem sokat érő szakma tagja, az meg menjen ki a földekre minél hamarabb, hogy legyen ideje megszokni, hogy ő innentől kezdve földműves, (vagy katona).

Üdv: N.Ranien

Hello,

Elfelejtettem mondani, hogy a könyvet megvettem, szép és jó (tényleg nagyon pofás), de mit keres egy kukri a hátlapon, ami Európában nemigen található meg Ómagyarországon kívül máshol (mivel pl. az Urálon túlról lehetne szerezni majd kb 1500 év múlva), én is szeretem csak nem értem, hogy jön ide :D. A másik kérdésem, hogy miért vannak ellenállásjelek körben alul és felül?

Üdv: N. Ranien

A kukri T1gris kukrija, tőle kérdezd. (Egyébként a térkép is középkori, régebbit nem találtunk)

Az ellenállásjel meg az ómega, Ómagyarország szimbóluma (lesz), majd Albert értekezik erről is hamarosan. Ómagyarország megjelenése a történelem végpontja: ami addig volt, a végéhez ért, csak még nem mindenki tud róla. Na meg az ómega és az Ómagyarország ugyanazzal a hanggal kezdődik, görög barátaink számára így ez lesz a birodalom autósjele. :)

És természetesen köszönjük a vásárlást, megtisztelő.

Ne szólj be, jól néz ki. Vagy politikai kérdést akarsz magadból?:P Örülök, hogy tetszik a könyv, hamarosan a folytatás és a blog is mozgásba lendül.

Ez itt egyébként azt mondja, hogy a kukrit egyenesen Nagy Sándor seregének hatására hozták össze:

en.wikipedia.org/wiki/Kukri#History

Szóval ez lehet a magyarázat. :)

@Niadal Ranien: Phű, hol is kezdjem?

Én nem vagyok kémikus, de az utóbbi időben volt tapasztalatom kutatóintézetiekkel, nem nagyon jók. Kifejezetten lassan mozdulnak, és kevéssé konstruktívak.

"Mint kémia hallgató annyit tennék hozzá a műbenzin gyártáshoz, hogy felejtsétek el. Ha teljes gőzzel ráállítják az anyagtudományi intézetet és minden erőforrást korlátlanul megkap, akkor is legalább 1-2 év mire kilép laborméretből és sikerül megtervezni az üzemet, esetleg felépíteni, én saccra 3 évet jósolok az ötlet elindulásától megvalósulásig, de akkor MINDENT megkaptak időben."

Nem kell az alapokról indulni, pontosan tudjuk hogy hogyan működik az eljárás, ezért a laborkísérletekre csak megerősítés szintjén lenne szükség. Egyből a félipari kísérleteknél kell kezdeni. Ami pedig ilyen szinten működőképes, azt részben tovább kell fejleszteni, illetve a meglevő kísérleti berendezést is tovább lehet üzemeltetni.

A drága kvarcüveg csiszolat hová kell egy petrolkémiai kísérletben?

"mint azt feljebb írtátok az olajkút beindítása az kb. 2 év volna és "nem nagyon" kell hozzá előkészület."

Én nem ezt írtam. Ha megvan a felszerelés, és már fúrásra kész, akkor kb. egy hónapon belül kifúrnak vele egy kutat. Mert az Alföldön a napi fúrásteljesítmény 200-350 méter volt Viktor bácsi szerint. És azért kellett mégis ennyi idő, mert voltak a fúráson kívül más teendők is. Például fúrót kellett cserélni kopás miatt vagy mintavételhez, béléscsövet behelyezni, cementezni kellett a béléscsövet a fúrólyukba, stb.

Szóval három hónap amíg legyártják az első fúrótornyot, egy vagy kettő amíg elcipelik a fúráspontra, és még egy a fúrásra. Ez pont fél év. És ha jól számoltam, akkor épp elkészült a második fúrótorony ekkorra.

És ekkor ez a kút vagy jó helyen van, és termelőképes, vagy az egész munka értelmetlen volt, mert nincs olaj. De, mivel tudjuk hogy itt van az olaj a torony alatt, ennek kicsi az esélye.

Az olajfinomító sem pár éves projekt. A zalaegerszegit '52 június végén kezdték el, és az év végén már üzemelt. Évi 200 ezer tonnás kapacitással.

Az olaj nem csak a mezőgazdaságnak kell, de szinte mindenhova. Még a bz249 szeretett gőzgépeit is kell kenni, és ahhoz nem jó a marhafaggyú.

Ami a szénbányát illeti, az is kell. Nem vagy-vagy, hanem és. A gőzgépek fűtésére, illetve a háztartások téli ellátására, az iparnak stb.

De, hamarosan kezdődik az őszi szántásra a felkészülési időszak. És a még működőképes traktoroknak nincs üzemanyaga. Elpazarolta a vezetőség az átkerülés óta elmúlt tíz hónapot ilyen szempontból.

Az őszi szántás elvégzéséhez üzemanyag híján már nincs traktor és eke, a vetéshez nem tudnak kimenni a vetőgépek.

Ugyanakkor nincs ló és lóeke sem. A talán kétezer traktor által megművelt területre kell legalább úgy tízezer lófogat+eke, de csak néhány száz idomított ló van, azok is inkább hátasok. A lóval megművel terület meg amúgy is kevesebbet terem.

Ki lehet hajtani a szántókra az embereket ásni. De hát ásó sincs elég!

@teddybear01: "Elpazarolta a vezetőség az átkerülés óta elmúlt tíz hónapot ilyen szempontból. "
Hogy egy kedves ismerősöm ilyen alkalmakra tartogatott szavajárást idézzem: ne tegyél már a sírba, enber! :)

@teddybear01: szerinted a tavalyi olajárak mellett miért nem emelték a termelést az öböl menti országok vagy az oroszok új kutak kifúrásával? A találós kérdés megfejtői között 500.000.000.000 amerikai dolláros jutalmat sorsolunk ki...

@bz249: Az más helyzet, sok különálló összetevővel. De a kitermelés még mindig nő minden évben. De az OPEC-tagállamok direkt visszafogják a termelést, mert nem érdekük az olajbőség. Pont tavaly ment fel az olaj hordónkénti ára 140 dollár körülire, azután, mikor kiderült, hogy mégsem kell annyi, visszaesett 40-re. Sivalkodtak is mint a szúrni vitt malac.

De itt nem erről van szó! Itt csak egy alternatíva van, a termelés visszafogásához meg egyáltalán termelésre lenne szükség. De az nincs!

@teddybear01: és az oroszok? A mexikóiak? Egyszerűbb összeesküvésekben hinni, mint arra gondolni, hogy az OPEC országok elhanyagolták az infrastruktúrát?

A termelés bővítése megindítása nem csettintésre megy.

1973-ban volt az első olajválság és a norvég és brit olajtermelés 1975-ban kezdődött? Miért, nem kellett nekik az olaj?

Pedig minden megvolt, szakemberek, pontos térképek (1969-ban fedezték fel az olajat) tőke, politikai akarat... nyilván azért mert balfasz britek voltak, nem tökös ómagyar gyerekek akik előttesoha nem fúrtak semmi mélyebbet száz méternél.

@bz249: Maszatolsz, azt tudod ugye? Mert ez nem tartozik a témához.

Egyrészt, az Északi tengeren fúrni nagyon nem ugyanaz, mint az Alföldön, a szükséges felszerelés is nagyságrendekkel drágább, másrészt akkor csak három dollárról emelkedett az ár úgy kilencre.

A termelés bővítése? Attól függ. Van olyan, hogy direkt nem termelnek annyit, mint amennyit szakmailag lehetne, de van olyan is hogy nem tudnak többet termelni.

Egy tucat OPEC-ország van, de ezek még egymással sem értenek egyet a legtöbbször. És van jópár ország rajtuk kívül, akiknek meg még nincs is közük hozzájuk, de azért sok olajat termelnek. Például az oroszok, a norvégek, Venezuela, Mexikó, stb.

Az első olajváltság kifejezetten politikai okból történt, az arabokat szokás szerint lebunkózta Izrael az aktuális háborúban, azok meg rúgtak egyet az USA és Európa felé. Mert szerintük azok támogatása miatt nyertek a zsidók.

Nem pedig az olajhiány miatt. Olaj volt elég, de mivel évekig le volt zárva a Szuezi-csatorna, ezért megdrágult a szállítás.

