no, teljesen röviden:


1. használat:
elsősorban a régebbi vagy robosztusabb feléptésű gépjárművek esetén, azokon belül is a traktorok, teherautók, munkagépek esetén továbbra is tartom, hogy érdemes elgondolkozni a fagázas meghajtásra történő átalakításra (ami per darab jelent 4-maximum 12 munkaórát, a szükséges alkatrészek kinyerhetőek mondjuk egy fürdőszobai vízmelegítőből, ne adj isten még kell hozzá egy gázkonvektor is, ne adj isten erre már vállakozó kisüzemet létesített, esetleg állami keretek között is működik a dolog...)

a kifejezetten modern tipusok közül elsősorban a kisfogyasztású motorral szerelteket érdemes lehet üzemben tartani, de leginkább vészhelyzetek esetére

átszerelni komplett motorokat, meghajátsokat nem érdemes és nem is boztos, hogy lehet minden esetben.. rengeteg munkaóra, sok bizonytalansági tényező... áá, hagyjuk

elég sok minden fog működni akár 40 év múlva is (ugye, komoly erőfeszítéseket tesz a mindenkori korméyn arra, hogy a 20+ éves roncsokat letakarítsa a jelenelgi utakról is, mérsékelt sikerrel), éllapotuk meg kicsit szedettvedett lesz, de hát istenem...

2. megőrzés:
tárolás szétszerelve is macerás, bármiylen hihetelen, még egy telejsen fém motorblokk is "megromolhat" (hiába van lekonzerválva)
sajnos, ez az a kockázat, amit vállani kell, lévén "lábon" tarva teljesen bizonyos, hogy szétrohad az egész
magyarán a felesleges, nem használt járműveket, legyenek bárminyire is roncsok adott esetben, el kell szállítani (az is probléma!), szét kell szerelni (munkaóra!) és meg kell órizni (és nem csak a raktárban rohasztani, hanem rendeszeresen ellenőrizni, folyamatos válogatás, stbstbstb)...
ez egyrészt prioritás (telejsen gyári új járműveket és alkatrészeket nem kellen szétrohasztani), másrészt meg van fontosabb dolog is, mint a használtautókereskedésből betolni esztergomba a 20 éves roncsot...
szóval, szép feladat lesz ez annak, aki kapja :)

utolsó két pont esetén egybvenném a dolgokat: műanyag, gumi alkatrészek, akumlátorok amik ehezen lesznek pótolhatóak, és gyakorlatilag nem sokat lehet tenni romlásuk ellen, lévén a műanyag szépen fog öregedni, a gumi is, nem tudom, hogyan lehetne megóvni

3. átalakítás
böhöm bömös, audi esetén véleméynem szerint a megoldás viszonylag egyszerű: szétszerel és lekonzervál a fenébe
jó lesz az később, ne adj isten ha már lesz kapacitás, "újrafelfedezni" az abbn alkalmazott technikai megoldásokat, legalábbis a motorr és hajtáslánc esetében.
karosszéri meg megy a bontóba.. szélvédő pótalkatrésznek (max kicsit hülyén fog kinézni az IFA-n), lemezekből mittomén. lehet páncélt gyártani antiknak, stbstbstb

továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy semmilyen, modern gépjármű karosszériája nem alkalmas lovaskocsiként történő felhasználásra, még kibelezve sem

főleg úgy nem ,hogy a drága, nehezen pótolható felniket illetve gumikat így pazarolnánk el...

ha már bontó és felhasználás, akkor motor, hajtáslánc megy aggregátornak ileltve az iparba, lemezek lakatoshoz, üveg raktárba, elektronikából lehet műszereket, rádiókat gyártani, gumik raktár... és ezerféle alkatrszé kinyerhető még, amire valahol, vlakinek szüksége lehet és lesz... csövek, tömítések, szivattyúk, lámpák, aksi, rugók, pneumatika, hidraulaki, kerek csokoládé, lyuaks csokoládé.. elkalandoztam

összegezve:

rengeteg mindent minimális átalakítással használatba lehet venni (fagááááááááz en.wikipedia.org/wiki/Wood_gas), érdemes "vészhelyzet" esetére tartalékolni is a meglévő járművekből, de jelentős részét a járműveknek (a dízel illetve a bonyolultabb járműveket) raktározni illene

Ebből mi lesz?

A lóvontatásra történő átalakítást el kell felejteni. A mostani személyautók túl nehezek ahhoz, hogy két ló huzamosabb ideig elvontassa. A teherautókról nem is beszélve. Egy 3,5 tonnás, könnyűnek számító, teherautó névleges terheléssel együtt eléri a 6 tonnát, ehhez túl sok ló kell. Bizonyos esetekben pillanatnyilag a lovaskocsi a nyerő, de azokat a lovaskocsikat meg kell építeni.

Mivel sok autó van az átkerült területeken, műszakilag sokkal ésszerűbb és egyszerűbb üzemanyagot gyártani hozzájuk, mint az egész gépparkot bezúzni és visszatérni a lovaskocsihoz.

Távlatilag előbb-utóbb szükséges lesz egy egyszerű, de tartós és strapabíró személykocsi, illetve megfelelő mennyiségű teherautó és egyéb gépjármű gyártására.

@drazsé: Ha már fagáz, akkor inkább műbenzin, vagy műdízel. nem sokkal nehezebb előállítani, és még a motorral sem kell babrálni. Egy BTR-en a gázgenerátor olyan sebezhető, hogy gyakorlatilag fel sem szerelhető rá.

Ami pedig a kőolajtermelést illeti nem értem ezt a hisztérikus ellenkezést. Pontosan tudjuk, hol van, milyen mélységben, és még azt is hogy dolgozzuk fel. Erőnk van a terület megszerzéséhez, tudásunk is.

Nyilván nem hat tonnás teherautókat vontatnának lóval, hanem kibelezett, csak karosszéria-futómű kisautókat, amik jóval könnyebbek. Mennyi pl. egy motor, váltó, ülés, belsőpanel, minden nélküli WagonR+? Biztos, hogy nehezebb, mint egy utánfutóból származó mai lovaskocsi? A hétköznapi élethez meg inkább ilyenek kellenek (posta, tej, kenyér kiszállítása, stb), nem pedig Urálokat vontatni húsz lóval. :)

És igen, leírom újra, ez az üzemanyagig tartó átmeneti korra vonatkozik. És nem lesz fél éven belül üzemanyag. ;) Élni viszont addig is kell, lovaskocsikat meg miből gyártanak hirtelen annyit?

Ismétlem: ez a poszt nem a kőolajról szól, ahhoz van külön topik. Hisztériát meg még nem láttam, főleg nem az ellenkező oldalon. :)

(Meg írtam egy másik posztot is, ami elszállt, de lehet, hogy még előkerül.)

