Az Anyagtudományi Intézet havi működési és kutatás-fejlesztési jelentése
Kr.e 279. április
I. Az április 18-ai gőzgépbaleset
A Dorogi Gézgépgyárral közösen fejlesztett 110kW összteljesítményű, vegyes tüzelésű, nagynyomású energiatermelő gőzgép (NEG-M279/1 illetve NEG-M279/2) prototípusának tesztelését az Anyagtudományi és a Műszaki Intézet dolgozói Kr.e 279. március 29-én kezdték meg. Ez a gép a kiemelt fontosságú, nagy elektromos teljesítményt igénylő állandó kolóniák ellátását szolgálhatja.
Az első alacsony teljesítményű tesztek után a gép teljesítményét április 5-től kezdve fokozatosan emelték, míg április 16-án a tesztek elérték a teljes üzemi igénybevételt. Ezután kezdődött a gőzgép anyagának fáradási tesztje.
Április 18-ára egy vészhelyzeti tesztet ütemeztünk be a gép (NEG-M279/1) túlnyomás-védelmének ellenőrzésére. Ennek során először a főtartály biztonsági szelepének működését, majd a tartály nyomásállóságát ellenőriztük. A 10:30 perckor elvégzett első ellenőrzésen, és az azt követő három ismétlő teszten a túlnyomás szelep megfelelően működött. 11:15-kor a biztosító szelepet kikötötték, és a tartályt az üzemi nyomás másfélszeresére töltötték. A gőztartályt további 15 percig ezen a nyomáson tartották. Ezen időtartam alatt a tartályon semmilyen elváltozást nem tapasztaltak. A kísérlet után a többlet gőzt a biztonsági szelepen át kiengedték. 11:45-kor hozzákezdtek a második feltöltéshez, ugyanúgy az üzemi nyomás másfélszeresére. 11:46-kor 33%-kal az üzemi nyomás felett (rögzített biztosító szelepnél) a tartály hegesztései megrepedtek, a tartály külső faláról szilánkok váltak le. Ezek a nagy sebességgel repülő szilánkok Zeleman Tihamér kazánkovácsot életveszélyesen megsebesítették, ezektől a sérülésektől Kr.e 279. április 19-én, orvosai áldozatos munkája ellenére életét vesztette. Zeleman Tihamért az Intézet saját halottjának tekinti, és javasolja hogy posztumusz nyilvánítsák a Magyar Tudomány Hősének.
Az utólagos vizsgálatok megállapították, hogy a hegesztések több helyen hibásak voltak, a varratok szilárdsága néhány esetben a fém szakítószilárdságának csak a felét érte el. A kazánrobbanás tapasztalatai alapján a Dorogi Gőzgépgyár megkezdte egy áttervezett gőzgép fejlesztését (NEG-M279B). A NEG-279/2 sorozatszámú gőzgép tesztelését a tervezett nyomás (és ebből eredően a teljesítmény) felével végeztük el, a biztonságra különös figyelmet fordítva. Az eddigi eredmények alapján a gőzgép csökkentett nyomással maximális biztonsággal üzemeltethető, használatba vételét (a további teszteredményektől függően) az új, fejlettebb típus megjelenéséig javasoljuk.
II. Anyagvizsgálat
Az április 18-ai tragédia is felhívta a figyelmet a korszerű anyagvizsgálati módszerek kiemelt fontosságára, így Intézetünk legfőbb céljaként egy megbízható minősítő eljárás kidolgozását tűztem ki.
a.) Eszközök
…. típusszámú szovjet gyártású röntgensugaras mikroanalizátor: az eszköz még a szinesfém-feldolgozó telep műszerparkjából került az Intézet tulajdonába. Az áramtermelés részleges helyreállításával módunk nyílt a műszer beüzemelésére. A műszer az Átkerülést és a fél éves kényszerpihenőt jól tűrte, ma is működőképes. A katódhoz és a félvezető röntgendetektorhoz pótalkatrészek rendelkezésünkre állnak, így akár évtizedes távlatban működőképes maradhat. A készülék a Na-tól felfelé 1-2% pontosságú összetétel meghatározást tesz lehetővé. Sajnos az oxigént nem képes kimutatni, így a fémek korrodáltságának ellenőrzésére nem alkalmas.
Optikai mikroszkópok és metallográfia: a vegyipari termékek skálájának bővülésével a metallográfiai analízis lehetőségei is kibővültek. A volt Suzuki gyárból elhozott sztereo mikroszkópok és az elérhető feltáró vegyszerek (kén, salétrom és sósav) segítségével szövetszerkezeti, szemcsehatár és diszlokáció analízist végezhetünk. Az üvegtechnikai későbbi fejlesztését a jobb felbontást lehetővé tevő lencsék gyártásának érdekében akár az Intézetek keretei közt, akár külső szereplők bevonásával javasoljuk.
Szakítógépek és ütőművek: az Átkerülés előtti üzemekből több mechanikai vizsgálatra alkalmas műszer került az Intézet tulajdonába. Ezek az eszközök a jövő eszközeinek (pl. fegyvercsövek) mechanikai vizsgálatában kulcsfontosságúak.
[…]
b.) Munkaerő
A rézkohó részleges kiszervezésével és a kísérleti vaskohó építésének várható befejezésével az Intézetben 5-7 fő szabadult fel (ebből 2 kutató). Ezeket a dolgozókat saját hatáskörömben az anyagvizsgálati részleghez osztottam be. Javaslom egy felsőfokú anyagvizsgálói szakképzés megindítását a munkaerő utánpótlás biztosítására.
c.) Feladatok
Az újrahasznosítandó anyag minősítése: a legtöbb vasötvöző az antik számára ismeretlen így kereskedelemben csak nehezen és sokára tudnánk beszerezni. Ezeknek az érceknek a feldolgozásához jelenleg ipari kapacitás sem áll rendelkezésünkre. Éppen ezért meglehetősen hosszú ideig az Átkerülés előttről származó termékek újrahasznosítása jelenti a legfőbb forrásunkat. Éppen ezért kiemelt fontosságú az újrahasznosítandó anyagok minősítése, összetételük dokumentálása. Később ezekből az anyagokból, ha szükséges akár nagy tisztaságú fémeket állíthatunk elő.
Minősítési eljárások kidolgozása: bár az ipar egyelőre még csak az újraalapozásnál tart, a későbbiekben elképzelhetetlen egy szabványok nélküli működés. Tudományos intézetként általában is fontos feladatunk a szabványosított mérési eljárások (melynek segítségével az ipari termékek egyértelműen azonosíthatóak) kidolgozása és elterjesztése. Az új helyzetben (az egyetlen fejlett technológiájú terület a Földön) pedig talán ez leglényegesebb munkánk.
Új műszerek kifejlesztése: a most használatban lévő műszerek előbb-utóbb tönkremennek, így helyettesítésük más a technológiai környezethez jobban illeszkedő műszerek kifejlesztése megkerülhetetlen.
Esztergom, Kr.e.279.május.5.
Kiváló tisztelettel
……………………………….
Dr. ……. ……..
Megbízott igazgató
Kommentek