@teddybear01: Ja nyilván ezért esett vissza az amerikai/japán/német/francia/brit/olasz olajfogyasztás 5-20%-kal, mert volt elég olaj. Lett, mert visszaesett a fogyasztás. Ajánlott olvasmány: Statistical Review of Energy 2009

Év/Olajárak/olajárak mai áron/brit termelés (ezer tonna)/norvég termelés(ezer tonna)

1972 / 2.48$ / 12.83$ / 0.3 / 1.6
1973 / 3.29$ / 16.95$ / 0.4 / 1.6
1974 /11.58$ / 50.78$ / 0.4 / 1.7
1975 /11.53$ / 46.34$ / 1.6 / 9.2
1976 /12.80$ / 48.62$ / 12.2 / 13.7

Nyilván az 1976-os árrobanást reagálták le termelésnöveléssel, mert csak politikai akarat kell hozzá. Ómagyarországon meg minden adott képzett kútfúrók (némelyik már 150m mélyre is lefúrt), fejlett infrastruktúra (van tíz dunai bárkánk majdcsak megoldjuk), korrekt nemzetközi környezet (a huszadik lelőtt kelta után majdcsak megunják) ja és stabil nemzetgazdasági háttér (majdcsak elvisszük nekik a kaját valahogy).

Jó esély van rá, hogy egy hét alatt finomított benzint szedünk ki a földből. Különösen, ha egy benzinkút tartályát fúrnánk meg.

hohoho, technokrataháború! :)


@bz249:

biztosat nem tudok, értelemszerűen csak feltételezéseim vannak, de pl oroszország leginkább forráshiány

másrészt meg örültek a profitnak, mint majom a farkának, és csesztek csökkenteni at mindenféle fejlesztésekkel (mint ahogy előtte is csesztek foglalkozni érdemi fejlesztéssel, teszem hozzá)

ráadásul ha már úgyis, akkor azért azt hagy tegyem hozzá, hogy kifejezetten ügyel mindenki arra, hogy a termelőkapacitás ne pörögjön "üresben", jó lenene erről adatot látni, de szerintem fogyasztás +maximum 10% tartalék, nincs nagy kedvük dömpingelni nekik sem (és fedezik körbe magukat hosszú távú szerződésekel, stbstbstb)

long story short: nem volt értelme megnövelni a kitermelést, mert hova a fenébe adták volan el (lévén olajhiány nem volt)

norvég és brit olajtermelés esetében vedd legyélszives figyelembe, hogy ott nem egyszerű fúrófelszerelést, hanem úszó/rögzített platformokat kellett egyrészt:
- egyedileg tervezni egy egész rohadt úszó szigetet, budistól
- találni neki egy céget, aki legyártja (lévén nincs sok üres kapacitás erre, mert hamar tönkremennénke a gyártók, akik értelemszerűen egyébként sincsenek sokan)
- oda kellett szállítani (az se kis idő)
- na, ha ezzel megvolnánk, akkor kezdhetünk is fúrni, de rohadt óvatosan, mert mégiscsak a tengeren vagyunk

lényeg:
termelés bővítésére - sőt, egyáltalán kialakítására - ne a legnehezebb, legmacerásabb példát hozd fel, ami a mai napig, sőt, jövőre is a legnehezebb iylen jelelgű tevékenység lesz

nem mondom, hogy sétagalopp

nem mondom, hogy 1 év alat tkészen lesz batta és teljes kapacitással üzemelni fog

www.cylex-tudakozo.hu/ceg-info/drill-kutat%C3%B3-%C3%A9s-szolg%C3%A1ltat%C3%B3-kft--411409.html

hirtelen felindulásból elkövetett keresés eredméyne 5 másodperc alatt

nem lesz a legmodernebb, meg rengeteget fognak szenvedni, de nem állnánk teljesen hülyén a kérdés előtt

@bz249:

a XX század elején se nagyon volt senki, aki iylen mélységekre lefúrt volna, eszközeik még az átkerült kevéshez képest is teljeséggel fejletlenek voltak... mondanám azt, hogy a két kezét összetete volna a texasi olajbányász, mint most egy nyamvadt artézi-kútfúrónak

én csak azt propagálom itt erőteljesen, hogy vannak oylan embereink, akik legalább alapfokon értenek a szakma gyakorlati részéhez, van némi alapfelszerelésünk is, képesek vagyunk egy - a mostanihoz képest legalábbis - kezdetleges felszerelés előállítani, tehát az én olvasatomban legalább a múlt század eleji technológiai színvonalon elkezdeni a termelést...
megéri úgymond "kockáztatni"

@drazsé: azért az ártéri mocsár sem egy könnyű helyszín... amúgy a felfedezéstől számított három éven belül nagyon ritkán indul meg a termelés

en.wikipedia.org/wiki/List_of_oil_fields

@bz249:

en.wikipedia.org/wiki/Yates_Oil_Field

okés, ez úgymond a "leggedvezőbb" scenarió, de van iylen is :)

@drazsé:

mondtam ilyet, hogy nem éri meg? De aki azt hiszi, hogy egy év alatt lesz eredmény az álmodozó, aki "köszönő viszonyban sincs a valósággal". Sajnos az emberek nagyrészét el kell zavarni a mezőgazdaságba, mert nem tíz év múlva kell jól élni, hanem túlélni a jövő évet (jelzem a globális felmelegedésen sem aggódik senki Ómagyarországon :D ).

Minden racionális stratégiának azzal kell számolnia, hogy jövőre, de inkább még két évig, akkor is gépesítetlen(=olaj nélküli) mezőgazdaságunk lesz, ha megfeszülünk. Ergo: ha fára (ami végig volt) és szénre (ami már van) építve ki tudunk váltani mezőgazdasági munkaerőt annak a programnak kell elsőbbséget kapni. A felszabaduló munkaerő felhasználása már egy érdekes probléma, ami bőven megvitatható.

@bz249: A szóban forgó olajmezőnek csak egy része fekszik az ártér alatt, de jókora hányada a Kiskunsági-hátságra esik. És ott még őserdő sem volt soha.

Erről ennyit.

Ami a '73-as olajválságot illeti, részben hisztéria, részben politikai és gazdasági manőverek, részben pedig szimpla ostobaság volt.

Olaj volt, ha egy kicsit drágábban is. Csak például az európaiak a Szuezi-csatorna lezárása miatt kicsit nehezebben jutottak hozzá a Közel-keletről. Hat évig a tankereknek vagy meg kellett kerülni Afrikát, vagy használni kellett valamelyik elkerülő csővezetéket, és a Földközi-tenger keleti felén található kikötőben kellett berakodniuk.
Ezért nem sem siettek az Északi-tengerrel. Másrészt az OPEC most már nem tudná megcsinálni ugyanazt. Akkor fejeződött be az olajipar tulajdonviszonyainak átrendeződése, és a kitermelt olajnak legalább a 85%-át adták ők.

Most már, részben az Északi-tengernek is köszönhetően, csak kb. az 55-60%-át adják. Nem tudnának akkorát durrantani. Tavaly sem sikerült annyira felhajtani az árat, mint 73-ban.

De ez még mindig nem az ómagyar olajprobléma. Ez inkább a tied, de neked kéne utána nézni.

@teddybear01:

OPEC olajtermelés a világtermelés 44%-a de kicsire nem adunk... továbbra is BP Statistical Review of Energy 2009

A kiskunsági-hátság még jobb, ellenséges szkíta törzsek, és utak nélküli homok. A felszerelést meg szekerekkel kell odaszállítani, és a Dunán sincs kikötő. De jó legyen elég nafta, hogy mindent odavigyünk. Lesz elég, hogy visszahozzuk az olajat? Mert akkor marad a szekerezés. Bár gondolom kapásból a Barátság II olajvezetéket is betervezted egészen Egomig.

@bz249: "De aki azt hiszi, hogy egy év alatt lesz eredmény az álmodozó, aki "köszönő viszonyban sincs a valósággal". "

Na azért te sem vagy realista.

Vegyük például a Szemlő-hegyei bányát. 2003-ban lezárták. Azaz az utolsó évben mindent leszereltek és kihoztak amit csak lehetett. Biztonsági okokból ilyenkor betömik a függőleges aknákat, és befalazzák, vagy berobbantják a felszínre vezető lejtős aknákat. A felszíni építményeket lebontják, a síneket felszedik. A bánya mélyebb vágatait elönti az addig elszivattyúzott víz.

Sokkal körülményesebb beindítani, mint egy még használatba nem vett olajmezőt, ha az elsődleges kutatáson már túl vannak.

Ráadásul tegnap este egy kicsit googléztem az artézi kútfúrással foglalkozó cégek után. Jó pár olyant találtam, amelynek a felszerelése lazán lemegy 4-5 száz méterig, és akadt olyan szakember, aki mély-fúró bányászmérnöki diplomát is fel tudott mutatni.

A probléma ott van, hogy te nem akarod beismerni, hogy nagyot tévedtél.