@szs.: Megint a technikai visszalépésről van szó.
Ennek az embermennyiségnek kell úgy tízezer ló a mezőgazdaságba, de kell még 4-5 ezer lovas eke, egy-két ezer vetőgép, 5 ezer lovaskocsi.
Kell az elosztáshoz és szállítási feladatokra durván még két ezer lovaskocsi. A tömegközlekedésről nem is szóltam még.

Honnan veszed ezt a töméntelen mennyiségű lovat, lovaskocsit, ekét, meg minden egyebet?

A lónak ennie kell, nem csak amikor dolgozik, hanem mindig. Akkor is ha az istállóban áll. Kiszámoltad, hogy ez mennyi gabona, szálas és egyéb takarmány? Mennyi szalma kell csak az istállóba? Ezt mind-mind meg kell termelni, és jó minőségben, mert a ló beledöglik a dohos szénát eszik!

Egy 25 holdas parasztgazdaság eltart egy családot (apa-anya, 4-5 gyerek, és a még élő nagyszülők) de a föld ötöde csak a gazdaság állatainak terem ilyenkor.

"Honnan veszed ezt a töméntelen mennyiségű lovat"

Csak egy tipp, de pl. az antiktól. Sok mindenre becserélik a lovukat, pillepalack, üveggyöngy, kilőtt 7.62x39-es ilyenek.

@teddybear01:

őőő, nem feltétlenül, lévén ahoz külön üzemet kell építeni, meg kell oldani a nagy tömegű alapanyagbeszerzést, szállítási nehézségek...

a fagázban pont az a "nagyszerű" hogy egyszer felszereled rá a generátort, utána már a felhasználó "felelőssége" valami fahulaldékszerűt szereznie hozzá...
(egy nap beszerzi az egész hétre való adagot az erdőben vagy valahol... munkaóra, munkaóra, munkaóra!)

kőolajtermelés tekintetében nincs hisztérikus ellnállás, csak egy probléma van vele: meg kell építeni a kutat, meg kell építeni a finomítót, meg kell oldani a száíltást... ha huráüberoptimista vagyok, akkor is legalább másfél, két év, addig is kell valami...
szóval nem lehet kivárni, amíg elkészül

@szs.:
a gumiabroncsokat ismétlem, nem kellene iylenekre elhasználni, plusz ráadásul a karosszériákat sem kellene szétbarmolni, hiszen lásd előzőleg az olaj és üzemanyagellátás visszaállítása fontos és elérendő cél... még ha 5 év múlva is lesz üzemanyag, akkor is!

ja, és még úgy is nehéz szerintem :)


ja, igen, BTR:
egyrészt arra szerintem felesleges felszerelni (elég problémás a BTek üzembentartása egyébként is), másrészt meg mitől lenne sebezhető? még ha tűzfegyvereik lennének, akkor se igazán, de így.. karrdal lehet csapkodni a tartályt, csak nem érdemes

@teddybear01:

jééé, neked is a 10e jött ki? :)

pedig nekem erősen ex has volt :)

és igen, a ló rengeteget zabál, azonban későbbiek során mindenképpen szükség lesz rájuk, legalábbis a seregnek

@bz249:

oh, jeahh, kilőtt 7.62x39, oh, jeah..... ja, hogy nem úgy gondoltad? :)


ja, igen, kilőtt töltényhüvelyeket lehetőség szerint ösze kellene szedni, hasznos hulladék...

@szs.: Egy mostani személyautó tömege 1-1,5 tonna. Ha kibelezed, akkor ez visszaesik talán 7-8 száz kilóra. De akkor még a röhejes kinézeten kívül, az is ott van, hogy nem igazán alkalmas a lóvontatásra. Meg kell oldani a kormányzást, a kocsis megfelelő elhelyezését és minden felmerülő egyéb problémát.

Egy teherautónál kevesebb a súlynyereség, mert a szerkezete adja a tömege javát. Egy ilyen teherautónál fokozottabban érvényesül az amit az előbb leírtam.

Egy stráfkocsi, a gumikerekes szekér, megrakva talán két tonna.

@bz249: Az antik lovai a modern fajtákhoz képest kicsik és gyengék. Évszázadokba telt, amíg kinemesítették a mostani fajtákat.

Sok autonak a Kozlekedesi Muzeumban lesz a helye. Termeszetesen nem (csak) azert, hogy szabadidos programkent nezegessek a latogatok, hanem azert, hogy egy helyen legyen egy technikai bazis, ahol azutan tanulmanyozhatjak azokat a szakemberek (es a leendo szakemberek). Vegulis ez a muzeum klasszikus funkcioja. Kulonosen fontos azokat megorizni, amelyekbol keves - vagy csak egy - peldany van (pl. a veteran autok). Ezekben lehetnek olyan muszaki megoldasok, amelyeket majd erdemes lehet alaposan tanulmanyozni ebben a low-tech vilagban, amikor olaj mar lesz, de elektronika meg nem annyira.

Nagyon fontos kapcsolodo kerdes viszont az utak allapota. Olaj hijan ugyanis aszfalt sem lesz. Nem tudom mekkora tartalek allhat rendelkezesre, de utanpotlas hijan lehet, hogy mar a most kovetkezo tel utani katyukat sem fogjak tudni kijavitani.

Persze ez nem akkora gond, amikor nagy autoforgalom nincs, de az utak forgalom nelkul is amortizalodni fognak, csupan az idojarastol. Es ugye ott vannak a varosi utcak, ahol valamekkora forgalom mindenkeppen van. Nem kell sok ido es olaj nelkul az infrastruktura elkezd leepulni.

@drazsé: Nagyon körülbelüli az érték, mert csak a termőterület nagyságát vettem figyelembe.

Azonkívül ott van még a kis bibi, hogy ezeknek a lovaknak felszerelés is kell. De nincs aki megcsinálja, nincs szakember. Nincs nyerges, nincs lószerszámkészítő, nincs patkolókovács, nincs még elég lódoktor sem. De elég alapanyag sincs ezekhez, és olyan sincs aki ezt termelné, nincs cserzővarga sem. Sem pedig posztóványoló.

Azután ott van az az elhanyagolható apróság is, hogy a lóval megművelt föld kevesebbet terem, mint a traktorral szántott.
Ráadásul kell a takarmány a lovaknak ami újabb ellátási nehézségeket okoz.

Ami a műbenzint illeti, ideiglenesen rá lehetne bízni egy-egy közösségre. Nem kell óriásüzem, elég ha napi száz litert előállítani képes műhelyeket állítanak fel. Egy ilyen műhely képes lenne ellátni mondjuk Csentőfa igényeit. És a falu képes lenne üzemeltetni is.

