Az Átkerülés után újraszerveződő sakkélet első bajnokságának újabb fordulóját tartották vasárnap az esztergomi Sakk-kávézóban, a város főterén, az egykori CIB bank épületében, amit még májusban adott át a város védelmi bizottsága az Esztergomi Sakk Club számára. A megváltozott körülmények, korlátozott és bizonytalan áramszolgáltatás és az éjszakai kijárási korlátozások miatt a régi szórakozási lehetőségek nagy része megszűnt, de a sakkhoz hasonló, sportként és hobbiként egyaránt űzhető tevékenységek reneszánszukat élik. A Sakk-kávézóban különféle egészséges gyógyteák és aprósütemények mellett bárki leülhet akár sakkozni, akár folyamatban lévő játszmákat nézni. Az intézményben ráadásul a Sakk Club profi sakkozói is a tanulni vágyók rendelkezésére állnak, hogy megismertessék őket a sakk világával, felmérjék a meglevő tudásukat, fejlesszék a tehetségeket.

A Sakk-kávézó megnyitóján Albert István, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elmondta, hogy a sakk az egyik legnagyszerűbb játék, amit az emberi elme megalkotott, és nem csak azért kell, hogy népszerű legyen az Átkerülés után, mert nem kell hozzá se áram, se kőolaj, hanem azért is, mert művelése során a sakkozó olyan képességekre tesz szert, amik létfontosságúak ebben az új és felépítendő világban. Ómagyarország polgárait és vezetőit egy olyan nagymesterhez hasonlította, akinek rengeteg lépéssel a játszma aktuális állása előtt kell járnia fejben ahhoz, hogy a győzelem reményével ülhessen le a tábla mellé. A megnyitó óta egyébként a Nemzetgyűlés több tagja is rendszeresen visszatérő vendége a Sakk-kávézónak, aminek a fenntartási költségeit a széles támogatói kör és az időnként engedélyezett alkoholkimérés mellett egy kisebb mértékű támogatás is kiegészíti az elnöki keret terhére. De a Sakk-kávézó és ezzel az esztergomi sakkélet igazi motorja a játék iránti érdeklődés.

K. G., az újraszervezett Esztergomi Sakk Club ügyvivője elmondta, hogy pár héttel az Átkerülés után már felmerült többekben az a gondolat, hogy az egész Átkerült területre kiterjedő sakkszövetséget és rendszeres bajnokságokat szervezzenek, a megmaradt, csonka sakkéleti struktúrát felhasználva. Sejtették ugyan, hogy többen fognak sakkozni, mint a korábbi, tévével, DVD-vel, számítógépes játékokkal terhelt világban, de ilyen mértékű érdeklődésre nem számítottak. K. G. szerint ma már szinte mindenhol sakkoznak, ráadásul több fafaragóról tud, aki nem győzi teljesíteni az új sakk-készletekre leadott rendeléseket. Szinte minden iskolában, szórakozóhelyen sakkoznak, baráti körök szerveződnek a játék köré. A közeljövőben az ÓMR1 is tervezi, hogy rapid-partikat közvetít heti rendszerességgel, amit iskolákban vagy művelődési házakban kialakított sakk-pontokon, nagyméretű táblán is követhetnek az érdeklődők. Már néhány próbafelvétel lezajlott, a bajnokságon magukat kitüntető sakkozókat kértek fel rá, illetve az ESC tagjai vállalták azt, hogy sakk-kommentárok lesznek. Megfelelő fogadtatás esetén az ÓMR1 „Sakkazértis” programját összekapcsolnák a bajnokságokkal, bár ehhez át kell alakítani a versenyszabályzatot, mert a rádió csak rapid meccseket közvetíthet.

A nyár elején meghirdetett országos sakk-kupát hatalmas érdeklődés fogadta, gyakorlatilag minden indulásra jogosult település és településrész nevezett be csapattal, még a Gellérthegyről is jelentkezett egy vegyes emancipátor-kelta csapat. (Anti körökben is nagyon népszerű a játék, bár a játékstílusuk eléggé egyedi, de felkészületlen ellenféllel szemben hatásos lehet.) Területi selejtezőket kellett szervezni, de más feltételt nem állítottak a jelentkezés elé, úgyis a tehetség számít. „Az elején vagyunk mindennek, nem akartunk valami elitklubot csinálni a régi profi játékosoknak. A játék öröméért játszunk, de valószínű, hogy hamarosan kialakítunk valami ómagyar pontrendszert a játékosok erejének, színvonalának mérésére, onnantól kezdve pedig külön szervezhetünk bajnokságot a profiknak és az amatőröknek. Megvitattuk, de arra jutottunk, hogy nagy hiba lenne lemondani arról a hatalmas energiáról, amit az amatőr sakk-körök képviselnek. Úgy tűnik, jól döntöttünk.”

A területi selejtezők után a megmaradt nyolc csapat között fog eldőlni az Ómagyar Sakk-kupa sorsa. Vasárnap Esztergom és Nyergesújfalu csapata mérte össze az erejét, 7:5-re a házigazdág nyertek, így már egyre biztosabbnak tűnik, hogy a méltán híres esztergomi Sakk-kávézó vitrinjét díszíti majd a vándorkupa a következő bajnokságig – vagy még azután is.

A sakk eredete az Átkerülés előtti történelem homályába vész, de szinte biztos, hogy korai formájában sem ismert Európában jelenleg, így sok más egyéb játékkal együtt a sakk is olyan ómagyar vívmány, aminek elsajátítása az emancipációs folyamat része, aki jól sakkozik, az egy kicsit már ómagyarrá is vált. Így a jövőben létesítendő és a meglévő Emancipációs Állomások kötelező kelléke lesz a megfelelő mennyiségű sakk-készlet és a játék oktatásához értő szakember. A Sakk-kávézóban kinevelődő sakkozó ifjúság így minden bizonnyal nem csak önmagát, hanem a világot is építi majd, nem csak hatvannégy mezőn.

Innen fújt az ellenszél.

Ha a megrendelt sakk-készlet nem készülne el karácsonyra, akkor van egy tippünk helyette!