Hello,

@teddybear01: Hű, látom ahhoz képest, hogy fentebb azt írtad, hogy csak te látod át a dolgokat hajlamos vagy elfelejteni bizonyos apróságokat.
Na először a csiszolatos kérdésről:Egy petrolkémiai kísérletben, pl. egy frakcionált desztillációnál ha nem is kvarcüveg, de nagyon jó minőségű hőálló üveg kell, és minimum 3-4 csiszolat egy darab desztilláló feltéten, e mellett egy csiszolatos lombik amit melegítesz, és még annyi (ha nagyon megvagy szorulva akkor nem csiszolatos csak sima) szedőlombik ahány frakciót vársz. És ez egyetlen egy kísérlet egyetlen egy feltéttel, abból is a legeslegprimitívebb fajtával. Na már most, ez igazából nem is petrolkémiai, hanem sima szerveskémiai desztillálás, amit egy jó hőmérővel (szintén csiszolatos!) frakciókra tudsz szedni. Sajnos nem nagyon vagyok képben az átkerült területek kémiai felkészültségével, hogy van e ott egyetem kémia karral, vagy legalább valami kutatóintézet, vagy bármilyen komolyabb labor, ahol lehetnek ilyen felszerelések. De ha nincs külön ilyen területtel foglalkozó intézmény valószínűleg az egész területen kb 10-20 db ilyen feltét van (feltéve, hogy van legalább 1 gimnázium meg valami egyéb komolyabb kémiai labor), a hozzá tartozó hűtőkről nem is beszélve. Ez akkor még mindig a legprimitívebb dolog, amivel frakcionálni szeretnénk nyers kőolajat, legyen benne 20 frakció, és nagyvonalú voltam. Egy nap mondjuk sikerül 5 desztillálást végrehajtani, és mivel ismerjük nekünk legfontosabb szénhidrogének forráspontját, kb. egy hét alatt ki lehet izzadni a kőolajból a C6-C12 közti frakciókat, akkor kell valami amivel analizáljuk ezeket, megnézzük a tisztaságukat, a szennyezőket, kéntartalmat, letisztítjuk az aromás és egyéb szennyezőket. Esetleg kromatográfia, mivel a különféle polimer és gél oszloptölteteknek búcsút lehet inteni ismét az üveg a járható út, és valamilyen szilikát töltet. Tehát ott járunk, hogy behoztak egy mintát, amit kb 4 nap alatt szétszedtünk frakciókra, ha nincsenek nagyműszerek, akkor szerves kémiai kísérletekkel kéne minőség igazolni az egyes párlatokat és kiszámítani a kőolajra, hogy miből mennyi van, de legyünk nagyvonalúak és mondjuk legyen elég sima forráspont mérés meg mondjuk törésmutató eleinte úgyis az a lényeg, hogy valami benzin körüli párlat legyen, ez megint egy nap. Tehát egyetlen mintából egy hét alatt lehet kihozni, nagyon durván, hogy mi és mennyi van benne. És kellett hozzá egy desztillálófeltét, egy csiszolatos hőmérő, renggeteg lombik, zárhatóság miatt nem árt ha csiszolatosak, forráspont mérő készülék (ha a régi ócska bunsenégővel játszadozunk típust akarjuk akkor egy sima üvegeszköz meg pár kapilláris, és hőmérő), és egy refraktométer (na ez már komolyabb cucc, és nagy értéke lesz az átkerült részeken már ha egyáltalán került át).
Ezzel még nem modelleztél semmit és nem készítettél elő az ipar számára se sok mindent, de már tudod mi van az olajodban. Egy olajfinomítót mintázó üveg frakcionált desztillációt folyamatában lehetővé tevő készülék, kb annyi üveg elemből áll ahány frakciót akarsz, mindegyiken 3 csiszolat van, mind más méretű, és minden részben van egy hőmérő is, szintén csiszolatos. És mivel erősen kétlem, hogy direkt szerveskémiai, esetleg olajkutató intézet volna Esztergomban, ezért javaslom az átkerült területeken lévő üvegtechnikusok mihamarabbi begyűjtését és azonnal alájuk pakolni vagy 10 embert akit taníthatnak, mert a vegyipar és a vegyipari kutatás számára elengethetetlenül fontos a sok és jó minőségű üvegeszköz. Mert lehet választani, a vegyésznek mindenből adunk keveset, és vigyázzon rá mint a szeme fényére, és mosson el mindent meg tisztítson meg mindent, ez esetben iszonyatosan sok oldószer fog elmenni a mosogatásra, vagy toljuk alá az üveg dolgokat, max. ha eltöri a cserepeket összeszedetjük vele, mert új kémcsövet meg lombikot lehet önteni, de azt az eddig olcsó mosogató acetont (hexánt, THF-et stb.) jó ideig nem nagyon fogja pótolni senki. Azt hiszem elég nyílvánvaló, hogy az üvegipar nagyon fontos, sőt azt mondom eleinte egyike a legfontosabbaknak, mert az egyik egyetlen olyan exportcikket is gyárthatja, ami nem szennyez időt, és cserébe sok fémet kaphatunk érte, amik közt a számunkra elsődleges fontosságú réz, ón, ólom és ezüst is megtalálható.

A dolgoknak ennyire mélyen nem mentem utána, és nem is nagyon érdekelnek, mint te, hogy melyik ország mikor miből és mennyit meg hogyan termelt ki, mennyi idő alatt. Sajnos nem nagyon van ere időm. Viszont lenne pár kérdésem, azt írtad, hogy Magyarországon az 50-es években már 1 év alatt felhúztak mindenestől egy finomítót és már üzemelt is. Most ki fog az átkerült területekre olcsó áramot és vasat hozni hozzá? Mert a szovjetúnió nem.
Azt írtad durván fél év és fúrótornyot lehet ültetni bárhová és majd jön belőle olaj is. Értem én, de a Kárpátmedencében Krisztus előtt óriási összefüggő mérsékeltövi erdő-rengeteg volt, amit alkalmasint a mocsár váltogatott. Beleszámoltad a fél évbe azt is, amíg ebben utat vágnak, és a kitermelendő olajmezőket megtalálják? Mert nincs gps, van az iránytű szextáns, és ha már kb. tudod a területet akkor az Eötvös féle torziós inga (és örülsz ha az utóbbi kettőt tudja is valaki használni). Az út kialakítását vízi utazással ki lehet hagyni, ez nagyon is jó ötlet, kezdetben. De mit csinál az olajfúró brigád, ha a fúróberendezését hajtó robbanómotort, aggregátort, ja nem, szóval a fél tonnás gőzgépet, mondjuk egy mocsár közepére kell bevinni és felállítani biztonságosan, és még üzemeltetni is. Ne érts férre, én nem azért írtam éveket a nyers olajig, mert annyi sok idő volna kitermelni, hiszen tudjuk hol van. Na de a HOL az jelenleg a dzsungel közepe. Ahol kitudja mivel kell majd megküzdeni utánpótlás, utak, áram és minden egyéb nélkül, egy valószínűleg totálisan elvadult őserdődarab rosszabb esetben mocsárért vagy tavacska/holtágért, ami körül hozzá lehet kezdeni méricskélni torziós ingával, hogy ugyan a mi adatainkhoz képest több mint 2000 évvel fiatalabb kőzetrétegek közt vajon merre is lehet az olaj amit keresünk. Ez az ami nagyon sok időt el fog rabolni, aztán tarvágni környéket, kiépíteni az olajvároskát, fúrótornyot telepíteni próbafúrásokat végezni, hogy pontosan hol is legyen a kút, már valóban meg lesz fél év alatt. Nehogy azt tessék már gondolni, hogy majd betonalapzat fogja várnia fúróbrigádot, egy nagy X-el, hogy itt kell fúrni évi 100000 hordóért. És mivel nem lesznek nagy földmunkagépek, ásóval és csákánnyal kell majd kiegyenesíteni a valószínűleg dimbes-dombos roszabb esetben mocsaras területeket amiket igen nagy valószínűség szerint kellemesen sűrű mediterrán erdő borít majd, ezt télen legfeljebb előkészíteni lehet robbantásokkal, de igazából még azt se nagyon. Tehát Adott egy majd egy éves munka, amit nem lehet télen végezni, és egy fixen minimum féléves. Szerintem nem tévedtem sokat a 2 évvel, és persze megnézem én azt az építészt aki kezdetleges felszereléssel télen felállít és pontosan bevízszintez egy fúrótornyot. Akkor is szép teljesítmény ha mindene megvan hozzá, többek közt a több évtizedes tapasztalat.