Wagon R+: üres tömeg: 870Kg. Kiszeded a motort, a sebváltót, a csatolt részeket, a műszereket (kiszerelni, nyilván, nem kalapáccsal szétverni), a lámpákat, kipufogót, üléseket, belső paneleket, mindent, csak az marad, ami ahhoz kell, hogy guruljon. Az nem 800 kiló lesz, az tuti. Kapsz egy könnyű de szilárd kocsiszekrényt, ami zárt, időjárásálló és jól pakolható a formája miatt. Kormányműve van, gondolom, nem olyan nehéz kivezetnia kezelőszervet egy méterrel fentebb, a tetejére bak a hajtónak, féket megoldani, kész. Kiépített útra van olyan jó, mint a fából készített szerkezetek, sőt, szerintem könnyebb és trapabíróbb is. A kis sebesség miatt kiselejtezett, kitömött gumival is elmegy. A röhejes kinézet meg mióta praktikussági kategória?

Az átkerült kocsiállomány nagy része pedig soha többet nem lesz kocsiként használva. Még az olajkitermelés felfutása után se lesz minden családban személyautó (főleg nem több), ráadásul a modern, bonyolult csodák hamar elhullanak majd az idő vasfoga által.

Technikai visszalépés? Az egész Átkerülés egy igen nagy technikai visszalépés. :)

@szs.: Vagy hagyod ahogy van, és megoldod az üzemanyag és kenőolaj problémát. Később meg az alkatrészgyártást.

És ráadásul nem csak Suzuki Wagon R+ fut az utakon. Egy Opel már sokkal nehezebb, és akkor nem szóltam a mostanában egyre népszerűbb betonterepjárókról.

Mellesleg, az eredeti kormányművet gyakorlatilag teljesen ki kell szerelni, és egy másikkal kell helyettesíteni, amely a kocsirúddal van összekapcsolva. A kocsiszekrényen olyan mérvű csonkítást kell elkövetni, ami komolyan csökkentené annak szilárdságát, De akkor még ott van a minimális kapacitás problémája. Ez a barkácsförmedvény talán fél tonnát ha elbír.

De ott van még a lószerszám problémája is.

Az utóbbi időben számolgattam a kőolaj termelés és finomításhoz szükséges erőforrások nagyságát. Körülbelül két ezer fő elég a kitermeléshez, még 4-5 száz kell a finomításhoz. Ez a létszám elég körülbelül évi fél millió tonna kőolaj kitermeléséhez és finomításához.
Figyelembe véve az 1950-es évekbeli termelési és szervezési történelmet, két éven belül el lehet érni a teljes, nem pedig a szükségmegoldási ellátást.

szerintem meg szereljünk a kocsikba antianyag hajtóművet és akkor még a teljesítményt is lehet növelni

Ugyanis két év alatt kiépítettél egy ezer fős várost a puszta közepén, egy legalább szükségkórház szintjén lévő egészségügyi intézménnyel és nagy méretű raktárbázissal. Ezt képes vagy rendesen ellátni élelemmel (ha helyben termeled csak szólok, hogy rosszabb lesz a termésátlag) pótalkatrészekkel és fogyasztási cikkekkel. Létrehoztál kettő darab napi 2000t forgalmat lebonyolítani képes kikötőt, az egyiket a bajai ártérnél. Mindemellett kiépítettél erre a két helyre egy kb. 2000tonnát raktározni képes tartályrendszert. Felépítettél egy napi 1500 tonnára képes finomítót, kiképezted hozzá a kezelőket. Valamint kiépítettél egy 5000tonna szállítókapacitású dunai flottát (ehhez nyilván meggyártva a szükséges kb 800tonna acélt, és a hajógyár hiányáról, akkor ne is beszéljünk). A kétezer főbe aki a Kiskunságon keccsöl gondolom beleszámítottad a hajók legénységét, a konvojok kisérőerőit és a város(ok) helyőrségét.

Szerintem ez az a pont ahol érdemes nagyot álmodni és antianyag-meghajtásúvá átépíteni a gépjárműparkot.

@szs.: Azt hiszem, rájöttem hogy mi az egyik probléma a a ti tudásotokkal a kőolajbányászat terén.

A kőolajbányászathoz nem kell sok ember. Azaz csak a beindításához kell, de ha egy kút furatát jó helyen és a későbbi kitermelésre alkalmas formában készítik el, akkor az a kút tovább már csak minimális szintű felügyeletet kíván. Ha nem szabad kifolyású kút, azaz a kőolajat nem tudja kihajtani a lenti rétegnyomás, akkor kell egy himbás szivattyú, ami ugyan üzemanyagot kíván.
A szállítást mindenhol csővezetékekkel oldják meg, ha kész ahhoz sem kell sok ember.

Egy működő kőolajmező és finomító nagyságrendileg kevesebb embert igényel mint például egy szénbánya, akármilyen magas szintű gépesítéssel.

@bz249: Az a néptömeg ami a pusztában felépített központ felépítéshez kellett, esetleg átirányítható mondjuk a szükséges vasútvonalak megépítésére, mert ezután már lesz mivel hajtani a földmunkagépeket.

A kiépített központ meg mágnesként fogja vonzani a letelepülésre vágyó helyi antikat, mert olyan luxus szolgáltatásokat ad, ami nekik addig elképzelhetetlen volt(kórház, villanyvilágítás, iskola stb)

Ami pedig a már legyártott kocsik szétbarbárkodását illeti, ahhoz nem fűlik egy hozzáértő szakember foga sem.

Az ilyesmi mindig is rosszízű kontárkodás marad, és az eredmény mindenképp silány.

@bz249:

izé, csak amihez közöm van:
ezer fős várost két év alatt kiépíteni a puszta közepén egészségügyi intézményekkel, nagy méretű raktárbázissal nem nagy kunszt

nem mondom, hogy gyerekjáték, de egyáltalán nem nehéz

a szállítás, főleg a nagy méretű berendezések szállítása valóban problémás, de megint csak nem megoldhatatlan

hajógyártásról nem nyilatkoznék, bár hozzátenném, hogy nem mélytengeri hadihajókat kell építeni páncélacélból...

