Á.u. 16 január 27-én este erős földmozgásokat észleltek az Átkerült Területek többségén. Többen könnyebb sérülést szenvedtek az anyagi károk jelentősek. Szakemberek szerint a földrengés erőssége a Richter-skála szerinti 4.5-5.5 közé esett, míg az epicentrum a szárligeti szélsziget lehetett. Nem történ újabb Átkerülés. Az Átkerülés utóhatása vagy az ómagyarok természet elleni hadjárata a bűnös?

Tegnap este rengett a föld az ország egész területén, a szokatlanul erős földrengés hatására az álmukból felriadt emberek Tatabányán az utcára menekültek. A csupán hálóruhát viselő emberek közül sokan csak órákkal az események után tértek vissza lakásukba. Több helyen a feldőlő bútorok, illetve a lehulló vakolat, cserépdarabok sebesítettek meg embereket. A mentőszolgálat tíz-tizenöt sebesültet látott el, Dr. Makói Jenő főorvos tájékoztatása szerint. A tatabányai kórház orvosa felhívta a figyelmet a meghűléses jellegű betegségek veszélyére is, ugyanis a még mindig érezhető gyógyszerhiány miatt ezek kezelése az Átkerülés előtthöz képest jóval nehezebb és kockázatosabb.

Dorogon egy szenes sparhertből kiömlő szén okozott tragédiát, a kaotikus helyzetben a tűzoltók már nem tudták megakadályozni két családi ház kiégését. Az önkormányzat szükséglakást jelölt ki a minden tulajdonukat elvesztő családoknak.

Áu. 42

Az alexandriai nagykövetség két napja már csak a saját belső életéről tud jelentéseket küldeni, mert az ómagyar missziót teljesen elzárták a külvilágtól az Ptolemaioszhoz hű katonai egységek. Az ómagyar nagykövet tiltakozására azt közölték vele, hogy mindez az ómagyarok védelmét szolgálja, mert félő, hogy az országrszerte egyre erősödő zavargások átcsapnak az ómagyar területnek számító követségre is. A zárlatot fenntartó katonák parancsnoka garantálta a követség élelmiszerszükségletének biztosítását és azt is, hogy az érkező ómagyar hajók küldeményeit és személyzetét nem zárják el a misszió elől. A Fáraók-csatornájára már egy hete nem engedtek be ómagyar (sem egyéb külföldi) hajót, két szállítóbárka a Vörös-tengeren rekedt, a csatornán állomásozó kotróhajók személyzetéről pedig a legutóbbi hír az, hogy egyiptomi katonák a követséghez hasonló "védőőrizet" alá vették őket. Legutolsó jelentésük szerint a fegyvereiket is megtarthatták.

Megkezdjük a tavalyi, végül sikertelennek bizonyult pályázatra érkezett, Ómagyarország-kompatibilis (vagy azzá tehető) novellák közlését. Maggoth írása Alexandria városába visz el minket.

Kollár Géza a JKI (Járványügyi és Karantén Igazgatóság) rezidense gondolataiba merülve járta az alexandriai piacot. Lassan haladt az áruktól roskadozó asztalok között, miközben a kufárok nagy hangon portékájukat kínálták. Úgy tett, mintha nézelődne, ám az egyiptomi kacatok csöppet sem érdekelték. A nyüzsgő piac más okokból tartott számot a figyelmére: sok ember megfordult benne, akik gyakran a világ legtávolabbi sarkából érkeztek. Behozhattak magukkal nem kívánatos dolgokat vagy könnyen szétvihették azokat. A bazár fontos találkozási pont volt, amely megfelelő kontroll nélkül sok fejfájást okozhatott.

A JKI az IDEA titkos csoportjai közé tartozott, és bár elvileg nem létezett, ügynökei mégis keresztül-kasul bejárták az anti területeket. A problémák, melyeket ki kellett küszöbölniük nagyon is elképzelhető alternatíváknak tűntek. Az Átkerülést követően az Albert-kormány működése alatt a helyzet megszilárdulni látszott, ami lehetőséget biztosított a vezetőknek, hogy elgondolkodjanak egy titkosított ügy kapcsán, amely súlyos válságot idézhetett volna elő, ha nem zárják rövidre az eseményeket idejekorán.

