Ez a hét sem telhet el fórumposzt nélkül, de ezúttal a kedélyes antilövöldözgetés helyett veszélyesebb vizekre evezünk: az Átkerülés során megboldogult szociális rendszert kellene életre pofozni, már ha lehet, már ha érdemes.
Vitaindítónak a főbb kérdések, kérdéskörök:
A hegyek között, de Esztergom közelében megbúvó kis faluba a rendszeres posta- és ellátójáraton jutottam ki. Érdekes, hogy milyen gyorsan hozzászokik az ember lánya a lelassult tempóhoz, autóval, busszal fél óra se lett volna megtenni ezt a távolságot, most a fél délelőtt elment a lassú zötykölődéssel. Nem bántam, úgy éreztem, hogy kell is ennyi idő, amíg ráhangolódom az előttem álló beszélgetésre. A barátnőm csak annyit mondott, hogy a szóban forgó fiatal hölgynek nemrégiben született meg a kisfia és hajlandó beszélni a dologról. Nem tudom, hogy akadt a nyomára, de ez az ő titka maradt.
A falu tényleg kicsi volt, gyakorlatilag minden esemény elkerülte, ami az Átkerülés óta történt, a legnagyobb „csapás” az volt errefelé, hogy pár tucat embert idetelepítettek Esztergomból, Tatabányáról és az ittragadtak közül. G. A. is így került a faluba – illetve nem ilyen egyszerű a történet.
Horváth Ágota riportja
Az augusztus huszadikai ünnepségen több kelta programon is részt vehettünk, személy szerint nekem legjobban a méhsörsátor tetszett, a furcsa, gyengének tűnő, de mégis az ember fejébe szálló ital és a mellé felszolgált, minimális fűszerezésű, de annál erőteljesebb ízű fogások.
A söntés melletti padon díszes ruhákba öltözött, kék-fehér színekre festett arcú kelták múlatták az időt néhány emancipátor barátjuk társaságában, inkább magyarul, mint barbár nyelvükön beszélve és nevetve. Annyira idilli és otthonos volt az egész kép, hogy szinte megsavanyodott a méhsör a számban, mikor munkatárs- és mellékállásban barátnőm rákérdezett, hogy haladok a kelta gyerekes riportommal.
- Emlékszem, még együtt számolgattuk annak idején, mikor kell megszületniük – mondta két nagy korty között. - Már erősen itt van az ideje, nem?
Augusztus 20.
Sok szeretettel hívjuk és várjuk kedves családjával együtt az ünnep napján az Esztergom főterén és a környező utcákban megrendezésre kerülő programokra.
Az ingyenes közlekedési és szálláslehetőségekről érdeklődjön a helyi önkormányzatoknál és védelmi kirendeltségeken! Őrzött sátorhelyekkel is várjuk ünneplő polgárainkat!
Heti fórumposztunk az ómagyar hadsereg harcoló alakulataiba tartozó katonák személyi felszerelését veszi górcső alá, számítva mindenki idevágó tapasztalataira és elképzeléseire.
Az Átkerülés során megörökölt seregtestek és katonai kultúra nyilvánvalóan gyökeresen különbözik az anti felhozataltól, és normális körülmények között nagyságrendekkel múlja felül azt, amit az ókori seregek szembe tudnak vele állítani. A különbségek a leglaikusabb szem számára is nyilvánvalóak:
Nesze neked albertizmusGondolatok, idézetek, tematikus fókuszban
Lexikon: Albert István dandártábornok, államférfi
A népességcsökkenésről
Az Átkerülés után az érintett területeken egy lassú, de annál kiterjedtebb és megállíthatatlanabb demográfiai katasztrófa történt. Ennek okai összetettek, de a háborús cselekmények és a romló közbiztonság csak kisebb mértékben felelős érte. A halálozások nagyobbik része azért történt, mert eltűnt az a korábban sokat szidott egészségügyi rendszer, ellátás, ami sok olyan embert tartott életben, akik a XX., XXI. század vívmányai nélkül már meghaltak volna.
Szeptember elsejétől vezetnék be a tisztséget, közölte az ÓMR1 riporterével a felcsúti polgármester, a községi védelmi bizottság elnöke. Szerinte a helyi védelmi erőket összefogó tisztség bevezetésével megnőne a lakosság biztonságérzete. 
Az innen hiányzó levél méghozzá.
Tisztelt Uram!
Albert István vagyok, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, de nyilván nincs szüksége szóvirágokra és mellébeszélésre: jelenleg az vagyok, ami Brennus király volt a keltáknak. Az Ön esetében ez hatványozottan igaz, ezért kérem, hogy a szokottnál is vegye komolyabban azt, amit most itt vázolok, mert sem újra, sem másképp nem fogja ezt hallani.
Ilyen még nem volt: nyertest avathatunk végre. Na jó, még az év elején próbálkoztunk holmi kvízjátékkal, de az akkora bukta volt, hogy ahhoz képest ez semmi. Na jó, végül is nem volt akkora bukás, csak éppen senki nem küldött be megfejtést - még rosszat vagy hiányosat sem. Ez a tény ugyan egy kicsit megakasztotta a t. szerk törzsfejlődését, de mára két pszichológust is elhasználva túltette magát rajta és nemrégiben meghirdette az újabb játékot.
Próbáltunk sumákolni vele, de már nem tehetünk így tovább: ideje gatyába ráznunk ezt is. Blogunk hagyományaihoz hűen szeretnénk ezt is viszonylag reálisan felépíteni, ehhez kérjük az olvasók (és természetesen a szerzők) segítségét is. Fel kell építenünk az ómagyar politikai rendszert, szóval semmi különös. A dolog természetesen nem teljesen szabad projekt, mert már eddig is alapoztuk a kérdést, illetve az előretekintőkben (és a kiadói érdektelenség miatt egyelőre teszhalott regényben) már felvázoltunk pár dolgot a jövő politikájáról is. Persze minden alakítható, ha kiderül róla, hogy a valóságtól teljességgel elrugaszkodott, de ha másnak nem, ellenőrzőpontoknak jók: ide és ide kellene eljutni.
Kommentek