Tehát változatlanul állítom, hogy az első és legfontosabb az valóban az olaj lenne, de mivel ha ész nélkül nekivágnak akkor nagy valószínűség szerint sikerül majd elveszteni és tönkretenni egy fúróberendezést, amiből még egyet legyártani valószínűleg nagyon leterhelné az ipart, amit még nem támogat szénbánya, így tessék felderíteni különböző expedíciókkal a közeli olajmezőket, és erődöket megerősített falvakat létesíteni a közelükben, amik már használhatóak raktárnak, képesek ellátni a majdani munkásokat, megfelelően kiépített kikötők és utak várják majd azt a drága fúrófelszerelést. Ezzel igaz, hogy elmegy 1-2 év, de addig pontosan be lehet lőni az olajlelőhelyeket, talpra állhat a szénbányászat aminek a háta már elbírja a nehezebb fémipart és a vegyipart is megtámogathatja, ami így fel tud készülni az olajfinomító kiépítésére, és kifejlesztésére, mivel sok műszer és felszerelés gyakorlatilag nincs ÓM-on, ezekre mind, mind alternatíva kell. Tehát eltelik még 2 év, de már van 3-4 kisebb olajerődje ÓM-nak, egy épülő finomítója, éledező nehéz és vegyipara, az olajerődök környéki erdők mehetnek faszénnek, azt ehetik addig a gőzgépek, a traktorokat és nagggyon nagy szükség esetén a tankokat pedig tessék addig növényi olajjal hajtani, állami monopóliumot a szotyira! XD. Mivel a környező nagy nép arca csúful el lett kenve, így abban a kb. 2 évben ki lehet húzni olaj nélkül is. De nem szabad gyors és meggondolatlan lépésekkel aláásni a jövő iparát. Fontolva haladás emberek :D.

Teddy, bocsi, ha úgy jön le, hogy személyesen téged kritizállak, nagyon belelendültem a hozzászólásba, túl jó a téma.
Üdv: Kyb

@bz249:

és itt válnak el élesen az álláspontok :)

egyrészt, mit értesz eredmény alatt? újra működő mol-kutakat? hát az tényleg nem lesz meg egy év alatt

az, hogy leért a fúrófej, és megvan az olaj, azt én személy szerint projekt indításától számított egy-másfél éven belül viszont elképzelhetőnek tartom (de inkább egy)
feltéve, ha hajalndó a szűkös erőforrásokból áldozni rá a vezetés

a 10 éves távlatokban gondolkozás szerintem viszont pesszimista túlzás
(az iylesmi defetizmusnak számít és büntetik a komisszárok :) )

márpedig ahogy egyre inkább kerülgetjük a mezőgazdaság témáját, egyre inkább érlelődik bennem az, hogy bizony, kénytelen lesz

ott tartom hibásnak leginkább a gondolatmenetedet, hogy az olaj-üzemanyag kérdést te a "jól élés" kérdéskörbe sorolod

nos, szerintem nem az

mezőgazdaság és szállítás!!!!!! kérdésében egész egyszerűen meg vagyunk lőve, de szinte(!) teljesen üzemanyag nélkül

nem tudunk szántani, nincs se eke, se ló, se egyéb igavonó állat, szekér sincs, a lóvontatásúvá átalakított gépkocsikat erősen túlzásnak tartom (kisautóm üres tömege majdnem egy tonna... köszi)

erre én igazán két megoldást látok:
- egyrészt a megmaradt üzemanyagkészletek felhasználást mezőgazdaságra kell fordítani, lévén úgyis el fog egyszer fogyni, hát akkor használjuk fel jól
- megint említeném a fagázmeghajtást, ami viszonylag baromi egyszerűen megoldható (bjelarusz traktort elviszi, nem kell különleges alkatrész hozzá, max kibelezik hozzá a fürdőszobát meg a gáztűzhelyet)

a gépesítetlen nem feltétlen egyenlő az olaj nélkülivel, sőt, van jelenelg még üzemanyag, mit egy darabig még fel tudunk használni

ha 3 éven belül nincs olaj, nincs finomító, nincs vegyipar, stb rohadt nagy szarban elszünk, meg akkorra az ipar megdöglik (el fogjuk "pazarolni" rövidtávú szükségletek miatt a készleteket/berendezéseket) elfogy a lőszer, fegyve, minden, és mehetünk a balettba ugrálni

Bocsi, az előző kommentem egy másik nevemmel írtam alá, nagyon sikerült belemerülni a dolgokba :P.

Üdv: N. Ranien

@bz249: Az "ellenséges" szkíta törzsek helyett inkább a félig-meddig közömbös szkíta törzseket kell megemlíteni, és azt a sok-sok betojt, menekülő keltát, akik elfutottak Brennus seregének lemészárlásának láttán. És talán egyetlen terepjáró láttán futnak még pár kilométert.

Az itt élőkkel talán szép szóval is zöldágra lehet vergődni, de ha nem, akkor talán be kéne vetni annak a harmincezer katonának egy részét, akiket egyébként pont a harcok miatt tartanak fegyverben.

@bz249:

szkítákat most felejtsd el, ők sajnálatos módon nagyon meg fogják járni velünk érzésem szerint... ezt a részt majd erősen kozmetikázni kell a történelemkönyvekben :)

@drazsé: majdnem mindegy milyen lelkiviláguk van, ha nem adnak enni az olajbányász elvtársaknak, akkor ígyis-úgyis rendszeresen kell élelmet szállítani nekik... elvégre az értékes olajbányász nem túrhat földet az őserdő közepén (egyébként tényleg nem).

@bz249:

nem úgy felejtsd el őket, hanem amúgy felejtsd el :)

ui.: régi rögeszme reloaded:

www.whatiamupto.com/gasification/quadrafier/index.html

4 óra alatt hozta össze az utolsót, "hulalsékból" és minimálszerszámokkal

Itt aztán pezseg az élet, pedig épp az alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatban kellene ám bicskázni. ;)

A szénből benzin dolog nem egyszerűbb? Csak laikusként kérdem, illetve anyaggyűjtésként, mert épp egy szénbányászós novella mocorog bennem. A sötétzöldek most eléggé meghúzzák magukat (ha még a kelták nem húzták meg őket a régi zöld-fehér, kék-fehér ellentét apropóján), szóval akármilyen csúnya külszíni fejtés lehet csinálni, ahonnan szó szerint dőlhet a szén és még messze sincs, és élő kelta sincs a közelben.

A fenti vita meg inkább Albert tanácsadóinak hajtépése, nem az ómagyar politikai rendszer. :)

@szs.: a germánok* anno meg tudták csinálni, de bőven volt idejük gyakorolni... a japánik még germán segítséggel sem. A legegyszerűbb dolog a világítógáz (lényegében CO) gyártás, amivel gázmotort lehet hajtani.

*az ókori germánok amúgy merre vannak? Mert az ok Kr.u 9 szeptember 9-11 között elkenik a rómaiak száját, de az még közel háromszáz év...

@szs.: amúgy a vita arról szól, hogy ki képviselje Kesztölc és Piliscsév községeket a nemzetgyűlésben... a jelöltek éppen ismertetik a programjukat, majd előbb óvatosan, aztán agresszíven szóváltásba keverednek és dulakodni kezdenek

később egyik képviselőjelölt sem ismerte el, hogy ő nyúlt először a 25cm pengehosszúságú miskárolókéshez. A jelöltek óvadék ellenében szabadon távozhattak.
;)

Germánok megvannak, csak kicsit északabbra-keletebbre, most még a kelták erősebbek.

Huhh... navaze... egyelőre csak annyit látok az egészből, hogy megdőlt a 100-as kommentrekordom :D, úgyhogy amint lesz 2 órám egyben (ami az elmúlt 10 napban nem volt), akkor jövök vissza olvasni és agyalni.

@Niadal Ranien: Na szóval.

Azért legalább nézz utána az ipari berendezések felépítésének. Nem üveglombikokat használnak, ez nem sav, hanem acéltégelyeket, bevonatos reaktorokat.
Amit te leírsz, az egy az összetételt vizsgáló labor. Gyakorlatilag most mindegy milyen százalékban tartalmaz a kőolaj ilyen vagy olyan összetevőt, a lényeg hogy egyáltalán legyen.

Ebben az esetben elsősorban a frakciók nyers szétválasztása az elsődleges cél. Ha már van benzin, akkor már ráérünk az oktánszámmal pepecselni, és a paraffint is eltávolíthatjuk a dízelolajból.

Egy ilyen fúrótornyot nehéz teherautóval vagy lánctalpas vontatóval szokás szállítani, és két hónap alatt 60 kilométer a szárazföldön nem olyan nagy táv, mint mondtam száraz terepen, nem mocsárban. A megközelítést már ugyanis jó előre kigondoltam. Szeged felől hiába közelebb, ha ott a mocsár.

"Tehát Adott egy majd egy éves munka, amit nem lehet télen végezni, és egy fixen minimum féléves. Szerintem nem tévedtem sokat a 2 évvel, és persze megnézem én azt az építészt aki kezdetleges felszereléssel télen felállít és pontosan bevízszintez egy fúrótornyot. Akkor is szép teljesítmény ha mindene megvan hozzá, többek közt a több évtizedes tapasztalat."

Azt hiszem téged ilyen hozzáállással az ötvenes években egyből főbe lőttek volna szabotázsért. Ami azt az építészt illeti, az mindig olajbányász volt, és az én nagybátyáim között több is akadt, aki erre képes volt. Viktor bácsi főfúró mester volt, Lajos bácsi is fúrómesterként dolgozott, és Karcsi bácsi is. Beszintezni egy tornyot a mestervizsgához tartozott abban az időben.
A fúrótorony felállítása, a körlet elrendezése egy-két napos munka szerintük. Bár nehéz munka vitathatatlanul.