800 tonna acél pedig szó szoros értelmében az utcán fekszik

mondjuk a hengermű problémásab, mert bár talán dorogon van egy kicsi , de energia megintcsak...

viszont katonailag:
30e fős honvédség van
használjuk már fel, könyörgöm

egy 4-5 ezer fős önálló dandárral a duna-tisza közét maximum fél év alatt teljesen simára lehet pucolni - persze, csak ha elfelejtjük a genfi egyezményt, persze

nem kell nagyot álmodni, csak a meglévő erőforrásokat felhasználni... ezeknél a hozzászólásoknál ugrott be, hogy fene egye meg, lőszerszám is kell, és még ha be is szerzünk megfelelő mennyiségű lovat a mezőgazdaság és szállítás igényeihez, honnan lesz lószerszám?

vagy csak most jutott eszembe, hogy legtöbb traktor dízel, tehát lehet elfelejteni a 4 munkaórás fagázmeghajtást, mert csak benzinre vonatkozik, fene egye meg (lehet motort is cserélni)

A kőolajtémát internálni fogom a szaktopikjába, komolyan. :)

@szs.:

kapcsolódó téma, legalábbis ehez :P

izzanak az indulatok rendesen... :)
1. használat
régi szívódízeleket meg lehet etetni mindenféle hulladékolajjal (váltó, transzformátor, fáradt, stb.) ideig-óráig elmennek vele. bár nem tudom, ki és hogyan használná őket. csak hadi célra tartanám érdemesnek befogni a flottát. a civilek maradjanak a seggükön és dolgozzanak a szebb, olajosabb jövőért.
2. megőrzés
macerás. a napi használatból kivett, utcán tárolt kocsik tragikus gyorsasággal mállanak szét. mennyi idő telt el t óta? egy évnél is több, ugye? ami kocsi kint volt az utcán mozdulatlanul, tkp már elrohadt. akksiknak végük, sima vizes hűtők szétfagytak, abroncsok, gumitömítések, rugók, lengéscsillapítók megfáradtak. van vagy százezer veszélyes hulladék rozsdaboglya a közterületeken. amit meg lehetett volna őrizni, azt még azonnal el kellett volna vinni valami bazi, fűtött hangárba, vagy csarnokba és felbakolva, folyadékokat leengedve tárolgatni.
3. átalakítás
a fogatoláshoz a könnyebb, dobozos teherautók (transit-"osztály") szerintem átalakíthatók. kibelezve, kikönnyítve persze. szükségmegoldásként szigorúan. (legalábbis szeretném ha így lenne, mert nem akarom átírni a készülő posztomat.)

"Ami pedig a már legyártott kocsik szétbarbárkodását illeti, ahhoz nem fűlik egy hozzáértő szakember foga sem.
Az ilyesmi mindig is rosszízű kontárkodás marad, és az eredmény mindenképp silány."

Köszönöm.
Sose mondtam, hogy ne gyilkolásszatok halomra keltákat, vagy melegeket, vagy ki kit belátása szerint, de pl egy ilyen csodát: www.hyts.hu/index.php?s=tgal&tid=2938&marka=rieger ?!?!
Hát legyen már lelketek!
(Bár a suzukikért nem lenne nagy kár.)

@boibo: ha ez megnyugatat Tigris Touregjére pl. dicső sors vár :)

Visszatérve az eredeti témakörhöz.

Amikor végre sikerül kiépíteni a teljes infrastruktúrát, akkor a következő féle járműveket kéne kifejleszteni, és gyártásba bocsátani.

Civil felhasználásra:

Kerékpár. Egyszerű, de helyi közlekedésre a leggazdaságosabbak egyike. Használata a sík terepen a legkönnyebb, hegyes terepen nem igazán jó.
Robogó: Egy-két kilowattos benzines motorral felszerelt egy esetleg két személyes alapjármű.
Mopedautó: 4-5 kW-os motorral szerelt, két személyes könnyű autó. Lehet platós, és dobozos is. Max. 45 km/ó sebességgel
Terepjáró autó: 1500-2000 köbcentis benzin vagy dízelmotoros, állandó hátsókerékhajtással, és kapcsolható felezővel és első kerék meghajtással. Merev, létra-alvázzal, bukókeretes karosszériával.
Teherautó. 6-8 ezer köbcentis dízelmotor, álladó hátsó kerékmeghajtás. 3,5 tonna terhelhetőség, 6000 kilogramm maximális tömeg.

Mezőgazdasági vontató(traktor), kombájn, földmunkagépek, hajók, repülőgépek.

Katona célra:

Motorkerékpár: 15-20 lóerő motorteljesítmény, oldalkocsizható kivitel.
Kisegítő, rendészeti és futár célokra.
Terepjáró autó, megegyezik a civil célokra gyártott autókkal, katonai kiegészítésekkel.(rádióadó-vevő beépíthetőség, csörlő, géppisztolytároló, stb.)
Teherautó: a civil kivitelű 3,5 tonnás terhelhetőségű, szükség szerinti felépítménnyel.
Terepjáró teherautó: mint az előző, csörlővel, kapcsolható első kerék-meghajtással, és felezővel. Szükség szerinti felépítménnyel.

Nehéz teherautó: csak a szükséges kivitel.

Páncélozott és úszásra is képes csapat vagy teherjármű, szükség szerinti fegyverzettel.

Speciális földmunkagépek, hajók, repülőgépek.

Tankra egyenlőre nincs szükség.

Off

Megtaláltam egy, a Kiegyezés után felállított gyaloghadosztály normatábláját.

Szóval egy ilyenben volt:

12 ezer gyalogos katona
300 lovas,
1900 után 36 géppuskás,
36-48 ágyú
1000 szekér

@teddybear01:

hadosztályokban ne gondolkozz.. iszonyatos overkill, szóval teljesen értelmetlenül megnehezítjük ellátásukat... dandár (brigade)/ harccsoport (kampfgrupe) keretein belül kellene maradni

ráadásul az adott korszak állománytáblája teljesen más szempontok alapján készült (a gyalogság tűzereje a a lövészszázad/lövésszszakasz tűzerején alapszik, míg most már a könnyű géppuskák és a gépkarabélyok miatt a lövészrajon/lövészcsoporton)

majd foyltköv

szs, küldtem mélt...

@bz249: érzékeny veszteség ért e téren nemrégiben, felzaklat a nem arra érdemes autók balsorsa :/

A lovakkal kapcsolatban meg: az antik lovai kisebbek, gyengébbek, butábbak, ámde szívósabbak, ellenállóbbak, jobb az idegrendszerük. Nézzük ezt az oldalukat, és máris hasznosabbnak tűnnek.

Az autók kérdése nem most merült fel a vezetésben, csak mi beszélünk róla most. Már a helyzet tisztázódásakor sokféle albizottság kezdte el kidolgozni a rövid- és hosszútávú cselekvési terveket, meg minden. Tehát nem rohadnak kint egy éve.

Apropó, a lóvontatáshoz nem kell szétverni a kocsiszekrényt. Előre, egy karikával valami erősebb részhez (vontatási pont jellegű) gyűrűvel rögzíteni a lovak keresztrúdját, vagy hogy hívják, így ők csak a húzóerőt biztosítják, a kormányzást meg a kormánnyal. Nem teljesen a klasszikus lovaskocsi hajtás, de szükségmegoldásnak jó - ugyanis az olaj megérkeztéig is kell szálíltani kisebb cuccokat ide-oda (posta, tojás, tej, stb)

@szs.: ez viszont két emberes feladat. Az egyik hajtja valahogy a lovakat, kezeli a gyeplőt, a másik meg kormányozza a kocsit, meg fékezi.