Amikor az Átkerülés megtörtént, nem csak magyarok tartózkodtak a városban.

A problémát egy Hszü-Jien nevű kínai okozta, aki valamelyik rokona papírjaival illegálisan vándorolt be az országba, és akit nem csupán Hong Kongban elkövetett bűneiért kerestek, hanem azért is, mert elkapta a madárinfluenzát. A botrány nem sokkal az Átkerülés után pattant ki, és az MVB fű alatt hajszát indított a bujkáló triád-tag után.

Letölthető Balogh Zoltán (bz249) Gőzeposz című kisregénye, ami a blogon korábban megjelent Vitéz kapitány évad kibővített, szerkesztett változata.

A blogon publikált első változathoz képest nem csak az akkor kissé szaggatottra sikeredett zárás lett kerekebb, hanem a szerző kibővítette még egy fejezettel a történetet. Bónuszként egy rövid interjú és a kisregényhez kapcsolódó minilexikon is került a kötetbe, illetve a Kindle-verzió kivételével az események helyszíneit bemutató térkép is segíti a tájékozódást.

Köszönet a szerzőnek, a grafikusnak és a korrektornak!

A kisregény fülszövege:

Vitéz József nem akart időutazó lenni.

Elfogyott ösztöndíja miatt utazott csak haza Magyarországra, hogy befejezze a doktoriját, majd újra belevesse magát a nyugat-európai tudományos életbe. Ehelyett egy reggel az ókorban ébredt fel bő háromszázezer sorstársával együtt, máig sem tudja senki, miért és  hogyan. A múltba szakadt országrészt pedig sokkal inkább a túlélése és a boldogulása érdekli, nem pedig holmi homályos félelmek a megváltoztatott jövő paradoxonjaitól; így különösebb gátlások nélkül vetik bele magukat a Krisztus előtti harmadik század eseményeibe.

Áu. 45

Immár azok is megtapasztalhatják egy kicsit azt, hogy milyen volt az átkerülés előtt élni, akik már Ómagyarországon születtek: a régi elbeszélésekből ismert "szmogriadó" immár a mindennapok részévé vált telente a fővárosban. Habár az elmúlt napok melegebb időjárása kicsit enyhített a jelenségen, Esztergom légszennyezettsége továbbra is kritikus és az illetékesek újabb szigorításokat fontolgatnak - a kérdés csak az, hogy mit lehetne még tenni, mit lehetne még megtiltani vagy korlátozni?

Egészségügyi szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy még ha a (félig-meddig önkényesen) kijelölt határérték alá is szorulna például a szálló por mennyisége, akkor sem szűnne meg teljesen a veszély, ráadásul az alacsonyabb területeken, a gyermekek, babakocsik szintjén mindenképpen magasabb a koncentráció. Becslések szerint évetne több tucat ember haláláért tehető felelősség a fővárosban kialakult áldatlan állapot.

A regény utolsó fejezete után a blog hallgatott egy kicsit, de ez még nem jelenti azt, hogy lehúznánk a redőnyt. Bizonytalan ideig azonban takaréklángon fog működni az omagyar.blog.hu, heti egy garantált (és kiszámíthatatlan számu plusz) frissítéssel - évadot egyelőre nem ígérünk, bár egy nagyon ígéretes lassan, de biztosan készülget a Vitéz kapitány alkotójának tollából.

Mi az akkor, ami idén várható a blogon, Ómagyarországon?

- A Gőzeposz e-kiadása, ami már a spájzban van, a POD-os verziót egyelőre halasztjuk.

- Az Átkerülés lovasai megszerkesztése, átnézése és e-könyvként való publikálása, ezzel a munkával párhuzamosan a wikia lexikonba is felkerülnek a regényhez tartozó szócikkek, háttérdolgok. Az új, hosszabb szócikkek is megjelennek majd blogbejegyzésként.