Fúrni pedig télen, nyáron egyaránt kellett.

Tudod nálunk a föld csak legfeljebb egy-két méterig fagy be, utána már nem. Ez nem a sarki tundra. Ami a rossz, az téli munkánál a hideg, nyáron meg a forróság. Vitathatatlanul nehéz munka, jól meg is fizették.

Ami a zalaegerszegi finomítót illeti:
Azt finomítót itt Magyarországon gyártották le, az oroszoknak semmi közük nem volt hozzá. Részben Csepelről (a frakcionáló tornyot) hozták, részben a kanizsai bányagépgyárból (a forraló kazánt ), részben helyben építették az alapokat és a kiszolgáló épületeket meg az iparvágányt.
A frakcionálótorony úgy negyven tonna volt, kb. húsz-huszonöt méter magas, a kazán hatvan tonnát nyomott. Mindkettőt vasúton szállították a helyszínre, és daruval emelték be az előre elkészített alapokra.

@bz249: Én csak a letört széklábat ragadtam magamhoz, meg a kezdeményezést...
A kés nem is láttam biztosúr!

@T1GRIS: Az azóta már 120-nál áll, de hamarosan annak a rekordnak is annyi. Nem lehetsz mindenben a legjobb. :)
omagyar.blog.hu/2009/02/01/a_nok_tiszta_hulyek

Hello,

Hű tényleg politika kéne, nos mindenképpen valami erős központi dolog, de nem szabad totális diktatúrába hajlani. Én azt javasolnám, hogy létre kéne hozni egy amolyan arisztokrácia félét, nekik lenne joguk szavazgatni az esetleges helyzetekben, és a Dandinak felterjeszteni ötleteket, Albert bácsi előléphetne kormányzóvá, mert amíg Magyarországon kormányzó volt, addig mindig rend volt, Hunyadi és Horthy alatt is, ez nem király, nem miniszterelnök, valami régi jól bevált, de mégis új.
Az úgymond arisztokráciát pedig az alábbi módon gondolnám felosztani: ómagyar nemesi címet lehessen kapni bizonyos katonai rang felett, ehhez nem nagyon értek, de mondjuk már valami komolyabb tiszti rangtól (hadnagy?), ez a ranggal arányos hatalmat jelentene. A második oldalon a technokrata nemesség állna, orvosok, mérnökök, gépészek, vegyészek stb, mindenki akinek természettudományos diplomája van, vagy már Ómagyarországon azt szerez. Természetesen itt is meglennének a különböző rangok, kezdve mondjuk a sima gépészmérnök diplomától egészen az anyagtudományi intézet mindenkori elnökéig. Így a tudományos és a hadi nemesség mellett harmadikként lehetne az egyházi, mondjuk paptól felfelé. Ezek lennének Ómagyarország új nemessége, bizonyos előjogokkal, ami alacsony szinten a szavazati vagy kérdésfelterjesztési jog, magasabb szinteken már földbirtok, életjáradék, stb stb. A rendszer legfelül egy 10 fős testületből állna, 3-3-3 főrenddel, és a mindenkori kormányzóval, akinek vétójoga van (2 szavazat). A Katonai arisztokrácia magában foglalna mindenféle fegyveres erőket, katonát, rendőrt, tűzoltót, polgárőrt stb, persze minél kevésbé militáns a dolog annál később kaphatna valaki komoly rangot, pl. a legmagasabb tűzoltósági rang nem tábornok, tábornagy hanem ezredes vagy akármi ezt már ki lehet dolgozni. A technokrata arisztokráciába tartozna már említetten minden olyan természettudományi diplomával rendelkező egyén aki a tudását hasznosítani tudja, ez minimum élő munkaviszonyt jelent ahol használja a tudását. Az egyházi arisztokrácia pedig a humán ágat képviselné, például az esztergomi nagykönyvtár igazgatója is ide tartozna, lévén a történelem, irodalom, és egyéb túlélés szempontjából gyakorlatilag lényegtelen témák könnyedén elsikkadhatnak, és ez az arisztokrácia válhatna a köznép szájává is.
A rendszer nem túl bonyolult, bárki lehet ómagyar nemes, aki ad egy magyar, ad kettő legalább 10 éve él Ómagyarországon megkapta az állampolgárságot, és anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet, emellett ómagyarnak vallja magát. A köznép szólni nem sokat szólhat, mert a lehetőség bárki előtt nyitva áll, tessék tanulni olyat, ami állambácsinak hasznos, matekot, fizikát, kémiát, biológiát stb, és kamatoztatni a tudást, ha ez sikerül, akkor szegény parasztgyerekből 10-20 év alatt könnyen nagybirtokos nemessé válhat valaki, így segítve elő a kutatásai pénzügyi hátterét.
Ha ez nem tetszik, akkor tessék menni katonának, X rang felett szintén nemesség a jutalom, antik előtt inkább ez az ág van nyitva, élj nálunk, harcolj értünk, távol tőlünk, jutalmul birtokot kapsz ott ahová küldünk. Az egyházi/humán arisztokrácia pedig főleg a papok, szerzetesek részére nyitott, de ide lehetne sorolni a hasznos humán/művészeti téren nagyot alkotókat is, persze nem főrang szinten. A rendszer kiegyensúlyozottnak tűnhet, de kellően el van tolva a valóban hasznos dolgok felé, és a 10 tagú főfőtestület csak elég nagy egyetértéssel szavazhat meg dolgokat, tehát a Dandi meg a katonák nem kezdhetnek háborúba ha nem támogatja őket legalább 2 tudós is (nagy döntésekhez 2/3 kell). Az egyház vissza van fogva egy kicsit, mert hozzájuk van téve a humán rész is, persze egy bölcsész diploma nem fog rögtön nemesi rangot jelenteni (bocsi srácok) szemben a természettudományossal, nekik kicsit jobban kell izzadni, lévén az állam a túlélés szemszögéből lényegtelen dolgokkal foglalkoznak. De mivel hozzájuk tartozik a média, így nem elhanyagolhatóak, viszont mivel az egyház és a művészetek egymásra vannak engedve/utalva szépen kiegyensúlyoznák egymást.
Természetesen a mindenkori kormányzó bármely területbe beleszólhat, sőt rendeletileg is kormányozhat, de a főrendek leválthatják ha rosszul végzi a dolgát, ehhez csupán az kell, hogy a 9 főrendből 7 vagy 8 azt akarja, hogy menjen.
A nemességet meg lehetne mondjuk egy 10-es skálán jellemezni, ahol mondjuk az 1 a frissen végzett vegyész, a hadnagy, egy falu papja stb. a 9 a 9 db főrend. a 10 pedig a mindenkori kormányzó. Így szépen lehetne felfelé lépkedni a ranglétrán, és mondjuk 1-szinten még csak általános szavazati jogod, van, ha éppen van valami népszavazás ám ekkor, elvárt dolog, hogy a körülötted élő polgárok véleményét legalábbis figyelembe vedd. de mondjuk 3-es szinten már kaphatsz házat/kisbirtokot, 5-6-os szinten már nagybirtokot. 7-től felfelé az adott városodban gyakorlatilag főfő fejes vagy, és beleszólhatsz soksokmindenbe. Az előléptetés mellett természetesen lefokozás is van. A nemessé avatásod legalább a rangban kettővel feletted álló végezheti csak el, mint ahogyan a rangfosztást is. A nemesi jelvényed lehet, mondjuk egy pecsétgyűrű, melyről kiderül, hogy melyik nemesség milyen rangja vagy te. Pl: fogaskerék és erlenmeyer lombik a háttér körülötte egy nagy omega és középen egy szám 1-9 ig: technokrata nemesség, a már említett nagy omega benne pajzs mögötte kard pajzson egy szám: katonai, nagy omega könyv és kereszt +szám: egyházi (külön kedves dolog az egyházat meghígítani a humán értelmiséggel, így nem tud begubózni).
Nos ezek volnának nagy vonalakban az alapötletek, amin szerintem el kéne indulni. Aztán persze bármilyen változtatást lehet rajta eszközölni.

Üdv: N.Ranien

@teddybear01: Bocsánat igazad, van nem néztem utána, hülye vagyok. Az olajfinomításhoz valóban nem üveg eszközök kellenek, de nem árt azért előbb kicsiben kipróbálni a dolgokat, én a vizsgálathoz valókat írtam le, és említettem is, hogy eleinte amíg elég a durva büdös lötty amivel elmegy a traktor és a tank addig elég egyszerű lesz a dolog, és nem kell semmi különleges.
Pár kérdés: a finomítóhoz szükséges 40 és 60 tonnás alkatrészeket, a csepeli gépgyárból, vagy Nagykanizsáról rendeli majd Ómagyarország? Csak, hogy melyik települést kell majd előbb felépíteni, rögtön az előre elkészített alapok és a toronydaru után.