Az olaj megérkezésig meg csak a tötymörgés van, mert ha még mindig nincs elkezdve a beszerzés, akkor jövőre sem lesz abból semmi.

Egyszerűbb összeütni a roncsokból pár kétkerekű kordét, meg előkeresni a még meglevő lovaskocsikat, mint tönkretenni azt a gépjármű állományt, ami megmaradt.

@boibo: És tedd hozzá hogy képzetlenek is. A lovat is be kell idomítani, törni.
Meg egy jól táplált magyar a nyeregben nagyobb terhelés, mint egy girhes anti nyereg nélkül.

A katonaság hamarabb fogja használni a lovakat, de ahhoz is idomítani kell a lovakat, hogy az első lövésre ne széledjen szét a frászt kapott ménes.

@drazsé: Nem gondolkodom, viszont ebből körülbelül lejön egy csak lóval felszerelt dandár felállításához szükséges cuccos adatai.

4 ezer ember
100 lovas + tisztek
géppuskát mostanában többet használnak kb. 120-140 db
12-14 lófogatos ágyú
24-36 aknavető
3-400 szekér
Ez becslésem szerint összesen 200-250 hátasló, és úgy 600 igásló a tartalékokkal együtt.

"Az olaj megérkezésig meg csak a tötymörgés van, mert ha még mindig nincs elkezdve a beszerzés, akkor jövőre sem lesz abból semmi."

Most lebuktál, te ezt direkt csinálod. :) És igen, jövőre tuti nem lesz olaj. Meg azután következő évben sem kell dugótól tartani Egom belvárosában. Viszont addig is élni kell valahogy. Már ha ez lehetséges olaj nélkül. ;)

Egyébként meg - ezt is írtam már, de akkor ilyet játszunk - az átkerült gépjárműállománynak csak töredéke lesz még valaha gépjármű. Se üzemanyag, se szervízháttér, se igény nincs arra, hogy az összes kocsi újra elinduljon. Főleg nem az összes, sokféle (és igazából valós igényektől elrugaszkodott/túlbonyolított) típus. És a poszt elméletileg arról szólna, hogy mi alapján szelektáljunk közülük, és mit kezdjünk a kiszelektált dolgokkal.

@szs.: Ha már átalakítás. Egyszerűbb a normál egytengelyes gépkocsi utánfutókat átalakítani kordévá. Mindössze a vonórudat kell kicserélni egy hosszabb kocsirúdra. Olyan hosszúra, hogy mellé lehessen fogni két lovat. Darabra is akad elég, és a kocsikat is békén lehet hagyni.

De a kocsikat mire tartogatnád? Jóval több van, mint amire szükség lesz azon az időtartamon belül, amíg nem romlik le használhatatlanra az állaguk.

@szs.: Ha van olaj, akkor addig lehet használni őket amíg mennek.
Utána mindenképp gyártani kell, annyit amennyi szükséges. De tartós és egyszerű szerkezetűt. Suzuki és minden távol-keleti típus megy a zúzdába, az összes az utóbbi húsz évben gyártott egyéb típussal együtt.
Tudtad, hogy a valaha legyártott Landrowerek 75% még mindig fut? Pedig a gyártása rögtön a háború után kezdődött. Még sok Willis Jeep is van, és még mindig gyártják. Szocialista változata az Uaz. Ez is sokat bír, de a motorja nem a legjobb.
Teherautóból ott van a csőrös Csepel. Szinte mindent kibír, és egy szimpla suttyó meg tudja javítani.
Könnyű terepjáró teherautónak ott van a Mercedes Unimog. Piszok sokat bír, és mindenféle egyéb célra alkalmas felépítményeket

Ja és a gyártásra kerülő autókhoz folyamatosan biztosítani kell az alkatrészt.

Oké, van olaj. Mire használod ezt a rengeteg autót ezen a területen?

Ja, és a csőrös Csepel nem visszalépés technikailah? :p

Adjuk el a helyieknek! Suzukit japánoknak, germán autókat a germánoknak. Legalább lesz ürügy átgázolni a Kárpát-medencén:D

Hali!

Nos, a meglévő gépkocsik nagy részére nem lesz szükség. Azokat kell megtartani, amik nem rohadnak el a következő 10 évben, nem bonyolult a szervizük, azaz nincs sok elektromos kütyü benne, illetve ami dekoratív (fejeseknek), illetve hasznos (munkagép).

Mert autója kinek lehet - ha lesz üzemanyag:

1. vezetésnek, a nagyoknak, kiváltság miatt
2. seregnek, inkább M készletként, ha nagy gáz lenne
3. kiemelt ipar, azaz munkagépek, nehéz-teherkocsik, ami a speckó iparnak kell, meg tartálykocsik, stb.

Az átlagpógárnak nem...

@szs.: A polgárok addig használják a saját autójukat, amíg tudják. Azután áttérnek arra amit be lehet szerezni éppen. Akár a már gyártott ómagyar autókra, akár a római harci szekérre. :-)

A csőrös Csepel visszalépés, de nem olyan nagy. Megbízható, nagyon egyszerű szerkezetű. Alacsony a platója, könnyű fel és le pakolni róla, és kevésbé borulékony. Kevés meghibásodási lehetősége van, és nem tartalmaz semmilyen reprodukálhatatlan elektronikát. Hacsak a sofőr magával nem viszi a zsebrádióját. :p

@Gador: Az átlagpógár majd valahogy szerez. Összeköttetésekkel, pénzért, akárhogy.

Vagy traktorral mennek a diszkóba. :-)

Ezek szerint az átlagpolgárok garázsaiban dekkoló autókra semmi szükség, nincs bennük semmi, amit máshol lehetne használni, és nyugodtan rájuk lehet hagyni a cuccot, sőt, még azt is engedni kell, hogy a - ki tudja honnan, de biztosan feketén - beszerzett benzint elpöfékeljék vele? Mert szerintem nem állunk ilyen jól, az autók meg nem szent tehenek, hogy nem szabad hozzájuk nyúlni. Túlnyomó többségük nyersanyagforrásként kell, hogy hasznosuljon - aksik, generátorok, fémanyag, ülések, vízmentes kasztnik, még szükséglakásnak is jók, stb.
Ha lesz is olaj, benzin, azt nem szabad kereskedelmi forgalomban árulják majd, hanem szigorú központi leosztással, annyira értékes stratégiai cikk. És ez megpecsételi előre a magángépjárművek sorsát, viszont a vezetésnek minél előbb lépnie kell az autókban található értékes dolgok használatba vétele érdekében.

@szs.: Hát az átlagos autók csak kiépített utakon használhatóak, a Szuzuki terepjárók a sor végén kullognak. Nem sok haszna van terepen belőlük a seregnek. A most rendelkezésre álló katonai gépjárművek sokkal tartósabbak, sokkal jobbak.