A vezérszónokok beszédével folytatódott a bértábla általános vitája, emelkedett a kormánypárt népszerűsége

Tovább folytatódott az ómagyar parlament tavaszi ülésszakának egyik legfontosabb, a jövő évi költségvetést alapvetően meghatározó vitája. Az állami alkalmazottak javadalmazásáról szóló vagy közismertebb nevén az ún. bértábla-törvény kapcsán a meghatározó frakciók vezérszónokai fejthették ki véleményüket. A legnagyobb vitát a korábbi évekhez hasonlóan ismét az alacsonyabb emancipációs szintek állítólagosan rendezetlen bérezése váltotta ki.

A kormányzó Nemzeti Párt képviseletében felszólaló Istvándy Boldizsár (Almásfüzitő) a törvényjavaslat kialakítását megelőző hosszadalmas egyeztetést hangsúlyozta, melynek során a legkülönbözőbb területek szakértői adtak hangot véleményüknek. A képviselő szerint ez a széleskörű társadalmi vita jelenti a garanciát arra, hogy a bértábla törvény jelenlegi formája egész Ómagyarország érdekét jeleníti meg. Felszólalásában a képviselő megjegyezte, hogy a Nemzeti Párt szilárd elkötelezettsége révén képes ellenállni a népszerűnek hangzó, ám valójában különböző lobbiérdekeket elleplező jelszavaknak. Zárszóként még hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Párt egységesen támogatja a bértábla törvényt és az ellenzéki képviselőtársait is az igen szavazat leadására kérte.

A e-könyvként közreadott első novelláskötet immár Kindle-kompatibilis (mobipocket, prc) formátumban is letölthető. A tervek szerint hamarosan újabb (többféle formátumú) e-könyv is felkerül a netre Ómagyaroszág történeteivel.

A novelláskötet aloldala.

Közvetlen letöltőlink a Kindle-változathoz. (Ingyenes, nem kell sms-t küldeni!)

Kedden néhány lelkes és éjszakázásban jártas szerzőtárssal végigjátszottunk egy modult a Skype internetes telefonprogram segítségével. A nemzetközi körkapcsolás egyfajta kísérlet is volt arra, hogy tudunk-e asztali szerepjátékot játszani ezzel a technikai megoldással - és arra jutottunk, hogy tudunk, ezért felbátorodtunk a további kísérletekre is.

A modul Áu. 25-ben játszódott, a Tihanyi-szigeten, ahol az épp ott tartózkodó karakterek mindenféle csúnya dologba kerültek bele, hogy aztán megoldják az egészet, ha már arra járnak. Játékos karakterként maga Tigris is felbukkant (akkor már Kapitány Csaba, Fiume kormányzója). aki mindenkit meglepett törvénytisztelő és a szabályos utakat kereső hozzáállásval, ráadásul még egy vállövés is bekapott, ami annyira sokkolta, hogy még a beszélgetéshez használt modem is újraindította magát a sérülés pillanatában.

Az első próbajátékon még csak nagy álalánosságban teszteltük az Ómagyarország szerepjáték alá szánt rendszert, aminek a fő jellemzője az, hogy viszonylag kötetlen és történetalapú. A tihanyi modulban (amiről azért nem mondok most itt el többet, hátha még mások is kipróbálják) a hangsúly az információk keresésén és azok kombinálásán volt, az az egy rövid harci jelenet, ami előfordult, nem volt a történet szükségszerű része. (Azért hősünk lelőtt két novíciust, ha már arra járt.) A visszajelzések és értékelések alapján a következő történet során a hangsúlyt a harcrendszer tesztelésére helyezzük, egyúttal az esetleges érdeklődők számára felkínáljuk a csatlakozás lehetőségét a játékhoz.

A sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.

Története az Átkerülés előtt

A sörgyártás története a civilizáció kezdetéig nyúlik vissza már az ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak is készítettek sörhöz hasonló italokat. A sörök minőségének biztosítására vonatkozó szabályok Hammurápi törvényoszlopán is olvashatóak. Az ókori germánok és kelták is készítettek söröket. Ezeket az italokat azonban inkább árpalének lehetne nevezni, mivel nem tartalmaztak komlót.

A sör középkorban is népszerű ital maradt, melyben a böjti szokásoknak is szerepe volt, ugyanis a böjt nem érintette a folyadékokat. A szerzetesség is jelentős mértékben hozzájárult a sörfőzés fejlődéséhez, többek között nekik köszönhetjük a komló, mint ízesítőanyag elterjesztését.