És Karcsi, Lajos bácsi meg Viktor bácsi a tornyot 2 nap alatt úgy állította fel, hogy az első nap reggelén még egy erdő volt a terület helyén, és puskával kellett lövöldözni ősemberekre, és rögtön a helyszínre vezető több hónapos expedíció és hetekig tartó szextánssal meg torziós ingával való bolyongás után, sikerült ezt a bravúrt véghezvinni? Ja és az áramot ők is gőzgépekből kapták?
Értem én, hogy buldózerrel odamenni és rendet rakni, meg munkagépek meg szakemberek, és egyébként is sokan vannak akik értenek hozzá, csak azt felejtetted el, hogy a naaagy kelta támadást utólag boncolgató posztok egyikében közölték, mint egy mellékes információként, hogy gyakorlatilag annyi üzemanyag maradt ami a hazatérő járművek tankjaiban volt. Nincs buldózer ami odamegy, és gép ami 40-60km-en át utat vágna az őserdőben. Nem biztos hogy van hajó ami elbírná a buldózert egyben, hogy csak a helyszínen kelljen dolgoznia, nincs betonkeverős kocsi, nincs légkalapács, nincs markológép, se daru, mert nem lehet odavinni, út még nincs, semmilyen se, a vízi út kiváló, ha van elég nagy hajó, de úgy rémlik nincs akkora hajó ami el tudna vinni biztonságosan egy 10-20 tonnás monstrumot.. Ásó van, csákány meg fejsze, és ha ezekkel rendbe rakták a környéket akkor odalehet vinni a fontos gépeket, hogy elpöfögjék a maradék olajat.
Nem kételkedem a tudásodban az olajfúrás területén, én semmit sem értek hozzá, csak a családod tagjai által ismert körülmények és az ÓM-idejében lévő körülmények közti apró különbségre szeretnék rávilágítani.

Más: A szénből éghető gázt téma nem rossz, de bonyolult előállító berendezések kellenének a nagyipari termeléséhez, és nem biztos, hogy erre is marad erőforrás az olajipar beindítása mellett. A kitermelt szénből meg lehet próbálni szintézisgázt csinálni és akkor rögtön lenne rossz minőségű hidrogén meg szénmonoxid is, mindkettőt el lehet égetni kérdés megéri-e a dolog. Akkor már lehet érdemesebb volna megpróbálni etanolt/metanolt gyártani és a nagyon igénytelen motorok azt is elpöfögik.

Üdv: N. Ranien

Igazából az, hogy nincs semmi nafta, az csak dezinformáció. Elég komoly mennyiség került át és mivel szinte rögtön leállították a magáncélú (beleértve a cégest is) közlekedést, ennek nagyja meg is maradt. A tankok és btr-ek pedig elég hamar átálltak a Tatabányai erőműben maradt fűtőolajra, amiből még pár háborúra való kitelik. Épp a mezőgazdaság miatt, egyébként, tehát még erre az őszre, de az is lehet, hogy a következőre is lesz valamennyi nafta, ha nem is mindenre. De a leglényegesebb dolgokra igen - bár mondjuk itt nem tudom, hogy a 95-ös benzint itt hogy lehet hasznosítani, de valahogy biztos. De van dízel is, nem csak a hamar állami gondozásba vett kutakból, de a szállítócégek telephelyeiből, tsz-ekből, aggregátokból is.

@Niadal Ranien: Hűha... ez aztán egy izgalmas elegy. Platon filozófuskirályainak uralma, felpolcolva a klasszikus kínai hivatalnokrendszer hierarchiájával, leöntve egy kis szerepjátékos kasztosodással... :) Egy előzmények nélküli fantasy rendszernek klassz, de szerintem a meglévő alapokról indulva így nem alakulna ki. Viszont tényleg érdemes elgondolkodni rajta.

A klasszikus feudális nemesség lényege ugyebár (ahogyan fentebb is írtam a hatalomról értekezve) az éltető energia (föld - élelem) kitermelése (jobbágyok, stb.), elosztása az erővel rendelkező csoportok érdekei szerint (beszolgáltatás), valamint megvédése más csoportokkal szemben (nemesek katonáskodási kötelezettsége). Ebbe a rendszerbe nem fér bele az olyanoknak juttatott hatalom, akiktől a rendszer sikeressége alig függ (kézművesek, avagy ebben az esetben a műszaki szakemberek).

A jelenlegi ÓM alapokról indulva, az éltető energia forrása világos: a termőföld. A megtartására, a termelés rendjének fenntartására képes erő: a hadsereg. Alapvetően tehát adottak lennének a körülmények a neofeudalizmus kialakulásához, aholis az alkalmi hadbavonulásért cserébe földet kapnak a katonák.

DE! A hatalomnak nem érdeke egy kevésbé hatékony, nemesi felkelő hadsereghez való visszatérés. Így hát a hatalom birtokosainak szükségletei és igényei is meghaladják azt, amit egy feudális berendezkedés nyújtani képes. Az erejük (a hadsereg) fenntartása szükségessé teheti a mesteremberek bizonyos fokú bevonását is a hatalomba, mivel a szükséges munkafolyamatok túl összetettek és a szakemberekből nincs annyi, hogy pusztán erővel fenn lehessen tartani a katonai előnyt.

Ráadásul, ha az ipar be tud indulni, akkor a termőföld, mint az energia forrása veszíteni fog jelentőségéből és újra előtérbe fog kerülni a fosszilis energia birtoklásának jelentősége.

A katonák szerepe a hatalomban semmiképpen sem lesz megkerülhető (kb. Burma, ahol a junta ellenőrzi a nyersanyag kitermelést is). A felépülő rendszer "arisztokráciája" elsősorban a katonákból és másodsorban a szakemberekből fog állni, de a papság rövid távon alig-alig lesz benne, mivel az átkerültek többségének gondolkodására szvsz csekély befolyással bírnak.

A lényeg az, hogy az arisztokrácia (inkább "meritokrácia") részévé azok fognak válni, akik rendelkeznek az erővel az energia (ki)termelése és elosztása feletti uralom megvédéséhez, illetve azok, akikre nekik ebben a folyamatban szükségük van (a működtetéshez nélkülözhetetlen képzettséggel bírnak). Akik szükségesek, azok nagy előnnyel indulnak azokkal szemben, akik "csak" hasznosak.

@Niadal Ranien: Szerintem ez ebben a formában teljesen irreális, egyes elemeinek megvalósulására mondjuk több évtizedes távlatokat nézve esetleg van esély.

Először is szép dolog ez az arisztokrácia, de ilyen elnevezéssel és megvalósítással szerintem Albertben fel sem merülhet az ötlet. A népesség jó része ugyanis nem venné túl jónéven a dolgot ezzel a felvezetéssel. Elvesztették tulajdonuk nagy részét, sokan családjukat, no meg egy régi életformát - ha ezután valaki nekiáll arról szónokolni, hogy akkor a társadalmat is át kell formálni ókorivá, szerintem helyben felkötik. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne ténylegesen egy szűk csoport kezében a hatalom (politikai és gazdasági együtt), de jelenleg egy ilyen átalakítás nagyon durva társadalmi sokkot okozna.

A helyzet az, hogy amíg a jeles technikai szakértők vitájából nem csapódik le, hogy két-három év múlva milyen arányban is áll majd a mezőgazdaság és az ipari termelés, illetve milyen szinten, ilyesfajta középtávú prognosztizációt nem is lehet adni. Addig a pár évig biztos a műszakiak és természettudósok kiemelt szerepe, de ez nem nemesség. Az is biztos, hogy mondjuk 30-40 év alatt az ómagyar társadalom át fog formálódni - de ennek irányához előbb azt kellene tisztázni a történetvezetésben, hogy hogy fog haladni az ipari helyreállítás, illetve mennyire van esélye a fogyasztói társadalom részleges helyreállításának. (Szerintem elég kicsi, de ez nem zárja ki, hogy ez politikai kérdés maradjon. Sőt, a lakosság szemében valószínűleg a legfontosabb kérdés, mert hozzászoktak.)

A későbbi római modell - földet szolgálatért - azért nem lesz működőképes, mert az ómagyar mezőgazdaság alapvetően nagyüzemi jellegű lesz a centralizációs tervek és a géphiány miatt, vagy legfeljebb szövetkezeti jellegű, hogy engedjenek a magántulajdon védelmét követelőknek. Vagyis látható, hogy a három érdekcsoport - ipari, mezőgazdasági, katonai - nem fog összeolvadni egységes réteggé, belátható időn belül eltérő érdekeik maradnak. A papság szerintem nem lesz komoly hatalmi szereplő, ahogy a humánértelmiség sem.