Érdekes azonban, hogy neked minden probléma megoldására rögtön az elkobzás jut az eszedbe. Sohasem az, hogy a baromi nagy természetbeni adó, és a polgárok kirablása helyett kihasználd a kereskedelmi lehetőségeket. Vagy úgy alakítsd a körülményeket, hogy az átlagpolgárnak is jusson valami, ha eleget fárad érte.
Ha a polgárok legálisan vehetnek benzint és/vagy dízelt, sokkal nagyobb bevételhez juthatsz, mint ha jegyre adagolod. És a haszon, mint minden monopóliumnál tetemes lenne.

A mezőgazdaságnál is sokat le lehet fölözni, de ésszel nem pedig elkobzásokkal. A hadikommunizmus egy darabig megy, de azután mindenki beleszarik a termelésbe. a végén marad a nyomor. Az önzetlenség maximum Teréz Anya sajátsága.

Az átlagpolgárnak a saját boldogulása az első. Ha fel tud mutatni olyasmit, ami különb a szomszédénál, egy jobb kocsit, szebb lovakat, vagy éppen egy nagyobb házat, akkor sokkal többet fog dolgozni, és többet lehet elvonni tőle, persze csak mértékkel. És végeredményben az állam fog ezzel jobban járni.

Távkiértékelést mellőzzük, ha lehet.

Szóval az a helyzet, hogy történt egy átkerülés. Az átlagpolgárnak pedig az életben maradása az első. Pl. tök ingyen eteti már az állam egy éve. Meg megvédi. Cserébe beosztja dolgozni, leszívja a benzinét és elkéri a kocsiját, ami csak a garázsban foglalja a helyet. De mindegy, ez itt már nem gondolatjáték, hanem valami egész másra emlékeztet, arra meg vannak más blogok.

Mindegy, a fórumposztos korszakot lezárjuk, jövő héttől jönnek újra a történetek.

a: ne vágjátok el egymás torkát egy kanál vízben :)

b: most így belegondolva az általam ismert történelemre, az átlag átlagpolgár a legnagyobb szar közepén is erősen gondolt - és tett is érte!- a luxusra...ha pedig már a legnagyobb szar elmúlt, akkor ez a gondolat - és tettek - valósággal kitört

JÖVŐ HÉTTŐL???!!!!!!!

barátom, barátom, maga nem vesz komolyan minket....nem sajnálja azt a szép zöld füvet?

nem lenne egyszerűbb, ha együttműködne?

Hello,

Szerintem ezen felesleges ennyit vitázni, szs-é az alapötlet, ő a főnök: olaj még évekig nem lesz, családi autó szintén, kész.

Viszont, hogy mire lehet jó az a sok sok kocsi?
Nos elsősorban szerintem fémipari alapanyagok, hiszen a kaszni magában semmire sem jó, mehet zúzdába és beönteni, elektronikát finommechanikát érdemes volna kiszerelni és máshol felhasználni, gondolok itt az ablaktörlő motorjától a féklámpán át a kilóméteróráig mindenre. Ami különösen fontos lehet az az ólom akkumulátor, hatalmas érték (!). Az az amit minél hamarabb össze kell szedetni, még mielőtt kifagy belőle az a drága kénsav. Amelyik jó állapotú azt lehet tovább használni, az akkumulátorok korát éli ÓM. Ami már nem jó, arról leönteni és tisztítani a kénsavat (fontos vegyipari alapanyag!) és az ólom(oxid) lemezeket pedig lehet -tisztítás után- beönteni és felhasználni, már ha sörétet öntenek belőle is haszna volt. A kerekek, felnik is nagyon hasznosak lehetnek, amíg még használhatóak, ne a kocsikat tessék szétbarmolni; kocsiról le a 4 kereket, összerakni valami kordét/szekeret, fából és vascsövekből pl, arra rá a kocsi 4 kereke, és kész is a szekér. Nem kell egy rosszul használható kényszerjárművet gyártani. Egy újonnan készített szekér fából és a megfelelő mennyiségű fémből kb. 1 nap alatt felépíthető, komoly masszivitás esetén sem kell 1 óránál többet hegeszteni, utána már szöggel csavarral megoldható. Míg egy autót kibelezni szétvagdalni kormányművet ráépíteni, legalább ugyan ennyi idő, de közel sem ilyen jó az eredménye. A begyűjtött kocsikból kiszedett alkatrészek pedig a bimbózó szerszámiparba mehetnek, esetleg simán a vasgyárba. Meghagyni szerintem egyértelműen a lehető legmasszívabb legrobusztusabb, megbízható és erős autókat érdemes, suzuki és társai felejtősek, hiába az alacsony fogyasztás, ha a kocsi cafatokra hullik 5 év alatt, benzint könnyebb lesz készíteni, mint új tengelyt. Lada Niva és hasonló autóké a(z el)jövő (múlt), tessék megőrizni a terepjárókat, a megbízható erős kocsikat, a kombikat, de a sportkocsik, kabriok, és az összes túl elektronizált hiper csúcstechnológiás nyugati vacak mehet a bontóba, kivételt én az esetleg átkerült hibridekkel tennék, a távoli jövő (75-125 év) szempontjából igen fontos lehet ha kéznél lesz pl 1-2 hibrid lexus.

Üdv: N.Ranien

oké, tudom, hogy fórumposzt két napos, de akor is.. nem lehetne e?

ja, és vettem két zsák macskatápot meg egy nagy raklap hashajtót is a cicáknak...

@teddybear01: Nos, ennek azt hiszem az az alapja, hogy a liberális (és most nem szitokszóként használom e szót!!!) gondolkodás (gazdaságpolitika) szerint az állam rossz gazda. A konzervatív szerint meg az állam jó! Szs és bizony jómagam is ez utóbbi vonalat képviseljük:

Egy normális állam az állampolgáraiért, a többségért, a többség javáért van. Ez persze nem jelenti azt, hogy az államnak azt kell biztosítani, hogy mindenki valaga kocsiban legyen... mert nem feltétlen az kell az emberek boldogulásához.

Szóval ezért van ez a stratégiai gondolkodásbéli különbség: más-más szerepet szánunk vélünk szánni az államnak.

@Gador: nem feltétlen jó gazda az állam, az már a cocializmus. A konzervatív alapvetően a működő rendszerek megőrzéséről szól. Vannak olyan területek ahol az állam jó gazda, de egy rendes konzervatív szerint, ahol a piaci működés feltételei biztosítottak (pl. a hal-kiskereskedelem) ott azt érdemes piaci alapon megszervezni, illetve hagyni működni (vagyis nem vezetünk be hal jegyeket). Ahol meg nem (pl. hadsereg, hogy a másik extrém véglet legyen) ott persze állam bácsinak kell művelnie a dolgot.

