A fegyverszobának helyet adó üreget a falu fölé magasodó sziklába vájták. Mikor beléptek, Balmirkárt kiküldte a benti őröket és utasította őket, hogy kívülről zárják rá az ajtót.
- Az utóbbi időben szinte semmit sem gyarapodott a készlet – mondta. - Csak egy sérült sörétes puskát szereztünk, azt reméltük, hogy meg tudjuk javítani, de nem sikerült.
- Hadd nézzem.
Balmirkárt kitárta előtte a belső ajtót, majd hátralépett. Hannibál türelmetlenül intett neki, hogy hagyja ezeket a formaságokat. A belső szobában hosszú fémrudakból kovácsolt rácsok mögött ómagyar tűzfegyverek pihentek faragott fabölcsőkben, első ránézésre sok, másodikra fájóan kevés. A már említett sörétes puska torzója egy vasalt ládából került elő.
- Íme – nyújtotta át Balmirkárt. - Az épen maradt részeket már kiszereltük belőle.
Hannibál kicsit forgatta a fegyvert a kezében, majd visszaadta. Vadászfegyver, egy balul sikerült vadászat eredményeképp kerülhetett anti kézre. A cső hátsó része csúnyán megrepedt, lehet, hogy eleve gyártási hibás volt. Kár érte. Végignézett a gondosan elzárt, féltve őrzött fegyvereken.
Kommentek