A kérdés hosszabb távon a technológia védelme, az időszennyezés fenntartása - vajon minden ómagyar számára elérhetőek legyenek a technikai ismeretek (ezzel fokozva a kockázatot), vagy táguljon az ómagyar köznép és a technokrata vezetők közti távolság? Ha az utóbbi lesz igaz, akkor hosszabb távon nem valószínűtlen a műszaki elit teljes uralma, társadalmi felsőbbrendűsége - vagyis a műszaki haladás ideológiai támaszként szolgál a hatalom megtartására (mint pl. számos posztapok világban van egyfajta technopapság).

Ezek viszont akár mind megdőlhetnek, mert az egész társadalmi mozgásfolyamat nem attól függ, hogy mit is fognak majd alkotmányozni, hanem hogy lesz-e olaj vagy nem, mennyi és mire? Plusz persze ugyanez a többi fontos kitermelő és gyártó ágazatban is.

@Dirky: Jah, példának akartam írni a Xenozoic Tales világát, ahol pl. a megőrzött technológia túlélő ismerőit komoly tisztelet övezi az azt már elfeledő népek körében.

Egy hatalomtechnikai ötlet a KundK időkből. Akkor ugye voltak az úgynevezett közös minisztériumok, ahova a császár kinevezte a jelöltjeit és az volt. Ezek ugye a pénzügy, hadügy és külügy voltak. A többiről meg dönthetett a Birodalmi Gyűlés és az Országgyűlés...

Szerintem ez Ómagyarországon is megismételhető a szent Szakértés nevében. Szóval az alábbi három szervezethez mit szóltok:

- Hadsereg Főparancsnoksága: elég egyértelmű mit irányít, de ugye a szervezeti okokból kifolyólag most a rendőrség is ide tartozik

- Felderítő Parancsnokság: hírszerzés, időszennyezés elleni küzdelem (ebbe mi nem fér bele? :P ) és külpolitika

- Bányászati Igazgatóság: bányászat, ipar és infrastruktúrafejlesztés

Ezeknek a vezetőit szakmai kollégiumok választják x évre az Elnöknek/Parlamentnek egyetértési joga van. A szakmai kollégiumok tagjait az aktuális vezetők javaslata alapján az Elnök/Parlament delegálja.

Vagyis egy ilyen struktúrában simán ki lehet vonni a demokratikus kontroll alól a legfontosabb területeket (szükség esetén egy Közélelmezési Bizottságot is létre lehet hozni, de a mezőgazdaság szigorú magánvéleményem szerint tíz év múlva magára fog annyira találni, hogy ott nagy ökörséget nem lehet csinálni és akár kapitalista üzemmódban is elműködik).

A Hadsereg/Honvédség elnevezéssel nem nagyon lehet mit kezdeni a többi névnek viszont lehetőleg ártatlannak kell hangzania egy alapjában véve jelentéktelen szervezetnek, ami itt-ott egy kis plusz hatáskört kapott. Albert meg most Elnök lesz, aztán kinevezteti magát a Honvédség Főparancsnokának és élete végéig újraválasztják ebben a pozícióban. A Parlamenttel meg vesződjön, aki akar.

@Niadal Ranien: @teddybear01:

olajügy utolsó megjegyzésem... logisztika, mert ugye az rendben van, hogy áll a torony meg a finomító (sőt vákuumdesztilláció és katalitikus krakkolás nélkül hozza Batta arányait), de előbbi A pontban van az utóbbi B pontban

Magyarország az úr 2008. évében 7.738.000 tonna olajat használt el (Statistical Review of World Energy 2009)

Az Átkerült Területre egy egyszerű arányszámítással 270.830 tonna jut (350.000 ember a 10.000.000-ból) az ugye naponta 742 tonna. Kerekítsünk lefelé 700-ra. Ha ennek az öt százalékát fedezni akarjuk (ami ugye elég a hajóknak amik hozzák az olajat, a finomítónak, meg képesek leszünk évi egy marmonkanna rovarirtót csinálni amit mutogathatunk Cadifornak, hogy ilyenünk is van... talán még arra is jut, hogy Albert dandi Trabanant 601 vagy Polski Fiat 126p típusú elnöki személygépkocsijával menjen egy kört az Átkerülés Napja alkalmából rendezett díszszemlén) szóval az 35 tonna.

Az kb. 35 köbméter (inkább több) vagyis 1.5x1.5x15méter. Ez azért egy egészen komoly méretű hajót feltételez. Tegyük fel van ilyen hajónk és csak a tartályokat kell rákókányolni. A legközelebbi olajmező 200km, ha a Duna nem folyik nagyon hülyén oda-vissza 400km. Az minimum egy nap, de kikötéssel, fejtéssel, műszakváltással inkább kettő. Vagyis két ilyen hajónak kell folyamatosan ingáznia az olajmező és Egom között. Amihez ugye a kötelező szervizekkel együtt minimum három kell. Tegyük fel ráhegesztettünk a parancsnoki fülkére egy PKM-et, így nem kell nekik kíséret. És akkor ez az abszolut minimum:

- három 40 tonna szállítókapacitású (mert a tartálynak is van súlya) hajó képes az Átkerülés előtti olajszükségletek 5%-át biztosítani, ha a logisztikának a vízi szállítás a szűk keresztmetszete és a finomító kihozatala olyan, mint Battáé volt

Zárómegjegyzés teddynek: az olajkitermelés kulcsfontosságú a jövőre nézve, belátható időn belül viszont nem képes kielégíteni Ómagyarország szükségleteit. Ezért kapkodni szerintem felesleges, az hogy öt év múlva lesz olajunk (de akkor semmi más, mert minden erőforrást ebbe toltunk) vagy tíz év múlva (organikusan kiépülő iparral, köztük egy vizierőművel a Garamon feljebb, ami sok egyébre is képes) szerintem nem olyan lényeges. A közeljövő a széné, mert az ott van, ahol lennie kell Dorog alatt egy kisebb, szinte azonnal elérhető készlet, Oroszlánynál meg egy nagyobb sok munkával kitermelhető, de szintén könnyen védhető és viszonylag egyszerűbben elszállítható tétel.

A XXI. századra az információ birtoklása lett a hatalom alapja. Mindenki - és minden szervezet - fokozott információigényt fogalmazott meg.

Régen pl. alig volt telefon, az emberek mégis tudtak találkozni egymással, és a gazdasági élet sem dőlt össze. Ma msn-en lebeszéljük, hogy találkozunk holnap délután, délelőtt az irodából még felhívjuk, hogy akkor OK-e, menet közben szólunk mobilon, hogy elindultunk, és ha valamelyik fél késik 5 percet, már dobunk egy sms-t, hogy hol vagy... online nézzük a világ híreit, percre pontosan az időjárást, a tőzsde alakulását... illetve híreink vannak mindenről és mindenhonnan.

Meg is valósult egy hatalmas központosítás - csak abban a hivatalban ahol én vagyok, néhány gombnyomás után ha akarom az összes számlát látom, ami alapján valaha az elmúlt 8-10 évben agrártámogatást számoltak el...Ezzel párhuzamosan nekem, mint hivatalnoknak lényegesen leszűkölt a döntési jogköröm mondjuk egy 5 évvel ezelőtti szinthez képest.

Jó 23 századot viszsarepülve azzal szembesül mindenki, hogy borzasztóan nincs semmiről információja ami a látó/hallótávolságon kívül történik. Amiről meg hírt szerez, az lassan és sokszor torzultan jut el hozzá.

Nagymami Csentőfán nem tudja, mi újság a kisunokával Dorogon, de az esztergomi nacsalnyik sem tudja, hogy a tatabányai VB Kis Pétertől be akarna hajtani 20 kg be nem szolgáltatott burgonyát...Sőt, le sem tudja ellenőrizni, hogy az előtte megjelent Kis Péter nem Kovács Károly-e...

Mindenki lényegesen kevesebb információ birtokában kénytelen döntéseket hozni, és sok esetben a pontos info vagy nagyon lassan érkezik (heti postakocsi hozza be Nagykovácsiból), vagy megkérdőjelezhetően pontos (Mennyi 5 év? Nem kötél! - részlet egy telefonbeszélgetésből a falusi VB Rögtönítélő Bírósága és a Fővárosi Telefonos Vérbíróság szakértője között).

Ilyen helyzetben nem lehet kézivezérelni - ergo nagyfokú önállóságot kell adni a végrehajtás minden szintjén, az élet minden területén. Amíg a terület csak a szűk átkerült részeket jelenti, ez még viszonylag könnyen kézben tartható, az esetleges visszaélések (ha egy bizonyos ingerküszöböt átlépnek) felderíthetők, felgöngyölíthetők, a szükséges beavatkozásokat meg lehet tenni.