Azonkívül figyelembe kell venni, hogy most még erőteljesen szükségállapot van, ha nem is annyira rendkívüli, mint az átkerülés utáni időkben. De még messze nem tart ott az ómagyar állam, hogy sínen levőnek érezze magát és ez bizony korlátozásokkal jár az egyén jogainak terén is. A kis és nagyprojektek csak központi vezetéssel, kvázi tervgazdasággal mehetnek végbe (az "egyszerű" mezgaz munkáktól a nagy stratégiai missziókig, mint Fiume vagy az olajbázisok megszerzése, kiépítése). Aztán amikor az alapdolgok kialakulnak (lesz annyi élelem, hogy még maradjon is, lesz megfelelő dolgokat gyártó ipar, elég nyersanyag, meg minden), akkor az arra érdemes szektorokat át kell vezetni a piaci alapra, beleértve a végek emancipálásának bizonyos részeit is, mert az a hatékonyabb. Ómagyarország nem készen pattant ki Zeusz fejéből, hanem fokozatosan alakul ki.

@szs.: mondjuk még az usákok is tervgazdálkodást csináltak a világháború idején és egyelőre még hadiállapot van... meg marad is jó darabig. Ráadásul ha jól sejtem, Albert dandi sem annyira ellenkezik a szükségállapot további nyújtása ellen.

Apropó, drazsé, mielőtt a macskáid hősi halált halnak, pénteken alvbertes nap lesz, holnap meg Szondis. Meg az őszi terveket is hamarosan összeszedem egy posztba. Szóval már ne menjenek sehová. :)

"Sir, are you sure?"
"Call them off!"
"But they are already en route! ETA 0300."
"Direct order from HQ. Call them off! Now!"
"Sir, yes sir!"

And so Operation Catwalk has been canceled.

Operation Catcrap...

Ahogy elnézem, itt több komoly bajt is látok.

Az állam szerepe. Elsősorban működő államszervezetre van szükség. Ez azt jelenti, hogy jelen körülmények között az államnak elsősorban ki kell építenie egy működőképes és önfenntartó ipari rendszert, illetve egy olyan hadsereget, amely képes minden külső erőnek megfelelni. Annak minden vonzatával együtt.

A hadsereg több-kevesebb hibával és hiányossággal megvan, és a nagyobb térségben is a legütőképesebb. Gyakorlatilag a legerősebb ellenfelek egyesített haderejét is képes lenne lemészárolni.
Komoly gond azonban az utánpótlás előteremtése mind fegyverzeti, mind pedig technikai oldalon.
Lőszer, ha minden jól megy lassan lesz, a gyártása előbb utóbb csak nyersanyag kérdése. Meg persze a gyár berendezésének, felállításának dolga.

Az ipari rendszer azonban csonka, egész iparágak hiányoznak belőle. Ami a legrosszabb a két erőmű kivételével gyakorlatilag nincs nehézipar. De nincs például ruházati ipar sem.
Ezeket újra felépíteni komoly feladat, évekbe fog telni, még hozzáértő irányítás mellett is. De olyan itt nem nagyon van.

Az Átkerült Területeken nem nagyon van nyersanyag, kevés barnakőszén, a Dunából talán évente egy-két kiló aranyat esetleg ki lehet mosni, néhány kőfejtő (pl. a márványbánya Piszke mellett).
Ezért terjeszkedésre vagyunk kényszerítve. Az iparnak nyersanyag kell.

Ennek egyik módszere az, hogy az állam elveszi a kész fémeket alapanyagnak. Ez a leggyorsabb és látszólag a legegyszerűbb.

De, ez komoly politikai hiba. Ennél kisebb hibák miatt is került a szemétre politikus. Jogilag ez intézményesített rablás, és vissza fog ütni, de nagyon.

Albert dandy a földelkobzással már amúgy is komolyan a gödör szélére került, (Magánvéleményem szerint a választásokon kb. úgy kellene járnia, mint Torgyánnak 2002-ben. Pedig az a tökfej jóval kisebbet hibázott.) nem kéne kiprovokálnia a kalák csőrerántását is.

@teddybear01: Javaslom elolvasni a 2009.09.02. 10:16:36-es kommentemet. Egy békebeli, mindenféle kül- és belföldi érdekkel terhelt választást összevetni egy átkerülés utánival meg hát... Mindegy. Relevánsabb lenne hadigazdálkodási példákat keresni akár a magyar történelemből is, pl. fémbeszolgáltatás, jegyrendszer is hasonlók témakörében.

"hozzáértő irányítás mellett is. De olyan itt nem nagyon van."
Ezt a vesszőparipád kifejtenéd, hogy most végül is mire érted úgy általában?

@szs.: A te módszered szerint, ha valami nincs, akkor el kell venni az állampolgártól. Ha kevés a kész fém, akkor el kell kobozni azt ami a polgárok tulajdonában maradt, azaz az autójukat is. Rövid távon, talán működik, de komoly vonzata van politikailag.

Ha hiány van élelmiszerben, akkor el kell kobozni a minimálisan szükséges mennyiség felettit a paraszttól.

De ez nem fog menni sokáig. Egyszerre azt veszed észre, hogy drasztikusan le fog csökkenni a termés mennyisége. Mert a paraszt saját jól felfogott érdekében eldugja azt amit tud, illetve nem fog csak annyit termelni, amennyi neki elég. Nem lesz felesleg. Mert nincs motiváció.

Az én véleményem szerint az állam ne rabolja ki az állampolgárait. Más megoldás is van.
Ha valami nincs, akkor meg kell oldani a gyártását. Ez hosszútávú megoldás, és nem hogy elvadítja az állampolgárokat, hanem ha jól csinálod, még érdekelté is vállnak benne.

Például: Az átkerült autók úgyis javíthatatlanul tönkre fognak menni előbb-utóbb. Hiszen nincs számottevő alkatrész-utánpótlás. Fölösleges elkobozni, inkább a roncsokat valamiért cserébe fel kell vásárolni. Ha kellően csábító ellenértéket találnak a felvásárlók, akkor a roncsot örömmel adják át. És nem kell erőszakot alkalmazni.

Az élelmiszert sem kell elkobozni a parasztoktól. Inkább el kell cserélni olyan dolgokra, amiket olcsón elő tud álltani az ipar. Szerszámok, áram, dízelolaj, traktor, villanykörte, lábbeli, stb.
Ha jól intézed, akkor a paraszt magától fog úgy hajtani, ahogy a korbácsos felügyelők sem képesek hajszolni.

@teddybear01: tessék elolvasni a blog korai szakaszát

pl.

omagyar.blog.hu/2008/11/17/esztergom_viragvaros

@bz249: Na és, nem én felejtettem el a dolgot!

Mellesleg, az autó részben munkaeszköz mostanában. Ha van benzin, a paraszt be tudja vinni a feleslege egy részét a környékbeli nagyobb piacra, a várost ennyivel is jobban el tudják látni.

