Á.u. 16 január 27-én este erős földmozgásokat észleltek az Átkerült Területek többségén. Többen könnyebb sérülést szenvedtek az anyagi károk jelentősek. Szakemberek szerint a földrengés erőssége a Richter-skála szerinti 4.5-5.5 közé esett, míg az epicentrum a szárligeti szélsziget lehetett. Nem történ újabb Átkerülés. Az Átkerülés utóhatása vagy az ómagyarok természet elleni hadjárata a bűnös?

Tegnap este rengett a föld az ország egész területén, a szokatlanul erős földrengés hatására az álmukból felriadt emberek Tatabányán az utcára menekültek. A csupán hálóruhát viselő emberek közül sokan csak órákkal az események után tértek vissza lakásukba. Több helyen a feldőlő bútorok, illetve a lehulló vakolat, cserépdarabok sebesítettek meg embereket. A mentőszolgálat tíz-tizenöt sebesültet látott el, Dr. Makói Jenő főorvos tájékoztatása szerint. A tatabányai kórház orvosa felhívta a figyelmet a meghűléses jellegű betegségek veszélyére is, ugyanis a még mindig érezhető gyógyszerhiány miatt ezek kezelése az Átkerülés előtthöz képest jóval nehezebb és kockázatosabb.

Dorogon egy szenes sparhertből kiömlő szén okozott tragédiát, a kaotikus helyzetben a tűzoltók már nem tudták megakadályozni két családi ház kiégését. Az önkormányzat szükséglakást jelölt ki a minden tulajdonukat elvesztő családoknak.

Bicskén két családi ház rongálódott meg valamint megrepedt a posta fala is. Vajvoda Dénes a körzet országgyűlési képviselője gyors kártérítést ígért a károkat szenvedetteknek.

A fővárosban és a környékén is érezni lehetett a földmozgást, különösen a régi magasházak lakói számoltak be a bútorok csörömpöléséről és a csillár kilengéséről. Az ijedelmen kívül komoly károk nem keletkeztek, az egyik Jókai utcában lakó férfi a lánya esküvőjére félretett „pótolhatatlan” skót whisky elvesztése miatt bánkódott, mely a földrengés következtében kiesett a szekrényből és összetört a padlón.

Biatorbágy térségében ideiglenesen leállították a vízszállítást, ugyanis a vízmű a hálózat károsodásától és a szennyezett talajvíz bemosódásától tartott. Elek Béla vízműigazgató sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szolgáltatást legkorábban két nap múlva állítják helyre, a helyiek addig lajtoskocsikról vételezhetnek vizet.

Szentendrén a földmozgás hatása csekély volt, azonban a katonai főiskola elkülönített területén élő kelta növendékek között így is komoly rémületet keltett. Többen agresszióval reagáltak az eseményekre. A katonai rendészek könnygáz bevetésével állították helyre a rendet.

***

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint sikerült felvenniük a kapcsolatot valamennyi távolabbi teleppel, köztük Fiuméval is. A jelentések szerint az epicentrumtól távolabb semmilyen szokatlan jelenséget nem tapasztaltak, egy újabb Átkerülést gyakorlatilag kizártnak tartanak.

A délután folyamán Albert elnök rádióbeszédet intéz az ómagyar polgárokhoz, meg nem erősített információk szerint az elnök ismerteti a távoli telepekkel folytatott beszélgetések eredményét és a nyugalom megőrzésére fogja kérni a lakosokat.

***

Geológus szakemberek a földrengés erejét a Richter-skála szerinti 4.5-5.5 közé becsülték, míg az epicentrumot a Szárligeti vagy Nagy Szélsziget környékére tették. Németh István professzor emeritus egy telefoninterjú során rámutatott, hogy noha a geológusok az Átkerülés előtti időkhöz képest nagyobb megbecsülésnek örvendenek, azonban a kormány csak egyfajta bányászati alkalmazottként tekint rájuk, és magát a geológia tudományát elhanyagolják. A földrengésről szólva kifejtette, hogy egy ilyen erejű földrengés noha ritka, azonban semmi esetre sem egyedülálló a Kárpát medencében a tény, hogy a feltételezhető epicentrum a Szárligeti Szélsziget környékén volt mégis arra utal, hogy az események kiváltó oka az Átkerülés lehetett.

A geológus szerint az, hogy a beékelődő az eredetitől eltérő földdarab okozta feszültség ennyi idővel később „egyenlítődjön ki” egyáltalán nem váratlan a földtani jelenségek kapcsán. Németh István megjegyezte, hogy reméli ez a esemény meggyőzi a kormányzatot, hogy az Átkerülés geológiai aspektusainak vizsgálata megkerülhetetlen téma és a Kanári-szigeteken létesítendő átkerülés-geológiai laboratórium megkapja a szükséges támogatást.

***

Egészen eltérő véleményt fogalmazott meg Fülöp Shanna a Gergelyföldi Autonóm Terület (GERAT) kelta származású független országgyűlési képviselője. Szerinte ugyanis a földrengés kiváltó oka egyértelműen az ómagyaroknak a természettel szemben mutatott tisztelettelen viselkedése. Mint ismeretes a Fülöp képviselőasszony már korábban is élesen elítélte az oroszlányi szénmedence feltárását kísérő úgynevezett természetpusztítást és az őslakos kelták elűzését. A kelta honanya kérdést intézett az ipari és kereskedelmi miniszterhez a bányaberuházás leállítása kapcsán. Hidy Miklós miniszter válaszában ostoba babonának nevezte a földrengés és a bányászati tevékenység közötti összefüggés felvetését és jelezte, hogy az ómagyar gazdaság megkerülhetetlen érdeke a friss oroszlányi szénmezők termelésbe vonása. A miniszter válaszát a Parlament nagy többséggel elfogadta.