Ahogy növekszik a távolság a "magterülettől" ez úgy lesz egyre nehezebb. A fiumei telepen már nem egészen úgy és nem egészen mindenkire lesznek érvényesek az ómagyar törvények.

Ez a szükségszerűen bekövetkező laza szisztéma persze gyökeresen szembemegy a még évekig elhúzódó válsághelyzet központi akarat szerinti kezelésének, mivel teret ad a lokális érdekek előtérbe kerülésének. (rejtsétek el a lábasjószágot az erdőben, majd azt mondjuk, hogy járvány volt - és beszolgáltatunk a csökkent rész után) A lokális társadalmi érdek előtérbe kerülése még csak a kisebbik rossz, sokkal károsabb, ha a közeljövőben a nem túl távoli telepen az egész telep a vezető saját bizniszét segíti, és a szénbánya mellett jól működő rabszolgatelepet is csinálnak - persze a rabszolgák által kivett terven felüli szén a telepvezető saját eredeti felhalmozását segíti, csakúgy mint a rabszolgakereskedelem profitja. Teccikérteni.

Van tehát egy erős központosítási igény, és egy gyenge központosítási akarat (értve ezalatt, hogy az akaratot meg is kéne tudni valósítani).

Ebben a helyzetben mi lehet a megoldás?

- a központi akarat megvalósításának honorálása
- fokozott ellenőrzési tevénység
- elrettentés

Az első elég nehezen megy. Egyrészt nincs miből honorálni, másrészt a MIÉNK az sohasem az ENYÉM, láttuk jól, hogy ez a rendszer nem működik, sőt kifejezetten teret enged a fenti visszaélésekre.

A második hatalmas erőforrásigényű, és jó eséllyel rövid úton aktatologatássá válik, hiszen a begyűjtott adatokból információt csinálni végtelen nehéz.

A harmadik a második nélkül elképzelhetetlen, hiszen elrettentő ereje nem a példás büntetésnek, hanem a biztos lebukásnak lenne.

Összegezve: Az információhiány gyengíti a központi vezetés lehetőségét, ami teret enged az egyéni kezdeményezéseknek, ami ellen fellépni nincs lehetőség.

A megoldás? A vezetői réteg kitermelése, és aztán fokozott rotációja. A most megválasztott/megválasztandó tiszviselők valószínűleg az átkerülési válságmenedzselésben bizonyították rátermettségüket, tehát pártkatonák helyett valóban tetterős, hatni képes figurák kerülnek vezető társadalmi pozícióba.

Ezek az emberek idegen környezetben is megállnák a helyüket, ergo egymással helyettesíthetők. És gyakran áthelyezhetők - így az új seprű jól seper elv folyamatosan érvényesülne, és ők sem gyökeresednének meg annyira, hogy összefonódjanak és összejátszanak a helyiekkel.

Ez persze így még a szabadrablás felé mutat. Viszont egy ekkora (legfeljebb néhányszáz fős) csoportot már kézben lehet tartani, különösen, ha érdekeltté tesszük őket abban, hogy a környezetükben lévő többi vezető visszaéléseit jelezzék.

A rendszeren lehet finomítani, kell is. Az elv tehát az, hogy ha már a központ nem tudja az akaratát a helyi érdekek ellenében képviselni, akkor a helyi érdekek megerősödését próbálja meg megakadályozni.

Természetesen ez nem hasonlít egyetlen berendezkedésre sem, amit eddig ismerünk. Nos, az Átkerülés sem...

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: majdnem spoilereztem :P

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: amúgy mennyiben más a helyzetünk, mint IV.Henriknek mondjuk? Nem hinném, hogy a késő középkori/kora újkori Franciaország annyival fejlettebb közlekedési és kommunikációs hálózatot tudott volna kiépíteni, mint Ómagyarország mégis hellyel közzel eldöcögött a francia abszolutizmus.

@bz249: Akkor a nép, az istenadta nép hozzá volt szokva, hogy a vezetői réteg az nagyjából azt tesz vele, amit akar - ilyenformán a szabadrablástól csak a szerencse mentette meg az alattvalókat, hogy ha valami normálisabb földesúr falujában születtek...

Illetve a központi akarat is lavírozás volt a vezető réteg érdekcsoportjai között.

Ómagyarországon viszont megfogalmazódik némi erősebb vezérlési igény, meg az alattvalók kizsákmányolásának megakadályozása is (óh, ez milyen bájosan naiv-romantikus).

Amúgy mibe nyúltam, amibe nem kellett volna, hogy ki akartad takarni? (már ha jól értettem...)

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: semmi különös, Fiume és szeptember, vagy amikor a szerkesztő úr kirakja ;)

@bz249: Szeptember elején, egy előretekintő és igen ütős mediterrán posztsorozattal kezdenénk, addig felkészül az alapító csapat is, hogy legyen honnan hajókázni. Remek lesz, már ne menjenek sehová! :)

@bz249: Ja, értelek.... végül is írhattam volna római nagykövetséget is, az legalább publikus...

De ezek szerint bizonyos kérdésekben hasonló rugóra jár az agyunk! (egy újabb technopapi szófordulat! :) )

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: kérem az én agyam szelepvezérelt és lendkerekes :)

@bz249: "három 40 tonna szállítókapacitású (mert a tartálynak is van súlya) hajó képes az Átkerülés előtti olajszükségletek 5%-át biztosítani,"

Viszont nem is azonnal kell az Átkerülés előtti szükségletek 100%-át fedezni. Nagyon sokáig nem is kell majd annyi olaj (népességarányosan), hiszen korábban pl. a szgk közlekedés ette meg a nagy részét. Igaz, a mezgaz termelés is sokat elvisz. De hát ezt persze mind ki lehet számítani.

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: "Természetesen ez nem hasonlít egyetlen berendezkedésre sem, amit eddig ismerünk. Nos, az Átkerülés sem... "

Ez valamelyest hasonlít a Római Birodalomra. Kormányzók kerülnek a tartományok élére pár évre, ellátják a központot, cserébe kiskirályokként élnek - ameddig a központ engedi.

Ez működhet itt is, de határozottan központi irányítás alatt kell tartani a katonaságot, a helyi kormányzóktól teljesen függetlenül, mind irányításban, mind akármilyen más viszonyban, megelőzve a befolyásolás, vesztegetés, puccstörekvések esélyét.

Szóval még egy hozzászólás a kőolaj-ügyben, és én is befejeztem a témát.

bz249 egyrészt a fogyasztás nagyságrendjénél téved, mert a 2008-as adatai más összetevőkből állnak, mint az Átkerülés Utáni igények.
Egyrészt ugye az egyéni igények(személygépkocsi, gázfűtés, stb.) gyakorlatilag nincsenek, másrészt az energetikai ipar sem kap szénhidrogént, harmadrészt a tömegközlekedés is vagy le van állítva, vagy alternatív üzemeltetéssel működik(gőzmozdony). Vegyipar sincs.

Végeredményben fontossági sorrendben a következő fogyasztók kapnának a kitermelendő kőolajból:

A hadsereg, mert meg kell védenie az államot.
A mezőgazdaság, mert enni kell, és a meglevő technikai szintjét meg kell óvni.
Az élelmiszer-feldolgozás és elosztás rendszere.
Ha még van, akkor jön az ipar, a tömegközlekedéssel és teherszállítással. Ebben már szerepel a tatai erőmű újraindítása, lehetőleg széntüzeléssel, mert az iparnak kell az energia.
Utolsósorban jön az egyéni felhasználók sora.

Hogy mekkora a valódi igény?

Számítgatásaim szerint a hadsereg, a mezőgazdaság, és az ezekhez szükséges járulékos háttér fogyasztása nagyjából 50-60 ezer tonna évenként.

Persze minél több szénhidrogént sikerül kibányászni, annál több jut a kevésbé fontos felhasználóknak is. Évi 150 ezer tonna esetén már többé-kevésbé működne minden.

bz249 azt mondja, ezt képtelenség elérni egy éven belül. Pedig a történelem többszörösen is rácáfol az érveire.

Ami a Zsana térségében kitermelt kőolajat illeti, az el kell szállítani a Dunához, és hajón tovább a finomítóba. A szárazföldi szállítást az elején tartálykocsik végeznék, majd ha már elég csövet gyárt az ipar, át kell térni a jóval gazdaságosabb csővezetékre. Először csak a Dunáig, távlatilag pedig egészen a finomítóig.

A hajós szállítás viszont a minél nagyobb tömeg esetén gazdaságos. Ezért nem 40 köbméteres minihajókat kell építeni, hanem a Z400 sorozatú önjáró uszályokat, amint lehet újra gyártani. Ezek 430 bruttóregisztertonnásak, egy Csepel D613 típusú 95 Le-s dízelmotorral hajtott hajók voltak. És a szabályozatlan Dunán sokáig a legnagyobb úszóegységek lesznek. Addig meg abból kell élni ami akad. Kompok, átkerült hajók, stb.