Amúgy sem tudnak messzire menni a kocsival. Az Átkerült Terület leghosszabb irányban sem több mint egy óra, de inkább kevesebb. Azon túl meg nincs semmi.

@bz249: Azonkívül, az elektronikai alkatrészek előbb-utóbb elfogynak, vagy tönkremennek. Meg kell oldani a pótlásukat. Legalább a tranzisztor-gyártás technológiáját ki kell fejleszteni, meg a passzív áramköri egységeket (ellenállás, kondenzátor, tekercsek).

Különben nem lesz rádió, telefon, stb. Hogy a novellákban említett UAV -okról ne is beszéljek.

Na jó, mielőtt a "te módszered szerint" jellegű dolgok végleg elharapódznak, ünnepélyesen visszavonulót fújok.

azért el bírjátok képzelni, milyen viták lehetnek az MVB ülésein? olajlobbi-szénlobbi között?
államkapitalisták-szabadpiachívők között?

úristen, gumibottal lehet csak ott rendet tenni :)

@drazsé: ennyi hátránnyal számolni kell amiatt, hogy nem Brandenburg vagy Shinano tartomány egy darabja került át az ókorba. :)

@teddybear01: ja csinálják, de azért a félvezető iparnak sincs túl sok hagyománya amire építkezni lehetne :(

@bz249: Volt valaha a MeV Újpesten, de az leégett még '86-ban. Nem építették fel újra, azóta sem tudom miért. Tudok még pár kisebb félvezetőkkel foglalkozó kisvállalkozást, de semmi számottevő.

@drazsé: Szerintem az államnak bizonyos gazdasági területeket szoros, másokat kevésbé szoros ellenőrzés alá kell helyeznie.
A szoros ellenőrzésbe tartozna a fegyver és robbanóanyag gyártás, A vasúthálózat kiépítése és működtetése, a bányák egy része, és általában a fejlett technikák előállítása, stb. Ezek a stratégiai fontosságú iparágak.
A kevésbé szoros ellenőrzésű területek közé tartozna az állattenyésztés, a mezőgazdaság, a belső és külső kereskedelem, stb.

@teddybear01: mert nem volt gazdaságos... túl kis tételben csinálták.

Egyébként a leégett gyár valószínűleg egy igen jellemző látvány lesz az ómagyar iparfejlesztés jelen szakaszában. Lelkes amatőrök rohammunkában, a legjobb kombináció.

@teddybear01: külkert szoros ellenőrzés alá kell vonni, nem szemeteljük tele az ókort, ki tudja mikor mit fordítanak ellenünk. Egyébként egyetértek.

Iparágak közül azokat is érdemes állami kézben tartani, amik monopólium pozícióban vannak, mert annyira kicsi a felvevőpiac. Ha már valaki annyiért adja a rádiókészüléket amennyiért nem szégyelli, akkor inkább az állam legyen, mint Gipsz Jakab vállalkozó.

@bz249: Abban az időben az elektronika-gyártás nagyon is gazdaságos volt Kelet-Európában, még nem lehetett behozni bármit a nyugatról. COCOM-lista is volt!

a külker az nagyon szoros állami ellenőrzés alatt kell, hogy legyen...
teljesen átvenni szerintem nem érdemes (ne építsünk kommunizmust vagy mit, nem vált be) hogy a szivárgás veszélye bizony igen is nagy

próbálok belegondolni, hogy mi az, amit nem lehet és ne mkell állami kézben tartani legalább valamilyen szinte, és sajna az jött ki, hogy jó darabig semmit em.. talán 100 év múlva pár dolgot lehet, de az alapanyag és alkatrészgyártást semmiképpen sem (tehát gondolok arra, hogy vas, acélgyártás, hengerművek, alap alkatrészek gyártása - már csak amiatt sem, nehogy csődbe menjen az ország legnagyobb rézöntödéje, és ne legyen lőszerünk vagy valami :) )

nem vagyok gazdasági szakember, de biztos vagyok benne, hogy az ár-értékvisoznok igencsak változni fognak, méghozzá szezonálisan és nagy mértékben, és lesznek olyan termékek, amelyek hirtelen vagy tartósan veszteséges kategóriít fognak képezni, azonban termelésüket, gyártásukat, kutatásukat, bármit mindeneképpen meg kell tartani, ha másért nem, a jövőre gondolva - persze, a szabad kapacitás és lehetőségek mértékéig

@bz249: A külker nem kap a "forró" dolgokból. Viszont paradicsompürét befőttesüvegben igen. Paprikamagot megint nem kap. Vigyenek a kereskedők lecsókonzervet.

@teddybear01:

külker esetén a bonyolult gyártástechnológiájú dolgokat preferálnám (pl üveg, vegyszerek, miegymás), lévén azt mondhatni garantált, hogy nem tudják lemásolni

sok sikert az alumíniumgyártáshoz, rómaiak! :)

@drazsé: bár ugye a római követséges poszt alapján erre nincs esély, de:

"Önök az ÓMR-3 latin nyelvű adását hallják a 555kHz középhullámon, Gaius Licinius Quintus vagyok, időjárás- és vízállásjelentés következik, aztán folytatjuk zenés blokkunkat..."

Még kultúra-exportnak sem utolsó a fixre hangolt rádióvevő ;)

@bz249:

na, pölö azt megnézném, hogyan gyártanak után egy rádiót :)

Egyszerű, fixre hangolt vevőket még a szkíták meg a dákok közé is szórnak ki, épp ilyen célból. Róma esetén a Szentátus nem engedte meg, mert félnek attól, hogy a tömeget ellenük hangolják, nekik meg nincs semmiféle befolyásuk ezen hírszolgálat fölött.

@szs.: Még jobb, ha sávonként és kódolás szerint szétválasztjuk a propaganda sugárzást.
Pl. középhullám+AM kódolás -> keltáknak meg a Kárpátokon belüli törzseknek.
Rövidhullám+AM kódolás -> nagy távolságú propaganda adás
Rövidhullám+FM kódolás -> nagy távolságú tájékoztató adás a követségeknek, kereskedelmi kirendeltségeknek.
Urh+FM kódolás -> Ómagyar Területek

Igen, hogy mindenki csak a magáét hallja. Sőt, nyelvenként is lehet szórni, vagy ugyanazon a sávon, de különböző időkben más-más nyelven. Meg a műsor összeállítása se kis feladat, mert könnyen lehet, hogy egy bronzkori porta elé pottyan a csomag, és nekik egyből Jimmy-t nyomni túl durva lenne. :) Meg az energiaellátásról is gondoskodni kell - egy rádióamatőr szerint, akivel konzultáltam, a tekerős módszerrel bőven lesz elég áram, de erre valahogy az antikat is rá kell ébreszteni.